Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-08-01 / 8. szám

2001. augusztus ATOMERŐMŰ 9. oldal Központi Feladatkövető Rendszer A Paksi Atomerőműi Rt. Informatikai Főosztályának szoftver- és rendszerfejlesztői - az adatszolgáltatásban ak­tívan résztvevő igazgatóságok kijelölt szakembereinek közreműködésével - közel fél év alatt elkészítették, tesz­telték és azt követően 2001. július elsejétől bevezették a Paksi Atomerőmű Rt. cégszintű, minden munkaválla­lóra kiterjedő Központi Feladatkövető Rendszerét. A KFKR lehetővé teszi, hogy a szervezeti hierarchia alapján a vezető beosztású dolgozók feladatokat adjanak beosztottaiknak, és azokat naprakészen kezeljék. Lehetőség nyílik a cég működését segítő projektek és fórumok feladatainak kezelésére, és informatikai támogatására is; ekkor a projekt, a fórum élére kinevezett dolgozó kezeli az alárendelt személyeknek kiadott feladatokat.- A teljesen saját erőből előállí­tott és egy hónapja működő Köz­ponti Feladatkövető Rendszer fej­lesztésének hátteréről Takács Ti­bort, az Informatikai Főosztály ve­zetőjét kérdeztük. Az első kérdésem­ben arra lennénk kíváncsiak, hogy ez az új informatikai eszköz meny­nyiben segíti a cégünk irányítást végző operatív-, közép-, és felsőve­zetők munkáját, és a látni és láttat­ni elv megvalósítását? Takács Tibor: - Cégünk dolgo­zói - immár több mint hétszáz fel­használó - tapasztalhatták, hogy bevezetésre került egy olyan új szoftver, ami az általános munka­végzéshez, a Szervezeti és Műkö­dési Szabályzatból adódó irányítá­si, menedzselési és koordinálási feladataink hatékony végrehajtásá­hoz nyújt informatikai támogatást. Természetesen lehetőség nyílik a Részvénytársaság működését segí­tő projektek és fórumok feladatai­nak kezelésére is. Egy olyan köz­ponti feladatkövető rendszert sike­rült üzembe helyeznünk, ami teljes cégszinten egységesen kezeli a fel­adatok kiadását és folyamatos kö­vetését. Az előzményekről feltétle­nül meg kell jegyeznem, hogy már 1999-ben az Informatikai Rekonst­rukciós Projekten belül egy Integ­rált Irodai Rendszer került beveze­tésre. Akkor az Oracle InterOffice rendszer elemeit implementáltuk, amely az elektronikus levelezést, a feladatkezelést és az iktatás-archi­válási funkciókat valósította meg integrált módon. Sajnos, a beveze­tett rendszer nem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket: a felhaszná­lói felülete nehézkes volt, míg mű­ködése nem kellően üzembiztos. Több szervezeti egységtől jelentke­zett igény olyan szoftver kialakítá­sára, vagy beszerzésére, amely a napi munka során születő feladatok kezelését támogatja, így egységes, mindenki számára kompatíbilis rendszer kifejlesztése mellett dön­töttünk. Valójában az InterOffice egyik részfunkcióját váltottuk ki a saját fejlesztésű Központi Feladat­követő Rendszerrel (KFKR). A fej­lesztéskor arra törekedtünk, hogy a korábbi beruházás során beszerzett erőforrásainkat (hardver, szoftver) a lehető leghatékonyabban hasz­náljuk ki.- Kik voltak a fejlesztés meghatá­rozó szereplői, a szellemi alkotás gazdái? Takács Tibor: - A feladat speci­fikálása valamennyi igazgatóság bevonásával történt. Ezt követően a komplex rendszertervet Sáli Lászlóné készítette. Az új KFKR szoftverünk programozási feladata­it Domokos Zsolt végezte, és az ilyenkor jelentkező hatalmas doku­mentálási feladat elvégzése (oktatá­si segédletek, felhasználói kézi­könyv, üzemeltetési rend) pedig Fitt Tamás nevéhez kötődik. Ter­mészetesen meg kell említenem, hogy az Informatikai Főosztály szá­mos munkatársa működött közre a telepítésben, a számítógépek beállí­tásaiban, így aktívan segítették a rendszer bevezetését. A tesztelés több igazgatóság kijelölt szakembe­reinek közreműködésével történt. — Milyen értéket képvisel ez a fej­lesztés, az aktiválásra kerülő szelle­mi alkotás? Takács Tibor: - A belső munka­­ráfordítás tíz emberhónap volt, és az egyéb költségekkel kalkulált beke­rülési érték jóval alatta marad a ha­sonló méretű rendszerek piaci árá­nak. Ha külső erőt vettünk volna igénybe, akkor jelentősen magasabb - többszörös - ráfordítás jelentke­zik. Külső tanácsadót sem kellett igénybe vennünk, így teljesen saját tulajdonú terméket sikerült előállí­tanunk. Szerencsénkre, amikor az év elején elindultunk a Központi Feladatkövető Rendszer fejlesztésé­nek munkával, az OSART felülvizs­gálatra történő felkészülés feladat­tervében is szerepelt egy hasonló funkciókat megvalósító rendszer ki­alakításának igénye. Ezáltal olyan felsővezetői támogatást kaptunk, ami végig hajtóerő volt a gondok megoldásában.- Hogyan sikerült felkészíteni a felhasználókat az új rendszer alkal­mazására? Takács Tibor: - Mivel sok száz felhasználó oktatását, betanulását kellett valamilyen módon biztosíta­nunk, így már a fejlesztésnél gon­doltunk arra, hogy egy kényelme­sen kezelhető, jól átlátható és kön­nyen megtanulható új szoftver ke­rüljön az alkalmazók gépére. Mi­kor a tesztelést végeztük, már ak­kor elkészült a Felhasználói Kézi­könyv, a Folyamatmodell, amik se­gítették megérteni a működést. Ezen kívül elkészítettünk egy elektronikus Oktatási segédletet, ami a PA Rt. belső Intranet hálóza­tán minden felhasználó számára könnyen elérhető. Az elektronikus tankönyv segít a fogalmak megér­tésén kívül a részletes teendők be­gyakorlásában is. Ilyen előkészüle­tek mellett több alkalommal tartot­tunk az Irodaépület Földszinti Ta­nácstermében bemutatókat, ahol élőben, kivetítetten demonstrálni tudtuk a rendszer működését, és választ tudtunk adni a felmerült kérdésekre. Igény esetén további pótoktatásokat tartunk.- Milyen visszajelzéseket, üzemel­tetői tapasztalatokat szereztek? Takács Tibor: - A felhasználók részéről - a rendszer kezelésével kapcsolatban - eddig többségében pozitív visszajelzéseket kaptunk. Természetesen kapunk olyan ész­revételeket, ötleteket és javaslato­kat is, amelyeket ma még csak gyűjtünk, az év végén ezeket rend­szerezzük és kijelöljük a tovább­fejlesztés irányait, ill. konkrét lé­péseit. Sípos László A Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői és szakértői névjegyzéke Számítógépen folyamatosan nyilván­tartott és minden évben egyszer ki­adásra kerül a Magyar Mérnöki Ka­mara hivatalos tervezői és szakértői névjegyzéke c. kiadvány. Az engedé­lyező hatóságok számára hivatalból megküldött hivatalos névjegyzék a ter­vezési és szakértői munkákat kiadók, a megbízók számára is elérhető, besze­rezhető, vagy betekinthető a területi mérnöki kamarák (pld. Tolna Megyei Mérnöki Kamara: 7100 Szekszárd, Arany János út 17-21.) irodáiban. A névjegyzékbe felvételt nyert hivatás­­rendi kamarai tagok térítésmentesen, postai úton kapták meg e kiadványt. A tervezői, illetve szakértői kvalifikáció­val még nem rendelkező kamarai ta­gok, vagy a témakör iránt érdeklődők 2 ezer Ft egységáron beszerezhetik a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (1094 Budapest, Angyal u. 1-3.) központi irodájában. Az évente kötelezően megjelenő névjegyzéket a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szak­mai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 11. §. (2) bekezdés b) pontja írja elő a Magyar Mérnöki Ka­mara számára. A 157/1997. (IX.26.) Kormány­­rendelet szabályozza a műszaki ter­vezést: - ennek értelmében csak az tervezhet, akinek az egyetemi vég­zettség után két, főiskolai végzettség után legalább öt év szakmai gyakor­lata van, tagja az illetékes Mérnöki vagy Építész Területi Kamarának és szerepel a hivatalos névjegyzékben. A 159/1997.(IX.26.) és a 24/1971. (VI.8.) Kormányrendeletek szerint szakértői címet az használhat, és szakértői működést csak az végez­het, aki erre engedélyt kapott és en­nek alapján a szakértők nyilvántartá­sában bejegyezték. Az 1996. évi LVIII. törvény a fenti követelménye­ket a kamarai tagsággal is kiegészíti. Az ajánlott kiadvány tervezői név­jegyzék része azokat sorolja fel, akiknek a jelzett jogszabályok hatá­lya alá tartozó építéstervezői (ill. ve­zető tervezői) jogosultságuk van, tel­jesítették a kamarai tagsággal kap­csolatos feltételeket és kérték a név­jegyzékbe vételüket. A szakértői névjegyzék rész azokat sorolja fel, akik a 24/1971. (VI. 8.) kormányren­delet előírásai szerint szakértői cí­met használhatnak, teljesítették a ka­marai tagsággal kapcsolatos feltéte­leket és kérték névjegyzéke vételü­ket. Azokat a kollégákat, akiket a Magyar Mérnöki Kamara április 30. után vett fel a névjegyzékbe, azok a területi kamarától kapott igazolással végezhetik tevékenységüket. Azok a mérnökök és technikusok, akik a hi­vatalos névjegyzékben nem szere­pelnek, illetve kamarai igazolással nem rendelkeznek, azok a rendele­tekkel szabályozott területeken ter­vezői és műszaki szakértői tevé­kenységet nem folytathatnak. Egyes tervezők, illetve szakértők a szakte­rületükön belüli szűkített részterüle­tekre kaptak jogosultságot. A terve­ző, illetve szakértő felelőssége és etikai kötelezettsége, hogy csak a jo­gosultságának megfelelő részterüle­ten végezzen tevékenységet. A rész­területek (szakterületi szűkítés) a tervezői, illetve szakértői jogosultsá­got igazoló engedély okiratában el­lenőrizhetők. A tervezők és szakér­tők szakmai és etikai felügyelete a Magyar Mérnöki Kamara feladata. A hibás vagy hiányos teljesítés, a szak­mai szabályok, illetve az MMK Eti­kai-fegyelmi szabályzatban foglal­tak szándékos, gondatlan megszegé­se etikai-fegyelmi vétség. Panaszt a területi mérnöki kamarához lehet be­nyújtani. Sipos László, a MMK Elnökségi tagja A Magyar Villamos Müvek Rt. legújabb kiadványai: MVM CSOPORT - MVM GROUP Környezetvédelmi jelentés MVM CSOPORT - MVM GROUP: - A Magyar Villamos Művek Rt. legújabb, magyar és angol nyelven megjelent kiadvá­nyából az érdeklődők megismer­hetik az MVM Rt. mellett az ERBE Kft., a GTER Kft., a MAVIR Rt., az OVIT Rt., a Paksi Atomerőmű Rt., a Vértesi Erőmű Rt. és a VILLKESZ Kft. tevé­kenységét, jövőbeni céljaikat. Az MVM Rt. és az általa irányított társaságcsoport tevékenysége át­szövi és meghatározza Magyaror­szág villamosenergia-iparát. A részvénytársaság elsődleges fel­adata, hogy egységes szerződéses rendszer keretében megvásárolja a villamos energiát az erőművektől és az import forrásoktól, szállítsa a tulajdonában lévő alaphálózaton, és értékesítse az áramszolgáltatók felé. A társaságcsoport tevékeny­sége kiteljed a villamos energia termelésére, nemzetközi kereske­delmére, az alaphálózat fejleszté­sére és üzemeltetésére, a villamos­­energia-rendszer üzemirányítására is. A hálózat üzemeltetését és léte­sítését az OVIT Rt. (Országos Villamostávvezeték Rt.) végzi. Az épített ki. Feladatát a hatályos re­gulációs rend, a Villamos Energia Törvény és a kapcsolódó jogsza­bályok alapján látja el. Működé­sét az ISO 9001 minőségirányítási rendszernek megfelelően végzi, egyúttal felkészül az integrált kör­nyezetközpontú irányítási rend­szer bevezetésére is. Az MVM Rt. a kialakuló versenypiacon többsé­gi állami tulajdonú vállalatként maximálisan kihasználja az átala­kulóban lévő magyar és nemzet­közi piac lehetőségeit, hogy a ter­melés, a szállítás és a kereskede­lem területén egyaránt versenyké­pes legyen. A Magyar Villamos Művek Rt. alaptevékenységén túlmenően a távközlési és hőszol­gáltatási piac aktív szereplőjévé kíván válni és stratégiai befekte­tőként pozíciók megszerzésére törekszik a környező országok energiaiparában. Mindezen célok elérése érdekében a társaságcso­port tagjaiban rejlő diverzifikáci­ós lehetőségeket és szinergiákat maximálisan ki kívánja használni és erős holding szintű stratégiai - pénzügyi irányítást tervez megva­lósítani. MVM csoport tagja az egyetlen hazai atomerőmű, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. működtet, egy szenes erőmű (Vértesi Erőmű Rt.), valamint az MVM Rt. bizto­sítja a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát szekunder tarta­lék gázturbináival, amelyeket le­ányvállalata, a GTER Kft. (Gáz­turbinás Erőműveket Üzemeltető Kft) üzemeltet. A villamosenergia­rendszer operatív irányítását, a ha­zai erőműpark teherelosztását a szintén leányvállalataként működő MAVIR Rt. (Magyar Villamos­­energia-ipari Rendszerirányító Rt.) végzi. A csoport fontos tagjai a vállalkozói alapon mérnökirodái szolgáltatásokat végző társaság az ERBE Energetikai Mérnökiro­da Kft., illetve a központi logiszti­kai feladatokat ellátó VILLKESZ Kft. (Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.). A magyar villamos energetika legjelentősebb, nemzeti tulajdonú cégcsoportja aktív résztvevője a nemzetközi árampiacnak, és tár­sult tagja a nyugat-európai villa­­mosenergia-rendszernek, az UCTE-nek, amellyel sokrétű és egyre bővülő hálózati kapcsolatot Környezetvédelmi jelentés: Hiánypótló kiadvány készült el a Környezetvédelmi Osztály és a Kommunikációs Osztály közös gondozásában a 2000. év utolsó napjaiban, az MVM Rt. Környe­zetvédelmi Jelentése. A tartalom­hoz illően igen igényes és látvá­nyos kivitelű tájékoztató átfogó képet az MVM és a portfoliójához tartozó társaságok e téren kifejtett tevékenységéről és törekvéseiről. Az anyag alapját az MVM Rt. Igazgatóság által az elmúlt ősz fo­lyamán elfogadott 1999. évi jelen­tése képezi, annak publikus és lát­ványos kivitelű változata. A kiad­ványt, mely belső megítélés sze­rint igen pozitívan formálja a cég­csoportról kialakult képet, széles körben terjesztik, mintegy hét­száz, az MVM Rt. számára fontos partnernek már megküldték. Az érdeklődők a most bemuta­tott új, tartalmas és díszes kiad­ványokból az MVM Rt. Kommu­nikációs osztályától igényelhet­nek korlátozott példányokat. Cím: 1011 Budapest, Vám utca 5-7. Telefon: 1/224-6200 Internet: www.mvm.hu Sípos László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom