Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-04-01 / 4. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 2001. április Közvéleménykuta tás Boncasztalon az energiapiac Az árampiac a világ egyetlen országában sem független a politiká­tól, miután a modem társadalmak valamennyi területét érinti. Rá­adásul kereskedelmi mennyiségben az áram nem raktározható. Ennek ellenére jó néhány országban kereskednek villamos energi­ával, ugyanúgy, mint az acéllal vagy fűtőolajjal. Ezt alapvetően a politikai szándék tette szükségszerűvé, mely azt célozta, hogy csökkenjen a közvetlen gazdaság irányítás aránya, szabadpiaci vi­szonyok alakuljanak ki, és csökkenjenek az árak.- Több mint egy évtizede folynak ezek a kutatások részben állandó, részben aktuális kérdésekkel. Ön ho­gyan értékeli a mostani eredményeket?- A számadatokat, a változások irányát nézve maradéktalanul örülni kell. Számomra ez a mos­tani kutatás választóvíz a 25 éves múlt és a legalább ennyire terve­zett jövő között. Egy évmúlva már a kérdések egy részének a jö­vőképünkre, az élettartam bőví­tésre és a teljesítménynövelésre kell vonatkoznia. Ezeket a téma­köröket a mostani kutatás is tar­talmazza, de nem ennyire direkt módon. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy többéves tendenciák változtak meg jó irányba, elég csak az erőmű elfogadottságának ugrásszerű növekedésére, vagy a veszélyesség mértékének csökke­nésére nézni.- Mik eredményezték ezeket a ne­künk tetsző változásokat?- A közvéleménykutatások ok­okozati háttérfejtése meglehető­sen szubjektív tevékenység. Az eredményeket igen sok tényező befolyásolhatja, legyen az hazai, vagy világesemény. Ezek köthetők közvetlenül az atomenergiához, például a németországi „atompo­litikai” helyzet, egy atomtenger­alattjáró tragédiája, vagy az USA- beli és a finn atomerőművek élet­tartam hosszabbításai, a hazai, paksi hírek. A közvetett informá­ciók, cselekvések is szaporítják a befolyásoló mozaikok számát, például a globális felmelegedés problémája, vagy a tiszai árvizek kárelhárításában a paksi erőmű szerepvállalása évek óta. A tavalyi hazai gázáremelés igencsak meg­növelte erőművünk ázsióját és megtörte a gáz népszerűségének szárnyalását. De igazából nem ezekkel kellett volna kezdenem az indokokat, hanem a 2000. év üze­meltetési, karbantartási eredmé­nyeivel. Ennél jobb reklám nem létezik a külvilág felé.- Eddig szerényen nem beszélt a TIK tevékenységéről.- A tavalyi év végén írtam egy tájékoztatást a vezérigazgató úr­nak, ebben jeleztem, hogy a 2000. évet igencsak kifeszített állapot­ban dolgozta végig a TLK sze­mélyzete. Sok újféle megjelenést, programot időzítettünk a tavalyi évre. Nagyon jól sikerült meglova­golni a 25 éves születésnapi hullá­mot, amelyre szisztematikusan készültünk. Szeptembertől ez év februárjáig 25 kiemelt programot hajtottunk végre. Nem véletlenül tettük a közvéleménykutatást en­nek a folyamatnak a végére. Kí­váncsiak voltunk, mennyire sike­rült az ország figyelmét a PA Rt-ra terelni.- Az elmúlt hónapokban többször említette, hogy alapvető áttörést sike­rült elérni a populáris jellegű sajtó­megjelenésekben.- Évekig tartó vita végére tet­tünk pontot, amikor a cégvezetés engedett, a fiókból elővehettük a régóta dédelgetett ötleteket, a rek­lámfilmeket, a szlogengyűjte­ményt és a nukleáris poénbombá­kat. A Látogató Központból közve­títették a Cappuccino tripla adá­sát, majd csaknem egy hónapig a paksi atomerőmű „folyt” a Danu­bius Rádióból vezérigazgatói kará­csonyi köszöntővel fűszerezve. Az év végi két ünnep között a közszol­gálati televízió fő műsoridejében kerültek vetítésre több napon át az erőmű reklámfilmjei, keretezve az „Év Sportolója” műsort, amelyen a cégvezetés adta át az olimpikonok­nak a díjakat. Három héten ke­resztül pedig a vezető napilapok­ban került elhelyezésre a PA Rt. reklámanyaga ez év januárjában. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az atomerőmű is a hétköz­napok része, ugyanúgy kell visel­kednie, ugyanolyan közegben kell megjelennie, mint bármely más emberi tevékenységnek. Nagyon érdekes, hogy ezt a gondolatot az 1999. évi országos közvéleményku­tatás erősítette meg, amikor a megkérdezettek legnagyobb része úgy vélte, hogy kevés az erőmű reklámmegjelenése.- Úgy tűnik, az erőműnek már szö­vetségesei is vannak a nyilvánosság előtti megjelenésben, a pozitív közvé­leményt befolyásolásban.- Megnyugtató, hogy erősödik a hazai nukleáris partnerek PR te­vékenysége, egyre sűrűbben vál­lalnak önálló, vagy közös megjele­nést, véleménynyilvánítást. Az Országos Atomenergia Hivatal ki­emelt figyelmet fordít tevékenysé­gének rendszeres kommunikálá­sára. Az Atomfórum Egyesület is - a kezdeti bizonytalanság után - kilépett a nyilvánosság elé, pon­tos, higgadt közléseire, tájékozta­tóira már odafigyelnek. A Radio­aktív Hulladékot Kezelő Kht. PR tevékenysége önállósult, karakte­ressé és meggyőzővé vált. A Fiata­lok a Nukleáris Energiáért szerve­zet rossz beidegződésektől mente­sen, határozott, egyértelmű meg­közelítéssel veszi fel a kesztyűt, vállalja a vitákat, a Pepsi-sziget ál-Jelentős, pozitív irányú elmoz­dulás történt a 2001. február elején végeztetett országos közvéleménykutatási eredmé­nyekben, amelyet lapunk mel­léklete tartalmaz. A lehetséges okokról kérdeztük Kováts Ba­lázst, a Tájékoztató és Látoga­tó Központ vezetőjét. landó szereplője. A WIN (Nők a nukleáris iparban) szervezet pe­dig a hölgyek körében végez misz­­sziós tevékenységet sikeresen, az országgyűlési képviselőktől a há­ziasszonyokig. A TLK és nukleá­ris partnerei mögött már ott áll néhány jól felkészült, évek óta ki­próbált PR kommunikációs ügy­nökség, akik hatékonyan segítik a PA Rt. és a többiek ez irányú tevé­kenységét.- A beszélgetés kezdetén jelezte, hogy feltétlenül ki szeretne térni egy igen örvendetes változásra.- Cégünk Igazgatóságának irá­nyítását olyan elnök vette át, aki vállalja, sőt keresi, kezdeményezi a nyilvános megjelenés lehetőségét regionálisan és országosan egy­aránt. Egyénisége, kommunikáci­ós felkészültsége, hiperaktivitása véleményem szerint jelentősen be­folyásolja az atomerőmű szerepé­nek, jövőképének közvéleményi megítélést. Rajta keresztül cégünk olyan kommunikációs területekre is eljutott, ahol eddig fehér foltja­ink voltak. Az elnök úr egy igazi lobbista, ezt már a közvélemény­kutatásig a PA Rt-nál töltött há­rom hónap alatt igazolta.- Mit jósol a következő, egy év múlva esedékes kutatásra?- Ez nem egy jósolásos műfaj, rengeteg apró esemény befolyásol­hatja az eredményeket. Mindenek előtt meggyőző, kevés üzemzavar­ral terhelt, eredményes üzemelés­re van szükség az erőműben olyan negatív események nélkül, ame­lyek a sajtóhírekbe emelnék a cé­get. Fontos, hogy Európában és az egész világon fennmaradjon a nukleáris út lehetősége, egyre több erőmű kapja meg az élettar­tam hosszabbítási engedélyt. S persze az új paksi célkitűzések is­meretében színvonalas tájékozta­tó tevékenységet kell végezni a tá­mogató partnerek bevonásával. A megelőzés, a megfelelő pozíciók elfoglalása és a civilizált agresszi­vitás ebben hatékonyan segíthet. Úgy gondolom, ha az erőmű elfo­gadottságát sikerül a 65-70%-os sávban tartani, az megfelelő ala­pot biztosít a távlati tervek meg­valósításához.-Sz-Az egyes országok intézkedéseit követően az Európai Unió tagjait már arra is kötelezték, hogy libe­ralizált villamos árampiacot mű­ködtessenek. A folyamatokat lát­va, egyértelművé vált, hogy a libe­ralizáció végigsöpört a gazdasági­lag fejlett országokon. Miután or­szágonként különböző alapokról indultak, különböző megoldáso­kat is alkalmaztak. Olyan orszá­goknak, ahol nagyon sok vízerő­mű van - mint például Norvégia - más megközelítéseket kell alkal­mazniuk, mint a többségében atomerőműveket használó Fran­ciaország, amely pedig ellentéte a többségében szenes erőművekkel rendelkező Németországnak. Mint ahogy már említettem, kü­lönböző országokról lévén szó, a villamosipari struktúrák is igen eltérőek. Angliára a teljes liberali­záció jellemző, míg Németország­ban regionálisan változó monopó­liumokkal találkozhatunk. Ezek­nek a tükrében teljesen érthető, hogy mindezidáig nem alakult ki semmiféle sablonszerű megoldás a villamosenergia-szektor optimá­lis felszabadítására. Közelebbről megvizsgálva a megoldásokat, na­gyon sok közös jellemzővel talál­kozhatunk. Mint a versenyképes piacon, először is elegendő vételi és eladási szándékkal rendelkező szereplőnek kell lennie, hogy egy­általán életképes legyen a piacnyi­tás és valóban szabadon választ­hasson a fogyasztó. Természetes jellemző, ha a kínálati oldalon nincsen elég szereplő, akkor a ver­seny nem lesz elég erős ahhoz, hogy lenyomja az árakat. A teljes piacnyitásig azonban nehéz út ve­zet. Angliában például a meglévő áramtermelőket három vállalatra osztották, a belépő új termelők pe­dig túl kicsinek bizonyultak ah­hoz, hogy a már említett árcsök­kentő szerepkörhöz felnőjenek. Ezt felismerve a szabályozó ható­ság kötelezte a termelő vállalatok egy részét, hogy értékesítsék erő­műveiket, így teremtve meg a reá­lis versenyhez az elegendő számú, megfelelő nagyságú résztvevőt. A másik fontos részlet, hogy a ter­melőknek és a felhasználóknak meg kell állapodniuk a kereslet és a kínálat között adott pillanatban fennálló különbség kiegyenlítésé­ben, azaz a felmerülő költségek megosztásában. Ez akkor különö­sen fontos, ha néhány felhasználó nem juthat hozzá a versenyhelyzet okozta árcsökkenés előnyeihez, így tehát a versenypiac okozta többletköltségektől is meg kell vé­dem őket. Amikor Anglia 1990- ben szabaddá tette az energiaszek­tort, divatos irányzat volt a spot market felállítása, ahol azonban erős áringadozás a jellemző. Ha a résztvevők csökkenteni akarják ezek hatását, hosszú távú szerző­déseket írnak alá. Ezek többnyire a tőzsdén kívül köttetnek és köz­vetlenül nem befolyásolják az ára­kat. Az a vezetékhálózat, amely összekapcsolja a termelőt és a fo­gyasztót, természetes monopóli­um, mert egyetlen piac sem visel­né el, hogy három-négy ilyen há­lózat legyen az országban. Ezért többnyire állami tulajdonú - Hol­landiában visszaállamosították -, és nagyon gondosan szabályozzák annak érdekében, hogy monopol­helyzet ne eredményezzen se elfo­gadhatatlanul magas árakat, se a piaci szereplők eltérő megítélését. Tehát az átviteli hálózat bárki szá­mára átjárható kell, hogy legyen. Végezetül az új piac kialakításá­nak a költségei igazán hatalmasak lehetnek. Kaliforniában például 20 millió dollárba került csak a központi rendszer kiépítése és va­lamennyi piaci szereplő további jelentős összeget költött azért, hogy kereskedhessen ezen a pia­con. Angliában a legújabb piac ki­alakítása hozzávetőleg 40 millió fontba került. Ezek a költségek azonban nem háríthatok át a piaci szereplőkre, tehát a kiadásokat ál­talában adók, járulékok formájá­ban kell megfizetni. Vágvölgyi Földrengésvédelem - különleges feladat •» A Célok-értékelések 2001 című ki­adványunk „egyedi feladatok” ré­szében olvasható: A lokalizációs tornyokat összekötő hídszerkezetek elkészítése. Ez az igen látványos és különleges műszaki megoldásokat tartalmazó munka már javában fo­lyik, március 10-én szállították az első elemeket a helyszínre. A munka helyzetéről Pető Sán­dort, a GÉPKAR Kft. kirendeltség­vezetőhelyettesét kérdeztem.- Pályázat útján kaptátok meg a munkát, de nem egyedüli nyertesek vagytok.- Nem, sőt a projektvezető a Híd­építő Rt., amely nagy tapasztalattal rendelkezik a hídépítés területén, és gyakorlott az emelési technológiá­ban is. A GÉPKAR Kft. társvállal­kozó, az erőmű területén végzendő munkákban élenjáró a tervező iro­dánk, képzett hegesztőink vannak, és jelentős gyakorlattal rendelke­zünk a csőszerelésben és acélszer­­kezetek gyártásában. — A terveket ki készítette el?- A Siemens koncepcióterve és az Iparterv műszaki tervei alapján a kiviteli terveket GÉPKAR Kft. ter­vezői készítették a Solid Edge nevű - egyik a legkorszerűbb - térbeli tervezőszoftver segítéségével.- A hídelemeket hol gyártották?- A hídelemek előgyártása Szlo­vákiában történt az atomerőműves munkákban nagy gyakorlati tapasz­talattal rendelkező SES TVP cégnél.- Mi nem tudtuk volna legyártani?- Műszakilag meg tudjuk oldani a feladatot, de a rendelkezésre álló csarnokunk kicsi, ebbe nem fért volna el egy ilyen méretű szerkezet. A szlovákiai partnerünknek jobbak az adottságai ilyen munkákra. Rá­adásul így olcsóbb is, mert nekünk kellett volna importálni az St37-es anyagminőségű, speciális méretű és nagy falvastagságú szénacél csöve­ket, amelyből a hídszerkezet ké­szült. A gyártás közbeni mozgatás is nagy emelőgépeket kívánt.- Ha az acélcsövek különlegesek, akkor a hegesztési varratok elkészí­tése is komoly szakmai kihívás?- Igen, nem szokásosak a mére­tek. A hegesztési varratok a 600-as, 400-as átmérőjű főtartókon, illetve az összekötő csöveken úgynevezett tulipán varratkiképzéssel készül­nek. Erre a munkára már tréningez­­tettem az embereket a csarnokban, elvégeztettük az eljárásvizsgálato­kat, az MBVTI tanúsítását megkap­tuk a hegesztési eljárásra.- Hogyan és mikor emelitek fel a hídelemeket?- A hídszerkezet három részegy­ségben lesz felemelve, először daru­val a nehéz szerelőállványzatra, ahol a végleges összeszerelés történik. Az összeszerelt hidat, amely kb. 150 tonna súlyú, a Hídépítő Rt. úgyneve­zett DYWIDAG rendszerű hidrauli­kus hídemelő szerkezettel emeli a végleges helyére. A 3-4-es blokknál júniusban kerül a helyére a hídszer­kezet. Az ütemterv szerint szeptem­berre az 1-2-es blokknál is befejező­dik a szerelés. - béri -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom