Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-11-01 / 11. szám

_1L1 1 16. oldal ATOMERŐMŰ 2002. november Objektív okok miatt akadozik a játék A CÉL TOVÁBBRA IS A BAJNOKI DÖNTŐ Az első hat mérkőzésen két vereség a hazai bajnokságban, ugyanennyi fel­lépés a nemzetközi színtéren egyet­len győzelem nélkül. Ráadásul a Fér­fi Európai Bajnokok Kupájában né­hány nagyarányú, kellemetlen vere­ség is érte az Atomerőmű SE kosara­sait. Szóval nem valami „acélos” az idénykezdet a bajnokcsapattól. A tavalyi meneteléskor többször is szűknek bizonyult az ASE csarnok, mostanában pedig igencsak foghíja­sak a lelátók, nem tolonganak az em­berek. Ez pedig biztos jele, hogy a szurkolók nem elégedettek kedvence­ik teljesítményével. Bár elégedettség­ről a vezetés részéről sincs szó, de az ASE szakosztályelnöke, Tóth János egyelőre nem borúlátó:- Már a felkészülésünk alatt voltak kedvezőtlen mozzanatok, amelyek alapján számítottunk arra, hogy nem indul majd számunkra a tavalyihoz hasonlóan jól az idény. Itt nem csak a sérülésekre, betegségekre gondolok, amelyek a mai napig kísértenek min­ket, hanem arra is, hogy a válogatott­jaink is sokat voltak távol, a keretnél pedig más jellegű munkát végeztek, mint nálunk. Mindezekkel együtt is a két bajnoki vereségünk miatt - ame­lyeket a megerősödött Debrecen és ZTE otthonában szenvedtünk el - én nem írnám le csapatunkat, nem ment még el semmi - értékelt Tóth János. Más a helyzet a kupaszereplésünk­kel. Előzetesen úgy mértük fel az erővi­szonyokat, hogy a csoportban egy ki­emelkedő tudású csapat van, a litván Lietuvos Rytas, amit igazoltak is, hi­szen minden eddigi meccsüket meg­győző fölénnyel nyerték. A Rytas után viszont közel azonos erősségű csapatok következnek, s ebbe magunkat is bele­számítottuk. Igaz, eddigi mérkőzésein­ken nem tudtunk még nyerni, de „fog­híjas” összeállításban is viszonylag szo­ros mérkőzéseken veszhettünk. Kivétel a Rytas elleni 118-62 arányú vereség.- Azért úgy gondolom, az orosz Himki elleni hazai 71-99-es vereségre sem lehettünk nagyon büszkék. Vi­szont nem is igazán az eredmények, mint inkább a mutatott játék kapott sok kritikát a szurkolóktól.- Ez valóban jogos, váratlanul ért minket az a nagyarányú vereség. Egyébként mindent együttvéve el­mondható, a csapat játéka még nem állt össze, és ez egyénileg is elmond­ható. Különösen a nemzetközi mér­kőzéseken kellett ezzel szembesül­nünk. így aztán el is úszott az előze­tes tervünk, hogy harcban legyünk a csoport 2-3 helyéért.- Az általad is említett nehézségek tükrében, volt-e értelme elindulni az Európai Bajnokok Kupájában, avagy úgy gondoltátok, a magyar bajnoknak „ kötelessége ” ott lenni? — Én személy szerint úgy gondo­lom, hogy nem volt értelme. Bár ugye a nevezéskor nem tudhattuk még, hogy milyen gondjaink lesznek, de inkább a „bajnoknak ott a helye” né­zet miatt vágtunk bele. Most utólag elmondható, szereplésünk nem hozta meg a remélt eredményt. Ha most kellene dönteni, nem javasolnám az indulást. Egyébként úgy vélem, a je­lenlegi hazai bajnoki lebonyolítás nem támogatja a sikeres nemzetközi szereplést. Inkább hátrányt jelentenek s a jövőben alaposabban át kell gon­dolni ezt és inkább szakmai szem­pontok alapján kell dönteni.- Anyagilag mit jelent a szakosztály életében egy ilyen nemzetközi szereplés?- Bevétel oldalon alig-alig valamit, szinte csak kiadást. Összességében tízmilliós nagyságrendű többlet költsé­get jelent számunkra.- Térjünk vissza hazai tá­jakra, a bajnoksághoz. Emlí­tetted, vannak csapatok, ame­lyek jelentősen erősödtek a nyáron. Az ASE nem erősö­dött, sőt meg merem kockáz­tatni, inkább gyengült. Az, hogy nem igazoltunk új játé­kosokat, az szakmai vagy gaz­dasági szempontok alapján történt?- Egyértelműen gazdasági. Nagyon szívesen hoztunk volna jobb­nál jobb játékosokat, csakhogy anya­gi lehetőségeink korlátozottak. Az el­múlt két évben történt erősítéseink ki­merítették a kasszánkat, gyakorlatilag most azon a határon állunk, amely még éppen tolerálható. Olyat semmi­képpen nem akarunk, hogy többet vállaljunk, mint amire fedezetünk van. Most azt az elvet vallottuk, hogy az összeszokott csapatot megtartva úgy erősödjünk, hogy ezt az anyagot „csiszoljuk” tovább. A riválisokat te­kintve úgy vélem, bár némileg átren­deződtek az erőviszonyok, de a me­zőny összességében nem lett erősebb. Jelentősen csak a Kaposvár és az Albacomp erősödött, ők mindenkép­pen ott lesznek a legjobb négyben.-És a tavalyi bajnoki cím után hol végez az Atomerőmű SE?- Célunk változatlanul a bajnoki döntőbe jutás. Ez szerintem továbbra is reális elképzelés.- Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy a csapat eddigi teljesítménye nem igen emlékeztet a tavalyira. En­nek kapcsán felmerült-e az edző eset­leges felelősége?- Esetleges edző váltás nem merült fel. Szerintem szezon közben egy ilyen lépés nagyon drasztikus beavat­kozás és csak igen kritikus helyzet­ben indokolható. Nyilván ha nem megy a csapatnak szóba kerül az edzői felelősség, nálunk is megtör­tént. Beszéltem ez ügyben Fodor Pé­ter edzővel, közösen, építő szándék­kal igyekeztük megtalálni a megol­dást. Nálunk most vannak olyan ob­jektív okok, amelyek a gyengébb já­tékot okozzák, ezért további lehető­séget biztosítunk az edzőnek, a játé­kosoknak, hogy visszahozzák azt a teljesítményt, amely tavaly a sikerek­hez vezetett. Ha nem „találunk” visz­­sza, az már egy más helyzet, de jelen­leg nincs edző kérdés nálunk. Én to­vábbra is bízom abban, hogy a csapat egyenesbe kerül és az idény végén valóban ott leszünk a bajnoki döntő­ben. Ott pedig akár meg is védhetjük dinünket. Medgyesy Iparági asztalitenisz találkozó Kupagyőztes lett a paksi csapat! XXXI. Villamosenergia-ipari Vitorlás Találkozó 2002. szeptember 5-8., Balatonfüred A Budapesti Erőmű Rt. és a Buda­pesti Erőmű SE vezetői október 25- 27. között Tatán rendezték az immár XHI. - számunkra szerencsés - Villa­­mosenergia-iparági asztalitenisz ta­lálkozót. Az idei versenyre tizennyolc társaság közel százharminc (ebből majd ötven női) versenyzője neve­zett. A Paksi Atomerőmű Rt. csapata tíz fővel, és kimagasló eredménnyel képviselte cégünket az idei sereg­szemlén. A női csapatunk (Főfainé Bulii-s Viktória, Kutasi Anita, Riszter Margit) a dobogó második fokára, a férfi csapatunk (Angyal János, Szabó Szilárd, Szabó Sándor) tagjai pedig a legmagasabbra léphettek az ered­ményhirdetéskor. Ráadásképpen az összesített csapatversenyt a PA Rt. nyerte, az iparági vándorkupa már második alkalommal került Paksra, így a Tájékoztató és Látogató Köz­pont bejáratánál a többi trófea kö­zött megtekinthető. Az asztalitenisz sport szépségéről, a friss élményekről a lelkes csapat sokoldalú tagját, Riszter Margit hu­mánpolitikai ügyintézőt kérdeztem. — Hogyan készült a paksi csapat az idei iparági seregszemlére?- Asztalitenisz szakcsoportunk ve­zetője Szabó Sándor, s mivel ő nem PA Rt.-os dolgozó, ezért az én felada­tom - már évek óta - az iparági ver­senyekre a résztvevők összeszervezé­se, és az ezzel járó egyéb technikai dolgok lebonyolítása. Az Atomerő­műben dolgozó kollégáim nem iga­zolt versenyzők, hanem saját egészsé­gük megőrzése érdekében és igazán kedvtelésből sportolnak. A fiúk (Novák Lajos, Angyal János, Szabó Szilárd, Szabó Sándor és még sorol­hatnám a tatai versenyről távolmarad­­takat) a legszorgalmasabbak, egész évben folyamatosan, heti három alka­lommal esténként püfölik a kaucsuk labdát az Atomerőmű SE Sportcsar­nokában. A lányok (Gyarmathy Kata­lin, Főfainé Balics Viktória, Kutasi Anita, Nemeskéri Rita, Kiss Erzsé­bet) több sportágban is érintettek, így kevesebb idő jut a pingpongra. Köz­vetlenül az iparági és más versenyek előtt némi rákészülő, ráhangoló edzé­seket ugyan tartunk, de sem eddig, sem a továbbiakban nem a kiélezett versenyen, hanem a jó hangulatú csa­tározásokon van a hangsúly. Évek óta részt veszünk Szekszárdon az Aszta­litenisz Városi Bajnokság küzdelmei­ben is, ami nagyban segíti az iparági versenyre való felkészülésünket. Ezen verseny költségeit szakcsopor­tunk költségvetéséből tudjuk fedezni. A szekszárdi bajnokságban olyan erős a mezőny, hogy a lányok között csak Viki tudja igazából felvenni a versenyt a fiatal résztvevőkkel. A baj­nokság tavasszal fejeződik be, s re­mélem itt is jó helyezést érnek el a paksi asztaliteniszezők. Visszatérve az iparági seregszemlére, az elmúlt években még együtt indultak a férfiak mezőnyében az amatőrökkel az iga­zolt versenyzők is, így tavaly be kel­lett érnünk a nyolcadik helyezéssel. Idén az új versenyszabályzatnak kö­szönhetően sokkal kiegyensúlyozot­tabb volt a küzdelem, így érvényesül­ni tudott a paksi fiúk egész éves kitar­tó edzésmunkája.- Milyen egyéni eredményekről tudsz beszámolni?- A női egyéniben Főfainé Balics Viktória aranyérmet, a férfi egyéni­ben Szabó Sándor ezüstérmet szer­zett. Novák Lajos és Szabó Szilárd egy-egy bronzéremmel lett gazda­gabb. A nyílt kategóriában, ahol az igazolt versenyzők is megjelenhettek, két igazán értékes dobogós helyezést sikerült megcsípni kollégáinknak: ve­gyes-párosban a Főfainé Balics Vik­­tória-Szabó Sándor duó az igen érté­kes II. helyezést, a férfiak mezőnyé­ben a Szabó Szilárd-Szabó Sándor párosunk III. helyezést ért el.- Milyen célokat fogalmaztatok meg a jövőt illetően?- Igazából minket is meglepett az idei kitűnő szereplés, ami elsősorban annak köszönhető, hogy idő előtt nem ejtették ki a fiainkat az igazolt verseny­zők. Volt olyan kolléga, aki éveken ke­resztül lemondta a részvételt, mert nem volt arra szüksége, hogy egy NB Il-es igazolt versenyző ellen küszködjön. A mostani tisztább és korrektebb szabá­lyok mellett a férfi csapat és egyéni eredmények meghozták az étvágyat, és a nyílt csoportban is jól szerepeltek a fiúk, amivel a jövőben kellően magas­ra helyezték a mércét. SL Beszélgetőtársam Kovács András úr, az ASE Vitorlás Szakcsoport elnöke:- Elnök úr, mondana néhány szót a találkozó szervezési feladataival kap­csolatban? — A Vitorlás Találkozó megszerve­zéséhez segítséget adott az 1998-as találkozó során szerzett személyes ta­pasztalat, illetve a Szervezőbizottság tagjai által gyűjtött, más egyesületek által rendezett találkozókra vonatko­zó információk. A tennivalókat már ez év áprilisában feladattervben fog­laltuk össze, amely a találkozó köze­ledtével pontosításra és véglegesítésre került. A feladatterv alapján részletesen kidolgozott, órára lebontott rendezői és versenyzői program készült, melynek segítségével a rendezvény szinte akadálymentesen lezajlott. A 2002 márciusában megválasztott Ve­zetőség tagjaiból alakult Szervezőbi­zottság, illetve a rendezői gárda jól vizsgázott a váratlan helyzetek keze­lésében is. Ilyenek feladatok voltak például: viharlámpák és fáklyák se­gítségével kivilágítani a REKÖ kert­helyiségét, az időben kissé rövidre szabott szombati vacsora után non­stop szalonna partival csillapítani az újra megéhezők étvágyát, de kezel­nünk kellett a kulturális program többszöri változását, az eredményhir­detés csúszását is. Valamennyi szer­vező, rendező és versenyző munkáját ezúttal is kihangsúlyoznám, mivel mindenki a rendezvény sikeres lebo­nyolításáért dolgozott, ezáltal is hoz­zájárulva a versenyen elért nagyszerű eredményekhez illetve a Vitorlás Szakcsoport, az ASE és a PA Rt. jó hírnevének öregbítéséhez. Külön kö­szönet illeti a HŰIG, a Rehabilitációs Központ, a Szociálpolitikai Osztály, a Tájékoztató és Látogató Központ ve­zetőinek és munkatársainak segítő­készségét. Apropó, eredmények... Az ASE csapata 1998 óta veretlen, immár ötödik alkalommal nyerte el a vándorkupát. Iparági kategóriában az első három helyet, a nyílt kategóriá­ban pedig a harmadik helyet szerez­tük meg. A legeredményesebb (Nagy Róbert-Stadler Csaba alkotta) páro­sunk az egyéni első hely megszerzé­sén túl elnyerte a Tenke Lajos Emlékfutam trófeáját, a második fu­tam győztesét megillető TIGRES ku­pát, a PA Rt. által idén alapított KOLOSKA KUPÁT, valamint a legsportszerűbb hajónak járó külön­­díjat is.- Milyen tervei vannak a Vitorlás Szakcsoportnak? — A nagyon jó hangulatúra sikerült idei rendezvény számos pozitív külső visszajelzése - mely mind az iparági résztvevő csapatoktól, mind a meghí­vott vendégeinktől érkezett - kellő lendületet adott az elképzeléseinknek. A napokban véglegesítjük a 2003. évi versenynaptárunkat, amelyben az im­már hagyományos ATOMERŐMŰ, BURGMANN és ARTESZ Kupák mellett szeretnénk június végén egy új kalóz háziversenyt, sőt augusztusban egy nagyhajó regattát meg-rendezni a Dolphin 26 hajóosztályban. Bízom benne, hogy szponzo-raink jövőre is látnak fantáziát e látványos sportág - az ideihez hasonló színvonalú rende­zés mellett lebonyolítandó - verse­nyeinek támogatásában.- Köszönöm a beszélgetést! Wollner Pál Minden a vitorlázás iránt érdeklődőt soraiba vár az ASE Vitorlás Szakcsoportja, jelentkezni lehet a vitorlas@npp.hu címen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom