Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-01-01 / 1. szám

2001. január ATOMERŐMŰ 9. olda Fassel Ferenc kiállítása A "Paksi Atomerőmű" Mű­szaki Szakközépiskola galériá­ján Fassel Ferenc kiállítása lát­ható november közepe óta. A kiállításra a képeket az Aj­kai Balikó galéria bocsátotta rendelkezésre. A galéria működéséről kérde­zem Balikó János-t a galéria tu­lajdonosát: A galéria 1996-tól működik. Fő célja az Ajkai grafikai mű­hely életrekeltése, Borsos Mik­lós, Ligeti Erika, Udvardy Er­zsébet tárlatai egy gazdag, tar­talmas vizuális program prospe­rálásáról vallanak. A galériának, kiállításaimnak ars poétikája: az igényes alko­tók és az igényes befogadók se­gítése, egymás megtalálása. A mostani alkalommal Fassel Ferenc képeit hoztam el.- Mit kell tudni a művészről? Fassel Ferenc a ma nagy öregje. A művész 1915-ben szü­letett Budapesten. Tehetsége korán feltűnt rajz­tanárának, aki sikerrel indította el az akkori Iparművészeti Főis­kolára, ahová korkedvezmény­nyel vették fel. Tanárai Haranghy Jenő, Simái Imre, Stein János voltak. 1935-ben diplomázott nagy reményekkel telve. Szépen ívelő karrierjét a II. világháború kettétörte. A világégés után, mint textil­tervező tudott csak elhelyezked­ni. A művész tipikusan vissza­húzódó alkotó. A hatvanas években kedvező meghívásokat kapott Párizs, Como, Milánó je­lentős atelier tulajdonosaitól. Pogány Ö. Gábor, a jeles művészettörténész jegyezte meg róla egyik kiállítása meg­nyitóján:"...olyan művész, aki­nek bravúros rajztudása, magas­szintű technikai kifejezésformá­val párosul. Témáinak sokszí­nű palettáján a realizmustól az expreszszív és szürrealista vo­násokig szinte minden fellelhe­tő". Kis számú képeit számos ga­léria sikerrel értékesíti. Az "Paksi Atomerőmű" Mű­szaki Szakközépiskolában ren­dezett kiállításon velencei témá­jú tájképekkel és akt képekkel szerepel a művész.- Köszönöm a beszélgetést. Wollner Pál A ______ Az Ev Embere A 2000. év utolsó hónapjaiban a Fortu­na Rádió, a TelePaks, a Paksi Polgár és a PaksNet felhívással fordult a város la­kosságához, szavazzanak, hogy kit tarta­nak Pakson az Év Emberének. Ezt a díjat első alkalommal osztották ki. A nyertes Kováts Balázs lett, akinek a városi televí­zió karácsonyi műsorában adták át a fel­irattal ellátott, nagyméretű hollóházi por­celán vázát.- Gratulálunk! Váratlanul érte a paksi polgárok kitüntető bizalma?- Őszintén mondom, nem hallottam a szavazási felhívásról. Az eredményt a paksi kompon tudtam meg az egyik ré­vésztől, amikor hivatalos ügyben éppen Kalocsára mentem. Talán nem véletlen, hogy ezt a kedves hírt az általam szeretett folyó közepén tudatták velem az égiek. Életem egyik legszebb ünnepi ajándékát kaptam a paksi emberektől, a vázát oda­tettem a karácsonyfa alá.- Valamit Önnek is adnia kellett, hogy ilyen sokan írták a nevét a szavazólapokra, az e-mailekre.- Ne várjon tőlem önértékelést, nem szeretném megmagyarázni mások dönté­sét. Tudatában vagyok, hogy az Év Embe­re nem csupán 12 hónap tevékenységére támaszkodhat. Lassan fél évszázada szí­vom a nyirkos dunai levegőt és koptatom a főutca kövezetét. Nem tartozom a visz­­szahúzódó emberek közé, valószínűleg édesapán nyüzsgő természetét örököltem, aki még 80 éves korában is nagy aktivitás­sal végez tudományos és oktató munkát. Már diákkoromtól kísér a szervezés, a szereplés, a tenni akarás igénye. Ezek egyre jobban az igényes ismeretterjesztés irányába mentek el. Érdekességként emlí­tem, hogy 15 éves koromban adtam az el­ső interjút a Kossuth Rádióban.- Tavaly nyáron Krisztus emlékszobrot állított főpapi méltóságokkal a Duna-par­­ton, ősszel pedig rangos nemzetközi atom­technikai szimpóziumot szervezett a város­ban. Érdekes szerep jutott Önnek az erőmű és Paks viszonylatában.- Úgy gondolom, hogy nem jutott ez a szerep, hanem ösztönösen választottam. Szerettem volna magam is hozzájárulni a régi település és az új jövevény megbéké­léséhez. Sokféle út vezetett ide, az egyik ösvény talán az enyém volt. Sokat segí­tett ebben a 70-es és 80-as években vég­zett felvilágosító munka, később pedig az ESZI-s korszakom. Ez az intézmény fél­úton van az óváros és a lakótelep között, ahol találkozhattak a fiatal generáció képviselői, osztálytársakká, padtársakká és barátokká lettek, mindegy, hogy me­lyik irányból jöttek. Egyébként pontosan tudom, hogy a nekem tulajdonított ered­mények közös munkán alapulnak, legyen az akár egy szoborállítás, vagy egy szim­pózium.- Ön a legkülönbözőbb helyeken, rendez­vényeken, kulturális és sporteseményeken jelenik meg, más esetekben pedig kiderül, hogy a háttérben komoly szerepet játszott valaminek az életre hívásában, vagy segített a megvalósításában. Nem sok mindez, nem aprózza el magát?- Az ember idővel bölcsebb, megfontol­tabb lesz, de az egyénisége nem változik jelentősen. Én sem tudok más lenni, de már kevésbé hiányzik a nyilvánosság. Megtanultam, hogy nem előnyös a túlsz­­ereplés. A közösség számára felhasznált idő nagyon hiányzik az életem más terüle­tein. Komoly adósságaim vannak a csalá­dom, a munkahelyem és önmagam felé, amelyeket pótolnom kell.- Egy mértékadó helyi polgár szerint Kováts Balázs egy önálló intézmény Pak­son, egy megbízható, szavahihető, segítő­kész partner. Ilyen megbecsülés mellett ho­gyan tudta elkerülni a helyi politikát és az önkormányzati mozgásokat?- Nehezen viselném el, hogy gondolata­imat, tetteimet még a munkakörömhöz kapcsolódó tevékenységeken kívül is hatá­rok közé kelljen szorítanom. Szeretem a magam útját járni, ott és akkor megállni, ami számomra érdekes. Dolgozom persze szervezett keretek között is, elnöke va­gyok az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület paksi csoportjának, továb bá a paksi Borbarát klubnak, elnökség tagja vagyok az ASE-nek, kurátora va gyök a Jövő mérnöke, a Tehetséges paks fiatalokért, a Jövő energetikusa, a Val Bottyán gimnáziumért, a Műegyetem ösztöndíj alapítványoknak, tagja vagyok ; Millenniumi emlékbizottságnak. Élő kap csolatban vagyok mintegy 25 települé önkormányzatával, országgyűlési képvise lökkel, politikusokkal, a sajtó munkatár saival, egyesületekkel, intézményekkel, ci vil szervezetekkel, egyházakkal. Igyek szem ezen kereteken belül is érvényre jut tatni a város és az erőmű érdekeit és érté keit.- Mi az Ön számára a legfontosabb a életben?- A szabadság. A gondolat és az alkotá szabadsága. Az életem során többszö fordult elő velem, hogy megfelelő időbei megfelelő helyre kerültem, ahol alkal mám volt élni a szabadság lehetőségével Bár lehet, hogy mindez nem volt véletlen Egyébként a szabadság jól megfér a fegye lem és az előírásrendszer tiszteletével, h: ezeket megértjük és el is tudjuk fogadni De nem mindegy, hogy az ember vállár; szorító páncélt, vagy repítő szárnyaka tesznek. -B Figyelemreméltó eredmények tanulmányi versenyeken Az "PAKSI ATOMERŐMŰ" MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKO­LA ll.B számítógép programo­zói osztály tanulója, Pfaff Károly utóbbi időben több tanulmányi versenyen sikeresen öregbítette a szakközépiskola hírnevét. Ezen alkalmak kapcsán beszél­gettem velük. November 10.-12.-én Moson­magyaróváron rendezett orszá­gos szakközép- és szakmunkás­­képző iskolák között zajló vers- és prózamondó versenyen osztály­társammal, Puch Anikóval vet­tünk részt. A kísérőnk Hidegh László igazgató úr volt. A felkészülésben segített ben-' nünket Leimszidemé Tóth Ildikó magyar tanár és Vajda Tibor kol­légiumi igazgató. Két verset kellett előadnunk. A kötelező Mosonmagyaróváron most is élő költő, Böröndi Lajos verse volt. Anikó Ady Endre: Márciusi nap, én Babits Mihály: Húsvét előtt című verseit adtuk elő. Az első elődöntő helyszíne a Polgármesteri Hivatalban volt, ahol Anikó nagy sikert aratott. Én kaptam még egy nap felkészü­lési időt, mert az elődöntő 2. ré­szét szombaton tartották. De ad­dig is meghallgathattam mások előadásait, és kissé elment a bátorságom... A második elődöntőnek a Fe­hér Ló Közösségi Ház adott ott­hont. Itt elmondták, ki az a húsz sze­rencsés, aki bejutott a döntőbe. Mindketten bejutottunk, úgyhogy kezdhettünk izgulni... A döntőben is Anikó kezdett, én pedig az elején kivonultam, hogy ne halljam mások előadá­sát. Itt egy kötelező vers volt, amit nem lehetett rendesen hangsú­lyozni, de azért megpróbáltuk. Az eredményhirdetést vasárnap­ra halasztották. Vasárnap pedig eljött a díjki­osztás napja. Az ajándékok igen értékesek voltak - mindenki szere­tett volna dobogós lenni. Négy kategóriában osztályoztak: vers és próza, ezeken belül szakmun­kásképző, vagy szakközépiskolai kategóriában. Én bronz minősítést értem el a vers kategóriában, aminek mind­annyian nagyon örültünk. Végül a búcsú következett és jó eredménnyel, tapasztalatokkal és kellemes élményekkel tértünk ha­za. Pfaff Károly részt vett még a matematika OKTV , Számítás­­technika programozói és angol nyelvi megyei döntő versenyen, ahol 7. helyezést ért el. Köszönöm a beszélgetést. Wollner Pál Szakújságírói Nemzeti Minőségi Díj December 14-én Budapesten, az ITDH nagytermében Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium (GM) politikai ál­lamtitkára - kapcsolódva az idei minőségügyi világnap esemé­nyeihez - köszönetét fejezte ki a magyar média meghívott képvi­selőinek a minőségügy ismertsé­ge érdekében végzett ez évi munkájukért, és kilenc Szakúj­ságírói Nemzeti Minőségi Díjat adott át a hazai minőségkultúra terjesztése, a Nemzeti Minőségi Díjnak a gazdaságban, az üzleti életben betöltött szerepének ár­nyaltabb megismertetése érde­kében eredményesen tevékeny­kedő újságírónak, szerkesztőnek és szakújságírónak. A gazdasági (ipari, kereske­delmi, kézműves, agrár) kama­rák és hivatásrendi (építész, igazságügyi szakértői, mérnöki, ügyvédi, orvosi) köztestületi ka­marák kategóriában Sipos Lász­ló villamosmérnök, minőség­ügyi szakmérnök, a Mérnök Új­ság (Magyar Mérnöki Kamara), a Magyar Minőség (Magyar Mi­nőség Társaság) és az Atomerő­mű (Paksi Atomerőmű Rt.) szakfolyóiratok és üzemi lap szerkesztőbizottságainak tagja, a PA Rt. minőségbiztosítási ve­zető mérnöke vehette át a ma­gyar Nemzeti Minőségi Díj ki­csinyített mását ábrázoló bronz domborművet. Hírháttér: November 20-án, - a mi­nőségügyi világnap alkal­mából - a Parlamentben Or bán Viktor miniszterelnöi ünnepélyes keretek közöt négy vállalatnak átadta a: üzleti kiválóságot jelző leg rangosabb, pályázat útját elnyerhető magyar minőség ügyi elismerést, a Nemzet Minőségi Díjat. Az esemé nyen a miniszterelnök gra tulált, Elismerő Oklevele adott át a 2000-ben Európa Kiválóság Díj döntőjébe ju tott - korábbi években má, Nemzeti Minőségi Díjat ér demelt - másik négy vállai kozás megjelent képviselői nek is. Az immár ötödik ai kálómmal kiadott Nemzet Minőségi Díj szakmai sike re bebizonyította, hogy je lentős motiváló erő a vállai hozások minőségfejlesztés rendszerének javításában és a nemzetközileg elismer rendszer alapján értékel vállalati eredmények össze hason/íthatóvá teszik a telje sítményeket a globalizálódi nemzetközi piacon. A valóság varázstükrei Takács Péter festményei az ESZI-ben Újból ezernyi érzéssel és színnel telt meg az ESZI Galé­ria. Az élet szépségeit megörö­kítő festmények Takács Péter alkotásai. A komlói festőmű­vész a Budapesti Képzőművé­szeti Gimnáziumban került igazán közel a művészethez, majd matematika-fizika-rajz szakot végzett. Tanár-festőmű­vészként saját emócióit kelti életre képein - néha évekig ér­lelve azokat. Az eredmény va­­rázsos. Az olajfestékkel, tojás­­tempera-olaj kombinációjával megfestett fák, virágok és nő­alakok egy csodás világ részei, életre keltői, ahová vágyunk - és el is jutunk e festmények se­gítségével. Életörömet és derűt árasztanak, nyitottabbá tesz­nek a valós világ szépségeire -hiszen e képek elragadó álom szerűségük ellenére valóság központúak. A mondanivaló az érzelemvilág gazdagsága ; modern irányzatok stílusjegye ellenére könynyen megfogha tó. Ha átéltük, azért - ha nem közelebb jutunk ismerős-isme rétién rezdülésekhez, vágyako zásokhoz. Enyedi Bernadet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom