Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-06-01 / 6. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2001. június / Élettartam hosszabbítás? Kivel? A következő számunkban egy részletes ismertető következik majd az erőmű élettartamának meghosszabbítását célzó előkészítő tevékenységekről. Az ott leírandók „poénját” nem lelőve az alábbiakban egy, a témához kapcsolódó problémát kísérlek meg végiggondolni. Úgy vélem, sokan tanulmányozták már társaságunk korfáját olvasóink közül. Az egyenlőtlen eloszlás az erőmű létesítése körüli viszonyok következménye. Akkoriban az új szakmai kihívások, az aránylag kedvező munka- és szociális körülmények a pályakezdő fiatalok számára ígéretes perspektívát jelentettek. Az erőmű dolgozóinak derékhadát ma is ez a nemzedék alkotja, bár a „csikócsapat” már rég nem illik rá(nk). A közelmúltban a HUFO dolgozói jóvoltából megkaptam a felsőfokú végzettségű dolgozóink koreloszlását. Itt a helyzet még aggasztóbb. 2005- ben tíz egyetemi végzettségű dolgozónk éri el a nyugdíj korhatárt, s az azt követő években ez a szám évről évre emelkedik. Mérnökeink közül 2010- ben húszán, 2018-ban 49-en kerülnek nyugdíjas korba. (Itt most kis csalással figyelmen kívül hagytam azt a körülményt, hogy az érintettek között többen - mint a jelen cikk szerzője is - jogosultak a korkedvezményes nyugdíjra.) A kérdés szinte önmagától adódik: kivel fogunk élettartamot hosszabbítani? Még pontosabban: kivel fogjuk üzemeltetni az erőművet még minimum további húsz éven át 2013-17-től kezdve? Akkortól, amikor a jelenlegi mérnöki állomány a legnagyobb gradienssel csökken? A megoldásra több lehetőség is kínálkozik. Például, hogy az erőmű mellett dolgozóink életét is hosszabbítsuk meg. Erre ma már mutatkoznak ígéretes fejlemények, azonban valljuk be, a hosszú (meghosszabbított) élet mit sem ér a hosszú (meghosszabbított) ifjúkor nélkül. Ezen utóbbin mi, érintettek már túl vagyunk, sajnos. (Akit netán alaposabban érdekel ez a téma, annak szíves figyelmébe ajánlom a The Economist 2000. december 23-i számát, ahol kimerítő értekezés található az örök élet - örök ifjúság problémáról.) A másik lehetőség, hogy társaságunk azt kéri majd nyugdíjba vonulandó mérnökeitől, hogy a jól megérdemelt pihenés helyett „tovább szolgáljanak”. Az erőmű működtetése szellemi, mentális frissességet, fizikai kondíciót követel meg, a követelményeket nem csökkenthetjük, azzal munkánk egész értelmét veszélyeztetnénk. Tehát ez a megoldás sem választható. Nem marad más kiút, mint az utánpótlás tudatos megszervezése, biztosítása. E tekintetben már most késésben vagyunk. A 2005-ben eltávozok helyére lépő mérnököknek ma már az egyetemek felső évfolyamain kellene lenniük. Feltehetően ott is vannak. A kérdés, hogy azzal a szándékkal gyarapítják-e tudásukat, hogy azt a későbbiekben Pakson kamatoztassák? A tízes nagyságrend az egész képzési rendszerünkkel szemben nagy kihívást jelent. A jó mérnök nem úgy kerül az atomerőműbe, mint érett alma a szüretelő kosarába. Az újonnan belépők betanítása, gyakorlatuk, tapasztalatuk megszerzése, megszervezése csak az erőműben történhet. Ez a jelenlegi mérnöki állománytól igényel tudatos és következetes hozzáállást. A fiatalabb generáció képviselőit bátran kell embert próbáló feladatokkal megbízni, terhelni, ahogy ez velünk történt az üzembe helyezés alatt és az üzemeltetés kezdetén. Ez a mai derékhad tudatosan vállalt háttérbe húzódását is kell, hogy jelentse. A közelgő generációváltás sikerének elengedhetetlen feltétele dokumentációs rendszerünk használható állapotba hozása. Ma még nagyon sok információt őriznek az íróasztalfiókok, a saját használatra elraktározott feljegyzések és - ami a legfontosabb - az emberi agyak. Ezen információk használható módon (rendszerezettség, visszakereshetőség stb.) történő közkincsé tétele nélkül nem csak élettartam hosszabbítás nem lesz, hanem az üzemeltetéssel is gondban leszünk pár éven belül. A dokumentációs csoportban beindult - az OSART vizsgálat sikeres lebonyolítása által is inspirált - rendszerező tevékenység egy fontos lépés e téren. Bajsz József A tehetségeseké a jövő' A Paksi Atomerőmű Rt. vezetése a humán igazgatóság szervezésében vezetői tehetségbank létrehozásáról döntött. A tehetséges, vezetői munkakör betöltéséhez szükséges képességekkel és tulajdonságokkal rendelkezők felkutatása a humán erőforrás menedzsment feladata. Az atomerőmű vezetői tehetségbankjának céljairól, a részvétel feltételeiről, a tehetségbank programjáról Csuha Sándorral, a munka- és személyügyi osztály személyzetfejlesztési csoportvezetőjével beszélgettem.- Mi az erőmű vezetői tehetségbankjának célja?-A PA Rt. alapvetően fontos, stratégiai jelentőségű humánpolitikai célja, hogy megfelelően kiválasztott, képzett, a munkaköri követelményekhez meghatározott készségekkel és jártassággal rendelkező munkaerőt folyamatosan biztosítsa az atomerőmű működéséhez. Ennek keretében a társaság elsődleges érdeke, hogy vezetői munkakörökben olyan munkavállalók dolgozzanak, akik a munkafeladatokat a lehető legmagasabb szakmai színvonalon és leghatékonyabban tudják elvégezni. Ez csak akkor érhető el, ha a társaságon belül megtaláljuk a tehetséges munkatársakat, és őket tudatos felkészítéssel alkalmassá tesszük a magasabb követelményű új munkakörök betöltésére. Ezért döntöttünk a vezetői tehetségbank létrehozása mellett.- Miért most került sor a tehetségbank megszervezésére?- A tehetségbank létrehozása most különösen időszerű, hiszen az erőmű élettartamának meghosszabbításával egy minimum huszonöt éves időtartam nyílik meg előttünk. Ahhoz, hogy az atomerőmű ebben a jövőbeni időszakban is zökkenőmentesen működhessen, gondoskodnunk kell megfelelő színvonalú vezetői utánpótlásról.- Mit tud ígérni a társaság a tehetségbank résztvevőinek?- Természetesen a tehetségbankba bekerülő minden munkavállaló számára a társaság nem ígérhet biztos vezetői kinevezést, de lehetőséget igen, hogy olyan korszerű vezetői háttérismereteket, tudást, képességfejlesztést kaphatnak, melyek lehetővé teszik számukra az eséllyel számításba vehetők körébe történő bekerülést. A részvénytársaság vezetése kötelezi magát arra, hogy a jövőbeni vezetői munkaköröket elsősorban a tehetségbank programját sikerrel elvégző munkavállalók közül fogja betölteni, emellett önálló feladatok, projekten belüli feladatok és projektek vezetése tekintetében előnyben részesülnek.- Miből áll a vezetői tehetségbank programja?-A programot alapvetően nem szakmai jellegű ismeretek átadására, hanem a vezetői rátermettség növelésére alapozzuk. Ennek megfelelően a tehetségbank keretében a vezetői munkakör betöltéséhez szükséges nem szakmai jellegű ismeretek átadása és képességek fejlesztése történik. A programok legnagyobb része így tréning jellegű, hiszen a vezetői rátermettség előadás jellegű ismeretátadással nem növelhető.- Mik a tehetségbankba történő jelentkezés feltételei?-A jelentkezés a munkavállaló kezdeményezésére is történhet, de igen fontosnak tekintjük a munkahelyi vezető szerepét a jelentkezők kijelölésében. Ez megköveteli a vezetőktől, hogy munkatársaik menedzselését kiemelt vezetői funkciónak tekintsék, személyes vezetői sikernek érezzék, ha az erre megfelelő tehetséggel rendelkező beosztott munkatársaik vezetői beosztásba kerülnek. Mindemellett a tehetségbankba alapvetően azoknak a munkatársaknak a jelentkezése támogatható, akik kiérdemelték eddigi munkájukkal a megkülönböztető figyelmet, továbbá kellő motiváltsággal és eltökéltséggel rendelkeznek az egyre többet követelő munkakörök elvárásainak elsajátításához, az előmenetelhez. Mire ez a lapszám megjelenik, a jelentkezések befejeződnek. Az eddigi jelentkezésekről azt mondhatjuk, hogy a vártnál is nagyobb az érdeklődés a tehetségbank iránt. — Hogyan történik a kiválasztás? — A kiválasztási eljárás kétlépcsős. Az első lépcsőben a jelentkezők pszichológiai és egészségügyi alkalmasságvizsgálaton vesznek részt, amelynek keretében a vezetői tulajdonságaik és szervezői képességük, valamint egészségi állapotuk felmérésére kerül sor. A második lépcső egy interjú. Ezeket az interjúkat, egyéni elbeszélgetéseket egy munkabizottság végzi, melynek tagjai: a humán igazgatóság képviselői, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetője és a jelentkező munkahelyi vezetői. E két lépcső eredményei alapján történik meg az értékelés arról, hogy a jelentkező alkalmas-e tehetségbankban történő részvételre. A vezetői tehetségbank új humánpolitikai kezdeményezés, ilyen intézményre az erőmű történetében még nem volt példa. Ugyanakkor a nemzetközi és a hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy ha körültekintően és megfelelő színvonalon működtetjük, akkor nálunk is beváltja a hozzá fűzött reményeket. E célok eléréséhez sok sikert kívánok. B. Országos Szilárd Leó Fizikaverseny 2001. Az 1898-ban született Szilárd Leó születésének 100. évfordulóiára hirdette meg első alkalommal az országos és nemzetközi rendezvénysorozathoz kapcsolódóan a paksi Szilárd Leó tehetséggondozó Alapítvány, az Energetikai Szakképzési Intézet és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat az Országos Szilárd Leó Fizikaversenyt. A középiskolások számára rendezett országos verseny két fordulós, amelynek döntőjére ebben az évben 2001. április 26-28. között a paksi atomerőmű támogatásával került sor az Energetikai Szakképzési Intézetben. A verseny a tanulóktól az atomfizika alkalmazásszintű tudását és környezetvédelmi alapfogalmak ismeretét várta el. A ESZI fizikatanára, Csajági Sándor főszervezésében lezajlott verseny zárónapján jelen volt Marx György akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományos Társulat tiszteletbeli elnöke, dr. Mészáros György, a PA Rt. Igazgatóságának elnöke is. A nukleáris láncreakció felfedezőjéről és az első atomreaktor megalkotójáról elnevezett versenyt az Oktatási Minisztérium felvette saját rendezvényeinek listájára, az Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény pedig az iskolákat minősítő rendszerének szempontjai közé a versenyben való részvételt és az azon elért eredményeket. A magyar tudományegyetemek az első öt, ill. tíz helyezett tanulót felvételi mentességben részesítik fizikus, fizika tanári szakokra, a Műszaki Egyetem pedig a fizikusmémök szakára felvételi kedvezményt ad. A versenyen az I. kategóriában az alábbi eredmények születtek: A díjazottaknak dr. Mészáros György gratulált Név Város Iskola Helyezés Farkas Ágnes Szeged Ságvári Endre Gimnázium 1. Raffai Péter Pécs Leöwey Klára Gimnázium 1. Börzsönyi Ádám HódmezŐvásárhel Bethlen Gábor Gimnázium 3. Toka László Budapest Apáczai Csere János Gimnázium 4. Szilva Attila Miskolc Földes Ferenc Gimnázium 5. Kóbor János Miskolc Földes Ferenc Gimnázium 6. Bálint Gergely Debrecen Kossuth Lajos Gimnázium 7. Bogatin György Zalaegerszeg Zrínyi Miklós Gimnázium 7. Wirth András Budapest Apáczai Csere János Gimnázium 9. Dombai Péter Szekszárd Garay János Gimnázium 10. Domonkos Balázs HódmezŐvásárhel Bethlen Gábor Gimnázium 11. Sajtos Erika Debrecen Református Gimnázium 12. Ábel Dániel Budapest Németh László Gimnázium 13. Kerekes József HódmezŐvásárhel Bethlen Gábor Gimnázium 14. Szintai Balázs Szekszárd Garay János Gimnázium 14. Jurányi Zsófia Pécs Leöwey Klára Gimnázium 16. Tóth Zoltán Paks Paksi Atomerőmű Műszaki 17. Gál Viktor Budapest Lauder Javne Zsidó Közösségi I skola 18. Figura Balázs Kaposvár Építő- és Faipari Szakközé piskola 19. A II. kategória eredményei: Név Város Iskola | Helyezés ; Dányi-Nagy Márió Pécs Leöwey Klára Gimnázium 1. Kovács István Gyöngyös Berze Nagy János Gimnázium 2. 1 Sági Dávid Budapest Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola 3. ; j Domokos Gábor Kecskemét Bolyai János Gimnázium 3. Simon Zsolt Zalaegerszeg Zrínyi Miklós Gimnázium 5. Víg Gábor Kecskemét Bolyai János Gimnázium 5. Gémesi Róbert Budapest Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola 7. Mathesz Anna Szeged Ságvári Endre Gimnázium 8. Pósfai Márton Szeged Ságvári Endre Gimnázium 8. Ferenci Péter Budapest Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola 10.
