Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-02-01 / 2. szám

2001. február ATOMERŐMŰ 5. oldal Dr. Gadó János Hidegneutronforrás felavatása az AEKI-ben A Paksi Atomerőmű Vállalat 1976. január 1-i megalakulását megelőzően is foglalkoztak a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) Atomenergia Kutatóinté­zet (AEKI) szakemberei a Paksi Atomerőmű létesítési, biztonsági és leendő üzemviteli kérdéseivel. Dr. Gadó János Intézetvezetővel a múltról, a jelenről és a jövőről beszélgetünk. Az első kérdés ter­mészetesen hetvenes évek közepé­vel kapcsolatos.- Hogyan is történt az indulás, milyen kutatási feladatokat kap­tak a kezdetek kezdeténél?- Bizonyára nem én vagyok a legalkalmasabb válaszadó, mivel "csak" 1969 óta dolgozom a KFKI-ban, és még 1976-ban is fi­atalnak számítottam. Mi elsősor­ban a WER reaktorokra vonat­kozó alapvető ismeretek meg­szerzésével foglalkoztunk és olyan reaktorfizikai (ZR-6) és termohidraulikai (NVH-PMK) kísérleteket végeztünk szovjet­­magyar, vagy szélesebb nemzet­közi együttműködésben, ame­lyek révén részben hozzájárul­tunk a WER-1000 blokkok ter­vezéséhez, részben mi magunk betekintést nyertünk a WER re­aktorok legintimebb részleteibe. Ma ezeknek a kisérleteknek az eredményeit világszerte használ­ják arra a célra, amire mi is szán­tuk őket: a számítógépes model­lek igazolására. Abban az időben teljesen más számítógépi lehető­ségek voltak, mint ma, mégis egé­szen jól lehetett modellezni a paksi reaktorok viselkedését nor­mál üzemi és üzemzavari körül­mények között. A számításos modellezés egyik szép eredmé­nye volt a kiégett fűtőelemek pi­hentető medencéje sűrített rács­osztásúra való áttervezése, amelynek tudományos megala­pozását a KFKI végezte. A reak­torfizikai háttér nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy számos olyan kolléga, akik ma is felelős beosztásban dolgozik Pakson, több hónapot, vagy még hosz­­szabb időt töltött még az indulás előtt a KFKI-ban. A kísérleti munka azért is hasznosnak bizonyult, mert szá­mos munkatársunk számára így természetes volt, hogy részt ve­gyen a paksi blokkok indítási mé­réseiben. Az intézet kifejezetten az indítási mérések céljára hozta létre azt a reaktivitásmérő bemedezést (RPM), amely azu­tán még több évig sikeresen mű­ködött Pakson. Amikor a KFKI- ról tudományos háttérként be­szélünk, akkor nem szabad meg­feledkezni arról, hogy az intézet­ben komolyan foglalkoztunk a re­aktorirányítás kérdéseivel is, ami ha nem is közvetlenül, de befo­lyásolta paksi ténykedéseinket. Voltak persze közvetlenebb fel­adatok is. Például már a blokkok indításának időszakában meg­kezdődtek a reaktortartály sugár­­károsodásra vonatkozó, máig is tartó vizsgálataink. Ugyancsak korai próbálkozásoknak tekint­hetők a neutronzaj-diagnosztikai erőfeszítések, amelyek végül is nerp igazán hoztak olyan jelentő­ségű eredményeket, mint amilye­nekre sokan számítottak. A KFKI-ban jelentős hagyo­mánya volt a sugárvédelemnek, ezért is, meg a kutatóreaktor mi­att is részt vehettünk a paksi sze­mélyi állomány szakmai képzésé­ben. A sugárvédelemmel foglal­kozó kollégák szép feladatot kap­tak a környezetellenőrző rend­szer létesítésére vonatkozó meg­bízással. Végére hagytam az intézet megítélésem szerint legfonto­sabb feladatait a kezdeti időszak­ban. A paksi vezetés a KFKI-s szakemberek véleményére is tá­maszkodva idejekorán felismer­te, hogy a szovjet tervezésű blok­kok gyengéje a gyenge ember-gép kapcsolat. Ekkor kezdődött meg az irányítórendszerek kiváltása, a VERONA létrehozása, és a finn kooperáció az oktató szimulátor kifejlesztésére. Ezekben a mun­kálatokban persze sokan vettek részt nem csak a KFKI-ból és fontos szerepet játszottak a paksi kollégák is. Ha a kezdetekről beszélünk, akkor feltétlenül ki kell emelni Gyimesi Zoltán nevét, aki a KFKI-AEKI igazgatójaként ko­moly szerepet játszott abban, hogy a paksi blokkok olyan, nem­zetközileg is elismert magas szín­vonalon működtek már a kezdeti időszakban is, ami páratlan volt Kelet-Európábán.- Az Atomerőmű újság olvasói tudják, hogy Csillebércen műkö­dik az immár felújított kísérleti atomreaktor. A Nukleáris Bizton­sági Szabályzatok 5. Kötete a ku­tató- és oktató reaktorokra vonat­kozó nukleáris biztonsági követel­ményeket tartalmazza. Egy kicsit bővebben szeretnék arról hallani, hogy jelenleg mivel foglalkoznak, illetve milyen az Intézet személyi összetétele?- Az AEKI három feladatot tű­zött maga elé. A legfontosabb annak az elő­segítése. hogy a nukleáris ener­giatermelés biztonságosan és gazdaságosan történjen hazánk­ban. Ehhez a feladathoz csatla­koznak közvetlen paksi munká­inkon kívül a különböző pályáza­ti forrásokból támogatott kutatá­saink, nemzetközi együttműkö­déseink és az OAH számára vég­zett szakértői tevékenységünk is. A régebbi példák, mint az AGNES projekt helyett inkább aktuális kutatási témák közül említek két példát: a fűtőelemek üzemzavari és súlyos baleseti vi­selkedésére vonatkozó kísérlete­inket, és a virtuális valóság-mód­szereknek a nukleáris iparba való bevezetését célzó munkálatain­kat. A második feladat a nukleáris szakértelem fenntartása. Ide tar­toznak a sugárvédelmi kérdések, a nukleáris módszerek alkalma­zása az anyagszerkezeti kutatá­sokban és vizsgálatokban, vagy a korróziós folyamatok jobb meg­értésére vonatkozó kutatások. Példaként két erősen eltérő, de egyaránt izgalmas területet emlí­tek. Az egyik: az AEKI szereplő­je annak az erőfeszítésnek, hogy a nukleárisbaleset-elháritás, illet­ve a katasztrófavédelem általá­ban megfelelően működjön, ha arra netán szükség lenne. A má­sik: márciusban fogják felvinni a nemzetközi űrállomásra az AEKI-ben kifejlesztett Pille dozi­metriai eszközt, amely ott fedél­zeti műszerként fog működni. A szakértelem fenntartása persze általában véve azt is jelenti, hogy fiatal tehetséges kutatókat szeret­nénk bevonni a nukleáris kutatá­sokba, aminek két célja is van. Az egyik, hogy a nukleáris ipar­nak szüksége van a fiatal, újító szándékú, ambiciózus emberek­re, akik talán elég jó iskolát kap­hatnak az AEKI-ben. A másik cél önzőbb: magának az intézet­nek is szüksége van folyamatos megújulásra, és bizony az előző évtizedben a kutatók elöregedése túlzott méreteket öltött. A harmadik feladat a kutatóre­aktor üzemeltetése. Az AEKI ugyanúgy engedélyese egy ma­gyar nukleáris létesítménynek, mint a Paksi Atomerőmű Rt. A kutatóreaktor tudományos fel­­használása neutronaktivációs és neutronszórási méréseket jelent, amelyek mind az anyagszerkezet jobb megismerését szolgálják. E kutatások fontos eszköze a na­pokban üzembe helyezett világ­­színvonalú berendezés, a Hidegneutronforrás, amely na­gyon kis sebességre lassítja le a neutronokat, így azok még alkal­masabbá válnak az anyagszerke­zet vizsgálatára. A kutatásokat szeretnénk minél inkább arra al­kalmazni, hogy szerkezeti anya­gok élettartamáról tudjunk bő­vebb, részletesebb adatokat, ma­gyarázatokat adni. A kutatóreak­tort besugárzási célokra is hasz­náljuk, tehát itt lehet a gyógy­ászatban is használt radioaktív izotópokat előállítani. A kutató­reaktor körüli munkákban per­sze több hazai társintézet kutatói és külföldiek is részt vesznek. Végül az intézet személyi ösz­­szetételéről. Valamivel keveseb­ben, mint kétszázan dolgozunk az AEKI-ben. A kutatók száma 90 felett van, megtalálhatóak köztük fizikusok, gépészmérnö­kök, gyengeáramú villamosmér­nökök és vegyészek, és ez a kü­lönböző iskolázottság nagyon szerencsés, mert a legtöbb felme­rülő igazán nehéz praktikus kér­dés interdiszciplináris jellegű. A kutatók életkora változó, elég sok fiatal van, de sok a nyugdíjas kor közelében lévő is. Nagyon hi­ányoznak azok az emberek, akik­nek felvételét a nyolcvanas évek­ben elhanyagolták. A kutatóreak­tor létszáma 45 fő, öt darab ötfős csoport működteti nyolcórás vál­tásokban a reaktort, amely egyébként évente kb. 3500 órát működik, ami tíznapos működő és tíznapos nem-működő szaka­szokból álló háromhetes cikluso­kat jelent a karbantartási perió­dusokon kívül. A reaktornál az operátor-csoportok mellett gé­pész, elektrikus, irányítástechni­kai és dozimetriai csoport is mű­ködik. A fennmaradó kb. 50 kol­légánk részben technikusi-mű­szerészi, részben adminisztratív (pénzügyi, illetve titkárnői) fel­adatokat lát el.- Befejezésképpen arról érdeklő­dünk, hogy az elkövetkezendő hu­szonöt évben mire számíthatunk Pakson?- A következő évekre az eddigi­ekhez hasonlóan szép, de az ed­digieknél könnyebben elért sike­reket kívánok az erőmű dolgozó­inak. Úgy gondolom, hogy ha si­kerül jól szinkronizálni az élettar­tam-hosszabbítási, teljesítmény­növelési és fűtőelem-gazdálkodá­si célkitűzéseket, akkor ténylege­sen még hosszú ideig komoly eredményeket lehet elérni. Hu­szonöt évre persze nehéz előre látni. Annyi biztosan mondható, hogy addigra a mai személyzet nagy része nyugdíjas lesz, és ak­kor már a blokkok végleges leállí­tása is aktuálissá válik. Mai eszemmel ügy gondolom, hogy jó lenne, ha a mai blokkok mel­lett azokat később felváltó blok­kok létesülnének. Jó lenne ez mind a környezet, mint a gazda­ságos energiatermelés szempont­jából. Ennek persze előfeltétele, hogy a nyugdíjba vonuló blokkok sorsáról a társadalom jobban gondoskodjék, mint a mai nyug­díjasokról. Talán még nehezebb előre látni a KFKI, az AEKI sor­sát. Nagyívű, ambiciózus célkitű­zések mögé biztosan fel lehetne sorakoztatni fiatalokat, de ezt egy globalizálódott világban kell elérni, és semmi garancia sincs arra, hogy Csillebérc egy ilyen vi­lágban igazán vonzóvá tudja ma­gát tenni. Az AEKI persze min­dent meg fog tenni azért a jövő­ben is, hogy a Pakson felmerülő minden olyan kérdésre, amelyre tőle kémek választ, jó választ ad­jon.- Köszönöm a beszélgetést! Készítette: Sípos László Sikeresen befejeződött a Bu­dapesti Kutatóreaktorhoz tele­pített hidegneutronforrás üzembe helyezése. Ebből az al­kalomból február 1-én ünnepi összejövetelt rendeztek az Atomenergia Kutatóintézetben (AEKI). Kroó Norbert főtitkár, az MTA nevében, Gadó János AEKI igazgató, az üzemeltető ne­vében, Kollár János Szilárdtest-fi­zikai Kutatóintézet (SzFKJ) igazgató, a felhasználó nevé­ben, Michael Lake, az Európai Unió részéről, Andrea Volkoff, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség részéről, Rónaky József főigazgató, az OAH ne­vében tartott előadást, illetve köszöntőt. Az érdeklődő vendé­gek látogatást tettek a mérő­csarnokban, s a hidegneutron­forrás helyiségében. Az Atomenergia Kutatóinté­zet (AEKI) a Magyar Tudomá­nyos Akadémia (MTA) kutató­­intézete, fő tevékenysége alap és alkalma-zott kutatás végzése, az atomenergia területén. A ku­tatási ered-mények gyakorlati alkalmazása alapvető fontossá­gú. Az AEKI tevékenysége az ötvenes években kezdődött, a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) keretei között. Az inté­zet 1992 január elsejétől önál­ló. Az AEKI-nek csaknem két­száz dolgozója van, akik közül közel száz kutató. Az intézet fő kuta­tási területei a reaktor-fizika, termő­­hidraulika, fűtőelemviselkedés, anyagtudomány, az informatika megfelelő ágai (szimulátor, zó­namonitorozás, stb.), sugárvé­delem, környezeti kutatások, nukleáris elektronika és a ké­mia megfelelő ágai. Az intézet csaknem minden kutatási terü­leten az ötvenes és hatvanas évek óta tevékenykedik, tehát a kutatók jelentős tapasztalattal rendelkeznek. A kísérleti mun­ka mindig meghatározó volt. Az ötvenestől a nyolcvanas éve­kig számos kritikus rendszeren folytak reaktorfizikai kísérle­tek. A ma is folyó termo­hidraulikai kísérletek a hetve­nes években kezdődtek egy WER erőművet modellező hurkon. A kisléptékű súlyos baleseti kísérletek a kilencve­nes évek eleje óta folynak. Az intézet üzemelteti a 10 MW tel­jesítményű Budapesti Kutatóre­aktort, le-hetőséget teremtve ez­zel az európai kutatói közös­ségnek neutron-fizikai alap és alkalmazott kutatások végzésé­re. A kutatóreaktor ellátja or­szágunkat radioaktiv izotópok­kal, amelyeket elsősorban a gyógyászat területén használ­nak fel. A reaktor hatékonysá­gát nagymértékben növeli a kö­zelmúltban üzembe vett hideg­neutron forrás (HNF), ami nem más, mint egy fél liter tér­fogatú cseppfolyós hidrogént tartalmazó tartály a reaktor zó­na közelében, valamint a hoz­zátartozó hélium hűtőrendszer és biztonsági berendezések. A reaktorból kilépő neutronok - ütközve a hidrogén atomokkal - felveszik a tartályban levő hid­rogén -253 °C hőmérsékletét és a reaktorból tükrös neutronve­zetőkön kivezetve a kísérleti be­rendezésekben hasznosulnak. A HNF jelentős mértékben nö­veli a kutatóreaktor hatékony­ságát a neutronfizikai kísérle­tek területén, megsokszorozza az anyagszerkezet kutatására különösen alkalmas kisenergiá­­jű, azaz hideg neutronok szá­mát. A neutronfizikai kísérle­tek egyrészt alapkutatási fel­adatokat szolgálnak, másrészt pedig a szerkezeti anyagok öre­gedésvizsgálatának legfonto­sabb eszközei. Az eddig elvég­zett kísérletek igazolták a vára­kozásokat, a HNF és a kapcso­lódó korszerűsítések (elsősor­ban a neutronvezetők cseréje) együttesen mintegy hatvanszor hatékonyabbá teszik a reaktort az aktivációs típusú mérések számára. Neutronszórási méré­sek esetében mintegy hat-tíz­szeres javulást jelent a HNF, de az új neutronvezetök hatásával együtt a nyereség akár százszo­ros is lehet. A HNF létesítése nemcsak az AEKI-ben, hanem a Magyar Tudományos Akadémia terüle­tén is, az utóbbi évtized legna­gyobb beruházása volt. A beru­házás költsége mintegy 1,2 mil­lió USA dollár. Ennek kb. 30%­­át a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, másik 30%-át pedig az Európai Unió fedezte. A fennmaradó rész finanszírozá­sa, az OTKA 25 millió Ft támo­gatásának igénybevételével tör­tént. A viszonylag alacsony költség annak köszönhető, hogy a HNF kivitelezése az AEKI irányításával és jelentős munkaerő ráfordításával, vala­mint a SzFKJ munkatársainak aktív közreműködésével tör­tént. Hasonló berendezések Európában általában a fenti összeg többszörösébe kerülnek. A többéves beruházás a műit év végén készült el, a berendezés üzemeltetési engedélyét az Or­szágos Atomenergia Hivatal idén januárjában adta ki. A hi­degneutron forrás kiváló lehe­tőségeivel kibővült Budapesti Kutatóreaktor várhatóan vonzó interdiszciplináris kutatóhely lesz mind a hazai, mind pedig a nemzetközi felhasználói közös­ség számára. Bővebb informáci­ót igénylők számára jelezni sze­retném az érintett kutatóintéze­tek közös Internet címét: www . kfki. hu Az átadási ünnepségen Kroó Norbert, az MTA főtitkára di­csérő oklevelet, jutalmat és a 175 éves MTA emlékérmét ad­ta át Hargitai Tibor reaktor fő­mérnöknek, a többéves beruhá­zásban végzett meghatározó és eredményes munkáját méltat­va. Gratulálunk! Sípos László Az erőmű jövőképe 5. JÖVŐNK (folyt.) Meggyőződésünk, az atomenergetika olcsó és környezetkímélő, a jövő energiaszükségleteinek forrása. Ezt a magas technikai kultúrát követelő villamosenergia termelést hosszú távon fenn kell tartani a meglévő blokkokon hatékony élettartam gazdálkodással, illetve stratégiai távlatban új blokkok építésével a paksi telephelyen. Ennek érdekében nagyon fontos feladatunk egy aktív és hatékony kommunikáció kialakítása az ország teljes lakosságával, valamint a politikai döntéshozókkal. Törekvésünk, hogy síz atomenergetika speciális technológisijához kapcsolódó jogi és szabályozási környezet kialakításában aktívan közreműködjünk, valamint maradéktalanul eleget tegy ünk azok előírásainak mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten. A w.

Next

/
Oldalképek
Tartalom