Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-06-01 / 6. szám

2001. június ATOMERŐMŰ 7. oldal j St£riIJ KÍVÜLI j 05ZTALVTABL0 Az 1976-ban alapított Paksi Atom­erőmű Vállalat első fecskéi között tartjuk számon Almagambetov Galijt. Ót faggattam múltról és jelenről, bár jobban szeretett volna hallgat­ni, jobban szeret a munkáról mint önmagáról beszélni.- Mikor és honnan érkeztél az épít­kezésre?- 1971-ben végeztem Odesszában a Műszaki Egyetemen atomerőmű szakon. Előző évben nősültem meg és úgy döntöttünk, hogy Magyarorszá­gon fogunk dolgozni. Tudtam, hogy Pakson épül az atomerőmű, de az új­ságok elfelejtették közölni, hogy abba is maradt az építkezés. Megérkeztünk Magyarországra, és amikor kiderült számomra az építkezés felfüggeszté­se, írtam a Nehézipari Minisztérium­ba, kérve őket: helyezzenek el. Mivel Gyöngyösről írtam a levelet - apó­som ott lakott - a visontai erőműben kaptam munkát. Itt blokkügyeletes­nek megfelelő munkakörbe kerültem, a 4-es blokk üzembehelyezésébe kap­csolódtam be. Öt évig dolgoztam Visontán, majd 1976 szeptemberében kerültem Paksra. Hozzá kell tennem, hogy én mindig Paksra akartam ke­rülni. Tartottam a kapcsolatot az Atomerőmű Titkárságával, tőlük kap­tam anyagot, meg nyugtatást, hogy hamarosan újra indul az építkezés.- Milyen munkakörbe kerültél?- A Reaktor Osztályra kerültem Maróthy Lászlóhoz, akkor még csak hárman voltunk, Dächert Éva volt a harmadik. Elkezdtük a munkát, a tan­folyamokat, ahogyan ezt már a többi­ek elmondták. Az építkezés alatt fi­gyelemmel kísértük a munkákat, majd bekapcsolódtunk az üzembe he­lyezési munkákba, és csodák-csodája, elindult az erőmű.- Igen, ez ilyen „egyszerű" volt Hogyan alakult sorsod a továbbiak­ban?- A Reaktor Osztály mellett marad­tam mindig, bár volt egy átmeneti időszak amikor a Reaktor és Turbina Osztály együtt volt. Először önálló mérnök, majd főtechnológus lettem. Amikor az ERBE elment és a Már­­tonféle vezetés átvette az üzembe he­lyezést, akkor én az üzembe helye­zőkhöz kerültem. A Műszaki és Elő­készítő Osztályt vezettem, majd ami­kor a 3-as és a 4-es blokk építése is Almagambetov Galij befejeződött, akkor elkezdtük az 5. blokkot csinálni. A Márton brigád az­zal foglalkozott, és addig jutottunk, hogy az 5. blokk műszaki tervét is megvédtük. Aztán jött a parancs: a bővítésből nem lesz semmi, ez 1989 környékén volt. Azok az emberek akik akkor szá­mítógépes tervezéssel foglalkoztak és a technikai felszerelésünk meg volt, elkezdtük feldolgozni az üzemelő blokkok adatait. Aztán 1993-ban volt egy pályázati kiírás, én vesztettem, és átkerültem Kiss Zoltánhoz a Minőségfelügyeleti Főmérnökségre. Ott mint főtechnoló­gus dolgoztam két évig, majd ennek az osztálynak - Minőségfelügyeleti Osztály - lettem a vezetője.- Mi a feladatotok?- Mi nem végzünk látványos, fala­kat rengető munkákat, elég egyhangú a munkánk, belső engedélyezésekkel foglalkozunk. Mi úgy alakultunk, hogy a hatósá­goktól átvettünk egy sor feladatot, és ezzel együtt a kollégákat is átadta az OAH. Évente közel 1400-1500 bead­ványt kell kezelnünk.- Otthonra is viszel munkát?- Szokásommá vált, hogy haza vi­szem a munkát.- Mit csinálsz szabadidődben?- Nem sok szabadidőm van, néha barkácsolni szoktam, és számítógép­­ezek. A maradék időben tévézek, bár ezt sokan letagadják.- A családról kérdezhetek?- Nejem a Konzervgyárban helyez­kedett el amikor ide költöztünk, saj­nos a gyár megszűnt és már ő is az erőműben dolgozik. Két lányunk van, az egyik Amerikában él, a másik Bu­dapesten. Mind a ketten sokat utaz­nak, német és angol nyelven beszél­nek, európaiak lettek. A Rendkívüli Osztálytabló a vállalat alapító tagjainak sorában ezúttal László A. Zoltánnét mutatja be.- Pályakezdő éveidről ejtenél pár szót? Hogyan kerültél a PAV-hoz? — 1976-ban érettségiztem Szekszár­­don a Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában. Utána egy hóna­pig dolgoztam a Volán Vállalatnál, de közben beadtam a jelentkezésemet a PAV-hoz. 1976. november 1-én kerül­tem a vállalat Jogi és Igazgatási osztá­lyára, ahol hivatalsegéd munkakörben kezdtem dolgozni. Gyakorlatilag a cég postáját hoztam be az erőmű terü­letére, bontottam, iktattam, szétosztot­tam az akkori munkavállalók, vezetők között. Ahogy nőtt a létszám, egyre több lett az ilyen jellegű feladat, meg­alakult az Ügyiratkezelési Csoport, annak lettem a vezetője. Később a Le­író Csoport megalakulását követően annak csoportvezetői feladatait bízták rám; a vállalat gépírói tevékenységét kellett koordinálni. Nagyon kedvel­tem ezt a munkát, úgy érzem kellemes kapcsolatot sikerült kialakítani a gép­írólányokkal és a munkát megrendelő szervezeti egységek munkavállalóival egyaránt. Időközben a vállalati bérla­kás-állomány jelentősen megnöve­kedett, ezért egy ideig párhuzamosan végeztem a lakáskiutalásokkal, bérleti szerződések kötésével kapcsolatos feladatokat és a leíró csoportvezetői munkát, majd 1982-től önálló, lakás­ügyi előadói munkakörbe kerültem. A lakásügyek, munkáltatói kölcsönügyek László A. Zoltán né intézésén túl egyéb, jogi, igazgatási jellegű munkákat kaptam. Ebben a munkakörben 1986-ig dolgoztam; ek­kor mentem szülési szabadságra első gyermekemmel. 1990-ben családom­mal fél évet töltöttünk Kanadában a nagynéném meghívására, majd miu­tán hazajöttünk, már a második gyer­mekünket vártuk.- És miután visszajöttél?- Ezután 1993-ban jöttem vissza dolgozni, illetve fél évet dolgoztam a két gyermek megszületése között. Idő­közben a vállalat részvénytársasággá alakult, a vállalati bérlakás-állományt értékesítették, így korábbi munkakö­römbe nem tudtam visszajönni.- Hová, milyen munkakörbe ke­rültél ezután?- Ezután az ATISZ irodán dolgoz­tam egy ideig, mint titkárnő, majd a Humánpolitikai főosztály Munkajogi Csoportjába munkaügyi előadói mun­kakörbe kerültem. Feladatom a kol­lektív szerződés karbantartása, módo­sítása, a munkavállalók munkajogi vitás ügyeinek intézése volt. A klasz­­szikus munkaügyi tevékenységen túl érdekelt a humánpolitika többi terüle­te is, ezért a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem személyügyi szer­vező szakán főiskolai tanulmányokba kezdtem. 1999-ben végeztem el a fő­iskolát, majd a szervezeti átalakításo­kat követően a Személyzetfejlesztési Csoportba kerültem személyügyi szervezőként. A cég humánstratégiá­jából levezethető feladatok egy ré­szén a Személyzetfejlesztési Csoport dolgozik, ilyen a munkaerőkeresés és kiválasztás, munkakörelemzés-érté­kelés, teljesítmény-tervezés és értéke­lés bevezetésének előkészítése, a ve­zetői tehetségbank létrehozása és mű­ködtetése. Úgy érzem, ez a munka szakmai kihívásokban is bővelkedik, ezért is végzem szívesen.- Férjed, gyermekeid mivel foglal­koznak?- Féljem eredetileg budapesti, 1979- ben az FTV-hez jött dolgozni. Ma a Beszerzési Osztályon szerződéskötő. Ahogy már utaltam rá, két lányunk van, Orsolya Réka 15 éves, gimnázi­umba megy szeptembertől, Boglárka Lilla 10 éves, ötödik osztályos lesz.- Szabadidődben mivel foglalko­zol szívesen ? —A háznak, ahol lakunk, egy kis kert­je is van, így szabadidőmben szívesen kertészkedek. A kert nem nagy, néhány gyümölcsfa, kis konyhakert, virágok, de ez kellemes elfoglaltság számomra. Hétvégéken a nagymamákat látogat­juk, barátokkal tartjuk a kapcsolatot.- Milyen terveid vannak a jövőre nézve?- Igazán szeretnék jól megtanulni angolul. Alapfokú nyelvvizsgám van, de jó lenne ezt a tudást tovább fejlesz­teni. A középfokú nyelvtanfolyamra azonban még nem szántam rá magam.- Mi a legfontosabb számodra az életben?- Mint minden ember számára, szá­momra is fontos, hogy nyugodt családi háttér álljon mögöttem, gyermekeink boldogok és egészségesek legyenek, fontos, hogy a munkámat szívesen vé­gezzem. Enyedi Bernadett Tolna Megyei Mérnöki Kamara Internet és tisztújítás Országunkban elsőként 1996. novem­ber 7-én alakult meg Szekszárdon, 169 regisztrált taggal a Tolna Megyei Mér­nöki Kamara, így nem meglepő, hogy a területi kamarák közül az elsők között hozta létre Internetes honlapját a TMMK. (Elérhetőség: www.tmmk.hu) Az alakuló ülésen választott vezetőség mandátuma lejárt, így május 25-én Szekszárdon, a Vállalkozók Háza Kon­ferenciatermében tartott taggyűlésen az Elnökségi-, Felügyelő Bizottsági-, Eti­kai és Fegyelmi Bizottsági beszámolók, valamint a 2000. és a 2001. évi költség­­vetés megtárgyalása után további négy évre szóló tisztújításra is sor került. Az Interneten böngészve a www.tmmk.hu bemutatkozó oldalán megtudjuk, hogy az 1996-os hivatalos, hivatásrendi kamara megalakulását megelőzően immár tíz éve, 1991. októ­ber 16. óta működik Tolna megyében - az azóta elhunyt, a Paksi Atomerőmű­ben alkotott Körösi Miklós okleveles építőmérnök kolléga kezdeményező­készsége és áldozatos szervező tevé­kenysége folytán - egyesületi csoport, mint kvázi „kamara”. Az alakuló tag­gyűlésen elfogadott, illetve az éves tag­gyűléseken indokolt mértékben módo­sított, így mindenkor aktualizált alap­szabályt és a megválasztott tisztségvi­selők elérhetőségi adatait az érdeklő­dők letölthetik az Internetről. A TMMK taglétszáma folyamatosan nö­vekszik, az új belépéseket, valamint a „lemorzsolódásokat” is figyelembe vé­ve jelenleg 338 fő, ami azt jelenti, hogy a négy év alatt az induló létszám meg­duplázódott. A folyamatos tagfelvéte­len, jogosultsági engedélyek rendezé­sén, névjegyzéki nyilvántartáson túl esetenként - tagsági igény szerinti - szakmai tájékoztatásokra is sor került (adó- és járulékszabályok, tervezői díj­szabás, területfejlesztési koncepciók és programok készítése). Tagok kiszolgá­lásában, informálásában minőségi vál­tozást hozott az 1999. június 1-én meg­nyitott - Szekszárd központjában lévő - önálló saját iroda, mely folyamatos, félnapos ügyfélszolgálatot biztosít. Az irodavásárlás célirányos, takarékos gazdálkodás eredménye. A Felügyelő Bizottság évente átfogó ellenőrzést és elemzést végez a gazdálkodás és a tag­nyilvántartás, valamint a jogosultságok elbírálása terén. Etikai ügy az elmúlt évek során nem volt. Az alakuló ülésen választott vezetőség mandátuma lejárt, így május 25-i taggyűlésen az elnöksé­gi-, felügyelő bizottsági-, etikai fegyel­mi bizottsági beszámolók, valamint a 2000. és 2001. évi költségvetés meg­tárgyalása után további négy évre szó­ló tisztújításra került sor Szekszárdon, a Vállalkozók Háza Konferenciatermé­ben. A megjelent tagság továbbra is bi­zalmat szavazott az alapító szekszárdi elnöknek, Bohli Antal oki. építészmér­nöknek és a paksi alelnöknek, Sipos László villamosmérnök, minőségügyi szakmérnöknek, aki a PA Rt. Biztonsá­gi Igazgatóság vezető mérnöke. Elnök­ségi tagok lettek: Palotásné Kővári Te­rézia oki. vízépítő mérnök és Kaiser József oki. közlekedés építőmérnök Szekszárdról, Újvári Endre oki. építő­mérnök, a PA Rt. Műszaki Igazgatóság Építész Műszaki Osztály vezetője és Egyed Sándor földmérő üzemmérnök Paksról, valamint Kovács József oki. vízépítő mérnök Tolnáról. Az új Fel­ügyelő Bizottság: Angyal Béla mér­nök-energetikus, a PA Rt. Karbantartá­si Igazgatóság Műszaki tervezés cso­portvezető mérnöke, Földesi József épületgépész mérnök, Gaál Zoltán kör­nyezetvédelmi mérnök, Dr. Orbán Gyula vegyészmérnök és Reinhardt Mátyás építőmérnök, valamennyien szekszárdiak. Etikai és Fegyelmi Bi­zottság: Magyar János földmérő építő­mérnök (Paks), Dr. Katona Tamás mér­­nök-hőfizikus, a PA Rt. Műszaki Igaz­gatóság tudományos tanácsadója (Fadd), Szűcs István vízellátási-csator­názási üzemmérnök (Dombóvár), Batu Árpád közlekedés építőmérnök és Kenderes László szerkezetépítő mér­nök (Szekszárd). Visszatérve az Interneten található www.tmmk.hu honlapra, megismer­hetjük a területi társkamarák, a szak­mai tagozatok legfontosabb elérhető­ségi adatait is. Jogos tagsági igény alapján tervezi a megválasztott veze­tőség a megyében élő tervezők és szakértők adatainak és a friss hírek, közérdeklődésre számot tartó infor­mációk, nyomtatványok megjeleníté­sét is. Az ötleteket, javaslatokat kérik a tmmk@terrasoft.hu E-mail-on. Sipos László Energiapiaci figyelő Árak az európai áram tőzsdéken (2001. május) A táblázatban a brit, a német és a skandináv országok (Nord Pool) energia tőzsdéin február hónapban megkötött - nem a csúcs időszakra vonatkozó - ügyletek jellemző (min­­max) árai láthatók Ft/KWh-ban. Az árak egészében véve nyomot­tak voltak a meleg időjárásnak kö­szönhetően. Egyéb információk: Az E.ON német energia társaság felvásárolja a brit Powergen cég­csoportot. Ezzel az E.ON az EdF után a második legnagyobb európai energiaipari céggé válik. Az akvizí­ció egyben azt is jelenti, hogy az E.ON az amerikai piacra is kiter­jeszti működését, mert a Powergen a közelmúltban ott hajtott végre felvásárlásokat. Az EdF 20%-os részesedést vásá­rolt az olasz Montedison cégben. Ez éles francia ellenes reakciókat vál­tott ki Európa szerte. Franciaország az, aki akadályozza az európai vil­lamos energia piac teljesen nyitottá tételét, s az otthoni liberalizációval sem siet. Az olasz és a spanyol kor­mány azt fontolgatja, hogy törvényi akadályokat állít az EdF további terjeszkedésének útjába. A Statistisches Bundesamt szerint 2000-ben a villamos energia fo­gyasztói ára Németországban 3,7%­­kal, a földgázé pedig 33,7%-kal nőtt. Az 1968 óta működő Jose Cabrera atomerőmű a spanyol hatóságtól élettartam hosszabbítási engedélyt kapott 2008-ig történő üzemelésre. Május 20-án Teheránban a meg­határozó gáztermelő országok képviselői megalakították a „gáz OPEC” kartellt. A cél a termelési és kereskedelmi tevékenységek össze­hangolása. Az értekezleten Orosz­ország és Norvégia csak megfigye­lőként volt jelen. Május végén az USA elnöke által felkért bizottság nyilvánosságra hozta jelentését az amerikai Nem­zeti Energia Politikáról. A doku­mentumban meghatározó szerepet szánnak az atomenergetikának. A javaslatok szorgalmazzák a műkö­dő erőművek élettartamának meg­hosszabbítását, új erőművek építé­sét, az új generációs reaktorok fej­lesztésének felgyorsítását. Az ipar­ág képviselői a közelmúltban meg­határozó törvényhozói és kor­mányzati politikusok jelenlétében 50000 MW új nukleáris kapacitás 2020-ig történő megépítésének ter­vét jelentették be. Bajsz József Következő napra Egy hétre előre Márciusra 2001 II. n.évre UK 6.14-9,18 6,85-7,93 6,91-8,14 7,24-8,64 Németország 3,80-6,51 4,51-6,19 4,00-5,10 5,03-6,81 Nord Pool 2.95-7,02 ■■■■■■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom