Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-02-01 / 2. szám

A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA www.atomeromu.hu ATOMEROM1 '03 :° ^ " M * N 5 oo >? ^ — M m ü U -<u N N 00 00 2001. FEBRUAR Efömém^űR a ÜLA1LMT JMJlMMILt /BméMI’V £ Vállaltam és ma sem bánom! Az atomerőmű elsőszámú ve­zetői közül dr. Petz Ernőre úgy emlékeznek mint a tudomány képviselőjére, a tanárra, oktató­- Tanár Úr ! Hogyan került kapcsolatba az atomenergetiká­val?- Már nagyon korán, a mű­egyetemi éveim alatt egy diákkö­ri munkámat, majd a diploma­tervemet is e témában készítet­tem, és 1960 szeptemberében - ekkor végeztem - első oktatási feladataim egyikeként reaktor­­technikai gyakorlatokat kellett vezetnem.- Akkor figyelemmel kísérte az atomerőmű létesítésével kapcsola­tos lépéseket is.- Természetesen, hisz Lévai professzor úr, aki a Hőerőmű­vek Tanszéket vezette, egyben az ERŐTERV igazgatója volt. Az ERŐTERV pedig sokoldalú­an részt vett az előkészítésben. Később Lévai professzor mi­niszterhelyettesként fontos sze­repet játszott az államközi szer­ződés előkészítésében. Informá­ciókkal látott el bennünket és bekapcsolt a munkába.- Hogyan élték meg az építke­zés 1969 őszi leállítását?- Egy kicsit elbizonytalanod­tunk, hogy lesz-e folytatás. Az ipar részéről enyhült az érdeklő­dés. így szükségszerűen más te­rület felé fordultam, elhódított az irányítástechnika. Elsősor­ban ez az a rendkívülien izgal­mas tudományterület a mai na­pig is, amelyhez - ügy gondolom - tudományos mélységben is hozzá tudok szólni.-Aztán ismét összehozza a sors Pakssal, hogyan és mikor ?- Mielőtt a paksi tevékenysé­gemre rátérnék, hadd ragadjam meg először az alkalmat, hogy az atomerőmű minden dolgozó­ját szeretettel köszöntsem. Kö­szöntőm őket, mert szívesen gondolok mindazokra, akik az akkori munkámat és törekvései­met egyrészt elfogadták és támo­gatni is tudták. Büszke vagyok az eredményeikre. A paksi tevékenységemnek két jellegzetes, időben elkülönü­lő periódusa van. Először 1979- ben kerültem Paksra, és a mű­szaki fejlesztési osztály vezetője lettem, ezt az osztályt kellett a nulláról megszervezni, a mun­kát elindítani. Azért érdemes ezt az idősza­kot föleleveniteni, mert az atom­erőmű beruházási programjá­ban egy külön sor szerepelt, a "NIM 15-ös célprogram" finan­szírozására. Itt 200 millió forint volt elkülönítve az erőmű építé­se során felmerülő hazai fejlesz­tési munkák támogatására. En­nek révén a magyar szakembe­rek hozzáadott értékkel egészí­tették ki az akkori szovjet tech­nikát. Ez bölcs dolog volt annál is inkább, mert ennek az összeg­nek a gazdája a műszaki fejlesz­tési osztály volt. Nagy önállósá­got élveztünk, széles szerződé­ses kancsolatot éDítettünk ki 20-Petz Ernő 30 céggel, az összes fontos kuta­tó és tervező intézettel és egyete­mi tanszékkel.- Milyen fejlesztéseket sikerült finanszírozni? ' - Valószínűleg kevesen tudják, hogy a VERTESZ teljesen új tí­pusú kapcsolóberendezéseket szállított Paksra, amelyeknek fejlesztését támogattuk. Csupán néhány példát említenék. Ide so­rolandók a telepített diagnoszti­kai rendszerek, amelyek uniku­mok voltak a KGST országok­ban. Ilyen volt a VERONA- rendszer fejlesztési fázisának a támogatása, vagy a nukleáris tisztaságú műgyanta üzemi gyár­tása. A tartály anyagának ridegedési problémáival már ak­kor kezdtünk foglalkozni a Tan­reaktor és Vaskút bevonásával. Meg kell említenem a 3. és 4. blokki folyamatellenőrző rend­szer hazai kiváltását, amelyet egy ERBE-s kollégával kezdemé­nyeztük. Ebben az időben a ke­leti atomerőművekben nem vé­geztek komplex blokkdinamikai vizsgálatot, mi az üzembe helye­zés keretében végrehajtottuk és elfogadtattuk az orosz partner­rel. Utolsó példaként említem a szívemhez legközelebb álló blokkszimulátort, a létesítést megalapozó előkészületi mun­kákat. Korábbi - az MVMT szá­mára hasonló témában végzett - munkáim alapján felismertem, hogy a jövőben atomerőművek­ben nagyon nagy szükség lesz a szimulátorokra, nélküle nem le­het az operatív üzemeltető sze­mélyzetet megfelelően kiképez­ni. Sikerült elérni, hogy a céltar­talék terhére hivatalos program­má vált a szimulátor létesítése. Volt egy kritikus időpontja, mi­kor már mindenki egyetértett, felterjesztettük Kapolyi úrnak aláírásra. Ő hetekig nem merte aláírni, hiszen 3 millió dolláros devizát igényelt. Személyesen mentem hozzá, meggyőztem és a jelenlétemben alá is irta azt a dokumentumot, amely képlete­sen szólva kinyitotta a szimulá­tor létesítés kapuját.- A megvalósítást már nem vár­ta meg, távozott a PAV-tól. Hová került?- Egy ostoba átszervezés mi­att jöttem el 1984-ben és az MVMT-be kerültem, ahol a ter­melési igazgató tanácsadója let­tem, majd főmérnöki ranggal megbíztak az MVMT üzemviteli osztályának megszervezésével. Ezt elvállaltam, de csak azzal a feltétellel, hogy ha elvégeztem a feladatot, utána hadd adhassam át az osztály vezetését olyan kol­légának, aki nagy üzemviteli ta­pasztalattal rendelkezett. Két év alatt végeztem az osztály meg­szervezésével, majd visszamen­tem a Műegyetemre, megpályáz­tam a Nukleáris Technikai Inté­zetnél azt az osztályvezetői ál­lást, amelyhez a tanreaktor üze­meltetése tartozott. így ismét közel kerültem az atomtechni­kához, ahol docens, majd igaz­gatóhelyettes lettem.- Hogyan került ismét a Paksi Atomerőműbe? / Uj vezérigazgató a cég élén Baji Csaba 1964. június 13-án született Fehérgyarmaton. Nős, két leánygyermek apja. Okleveles közgazdász, diplo­máját Budapesten, a Közgazda­ságtudományi Egyetemen szerez­te. Kedvenc szakterülete a straté­giai tervezés. Munkáját az APEH Szolnok Megyei Igazgató­ságán kezdte mint revizor, ké­sőbb főrevizori munkakörben dolgozott. Ezt követően a Ho­zam Rt. igazgatótanácsi tagja és igazgatója. Ebben a munkakör­ében feladata volt a cég irányítá­sán kívül a virilista árbevételű cé­gek átvilágítása, pénzügyi tanács­adása, valamint - az akkori ÁPV megbízásából - cégértékésítések Baji Csaba és cégprivatizációs előminősíté sek elkészítése. Később önálló céget alapított,; budapesti székhelyű B. CS. Kont roll, Vagyonkezelő és Adószakértő Részvénytársaságot. A cég hat éves működése alatt részt vett va gyonkezelési munkákban, vezetés tanácsadásokban, és pénzügyi el lenőrzésekben; többségében múl tinacionális tulajdonú társaságok nál, biztosítóknál, bankoknál. Je lenleg is a Gazdálkodástudomány Társaság országos elnökségénei tagja. A Paksi Atomerőmű Rt Igazgatósága 2001. január 25-ér bízta meg a vezérigazgatói felada tok ellátásával. Párttagsággal nen rendelkezik. rmi (ionuim Aiuui iwtn Él UlElÍHl ITIÉIEU KIIRlt ÍIB-/IC6/84, 3NSBDÉLY a Paksi Atomerőmű X. sz. blokk tartós üzemeltetésére AZ atonener/riáról szóló 1980. évi l. számú törvény végre­hajtásáról rendelkező 12A980/IV.5./m’ számú rendelet 24. §-álmn foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Villamos Müvek. Tröszt részére a Paksi Atomerőmű 1. sz. blokk 1983. szeptember 1-ázi kiadott és 1984. szeptember 30-ig érvényes TARTÓS ÜZcKiliTKráSI ENGEDÉLYÉT r/SGHOSSZABBITOK. Az engedély meghosszabbításánál figyelembe vettem;- az MVMT 19Ö4. augusztus 30-i jelentését a felmentésekkel kapcsolatos összes feltétel teljesítéséről, az Urán II. információs száraitégyprendszer helyzetéről, valamint a primerköri hőhordozó forgalom pontosításának eredményéről;- a Paksi Atonerőnii Állami Indító és Ellenőrző Átvételi bizottság tagjainak az 1984. azeptPnber 21-i Szakértői Értekezlet javaslata alapján írásban beküldött felhatalma­zó nyilatkozatait;- Az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felü­gyelet által a Pakci Atomerőmű 1, sz. blokkjára kiadott üzemeltetési engedély meghoBszabbitésát. engedély visszavonásig érvényes. Az engedély érvényét vcozti, ha bármely engedélyező, illet­ve hozzájárulást adó hatóoág a blokk tartós üzemeltetésével kapcsolatos engedélyének érvényessege megszűnik. Budapeet, 1384. szeptember i/COL Dr. Kapolyi' László ipari miniseter ~aksi Atomerőmű Állami Indító és lenőrző Átvételi Bizottság elnöki Rendkívüli közgyűlés és munkavállalói fórum Az új év negyedik hete nagyon mozgalmas volt az atomerőmű ele­iében, mert január 25-ére rendkívü­li közgyűlést hívott össze a PA Rt. tulajdonosa. A közgyűlés személyi kérdések­ben döntött, igy visszahívta igazga­tósági tagságából Nagy Sándor ve­zérigazgatót (akinek az alapszabály értelmében ezzel a vezérigazgatói kinevezése is megszűnt) és Antali Károly gazdasági igazgatót. Dr. Vági Márton más fontos megbízása miatt köszönt le tisztségéből. Az igazgatóság tagjai sorába vá­lasztotta Baji Csaba közgazdászt, Quittner Gusztáv közgazdászt, és Lenkei Istvánt, a PA Rt. gépész mű­szaki osztályának vezetőjét. Módosításra kerültek a társaság alapító okiratának a vezérigazgató jogállására vonatkozó előírásai is. A jövőben a vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja, munkaszerződését az ’igazgatóság elnöke úja alá. A közgyűlés kiemelt napirendi pontja volt a társaság jövőképének megtárgyalása és elfogadása. Dön­tés született két kiemelt hosszú távú célkitűzés megvalósításáról. Az első fontos feladat a négy blokk teljesítő képességének novelese a biztonság elemzések által behatárolt mérté kig. A blokkok teljesítökepességi egyenként 470 Megawatt - eredeti leg 440 Megawatt volt - amelyet; reaktorok höteljesítményeinek ne velésével 500-510 MW-ra lehe emelni. Paks testvéreröműve, a ha sonló berendezéseket tartalmaz! finn Loviisai Atomerőmű már éléi te ezt a teljesítményt. A másik fontos célkitűzés a pák si blokkok élettartamának meg hosszabbítása. Az élettartam 10-2( éves növelését műszaki probléma teljesíthetetlen biztonsági korlá nem akadályozza. Az erőmű élei tartam gazdálkodási tervei jól illesz kednek a nemzetközi trendekhez. A két kiemelt témakörben a kö2 gyűlés előkészítő projektek, indíts sát határozta el, amelyek kiterjed nek a beruházásokra, fejlesztésekn és a gazdaságossági számításokra A közgyűlés foglalkozott a bizton ság iránti elkötelezettség elsöbbsé gével, a társadalmi kapcsolatok ere sítésével, a hatékony humán erőföl rás gazdálkodással is. (Folytatás a 6. oldalon.)- Az MVM Rt. új vezetése az összes erőművi és áramszolgál­tatói igazgatói posztokat meg­hirdette, és élve a lehetőséggel pályázatot nyújtottam be a PAV vezérigazgatói posztjára. így ke­rültem vissza Paksra vezérigaz­gatónak 1991 decemberében.- A három éves vezérigazgatói tevékenysége alatt milyen fonto­sabb eseményekre - intézkedések­re büszke még ma is?- Úgy érzem a három év kevés volt ahhoz, hogy az elképzelése­imet megvalósítsam. Büszke va­gyok rá, hogy pályázat útján ke­rültem a vezérigazgatói posztra, úgy tudom tizenöten nyújtottak be pályázatot. Azt az alapkér­dést kellett önmagámmal tisz­táznom: szabad-e elvállalnom és meg tudok-e majd felelni ? Hi­szen a feladattal, a felelősséggel tisztában voltam. Vállaltam és ma sem bánom. (Folytatás a 6. oldalon.) vöképe 1. TENDENCIÁK A VILÁGBAN Ki 202(1-1« s» fejlett világban a vili: növekedése várható. Minden politikai szándék ellenére a megújuló források hányada alig növekedik (az EU-ban 3%-ról 8%-ra), a C02 kibocsátás pedig nőni fog. (Az USA-ban 52 %-kal, a mai Eú-ban 12%, a bővített EU-ban 18 %-kal több mint az 1999-es bázisérték, pedig a kiotói jegyzőkönyv szerint 8 %-os csökkenést kellene elérni 2010-ig.) Különösen Európában a villamoscnergia-termelés földgáz bázisra épül, és ezáltal a régió import függősége növekedik, az ár a növekvő gázár : f ti§íjE£V: é-fiyc . A problémákat már az EU is felismerte, átértékelése nein kerülhető él. energetika pozitív Az atomenergetika fejlesztése nélkül nem lehet a villamos energia igényeket kielégíteni úgy, hogy a CQ2 kibocsátás csökkenjen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom