Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-11-01 / 11. szám

6. oldal ATOMERŐMŰ 2002. november A Karbantartási Igazgatóság szakemberei Bohunicében A Bohunicei Atomerőmű a főjavítá­si munkák néhány speciális elemé­nek elvégzésére paksi szakembere­ket kért fel. A Karbantartási Igaz­gatóság három munkavállalója, Ke­mény Csaba, Bauer Béla és Varga László utazott ki Szlovákiába, hogy a PA Rt.-nál alkalmazott hőkezelési technológiát Bohunicében alkal­mazza. Az atomerőműben tapasz­taltakról és az ott végzett munkák­ról Kemény Csaba, a Gépész Szer­viz Osztály művezetője számol be.- Csaba! Mondanál egy pár szót arról, hogy milyen célból utaztatok Bohunicébe, és mi volt az előzménye a kiutazásotoknak?- A bohunicei erőművel való együtt­működés ezen a vonalon úgy kezdő­dött, hogy a szlovákok találtak egy problémát a V2 kiépítés egyik reaktorá­nak felsőblokki, 18/55-ös koordinátájú SZBV átvezetésének csonkján, illetve az átvezetésben. Ennek a javítására kel­lett lépéseket tenni, és mivel ugyan­olyan blokkjaik vannak, mint a paksiak, ezért felvették a kapcsolatot velünk. Mi már találkoztunk ezzel a problémával korábban a PA Rt.-nál, először március végén, a 2. blokki főjavítás során. A SKODA szakembereit is bevontuk a hi­baelhárításba, de a megoldás kidolgo­zása alapvetően a saját szakembereink érdeme, és a munka is itteni kivitele­zőkkel és technológiákkal zajlott. Itt még egyszer, két hónappal később talál­koztunk ezzel a problémával az 1. biok­ki főjavitás során. Amikor Bohunicé­ben felfedezték a hibát, a karbantartás vezetőjük felkereste karbantartási igaz­gatónkat, hogy egyeztessen az együtt­működés módjáról. A főjavítás esemé­nyeihez igazodva kellett a munkát és a kiutazást tervezni. A szükséges eszkö­zökkel, hőkezelő berendezéssel hárman indultunk el augusztus 1-jén.-Mit tapasztaltatok az erőműbe érkez­ve, milyen eltéréseket, hasonlóságot érzé­keltetek az itthon megszokotthoz képest?- Tapasztaltunk szerint bonyolultabb és szigorúbb a beléptetés náluk, sokkal több ellenőrzési pont van, mint itt Pak­son. Az erőmű elhelyezkedése is szo­katlan, távolabb helyezkednek el a blokkok egymástól. Sok mindent sok­kal egyszerűbben, kevésbé látványosan és kevésbé költséges módon oldottak meg - az ellenőrzött zónában is -, mint Pakson. Az egyszerűség ellenére rend­kívül tiszta az ellenőrzött zóna. A reak­­torcsamok közel olyan, mint a paksi, de intenzívebb a szellőztetése. Sok, ál­taluk alkalmazott ötletet lestünk el, pél­dául azt, hogy a gördíthető, mozgatha­tó eszközök kerekére futófólia rögzít­hető, vagy hogy többszörösen fóliába, zsákokba teszik az eszközöket. A szennyezettségi szintek sokkal alacsonyabbak, kb. 1/6-a az itteni dó­zisterhelések szintjének. Szembeötlő, hogy sokkal kevesebb hulladék kelet­kezik, ésszerűbben használják a vé­dőeszközöket.- Hogyan zajlott a tényleges mun­kavégzés, mi volt a feladatotok?- A munka csúszással kezdődött azután, hogy a hibás cső kivétele meg­történt a felsőblokki átvezetésből, ill. az új béléscső fogadására a furatot előkészítették. Ezután a gép üzembe helyezése megtörtént, gyakorlatilag szombattól hétfő reggelig ügyeletben voltunk. A munka során jól előkészí­tett együttműködés folyt a hatósággal és a SKODA szakembereivel is. A munka végeztével az eszközök ki­hozatala a zónából nem volt egyszerű. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy az összes intézkedés ellenére sok min­dent nem hozhattunk haza, mert magas felületi szennyezettségi szintet értek el az eszközök. A megfelelő papírokkal, az ottani sugárvédelmi ellenőrzések eredményét igazoló osztályvezetői aláírásokkal és jegyzőkönyvekkel fel­szerelkezve elindultunk haza.- Körvonalazható-e további együtt­működés?- Bohunicében nem rendelkeznek a miénkhez hasonló hőkezelési berende­zéssel, kérdés, hogy a jövőben szándé­­koznak-e beszerezni. Arról tudunk, hogy azon a blokkon, amelyiken dol­goztunk, további 3 átvezetésnek sérül­tek a betétcsövei, de nem olyan mérték­ben, hogy a működőképességét befolyá­solná a benne lévő rudazatnak. Ha egy kampány után, a következő blokki főja­vítás alatt ezeket visszaellenőrzik, lehet, hogy szükség lesz cserére. így elképzel­hető, hogy hozzánk fordulnak ebben az ügyben, és ezután is lesz példa az együttműködésre. Enyedi Bernadett „Tehetségnek azt nevezzük... ...aki többet tud, mint amit tanult” Hagyományosan 2002. október 23- án került sor a Tehetséges Paksi Fi­atalokért Alapítvány díjkiosztó ün­nepségére. A jutalmazottakat levél­ben hívták meg a Városi Művelődé­si Központ színháztermében tartott díjátádásra és az azt követő állófo­gadásra. Z. Németh Erzsébettel, a kuratórium titkárárával az alapít­vány történetéről, az idei évben be­nyújtott pályázatokról, az értékelés szempontjairól és a kuratórium munkájáról beszélgettem.-Mióta tagja a Tehetséges Paksi Fi­atalokért A lapitvány Kuratóriumának?- A kezdetektől. 1987-ben döntötte el az akkori Városi Tanács és a Paksi Atomerőmű Vállalat vezetősége, hogy díjat alapít a tehetséges paksi fi­atalokért. Azt gondolom, hogy ebben is megelőzte Paks az ország vala­mennyi városát és települését. Azóta gyarapodtak, szaporodtak az alapít­ványok - ma már divat - ide a miénk azóta is állja a sarat és a mai napig működik. Jövőre leszünk 15 évesek.- Milyen színvonal jellemezte az idei pályázatokat összességében és egy-egy kategóriában?- Megfelelő számban érkeztek hoz­zánk beadványok, száznál több pályá­zatot értékeltünk. Nagyon érdekes volt a megoszlás. Az idén az általános isko­lai tanulmányok területén kaptunk na­gyon nívós, szép eredményeket muta­tó pályamunkákat. Ebben a kategóri­ában csak formai hiba miatt kellett el­utasítani 2 pályázatot. Mindig a kiírás­nak megfelelően kérjük, hogy kön­nyebb legyen ellenőrizni, kevesebb utánajárást igényeljen, és dokumentál­ni tudjuk, hogy ki miért részesült elis­merésben. A megszokottnál kevesebb pályázat érkezett a főiskolai tanulmá­nyok kategóriában, irodalomban és ze­nében, viszont nagyon sok festményt, grafikát küldtek be a képzőművészeti tanulmányok területén.-Mennyi munkával jár a pályamű­vek áttanulmányozása, értékelése?- Az első lépésben megnézzük, hány darab érkezett, és a kuratórium tagjainak személyre szólóan szétválo­gatjuk az anyagot. Utána jön az igazi munka. Minden évben nehéz dolga van az elbírálást végző zsűrinek, de szívesen vállaljuk ezt a munkát. Utá­na kell nézni, hogy milyen színvona­lasak azok a versenyek, pályázatok, ahol nyertek a fiatalok, hogy egy-egy országos megmérettetésben hányán indultak, milyenek voltak a pályázati feltételek. Hosszadalmas értékelés, összevetés során alakul ki a végső eredmény.-Az idén is ítéltek oda felsőoktatási intézményben tanulóknak ösztöndíjat. Milyen szempont alapján döntöttek?- A döntés során sok szempontot kell figyelembe vennünk. Nem elég egy főiskolásnak végig kiválóan dol­gozni, és kiváló eredményt elérni, mindig valami pluszt kell még felmu­tatni. Minden évben találunk olyan fi­atalt, aki igencsak megérdemli. Az idén olyan szakterületen dolgozó egyetemista kapta az ösztöndíjat, aki lassan világhírű tudóssá válik, s az ösztöndíját a további kutatásaira kí­vánja felhasználni.- Ez alkalommal is anyagi elisme­résben részesült minden díjazott?- Igen, az alapszabályunkban rög­zítettek szerint 5.000 Ft-tól 20.000 Ft-ig tudjuk a pályázókat díjazni. A felső határt álta-lában a felkészítő ta­nároknak ítéljük oda, közülük is an­nak az egynek, aki az alapítvány pla­kettjét kapja meg a hosszú évek során tanúsított eredményes munkájáért.- Miért fontos ez az alapítvány a város és a fiatalok számára?- Én azt hiszem, hogy a fiatalok esetében az anyagi elismerés mellett a dicsőség, ami sokat jelent. A város­nak pedig azért fontos, mert nagy­­nagy büszkeség, hogy ilyen fiatalja­ink vannak. És megfigyelhető, hogy azok a tehetségek, akiket jutalmaz­tunk, munkatársaink, barátaink, segí­tőink lettek hosszú távon, idekötjük őket Pakshoz ezzel az elismeréssel... Baksay Adrienn Képzőművészet: Bálint Gabriella • Hor­nok Edina • Kozma Gábor • Lovas Katalin • Nagy Zsuzsanna • Péger Zsuzsanna • Raffai Éva • Szabó Nóra • Zirczi Judit Ze­nei: Dömötör Zelma • Lajti Ákos • Lajti Gergely Sport: Boros Gergely • Eremhal­­mozók - 6 fő • Kiss Gábor • Kiss Péter • Kosársuli WU13 • Lajpold Judit • Magyar Éva • Molnár Dóra • Nagy Róbert • Ne­mes Attila • Sólya Erzsébet • Zubor Enikő Irodalom: Baksav Adrienn • Berkó Barba­ra Bosnyák Anna • Suli Percek Rádiós Szak­kör Általános iskola: • Bach Viktória • Barnabás Borbála * Csapó Zsuzsanna * Frányó Krisztina • Géringer Zsolt • Győrfi Judit • Hornyák Ivett • Kern Anita • Koz­ma Tamás • Mezősi Árpád • Sárközi Réka • Séllei Marcell • Zilizi Fanni Tehetséggon­dozás: • Dobi Krisztina • Gosztola Erzsé­bet • Klopcsikné Somorjai Mária • Mittler József • Pétersz Mária • Szabadi Jánosné • Vábró József Középiskola és felsőfok:* Bezerédj Elsősegélynyújtó Csoport • Cziczer István • Diósi Annamária • Gálosi Mária • Hajnal Zsuzsanna • Hanoi János • Juhász Éva • Mayer Éva • Vanyúr Norbert ATOMERŐMŰ Az Rt. vezérigazgatója: Dr. Kocsis István Főszerkesztő: Beregnyei Miklós Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánné Olvasószerkesztő: Varga József A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Felelős kiadó: Kováts Balázs főosztályvezető Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztő: Kertai Edit Nyomás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd Felelős vezető: Lambert István Erőmű és a turizmus Sok vendégvadász érkezik térségünkbe Amikor útjára indítottuk soroza­tunkat, az volt a tervünk, hogy a megszólalók minél szélesebb kör­ből kerüljenek ki és legyen aktuali­tása is mondanivalójuknak. Javá­ban benne járunk a novemberben, ez az időszak pedig egyértelműen a vadászoké. Keresve sem lehetett volna tehát jobb témát találni, mint ezt a Pakson és környékén is nagy népszerűségnek örvendő hobbit. Dr. Babina Ferenc Szekszárdon élő szülész-nőgyógyász, aki a bonyhádi kórházban dolgozik. Ezzel együtt is ő a Németkéri Vadásztársaság elnöke. Hogyan került a lakhelyétől ötven kilométerre lévő vadásztársasághoz? A válasz a család.- Idestova lassan húsz éve vagyok tagja ennek a vadászközösségnek - ele­veníti fel 1984-es belépését az orvos. — Ambach Ede lett az újjáalakított, a kömlődi társaságból leváló németkért csoport vezetője. Rokonom invitálására kerültem kapcsolatba az ottaniakkal. Kárpótlással földtulajdonos lett a Babina-família, mely segítséget nyúj­tott az 1996-ban életbe lépő vadásza­ti törvény betartásához. Ez kimondta, hogy vadászati jog csak azt illeti meg, akinek van földje. 1999-ben az­tán Ambach nyugdíjba vonulásával elnökké választotta a tagság.- Tízéves vadgazdálkodási ütem­terv alapján kell dolgoznunk. Ebben minden meg van határozva: mennyi fácánt tenyésztünk, ebből mennyit lö­vünk ki. Mennyi szarvast, őzet, egyéb állatt kaphatunk puskavégre. Szar­vasbikából például idén hatot teríthe­tünk le. Területünkre egyébként a ve­gyesnek mondott állatállomány jel­lemző. Az apró vadak mellett őzek és vaddisznók teszik ki a legnépesebb populációt. Utóbbi a februártól máju­sig terjedő vadászati tilalmat leszá­mítva egész évben vadászható. A társaság szerződésben áll az egész országra érvényes szervezői en­gedéllyel rendelkező irodával, a Forst Hungáriával. Tőlük nagyban függ, mennyi vendégvadász érkezik a tér­ségbe. A legtöbben Németországból, majd Ausztriából és Olaszországból jönnek, de örvendetes emelkedést mutat a belföldi vadá-szok száma is.- Nekünk semmiféle bajunk nin­csen a sajtóban sokat szidott olaszok­kal - reagál a külföldiekkel kapcsola­tos kérdésünkre Babina doktor. - Nem tudom csak őket hibáztatni so­kuk cselekedete miatt. Úgy gondolom ugyanis, előbb saját házunk táján kel­lene rendet tenni. A szabályok betartá­sával nem fordulhatnának elő termé­szetkárosító jelenségek. A külföldie­ket egyedül nem engedhetnék vadász­ni, szabály szerint kísérővel mehetnek csak ki a terepre. A nehéz anyagi hely­zetben lévő társaságok viszont gya­korta szemet hunynak a rendelkezé­sek megsértése felett, ugyanakkor az is igaz, hogy sem visszatartó erő, sem hatékony törvényi szabályozás nin­csen. Nemzetközi szankciók kellené­nek a hatásos fellépéshez. Még egysz­er mondom, a mi körzetünkben régóta nem találkoztunk orvvadászattal, pe­dig még olasz tagunk is van... Szerencsére olyan vélekedés sem jutott el hozzá, mely az erőmű közel­ségét hátrányként mutatta volna be. A vadászberkekben nincsen félelem a Paks környéki vadállománnyal kap-csolatban, amit a korábban már említett vendégpuskások nagy száma is mutat. Az erőművel való kapcso­lattartást azonban szeretné az elnök a jelenleginél jobban elmélyíteni, élő­vé alakítani. Úgy véli, jó lenne, ha az atomerőmű képviselői alkalomadtán részt vennének vadásztanácskozáso­kon, ahol a tagságnak lehetősége lenne tájékozódni a különféle, kömye-zetünket érintő kérdésekről, mint például a radioaktív hulladék elhelyezéséről vagy a mafeszültségű távvezetékek környezetre gyakorolt hatásáról. Vöröss Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom