Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-07-01 / 7. szám

2001. július ATOMERŐMŰ 7. oldal Nuclear Inter Jura 2001 A Nemzetközi Nukleáris Jogi Társaság (INLA) által szervezett konferen­ciára 2001. június 4-7. között került sor Budapesten, amelyen a ven­déglátó a Magyar Tudományos Akadémia volt. A rendezvényre a nukle­áris ipar tevékenységéhez kapcsolódó jogi kérdések megvitatása érde­kében került sor. Az esemény paksi látogatással zárult. Harvard Business manager- MAGYAR NYELVEN -Az e téren végzett tevékenység el­ismerését jelzi, hogy az INLA dr. Lamm Vanda professzor asszonyt, az MTA Jogtudományi Intézetének vezetőjét választotta elnökéül, va­lamint az is, hogy két éven belül Magyarország másodszor lehet há­zigazdája ilyen rangos rendez­vénynek. Azonban míg az 1999-es találko­zó apropója a nukleáris kárfelelős­ség biztosítást szabályozó egyik szerződés, a - főleg a „fejlődő” or­szágokat tömörítő és a Nemzetközi Atomenergi Ügynökség égisze alatt létrehozott - Bécsi Egyez­mény (BE) felülvizsgálata volt, ad­dig ez alkalommal az egyik fő téma a fejlett nyugati államok többségét összefogó Párizsi Egyezmény (PE) felülvizsgálata, valamint az egyes munkacsoportok beszámolójának és más aktuális problémák megvi­tatása volt. A Pünkösd hétfőn kezdődött ren­dezvény első napja az engedélye­zés, a biztonság és a sugárvédelem jogi kérdéseiről szólt. Szó esett a változó körülmények közötti enge­délyezésről, szabályozásról is. Az érintett munkacsoport a Nukleáris Biztonsági Egyezménynek és a Környezeti Hatás Értékelése útmu­tatónak való megfelelést hasonlítot­ta össze egyes országokban, és fon­tosnak tartotta a leszerelés jövőbeli szabályozását. A sugárvédelemre vonatkozó törvények összehango­lásánál elismerték a közép-kelet eu­rópai országok eddigi haladását. Kedden a nukleáris kárfelelős­ség és az azt fedező biztosítás, -beleértve a radioaktív hulladéktá­rolókkal kapcsolatos felelősséget is - volt a fő téma. A PE felülvizs­gálatáról szóló amerikai beszámo­ló szerint a folyamatnak gyorsnak és hatékonynak kell lennie. A résztvevő országok között egyez­ség született a harmadik féllel szembeni nukleáris kárfelelősségi korlát felső határának jelentős emeléséről, ám vita van a szállítás biztosítási fedezetéről. Egy francia előadás a nukleáris kockázat és a környezetvédelem kapcsolatát vizsgálta. Elhangzott, az elővigyázatosság elvének mint új filozófiának kell dominálnia, és az előrelátás és védelem fontossá­gát kell egyezményekben rögzíte­ni. Az ukrán előadó elmondta, a nukleáris balesetek által okozott károk jogi rendezése nincs rögzít­ve. Nem elégséges a lakosság tájé­koztatása a Csemobilban bekövet­kezett balesetről, az anyagi kom­penzáció pedig minimális, gyakor­latilag a gyógyszerek biztosításá­ban merül ki. A következő napon a nukleáris kereskedelem volt a fő téma. Ek­kor került sor dr. Vámos Gábor előadására is a paksi atomerőmű jövőképéről. A csütörtöki napon az EU csatla­kozásra váró potenciális országok számoltak be a jogi és felügyeleti szabályozásukban bekövetkezett változásokról, eredményekről, ter­vekről. Mint kiderült, mindegyik érintett országban nagy erőfeszíté­seket tesznek, tettek ezen a téren. Szinte mindegyik résztvevő ki­emelte a törvényi módosításokat. A magyarországi helyzetet Lengyel Zoltán (OAH) mutatta be, amely­nek volt egy pozitív apropója: a na­pokban az ország EU csatlakozási tárgyalásain lezárásra került a kör­nyezetvédelmi fejezet. Egy francia előadás egy különle­ges témát, a hasadóanyagok Eura­tom Community általi közös tulaj­donjogának kérdését próbálta be­mutatni. Egy brit előadás annak fontosságát hangsúlyozta, hogy ál­talában a nukleáris energiáról szó­ló törvényt a környezetvédelemről szóló szabályozásba célszerű in­tegrálni. Az EU képviselője a csatlakozá­si tárgyalások általános helyzetéről adott tájékoztatást. Az előadó elő­revetítette a legjobban felkészült országokkal való tárgyalások 2002 vége, 2003 eleje táján való befeje­zését, és a lezáró ratifikálások, esetleg népszavazások 2004 évi megtörténtét. Az utolsó napon a résztvevők megtekintették a Paksi Atomerő­művet. A látogatással meggyőződ­hettek a jogi szabályozás és a gya­korlati üzemeltetés révén elért biz­tonság magas szintjéről.-hadnagy -A Budapesti Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetem Gazdaság- és Tár­sadalomtudományi Kar Ipari Me­nedzsment és Vállalkozás gazdaság­tan Tanszékén működik a Harvard Business manager magyar nyelvű fo­lyóirat szerkesztősége. (Cím: 1111. Budapest, Műegyetem rkp. 9. T. épü­let. Tel: 463-1624, Fax: 463-1606) A folyóirat évente négy számmal, ki­adásonként kilencven oldalon, 2500 példányban jelenik meg, tartalmában és kivitelében is az eredetivel meg­egyező színvonalon. Hasonlóan az amerikai és a német változathoz a magyar nyelvű Harvard Business manager a sikeres hazai vezető és menedzser íróasztalának természetes tartozéka. Az olvasók a kiadvány jó­voltából bekapcsolódhatnak a me­nedzsment világméretű szellemi vér­keringésébe, lépést tartva az elmélet és módszertan szakadatlan fejlődésé­vel, önmaguk, cégük és az egész ma­gyar nemzetgazdaság hasznára. Az 2/2001-es számban megjelent nyolc részletes, elemző szakcikk tömörít­­vényéből most kettőt az érdeklődők figyelmébe ajánlunk: A részvénytársaságok vezetési rendszere Magyarországon SÁRKÖZI TAMÁS Az 1990-ben bekövetkezett poli­­tikai-gazdasági-társadalmi rendszer­­változás következményei különösen a közepes, illetve a nagyvállalatok vezetési rendszerei változtatták meg a volt szocialista országokban. A ta­nulmány a magyar vállalatvezetés jogi struktúrájának átalakulásával, állami vállalatok vezetése helyett magántulajdonú részvénytársaságok vezetési struktúrájával foglalkozik. Az 1997-es társasági törvény alap­ján tárgyalja az rt. igazgatóságával, felügyelő bizottságával és könyv­­vizsgálójával kapcsolatos alapvető jogállási és felelősségi problémákat. Az olvasó nem egyszerűen csak egy naprakész áttekintést kap az ak­tuális jogi szabályozásról, hanem megértheti a fejlődés irányát és logi­káját azon a szinten, amelyen min­den menedzsernek érdemes tájéko­zottnak lennie. Megfelelni az ugrásszerű változások kihívásának CLAYTON M. CHRISTENSEN és MICHAEL OVERDORF Miért nem képesek a nagyválla­latok kiaknázni a piacaikon bekö­vetkező jelentősebb, ugrásszerű új változások hozta lehetőségeket? Azért, mert a szervezetek képessé­gei a hiányosságaikat is meghatá­rozzák. Ha fiatal még a vállalat, erőforrásai határozzák meg, mire képes és mire nem. Amint érettebbé válik, képességei folyamataiból fa­kadnak. A legnagyobb vállalatok esetében az értékek határozzák meg, mire képesek és mire nem. Mivel az erőforrások jobban alkal­mazkodnak a változásokhoz, mint a folyamatok vagy az értékek, inkább a kisebb mértékű vállalatok reagál­nak jobban a jelentősebb piaci vál­tozásokra, mint a nagyobbak. A szerzők javaslatai segítségével a nagyvállatok kiaknázhatják azokat a lehetőségeket, amelyek átlagos esetben nem lennének összhangban folyamataikkal vagy értékeikkel. Minden ott kezdődik, hogy meg kell érteni mire képes a szervezet. Sipos László Magyar Atomfórum Egyesület Közgyűlés - Internet és Intranet Elkészült a Magyar Atomfórum Egyesület honlapja, így elektronikus eszközökkel, az Internet segítségével is javítani tudjuk a kommunikációnk hatékonyságát a társadalommal. El­érhetőségünk: http://www.atomfo­­rum.hu A Paksi Atomerőmű Rt. Intranet hálózatára „betükrözték” az Atom­fórum honlapot az informatikus szakemberek, így Internettel nem rendelkezők kollégáink számára je­lezném az elérhetőséget: Intranet menü - Kapcsolatok - Atomfórum A fenti ábrát is a jelzett honlapról vettük, amelyen jól látható az atom­erőművek részaránya a világ villa­­mosenergia-termelésében. A Magyar Tudományos Akadémia épületében, 1999. júliusában ötven hazai és nemzetközi cég, valamint magyar intézmény - a fejlett nyugat­európai gyakorlatnak megfelelően - az egyesülési jogról szóló 1989. évi n. törvény alapján alakította meg bu­dapesti székhellyel a Magyar Atom­fórum Egyesületet. Az alapítók ak­kor elfogadták a több éves nemzet­közi gyakorlatot szerzett szakembe­rek által előkészített alapszabályt, megválasztották a tisztségviselőket, szakmai-szakértői munkabizottságok létesítésében határoztak, egyben ki­mondták csatlakozásukat az Európai Atomfórumhoz. Az Európai Atomfó­rum (FORATOM) célkitűzéseivel összhangban a Magyar Atomfórum Egyesület legfőbb céljai: • Az atomenergia békés célú al­kalmazásának elfogadtatása a gaz­dasági, a politikai és a közélet sze­replőivel, • Az Európai Unióba való sikeres magyar csatlakozás elősegítése, • A nukleáris ipar szereplői érde­keinek érvényesítése. Az egyesületnek tagja lehet min­den olyan Magyarországon szék­hellyel rendelkező cég, intézmény, vagy más olyan jogi személy, amely érdekelt a magyar nukleáris ipar fejlődésében, az atom­energia békés célú alkalma­zásában. A Magyar Atomfórum Egyesület rendes évi köz­gyűlését 2001. június 12-én tartották az ERŐTERV szék­házában. Az Egyesület főtit­kárát, dr. Czibolya Lászlót a közgyűlés és a FORATOM legfrissebb információiról kérdeztem.- Milyen - közérdeklődést jelentő - döntések születtek az idei közgyűlésen? Dr. Czibolya László: -Az idei közgyűlésen nagyon fontos téma volt a hazai atomenergetika jövőképe és az ehhez kapcsolódó kom­munikációs tevékenység. Dr. Mészáros György, a Paksi Atomerőmű Rt. Igazgatóság elnöke részletesen beszélt a paksi erőművi blokkok élettartamának meghosszabbítását megalapozó energiapolitikai, gazdasági és mű­szaki kérdésekről. Ez azért is fontos volt, mert a magyar nukleáris ipar­ban tevékenykedő csaknem ötven hazai vállalat világos képet kapott az elkövetkező évek lehetséges fej­lődési irányairól. A tagok eredmé­nyesnek ítélték a Magyar Atomfó­rum Egyesület eddigi munkáját, és további két évre meghosszabbítot­ták Zarándy Pálnak, az Egyesület elnökének megbízatását. — Milyen, számunkra fontos in­formációkról tud beszámolni a FORATOM legutóbbi tanácskozá­sáról? Dr. Czibolya László: - Az Egye­sületet másfél éve vették fel a FORATOM-ba, az európai atom­ipar szervezetébe. Ez idő alatt sike­rült szervesen integrálódni a FORATOM információs rendszeré­be és ezen keresztül lehetőségünk nyílott az atomenergiáról szóló eu­rópai uniós viták nyomon követésé­re, és helyenként befolyásolására. Elmondható, hogy a paksi atomerő­mű magas színvonalú üzemelteté­sének és a magyar nukleáris hatósá­gi rendszer felkészültségének kö­szönhetően nem merültek fel ne­hézségek az Európai Uniós csatla­kozási tárgyalásokon sem energia, sem a környezetvédelmi fejezet nukleáris témákat érintő részeiben. Folyamatosan komoly nemzetkö­zi elismerést kap a FORATOM Mi­nőségbiztosítási Munkacsoportjá­ban résztvevő magyar szakértők te­vékenysége. Szeretném még kiemelni, hogy a FORATOM Felügyelő Bizottságá­nak legutóbbi üléséhez kapcsolódó szakmai fórumon Lenkei István, a PA Rt. műszaki igazgatója nagy ér­deklődést kiváltó előadást tartott a paksi atomerőmű jövőképéről.- Melyek a Magyar Atomfórum Egyesület legfőbb feladatai a kö­zeljövőben? Dr. Czibolya László: - Az Atom­fórum Egyesület közgyűlésén élénk eszmecsere folyt a közeljövő felada­tairól. Úgy gondoljuk, hogy a nukle­áris szakma legközelebbi fontos fel­adata az atomenergetika jövőkép­ének megerősítése, árnyaltabbá téte­le és annak megvalósítását szolgáló részletes feladatok meghatározása. Ehhez szeretnénk hozzájámlni az Egyesület nyújtotta lehetőségekkel, a tájékoztatási munka erősítésével, az atomenergiát érintő társadalmi vitákban való aktív részvétellel. Két témát emelnék itt ki: - a készülő vil­lamosenergia törvényt, valamint a radioaktív hulladékok végleges el­helyezését. A közvélemény tájékoz­tatásán túl célunk, hogy a nukleáris szakma érveit megismertessük az állami és gazdaságpolitikai döntés­hozókkal és döntéselőkészítőkkel. Terveink között szerepel, hogy megújítsuk honlapunkat, gyakoribb frissítésekkel hírt adjunk a nukleáris ipart érintő nemzetközi és hazai ese­ményekről. Fokozatos bővítéssel sze­retnénk mindazokat az ismereteket közzétenni, amelyek az atomenergiá­hoz kapcsolódó fogalmak, jelenségek és problémák megértéséhez nyújta­nak segítséget. Ahol lehetséges, ezt az Internet nagy előnyének számító hivatkozások segítségével, ahol erre szükség van, saját anyagok elkészíté­sével tervezzük megvalósítani. Ajánlotta: Sipos László Atomerőművek részaránya a villamosenergia termelésben I Franciaország I Belgium C Svédország □ Korea I Magyarország I Japán I Svájc □ Németország I Finnország I Spanyolország □ Egyesült Királyság □ USA I Csehország I Kanada I Mexiko ■ Hollandia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom