Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2000-12-01 / 12. szám

6. oldal ATOMERŐMŰ 2000. december Energiapiaci figyelő Arak az európai áramtőzsdéken (2000. november) Következő napra Egy hétre előre Februárra 2001 1. n.évre UK 7,12-23,50 8,68-13,87 10,29-14,05 9,91-11,77 Németország 5,4M,84 3,74-6,31 5,98-7,17 5,0-6,94 Nord Pool 3,56-6,37 4,534,85 A táblázatban a brit, a német és a skandináv országok (Nord Pool) energiatőzsdéin október hónapban megkötött - nem a csúcs időszakra vonatkozó - ügy­letek jellemző (min-max) árai lát­hatók. Az árakat Ft/kWh-ra át­számoltam, kerülendő a számta­ni feladványok halmozását. Megjegyzések az ártáblázat­hoz: Az azonnali kötések brit pia­cán jelentkezett csúcsot október 30-án a tőzsdei szereplők ideges­ségén kívül semmi sem magya­rázza. A brit piac árai a napi kö­téseknél többnyire a 10,7-11,6 Ft/kWh tartományban mozog­tak. November végén a Nord Pool napi kötéseinél jelentkezett kiug­ró emelkedés, amit a Ringhals atomerőmű blokkjai körüli bi­zonytalanság okozott. A négy blokk közül három rendkívüli ja­vításon van, és még bizonytalan, hogy üzembe tudják-e venni őket a téli csúcs előtt. Általánosságban a tőzsdei ügyleteket a nyomott árak jelle­mezték. Ez a körülmény minde­nekelőtt az enyhe időjárás követ­kezménye. Egyéb, a piaccal kapcsolatos információk: Az európai villamosenergia­ipari hatóságok a hónap elején nem tudtak egyezségre jutni a vil­lamos energia nemzetközi szállí­tását terhelő díjakról. Ez a több éve tartó - a találkozók helyszíné­ről elnevezett - Florence folyamat eredménytelen végét jelentette. Ezt követően az Európai Bizott­ság fog egy rendeletet kidolgozni, de annak bevezetése már nem le­hetséges az eredetileg tervezett időpontban, 2001. január else­jén. A brit kormány feloldotta a gázturbinás erőművek létesítésé­re 1998-ban hozott moratóriu­mát. A korábbi intézkedés akkor 4390 MW kombinált ciklusú erő­mű építését függesztette fel. Kér­dés, hogy a moratórium feloldá­sa mekkora kapacitás létesitését indítja el újra, ui. 1998-tól a gáz­árak Nagy-Britanniában meghá­romszorozódtak. Az Európai Bizottság 2001. februárjában teijeszti a döntés­hozó fórumok elé az energiapiaci szabályozásra vonatkozó új di­rektíváját. Ebben szerepelni fog, hogy valamennyi tagországnak 2004-ig teljes mértékben szabad­dá kell tennie belső villamosener­­gia-piacát. A jelenleg érvényben lévő előírás 2003-ig a piac 33 %­­ának megnyitását írta elő. Az Európai Bizottság (EC) november 29-én jóváhagyta az „Európa energiaellátásának biz­tonsága” című ún. Zöld jelentést. A jelentés a tavasz óta tartó fo­lyamat első állomása, amelynek célja az energiaellátás biztonsá­gának érzelmektől mentes érté­kelése. A jelentéssel az EC szé­leskörű konzultációt kezdemé­nyez az Európa számára optimá­lis hosszú távú megoldás kidol­gozása érdekében. A dokumen­tum öt fejezetre bontva - hulla­dék termelés csökkentése; alter­natív közlekedéspolitika; meg­újuló energiaforrások használatá­nak fejlesztése; a függetlenség je­lenlegi szintjének fenntartása; közös megoldásokat a közös problémákra - taglalja a problé­mákat, majd 13 kérdésben össze­foglalva kíván a vitáknak irányt szabni. Az „érzelmektől mentes” kate­gória érvényesítése nem sikerült. Például a jelentés a nukleáris energetikát a szénnel együtt - együttesen a mai villamosener­­gia-fogyasztás 61 %-át biztosítják - a nem kívánatos kategóriába so­rolja. (Az információk szerint Margót Wallström környezetvé­delmi főbiztos még az utolsó pil­lanatban is a jelentés megvétózá­­sával fenyegetett, mert az szerin­te nem elég zöld.) A kérdések közül kettő foglal­kozik az atomenergetikával: (8.) Tekintve, hogy az atom­­energetika a klímaváltozás elleni és az energiafüggetlenség megőr­zése érdekében folytatott harc egyik eleme, miképp tudja az Eu­rópai Közösség megtalálni a megoldást a radioaktív hulladé­kok kezelésére, növelve nukleáris biztonságot és fejlesztve a kutatá­sokat a jövő reaktorait, különö­sen a fúziós technológiát illető­en? (7.) A megújuló energiaforrás­ok fejlesztésének finanszírozása nem kell-e, hogy magába foglal­jon hozzájárulást az olyan nagy nyereségességű iparágaktól (gáz, olaj, nukleáris), amelyek fejlődé­sük kezdetén jelentős támogatást kaptak? Bajsz József (Folytatás az I. oldalról.) Igazi remekmű a rézből készült, finoman meg­munkált szobabú­tor. Különösen érdekes a Gödöl­lői Múzeumból származó gazda­sági udvar. Fellel­hető itt minden, ami a régi portá­kon volt: csirkék szaladgálnak az udvaron, az istál­lóban tehén áll­dogál, és az udvar szögletében egy galambdúc maga­sodik. Kecskemétről való a konyha berendezése, ami azért rendkívüli, mert a húsklopfoló­­tól kezdve a diódarálóig és a dé­zsáig mindent elkészítettek ki­csiben. A babák nagy része por­celán- vagy masszababa, leg­többje német, de van egy ameri­kai is. A fiúk kedvelt játéka volt az ólomkatona, melyek közül többféle hadsereg sorakozik a vitrinben. Igen élethű képet mutat a korabeli haditámasz­pont. A múzeum folyosóján szabadban használt játékok, ré­gi könyvek és képes illusztráci­ók láthatók. A játékok között több olyan van, amely magántulajdon, és a kiállítás idejére adták kölcsön a helyi lakosok. így került bemu­tatásra az a bababútor is, amel­lyel egykor a Szeniczey család gyermekei játszottak, és eredeti dobozában, épségben megma­radt. A helyi fajáték-készítő, Sáfrány László egy nagy baba­házat készített erre az alkalom­ra, melyet a múzeumnak ado­mányozott. Rendkívül készsé­gesek voltak a játékokat köl­csönadó múzeumok is, óriási lelkesedéssel válogattak és hoz­ták el tárgyaikat. A Városi Mú­zeum dolgozói a bejáratnál egy plakátot helyeztek el, melyen feltüntették mindazok nevét, akik játékkal, vagy más módon támogatták a kiállítást. Dr. Váradyné Péterfi Zsu­zsanna örömmel újságolta, hogy a megnyitó óta nagyon sok látogatójuk volt. Az idősek­nek talán azért érdekes a kiállí­tás, mert ilyennel játszottak va­lamikor, a gyermekeknek azért, mert ilyet ma már nem lehet látni. A kiállítás kapcsán a mú­zeum játszóházat szervez, ahol régi népi játékokkal, azok készí­tésével ismertetik meg a gyer­mekeket. A kiállítás látogatói akár egy időutazáson is érezhetik magu­kat az "Évezredek játékai" közt, hiszen a régi játékokon, régi tárgyakon keresztül megeleve­nedik a múlt, előjönnek a törté­nelmi tanulmányok képei, élet­re kelnek a mesefigurák és va­lóssá válnak a nagyszülőktől hallott történetek, elbeszélések. Lovásziné Anna A kiállítást tárgykölcsönzéssel segítő múzeumok: Aquincumi Múzeum (Buda­pest - római kori játékszerek), Budapesti Történeti Múzeum (középkori Budavár régészeti fel­tárásából származó leletek), Ist­ván Király Múzeum (Székesfe­hérvár - polgári játékok), Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely (Kecskemét - polgári já­tékok), Wosinsky Mór Megyei Múzeum (Szekszárd - néprajzi tárgyak, fiújátékok), Óvodatörté­neti gyűjtemény (Lengyel). Magánszemélyek, Paks: Hanoi Ferencné, Hőnyiné Jantner Judit, iß. Kern Sándor, Kern Józsefné, Kern Sándorné, Koch Józsefné, Sáfrány László. MÜHLEBERG.nukleáris IGEN A svájci Bem kantonban található erőmű vízforraló típusú, teljesítménye 372 MW, működését 1971-ben kezdte meg, és több modernizálási programon esett át. 1. A miihlebergi atomerőmű leállítására irányuló alkotmánykezdeményezés A “BOA - Atommentes Bem Egyesület” által 1999. június 7-én benyúj­tott kantonátfogó alkotmánykezdeményezés követeli a mühlebergi atomerő­mű leállítását 2002 végéig. Amennyiben ez időpontig az áramellátás más energiaforrásokból bizonyíthatóan nincs biztosítva, akkor a BKW FMB Energia Rt. az üzemeltetési időt maximálisan 2004. december 31-ig meg­hosszabbíthatja. A vállalkozásnak arra kell törekedni, hogy minden társaság, amelyben részese, leállítja az atomerőműveit Ezen kívül a BKW-nak a leg­közelebbi szerződés szempontjából elfogadható időpontig minden olyan kö­telezettségből ki kell vonulnia, amely atomenergia átvételére irányul. A Nagy Tanács a kezdeményezést 114 nem szavazattal, 61 igen szavazat­tal és 4 tartózkodással elutasítja. A Szövetségi Alkotmány szerint az atom­energia területén a törvényhozás a Szövetség ügye. Az illetékes szövetségi hi­vatalok felügyelik és biztosítják a mühlebergi atomerőmű biztonságát. A Szö­vetség az atomerőmű üzemeltetési engedélyét az 1998. évi biztonsági vizsgá­latok alapján 2012-ig meghosszabbította. A mühlebergi atomerőműből szár­mazó termelés kompenzációja energiatakarékossági intézkedésekkel és több megújuló energiaforrás alkalmazásával rövid- és középtávon nem érhető el. A mühlebergi atomerőmű idő előtti leállítása jelentős gazdasági és pénzügyi következményekkel jár. A kezdeményezés követelményeivel végül közvetle­nül beleszól egy magán részvénytársaság üzleti politikájába. 2. A leállítást kezdeményező bizottság érvei- A mühlebergi atomerőmű egy 30 évvel ezelőtt épített, első generációs, öregebb létesítmény. Kifogásolható a földrengés, repülőgép lezuhanás és tűz elleni védettsége is. A radioaktív hulladék végleges elhelyezése még nincs megoldva.- A Mühlebergi AE-ből származó áram a berni kanton áramellátásához nem szükséges.- A Mühlebergi AE jelenleg kb. 7 centime/kWh költséggel termeli az ára­mot. A nyílt energiapiacon ez az áram már nem marad versenyképes. Az utolsó években - az európai kereskedelemben - leesett az ár 3 centime/kWh­­ás rekordmélységre, és még a jövőben is alacsony marad.- Az öreg mühlebergi atomreaktor további üzemeltetése helyett követe­lünk több beruházást a hatékony energiahasznosításba és a megújuló energi­ákba. Ez létesítene és biztosítana a kantonnak a jövőben munkahelyeket.- A népakaratot végre meg kell valósítani. A Kormány és a Nagy Tanács 1991-ben egy szövetségi rendeletben jóváhagyta a mühlebergi atomerőmű határidő nélküli üzemeltetési engedélyét és 10 %-os teljesítménynövekedését. Az 1992. február 164 népszavazáskor a berni kanton szavazói ezt elutasítot­ták. Az akkor közvetetten követelt középtávon megvalósítandó kilépés az atomenergiából a berni kantonra nézve kötelező. A BOA egyesület az 1992. évi népszavazást jelen kezdeményezéssel most, közel 10 évvel később szeret­né megvalósítani. 3. A kezdeményezés a A/agy Tanács szemszögéből- A kantoni hivatalok számára a biztonság a legnagyobb prioritás. A tör­vényhozás az atomenergia szektoron belül azonban szövetségi ügy. Egy nuk­leáris létesítmény felügyelete és garanciája szintén a Szövetség kompetenciá­ja. A Szövetség 1998. október 28-án meghosszabbította az erőmű üzemelte­tési engedélyét 2012-ig. A létesítmény idő előtti leállítása az Energiagazdasá­gi Szövetségi Hivatal Atomlétesítmények Biztonság Főosztályának elemzői szerint sem műszaki, sem biztonsági okokból nem indokolt.- Amennyiben az erőművet tíz évvel az üzemeltetési engedély lejárata előtt kell leállítani, sok munkahely elvész. A kanton elveszíti a létesítmény nyere­ségéből, a hűtővíz-koncessziókból és a személyzet béreiből származó milliós nagyságú bevételeket. Bár a svájci megújuló energiaforrások hasznosításával új munkahelyeket lehet teremteni, ez viszont népgazdaságilag jelentős volu­menben csak közép- illetve hosszútávon lehetséges.- Nem vitás, hogy az energiával való hatásos bánásmódban jelentős taka­rékossági potencia rejlik, és hosszú távon a svájci megújuló energiák haszno­sításával jövőbeli alternatívák rendelkezésre állnak. A berni kanton fejleszti és támogatja az erre irányuló törekvéseket. Az atomerőmű évente 2700 mil­lió kWh áramot termel, piacképes áron. A termelés a BKW-partnerek szük­ségletének 40 %-át fedezi. Ez a villamos energia az atomerőmű leállításával kiesik és az áram egy részét külföldi importtal (elsősorban C02-t termelő, kömyezetteihelő hőerőművekből) kellene fedezni.- Az atomerőmű leszerelésének és a hulladék kezelésének finanszírozásá­hoz idáig 1 milliárd frank került elkülönítésre. A tervezett leállításig (2012) további 250 millió frank szükséges. Ezek a pénzügyi eszközök hiányozni fog­nak, ha a létesítményt idő előtt le kell állítani. Ezen kívül a BKW-nak nélkü­löznie kell a legjelentősebb termelőüzemből származó bevételeket. Dyen kor­látozások mellett a BKW a nyílt, európai árampiacon együttműködésre már nem képes. Ez a BKW 1500 munkahelyét veszélyezteti. A versenyképesség korlátozása károsítja a kantont és a berni gazdaságot.- Jogi szempontból nézve a dolgokat a berni kanton az erőmű üzemelte­tőinek főrészvényese. A kezdeményezés a BKW szabályzatainak megváltoz­tatása iránti követeléseivel viszont közvetlenül egy részvénytársaság üzleti po­litikájába avatkozik be. Ez szövetségi szinten szabályozott részvényjogi vitá­hoz vezethet. A Kormánytanács és a Nagy Tanács az "in dubio pro populo" (kétség esetén a népi jog részére) alapelvén azt a döntést hozta, hogy elisme­rik a alkotmánykezdeményezést érvényesnek és előteijesztik népszavazásra (Bem, 2000. április 5.). 4. Az üzemeltető (BKW FMB ENERGIA Rt.) érvei- A kezdeményezés egy virágzó vállalatot veszélyeztet Az európai villa­­mosenergia-piac szabadpiaccá válása be fog következni. Egy olyan vállalat­nak, mint az FMB, dinamikusnak kell lennie, képzett és motivált munkavál­lalókkal kell rendelkeznie, minőségi termelést és vonzó szolgáltatást kell nyúj­tania, valamint pénzügyi tartalékokkal és vállalati szabadsággal kell rendel­keznie.- A kezdeményezés kárt jelenthet a berni gazdaságra nézve. Az FMB, 1500 alkalmazottját tekintve, fontos gazdasági jelentőséggel bír a berni kan­tonban. Csak maga az atomerőmű 50 millió frank többletértéket termel min­den évben (bérek, adók, illetékek). Az erőmű előrehozott leállításával a ber­ni gazdaság körülbelül 1 milliárd frankot veszítene. Ha a kezdeményezést elfogadnák, nem lenne meg a veszélyes hulladé­kok végleges tárolásához és az erőmű leállításához szükséges anyagi fede­zet, és biztosítani kellene a munkahelyét elvesztő 300 ember szociális ellá­tását, valamint az energia pótlását.- A kezdeményezés egy ökológiai nonszensz. A Mühlebergi Atomerőmű minden évben 2,7 milliárd kWh elektromos áramot termel, 5 centime/kWh költséggel. Ez a termelés az FMB fogyasztók igényeinek 40 %-át elégíti ki. Amennyiben elfogadnák ezt a kezdeményezést, Bem kanton legnagyobb elektomosáram-termelő üzemének kellene bezárnia kapuit. Az FMB kényte­len volna az energia nagy részét külföldi gáz- illetve szénerőművekből pótol­ni. Viszont az ilyen erőművekből származó 2,7 milliárd kWh energia 1 mil­lió tonnával növelné a környezetbe történő C02 kibocsátást.- A kezdeményezés alapja teljes mértékben utópikus. Az erőmű le­állításával a kezdeményezés szerzői az atomerőmű aktuális termelé­sét újrahasznosított energiával kívánják pótolni. Ez utópia. A megter­melt energiapótlásához 4500, a Mont-Soleil-i központhoz hasonló üzem kellene, melynek a villamosáram-előállítási ára kWh-ként meg­haladja az 1,20 frankot. Elegendő napcella elhelyezéséhez 80 négy­zetkilométer terület kellene. Bármilyen szimpatikus is legyen, a nap­energiából származó áramot csak nappal és főleg nyáron lehet előál­lítani; egyszóval nem jelent valóságos alternatívát. A kis berendezé­sekhez (30 m2 3), 680 ezer tetőzet és 30 milliárd frankos beruházás volna szükséges. Más megoldást megvalósítva: telepíteni kellene a Mont-Crosin-i szélerőműhöz hasonlóból 4 ezret. Viszont Svájc egész területén mindössze 500-600 erre alkalmas helyszín található. Más­felől a szél nem elegendő, túl gyenge és túl rendszertelen Svájcban.- A kezdeményezés ördöginek mutatja az atomerőművet. A kezdemé­nyezés szerzői el akarják hitetni a lakossággal, hogy a Mühlebergi Atomerőmű veszélyes. Felszítják a félelmet, és kétségbe vonják az üze­meltetők és a felügyelő hatóságok munkájának szigorúságát. Az FMB komolyan veszi a félelmeket és a nukleáris termeléssel kapcsolatos ké­telyeket. Minden szükséges intézkedést megtesz és optimális biztonsá­got garantál. Az FMB csak addig üzemelteti a Mühlebergi Atomerőmű­vet, amíg az biztonságos és jövedelmező. A Mühlebergi Atomerőmű a működéséhez érvényes hatósági engedéllyel rendelkezik, amelyet a szi­gorú ellenőrzések és a biztonságra vonatkozó szakértői vizsgálatokat követően adtak ki, és az erőmű a szövetségi hatóságok szakértőinek fo­lyamatos felügyelete alatt áll. Az erőmű 22 éve minden évben megkü­lönböztetett nemzetközi elismerésben részesül rendkívüli megbízható­sága miatt.- A kezdeményezés az ellátás biztonságát veszélyezteti. Ha leállítanák a Mühlebergi Atomerőművet, több mint egymillió ember, több mint száz ipa­ri és kézműves vállalat ellátása kerülne veszélybe öt kantonban. Gondolunk különösen 1999. december 26-ára, amikor a Lothar orkán az FMB ellátási területének 300 ezer lakóját fosztotta meg az elektromos áramtól órákon-na­­pokon keresztül. A vezetékek Valais felé, az Oberhasli erőművek felé, és a szomszédos országok felé leszakadtak, az ellátást a Mühlebergi Atomerőmű biztosította, amely így a Bienne-Beme-Thoune régió elektromosáram-szük­­ségletének 70 %-át fedezte.- A kezdeményezés ellentétben áll az érvényben lévő joggal. Annak ellené re, hogy a kezdeményezés szövege jogi szempontból vitatható, a Végrehajtó Ta­nács valamint a Főtanács érvényesnek ítélték azt és a berni polgárok szavaza­tára bízták a döntést Azért, hogy később senki ne állíthassa, hogy a nép akara­tát figyelmen kívül hagyva pusztán a jogi szempontok alapján hoztak döntést- Ezt a kezdeményezést el kell vetni. Á kormány és a Főtanács a Mühleberg leállítását követelő kezdeményezés elvetését javasolja. Nincs le­hetséges alternatíva Mühlebetg helyettesítésére. A Mühlebergi Atomerőmű leállításának nincs létjogosultsága, legyen az indok ökológiai, gazdasági vagy jogi. Minden berni polgár érdeke, hogy ez a stabil, versenyképes vállalat be­kerüljön a szabadpiacra. Ha ezt a kezdeményezést elfogadnák, az FMB el­vesztené versenyképességét és kedvezőtlen helyzetbe kerülne a nyitott pia­con. Ebben az esetben egy 1500 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat lé­tezése kerülne komoly veszélybe. Az elszánt és alapos érvelés meghozta eredményét. A szavazók egyértel­műen elutasították a bezárásra indított kezdeményezést. Az eredmény a szá­mok tükrében: 186.347 szavazó a bezárás ellen, 103.502 szavazó a bezárás mellett foglalt állást Forrás: BKW FMB ENERGIA Rt. kiadványai, NucNet Varga Józsi * Évezredek játékai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom