Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-02-01 / 2. szám
14. oldal ATOMERŐMŰ 2002. február Az erőmű és a turizmus A gyűjtés szenvedélye A cél: turistaparadicsomot létrehozni „Az emberek még mindig tartanak az atomerőműtől'' - mondja Pataki János, aki maga is erőműves dolgozó, „civilben" pedig a Duna-Sió Turisztikai Egyesület titkára, és a lovasturisztikai munkacsoport vezetője.- Ebből az indokolatlan aggódásból még erényt is kovácsolhat a város s maga a cég is - teszi hozzá János. - Ha itt fel tudnánk virágoztatni a turizmust - márpedig ez a cél, s úgy érzem, a munka elkezdődött akkor még a fanyalgók is belátják, minden rendben van. Hogy mást ne említsek: itt van a halastavak esete. Nagy halakat fognak, és meg is eszik az emberek. Volt szerencsém bepillantani a francia erőművek környezetének életébe, s mondhatom, azok turisztikai paradicsom közepén állnak. Azt hiszem, elegendő, ha a bordeaux-i erőmű és az ott termő világhírű bor kapcsolatát említem. Tévhit tehát, hogy atomerőmű közelében nem lehet turizmust „csinálni”, hiszen maga a vállalat is idegenforgalmi látványosság, amely egyedülálló az országban. Harmincezer ember fordul meg évente a látogató központban, akiknek legalább egy részét a városban és környékén kell marasztalni néhány napra. János kitért arra is, hogy olvasta a januári számban Gosztola István elképzelését a paneles játék komolyabbá tételét illetően. Jó ötletnek tartja, és egyből példát is ajánl rá.- Az a turista, aki Karintiában hál meg, kártyát kap, ez az úgynevezett Karintia-kártya. Ennek felmutatója kedvezményre jogosult a térségben. Ilyesmit a Duna és a Sió környékén is megvalósíthatónak tartok, ám csak úgy, ha a látogató központ és a DS közötti megállapodást élettel sikerül megtölteni. Sajnos ugyanis egyelőre nem bejáratott a dolog, esetleges az információáramlás, és a programok kimunkálása is várat magára. Az említett osztrák szövetségi tartomány székhelyén, Klagenfurtban egyébként tematikus park is működik - ilyet Paks turizmusfejlesztési koncepciója is említ -, s a Minimundus névre hallgató műszaki-tudományos és szórakoztató központ nagy népszerűségnek örvend. A titkár a nyári időszakban körülbelül ötezer ember atomerőműbe érkezésével számol, és ha az egyesület csak ezer látogatóval is kalkulálhatna, már elégedettek lehetnének.- Ha egy ember jól érzi magát, legalább tíznek elmondja - hangsúlyozza Pataki János. - A környezetbarát és biztonságos erőmű képéhez az elégedett vendég a leghatásosabb megerősítés. Kezdeményezések már most is akadnak a városban. Ilyen volt a tavaly tető alá hozott ügyféltalálkozó, melyet az Aranynád Kft. szervezett. Az ország minden tájáról érkezett látogatókat Kovács Sándor ügyvezető a Puszta Lovasudvarba invitálta, ahol a tizenöt főből álló kis csapat olyan remekül érezte magát, hogy nem is akart hazamenni. Hasonló és még tartalmasabb programokat szervezhetünk az erőmű vendégeinek is, akik többnapos konferenciára látogatnak el városunkba. A lényeg tehát az, hogy segítsük egymást, és hogy a vendéglátás zökkenőmentesen, flottul haladjon. János állítja: a gyerekeket kell megnyerni a turizmus ügyének. Olyan programokat kell szervezni, amelyen az egész család megleli szórakozását.- A csendet, az állatokat, a falusias környezetet keresve jön hozzánk a legtöbb vendég. Ez a kistérség ezt tudja nyújtani: a bort, a hamisítatlan magyaros ételeket, a pincék hűvösét. Minden más ezt egészítené ki. Sötétebb színben látja a turizmus helyzetét Molnár József, Gerjen polgármestere. A Duna-parti kistelepülés első embere nagy tervekkel vágott bele néhány éve az idegenforgalom fejlesztésébe. „Sárköz-menti barangolások” címmel két éve prospektust állítottak össze, ám sok foganatja nem lett az ötletnek. Ma úgy gondolja, ahhoz, hogy eljusson a térség híre a potenciális vendégekhez, főállású - kis túlzással - éjjel-nappal a turizmus ügyével foglalkozó embereket kell megnyerni.- Nem lehet munka mellett ekkora horderejű ügyet intézni - mondja a polgármester, aki egyben kistérségi megbízott is. - Lobbizni kell, eljutni olyan emberekhez, irodákhoz, akik segítsége sokat jelenthet. A turizmus szigorúan hierarchikus szerveződés, rendkívül lassan lehet eljutni egyről a kettőre, és a befektetett pénz is igen lassan térül meg. Óhatatlanul más területek üzleti érdekeit sértjük, máshonnan szívhatjuk el a turistákat, ezért nehéz betömi a piacra. Helyben is tenni kell persze, jó ötlet a közös egyesületi honlap, ám önmagában szerintem kevés. El kell érni, hogy a programkínálatokban szerepeljünk, így több és több emberhez jusson el például az, hogy az erőműbe be lehet jönni. Nem mindenki tudja ugyanis még ezt sem, nem beszélve arról a számottevő csoportról, akik még ma is fenntartással viseltetnek az atomenergiával kapcsolatban. Molnár József hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy már meglévő értékeinket fejlesszük. Példaként a Duna Hotelt említette, amelyet a turizmus érdekében mindenképpen korszerűsíteni kell. Visszatetszést kelt ugyanis, ha Pakson, amelyet a köztudat még mindig az ország egyik leggazdagabb településének tart, a megszálló vendégnek az ESZI-be kell átmenni étkezni. Ezért fordulhatott elő - mondja a polgármester -, hogy nemrégiben a SIEMENS képviselői inkább Györkönyben szálltak meg éjszakára. Vöröss Endre A Városi Múzeum új kiadványa A paksi Városi Múzeum mindössze nyolcéves múltra tekinthet vissza. Ez idő alatt három önálló kötetet jelentetett meg: a „Paks határának védett növényei” (1999), a gyermekeknek szóló „Kiállításnyitogató” (1999) című kiadvány, valamint a „Paksi Múzeumi Füzetek” sorozatnyitó első kötetét 2000-ben, amely időről-időre a Pakson és környékén folyó régészeti, néprajzi, helytörténeti kutatási eredmények közlésének ad teret. Az elmúlt év végén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával három nyelven (magyar, német, angol) ízléses és tartalmas prospektus készült a Városi Múzeumról. Ebből az elegáns ismertetőből megtudhatják az érdeklődők a nyitvatartási időt, pontos helyszínt (térképen bejelölve), a telefon- és telefax-számokat. A múzeum az óváros szívében álló Cseh- Vigyázó, illetve a Mádi Kovács néven ismert műemlék jellegű kúriában található. A főépületben az öt teremből álló állandó kiállítás, valamint az időszaki kiállítások számára létrehozott helyiség, a bolthajtásos, korhűen helyreállított pincében kőtár, a melléképületben pedig Pákolitz István költő emlékszobája várja a látogatókat. Dr. Váradyné Péterfí Zsuzsanna által vezetett Városi Múzeum kollektívája, az elmúlt két esztendő millenniumi programsorozatában rendkívül sokszínű és értékes rendezvényeknek biztosítottak otthont. Az ünnepi kiállítások sorát 2000. januárjában a Honfoglaló őseink viselete című tárlat nyitotta meg. A március 15-i ünnepség kapcsán a Szent Korona zománcképeit tekinthettük meg. Május 5-én, Paks millenniumi ünnepén a Középkori hétköznapok című, Tolna megye Árpád-kori emlékeit bemutató kiállításban gyönyörködhettünk, többek között Dávid Ibolya igazságügyi miniszter társaságában. Az Évezredek játékai kiállítás novemberben került a közönség elé. 2001-ben az Isten áldja a tisztes ipart című, a paksi iparosság egykori életét bemutató tárlat nyitotta a múzeumi évet. A teljesség igényét nélkülöző felsorolásomból is kitűnik, érdemes felkeresni a városi múzeumot, ugyanis a jelenünk megértése, a jövőnk tervezése a múltunk ismerete nélkül elképzelhetetlen. (A Városi Múzeum telefonszáma: 75/510-448) Ajánlotta: Sipos László Bár statisztikai adatot nem ismerek, de tapasztalataim alapján mondhatom: minden második ember gyűjt valamit. Pupp Ferenc érmeket gyűjt. Megkérdeztem tőle, hogyan szokott rá a gyűjtésre - mondom, „szokott rá” hiszen ez is egy bizonyos narkó!- Az, de ezt megszállottság nélkül nem is lehet csinálni. Egészen kis korom óta gyűjtöm a pénzeket, akkor még gyakran lehetett találni az asztal fiókjában, szekrényekben, még sokat öszsze lehetett szedni a második világháború előtti és utáni pénzekből.- Mint nagyon sok paksi, te is jártál a Botytyánsáncra római pénzek után kutatni?- Nem jártam, viszont nagy lendületet adott a gyűjtéshez volt rajztanárom, Bencze Barnabás. Ugyanis jól rajzoltam, a tanár úr azt szerette volna, ha képzőművészeti iskolába megyek. Családi körülményeim azonban ezt nem tették lehetővé, vízvezetékvagy villanyszerelés között választhattam, így lettem villanyszerelő. Az általános iskolai ballagás után Bencze tanár úr - szeretete jeléül - egy jelentős mennyiségű pénzt adott ajándékba, mivel tudott pénzgyűjtési szenvedélyemről. Ez az ajándék nagy lendületet adott, még komolyabban kezdtem foglalkozni a gyűjtéssel..- Mikor lettél egyesületi tag?- Szervezetten 1978 óta, abban az időben Szekszárdon jártam ipari iskolába, és az első munkahelyem is ott volt. Az első főnököm szintén éremgyűjtő volt, így egyszerre léptünk be, ekkor lettem hivatalosan is éremgyűjtő. Ebben az időben az ezüst emlékpénzeket csak az egyesületi tagok kapták meg, aránylag elfogadható áron. Cserére viszont nem volt pénzem, a csereakciók nagyon drágák voltak.- Milyen információt hordoz a pénz a gyűjtő számára?- Nem az értéke miatt gyűjtöm a pénzt, hanem a szépsége miatt. Ráadásul nagyon sokat lehet tanulni a pénzeken lévő információkból. A pénzek lenyomatai a magyar történelemnek, a régmúlt időktől napjainkig tükrözik históriánkat. Engem két motívum izgat, mégpedig az állat és a hajó motívumok, ez két óriási terület. — Külföldi pénzeket is gyüjtesz?- Természetesen a világ összes országából próbálom begyűjteni az ott kiadott érméket. Jelenleg közel 140 országból vannak pénzeim, az európai országok pénzei gyakorlatilag mind megvannak.- Az euró bevezetésével megszűnnek a nemzeti pénzek, az éremgyűjtők mit fognak gyűjteni?- Először is gyűjtik az eurót, mert a fémpénzek egyik oldala mindig egy adott nemzet jelképét hordozza. Am a nemzetek továbbra is adnak majd ki emlékpénzeket, vagyis lesz mit gyűjtenünk.- Kiállításra kölcsön szoktad adni az érmeidet?- Nagyon ritkán, mert igen körülményes egy kiállítást megszervezni. Nincsenek jó tárolók és jó kiállító helyek. Elég kockázatos egy érmekiállítást megszervezni, hiszen nagy értékek kerülnek közszemlére, amelyeket meg is kell óvni. Jó lenne, ha sikerülne Pakson egy kiállítást megszervezni, mert például az iskolások sokat tanulhatnának egy ilyen kiállítás megtekintésekor.- Feri! Reménykedjünk, hogy előbb-utóbb sikerül egy kiállítást nyélbeütni. - B -Hideg buszok - fázós utasok Nap mint nap, hajnalok-hajnalán meleg lakásból kilépve, kellemetlen hidegben pár perces gyaloglás után, esetleg 5-10 perces várakozással, szerződéses buszszal érkezünk munkahelyünkre. A buszmegállóban rövid idő alatt, mínusz 5-10 fokos hidegben hamar átfázik a várakozó utas. A hideg tél beálltával buszra felszállva, kellemetlen meglepetés éri a munkába igyekvőket. Hideg, sokszor jégvirágos ablakú busszal kell utazniuk az erőműbe. Hazafelé menet sem változik a helyzet. Ha napközben kissé enyhül az idő, akkor elviselhetőbb a busz utasterében a hőmérséklet. Az utasok ilyenkor inkább állnak, tartva attól ha leülnek hamarabb megfáznak! Vidéki buszoknál még rosszabb a helyzet! A felháborodás jogosságát valószínűleg senki sem vitatja. Miért hidegek a buszok? Ezzel a kérdéssel kerestük fel a legilletékesebb személyt, Nemeskéri Zsoltot a Gemenc Volán Rt. paksi területi igazgatóját. Nemeskéri Zsolt: Az elmúlt időszakban a buszoknál kicseréltük a több százezer kilométert lefutott motorokat. A buszokba környezetbarát, DC 10-es típusú Rába motorok kerültek beépítésre. Az Ikarus 280-asnál (csuklós busznál), amelyből 4 db van, az utastérben nem tudjuk biztosítani a kellő hőmérsékletet. Ezért szükséges a fűtési rendszer átalakítása. Ez buszonként 800 ezer forint költséget jelent. Sajnos, több hónapot vesz igénybe, mire ezen hiányosságot meg tudjuk szüntetni. Az Ikarus 435-ös buszoknál a fűtéssel nincs probléma. Olyan buszokat üzemeltetünk, amelyek kellő hőmérsékletet tudnak biztosítani az utasok számára. Váratlan meghibásodás esetén kénytelenek vagyunk pótbuszként a „hideg buszokat” beállítani. Ezúton is elnézést kérve, kérjük a munkavállalók megértését és egyben a türelmüket is. Köszönjük az őszinte tájékoztatást. Bízunk abban, hogy minél kevesebb esetben kell hideg busszal utaznunk. Reménykedjünk, hogy az időjárás kegyes lesz hozzánk és a mínusz 10- 20 fokos hideg elkerül bennünket. Úgy legyen! MJ.
