Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-12-01 / 12. szám

16. oldal 2002. december „ATOMEMBER” Vissza-Triatlon verseny 2002. október 27. ESZI Tanuszoda „Az ASE Szabadidősport Szakosz­tálya és a PA Rt. Kulturális- és Sza­badidősport Bizottsága a szezon meghosszabbítása érdekében vál­toztatott sportágsorrendű triatlon versenyt írt ki, hogy ilyen kései idő­pontban is biztosítson versenyzési lehetőséget az aktív sportolóknak és plusz eseményt a paksi ötpróbá­­zóknak. Nyáron még elmegy az úszás után vizes testtel kerékpározás, de ilyen­kor már nem. Hagyományo­san ugyanis úszással kezdődik a triatlon, majd kerékpározás és a futás következik folyama­tosan. Most az úszás a végére került, az idejét az átöltözés, tusolás után külön mérték. Három távot jelöltek ki: • 3 km kerékpár, 1 km futás, 100 m úszás 1991 után születettek • 8 km/4 km/350 m az 1990 és 1985 között születettek • 15 km/7 km/700 m az 1985 előtt születettek részére. Több korcsoportot alakítot­tak ki a 65 jelentkező közül, mert az életkorok (8-60 év) szinte minden korosztályt rep­rezentáltak. A szép napos időben nemcsak a paksiak mozdultak meg, de sokan jöttek a környék triatlonosai közül is. A rendezés fáradságos munkáját a Kovács-család, valamint Volf Ernő és csapata végezte gyakorlottan. A vi­dám társaság a nevezés és előkészüle­tek után türelmesen várta a rajtot. A régi ismerősök sorolták a közelmúlt eseményeit, a jövő terveit, de új isme­retségek is születtek. Megfiatalodtak a veteránok is közöttük. Elnéztem az intézkedő rendezőket, hogyan bírják megállni, hogy legalább egy-egy résztávra be ne álljanak közéjük. Tévőnként külön-külön indították a versenyt, rendőri biztosítás mellett. A kisebb távokat a paksi főutcán bonyo­lították, a nagyobbakat kivezették a nagydorogi útra. A versenyzők felve­zetését, követését biztosítását most a motoros találkozókról ismert .járgá­nyokkal” oldották meg. Nagyon nagy ötlet, rendkívüli színfolt volt, hogy kollégánkat, Hunyadi Lászlót és csa­patát kérték fel erre a feladatra. A megjelent gyönyörű motorokat (650- 1100 cm3) megcsodálhatták az izom­erőt próbáló versenyzők és a rende­zők is. A motorosokról az a kép ala­kult ki, hogy a forgalomban nagy se­bességgel hajmeresztő mutatványo­kat produkálnak az autók között ci­kázva. A mi motorosaink a verseny­zők mellett halkan pöfögve követték a mezőnyt, vigyáztak, mint nagyobb testvér a kissebre. Szép gesztus, jó reklám volt. A többi induló a Paksi Ötpróba kere­tében teljesítette a távot. Ez a sportág­sorrend nagyon jól alakult, mert a gör­csös izmokat visszalazíthattuk az úszás során. Ebből az alkalomból lehetett az elhalasztott úszáspróbát is teljesíteni. Most újra több pontot gyűjthetett, ki nem volt rest. Novemberben még lesz egy sportos hétvége - talán hó is. Jó egészséget, jó sportolást! gyulai Eredmények: Újoncok (11 év alattiak) : 1. Rigó Boglárka, 2. Szakács Szimonetta, 3. Arató Csilla 1. Berta Péter, 2. Gyányi András, 3. Rigó Attila (mindnyájan Fany SC) Gyermek (12-13): 1. Szőke Gergő (Szekszárd), 2. Erdélyi Péter, 3. Kozma Tamás (Anonym SC) Serdülő (14-15): Szél Péter (Fany SC) Junior (18-19): 1. Gergelics Dóra (Fany), 2. Fenyvesi Judit (Paks) Felnőtt (20-39): 1. Dobi Krisztina, 2. Mérei Hajnalka (mindketten paksiak) 1. Hámori János (Paksi Triatlon Klub), 2. Sándor Attila (Paks) Senior 1. (40-44): 1. Zákányi Jó­zsef (Sport Tolna) Senior 2. (45-49): 1. Lippai Zoltán (Anonym), 2. Sima Ferenc (Paksi Triatlon Klub) Senior 4. (55-59): Gyulai János (Paks) Senior 5. (60-64): dr. Szomor Péter (Paks) Nyugdíjba vonult „Sam bácsi” Kedd reggel (2002. december 4-én), 18 hosszú és dolgos év után elbú­csúztattuk az Öreg Harcost. A II. sz. segédépület SAM85 - PLV1 in­telligens folyamatirányító rendszer kiváltása megkezdődött. A SAM85 folyamatirányító számí­tógépek és a PLV1 típusú programoz­ható logikai vezérlők a magyar ipar nyolcvanas évek ígéretes termékei voltak (licenc vásárlásával került az MMG-hez a gyártási, fejlesztési jo­guk). A hetvenes évek végén kifej­lesztett eszközök még alacsony fokon integrált elektronikus kártyákból áll­tak, az akkori KGST-ben gyártott al­katrészekből rakták össze. Már akkor a ma is korszerűnek tartott szabadon programozható folyamatirányító esz­közök közé tartoztak, igaz, a felhasz­nálói programot fejlesztő eszközeik még köszönő viszonyban sem voltak az IEC-61131-3 szabvánnyal. Mára az erkölcsi elavuláson kívül is sok baja volt még az Öregnek, itt is fájt, ott is fájt... Alkatrész sem igen kapható már hozzá, „tódozni­­fódozni” pedig nem lehet, mégiscsak ABOS 3-as rendszert kell kiszolgálni, ahhoz pedig a mai kor igényeit job­ban kielégítő fiatal titán kell. A kivál­tás a Modicon Quantum PLC és Intellution ÍFIX SCADA eszközökkel valósul meg. Sokat változott közben a világ. Ki gondolta volna, hogy a toxikus táro­lóban fejezi be a PAV-os pályafutását! Az Öreg többet érdemel, ezért a SAM85 és PLV1 egy-egy példánya az ipari múzeumban lesz látható, re­méljük hamarosan. LP. PA Rt. Nyugdíjas klub December 3-án a PA Rt. Nyugdíjas klubja a Németkéri Nyugdíjas klu­bot látta vendégül. Ezen alkalom­ból kérdezem Virtin Ferencet a PA Rt. nyugdíjas klub vezetőjét.- A nyugdíjas klub létszáma év vé­gén 130 fő, melynek kétharmad része nő. Ilyenkor, évvégén a programjaink is felszaporodnak. A klubtagság felté­tele, hogy PA Rt.-osnak kell lenni. He­ti rendszerességgel működik a klub, keddenként szoktunk összejönni. Szoktunk egyéb programokat, színházlátogatásokat, kirándulásokat szervezni. Most a németkéri klubot látjuk vendégül, mivel mi már három­szor jártunk náluk. Klubunkat ötfős vezetőség irányít­ja. Rajtam kívül Adóiján Józsefhé, Jankovics Ferencné, Itkor Jánosné és Kovács Istvánná a vezetőségi tagok. Igény szerint hétvégeken is összejö­vünk kártyázni, sakkozni. A klub a Gesztenyés út 16. szám alatt, a barakképületben működik. Legközelebbi nagyobb rendezvé­nyünk karácsonykor és szilveszterkor lesz. Szeretettel várunk klubunkba minden érdeklődőt. Wollner Pál / Acs Péter nemzetközi nagy­mester nevét gránitba vésik Atomerőmű SE versenyzője ezüstér­met szerzetfa bledi sakkolimpián. Két éve a „Sakkolimpiai emlékmű­avatás és fogadalomtétel” című cikk­ben számoltunk be, hogy Paks város önkormányzata, a Magyar Sakkszö­vetség, a Magyar Sakk-kultúráért Alapítvány, valamint az Atomerőmű Sportegyesület szervezésében ünne­pélyes keretek között avatták fel Pak­son, a lakótelepi parkban a világ első sakkolimpiai emlékművét. Az emlék­mű gránitból készült sakk-királyt áb­rázoló fő alakja alatt az obeliszk ta­lapzatán márványba vésve örökítet­ték meg annak a kilencvenkilenc ma­gyar sakkozónak a nevét, akik 1927- óta éremmel tértek haza a szellemi sport olimpiáiról. A szervezők bölcs előrelátását és jövőbe vetett egészsé­ges becsvágyát tükrözi, hogy hagytak helyet a jövő bajnokainak is a talap­zaton. Akkor csak álmodoztunk arról, hogy paksi versenyzők nevét is olvas­hatjuk a márványlapon. Az Atomerő­mű SE akkor 19 éves versenyzője, Ács Péter nemzetközi nagymester még nem kapott bizalmat a szövetsé­gi kapitánytól, de az emlékezetes el­múlt évi diadala után idén már induló volt a sakkolimpián. Aki esetleg nem tudná, dr. Hazai László tanítványa 2001-ben Athénban a sakkozók juni­or világbajnokságán a legtöbb pontot gyűjtve első helyezést ért el. Utolsó éves juniorként olyan bravúrt vitt véghez, melyhez hasonlóra magyar sakkversenyző még nem volt képes, így nagy izgalommal követtük az idei sakkolimpia eseményeit. Lapzártakor érkezett a kellemes hír Bledből: - A magyar férfi válogatott (Lékó Péter, Polgár Judit, Almási Zoltán, Gyimesi Zoltán, Ruck Róbert és Ács Péter) a II. helyen végzett, így huszonkét év után szerzett ismét érmet. A viadalt egypontos előnnyel a címvédő oro­szok nyerték, csapatunk túlteljesítette az elvárásokat. „Ha a csapatgyőzelmek számát vennék alapul, mi állhatnánk a dobo­gó legfelső fokára.” - nyilatkozott Kállai Gábor kapitány. „Tizenegyszer nyertünk, két döntetlent játszottunk és csak egyszer szenvedtünk veresé­get, az oroszok tízszer győztek három döntetlenjük mellett, tőlünk pedig ki­kaptak. A csapat 2-2,5 ponttal túltel­jesítette az előzetes elvárásokat.” Legvégül közöljük a paksi Ács Pé­ter nyilatkozatát: „A válogatott utol­jára 1980-ban Máltán nyert érmet, én akkor még meg sem születtem. Az volt az álmom, hogy bekerüljek az olimpiai csapatba, ezt a sikeres nyári felkészülésnek köszönhetem. Kilenc játszmából hét pontot értem el, ez szerintem elég jó az első olimpiámon. Legbüszkébb a Conquest elleni győ­zelmemre vagyok, ezzel vertük meg az angolokat.” Gratulálunk valamennyi magyar versenyzőnek a kiváló olimpiai sze­repléshez! Sípos László

Next

/
Oldalképek
Tartalom