Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2000-07-01 / 7. szám

2000. julius ATOMERŐMŰ 3. oldal OSZTÁLYTABLÓ Anyagvizsgálati Osztály Akkreditált a vizsgálólabor Takács Gyula az Anyagvizsgálati Osztály veze­tője 1978. június 1-től kezdődően dolgozik Pak­son. Már korábban is kapcsolatba került az atom­erőművel, az egyetem elvégzése után a Vasipari Kutató és Fejlesztő Intézetben kezdett el dolgoz­ni, ami a paksi beruházás fázisában az atomerő­mű építkezés vezető tudományos intézete volt. Már ott is foglalkozott paksi feladatokkal az ERBE, ill. a VEGYÉPSZER munkáihoz kapcso­lódóan.- Hogyan kerültél a Paksi Atomerőmű Vállalat­hoz? - kezdtem érdeklődésemet.- 1978 közepén kerültem a Szabó úr vezette Fejlesztési és Sugárvédelmi Főosztály Anyagvizs-V Takács Gyula gáló Laboratóriumába, ami akkor már létezett Pakson. Amikor ide érkeztem, hétfőn reggel Sza­bó úr közölte, hogy a frissen alakult úgynevezett szuperkontroll csoport vezetője lettem, tehát így kezdtem el dolgozni. Jelenlegi osztályunk később a szuperkontroll csoportból, illetve az Anyagvizs­gáló Laboratóriumból alakult ki. Volt Minőség­­biztosítási Osztály, majd Minőségellenőrzési és Anyagvizsgálati Osztály és a jelenlegi megnevezé­sünk: Anyagvizsgálati Osztály.- Müven aktuális feladatok megoldásai foglalkoz­tatják a szakembereket és a vezetést az Anyagvizs­gálati Osztályon?- Hála Istennek zömében a munka és azok az aktuális feladatok, amelyek évről évre jelentkez­nek. Az Anyagvizsgálati Osztály tevékenységi kö­rébe tartozik a teljes körű roncsolásos és ron­­csolásmentes vizsgálat mind az aktív területtel, mind az inaktív területtel kapcsolatban, illetve a roncsolásmentes területen. A sima kézi vizsgála­tok területe, mind a speciális gépesített, a főbe­rendezésekhez, valamint a reaktortartályokhoz kapcsolódó vizsgálatok. Egészen különleges terü­let a besugárzott próbatesteknek - az un. tartály minta füzéreknek - a vizsgálata, de erről majd a kollégám fog beszélni. Ehhez az átfogó tevékeny­séghez kapcsolódóan néhány évvel ezelőtt - az ak­kor még a Nukleáris Biztonsági Felügyelet - minő­sítette a Paksi Atomerőmű karbantartó részlegét karbantartási tevékenységre. Akkor ebből a minő­sítésből kihagyták az anyagvizsgálati területet, és külön határozatban kötelezték a céget, hogy a vizsgáló laboratóriumok az akkreditálást hajtsák végre. Ennek alapján nekünk az elmúlt évben si­került megszerezni az MSZ EN 45 000 szabvány alapú laborakkreditálást, amelynek az idén év ele­jén volt az egy éves felülvizsgálata és ezen is sike­resen túlestünk. Ez egy nagyon fontos dolog volt az elmúlt évek időszakában. Gyakorlatilag most már az osztályunk alkalmas bármely roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálat minősített végrehaj­tására. A szakmai oktatás és folyamatos tovább­képzés nagyon fontos területünk. Az ESZI-hez, il­letve a főiskolához kapcsolódóan a szakközépis­kola megalakulásától kezdődően részt veszünk mind a középfokú, mind a felsőfokú képzésben, az anyagvizsgáló és anyagszerkezet tantárgyi gya­korlatokat tartunk rendszeresen. Úgy gondolom, hogy ez a tevékenységünk az ESZI átalakulásától függetlenül még egy ideig megmarad.- Van-e egyáltalán szabadidőd? Ha igen, akkor mivel foglalkozol szívesen?- Végül is változó, mint ahogy oly sokak számá­ra az erőműben periodikus az igénybevétel és bi­zony márciustól-szeptemberig előfordul, hogy nagyon kevés a szabadidőm. Egyébként, ha van, nagyon szeretek olvasni, tenisszel szoktam foglal­kozni, és főleg a családdal. Nejem is a cégnél dol­gozik, az archív dokumentációtár mikrofilm labo­ránsa. Fiunk most már nagy, Pécsen egyetemista, történészhallgató, tehát nem követi az apját a mű­szaki pályán. Az olvasáson kívül még szeretek te­levíziót nézni.- Nagyon fontos, hogy egy vezetőnek milyen jövő­képe van, mert ő közvetíti társai felé saját jövőkép­ét is, nem csak a vállalati jövőképet. Mit gondolsz a jövőtökről?- Jövőről, távlatokról beszélni - ez egy nehéz kérdés, mert a külső körülmények szándékainktól függetlenül alakíthatják, és az elmúlt évek során sok olyan dolgot láttunk, amelyekre valaha nem is gondoltunk. Az Anyagvizsgálati Osztály vonat­kozásában bizonyos mértékű bizonytalanság az átszervezés kapcsán megjelent, de reméljük, hogy ezt a bizonytalanságot az év végéig sikerül felszá­molni. Mi úgy gondoljuk, hogy az anyagvizsgálat­ra szükség van hosszú távon is. Elkerülhetetlen, hogy az élettartam hosszabbítás, illetve az élettar­tam menedzselés kérdése napirendre kerüljön az erőműben, és ennek egy rendkívül fontos szeg­mensének tartjuk az anyagvizsgálatokat. Ez mind a besugárzott próbatestek, tehát a sugárkárosodás vonatkozásában, mind a roncsolásmentes vizsgá­latok vonatkozásában így van. Úgy gondolom, hogy szakmai jövője az anyagvizsgálati szakterü­letnek, illetve az anyagvizsgáló szakembereknek mindenféleképpen létezik, hogy ez milyen szerve­zés keretében, vagy milyen munkamegosztásban fog történi, ez ki fog derülni később. Az elmúlt 20 év során egy kitűnő, lelkiismeretes, tulajdonkép­pen baráti társaság kovácsolódott össze az osztá­lyon - köszönet érte a „korábbiaknak", így - a tel­jesség igénye nélkül - Szabó Józsefnek, dr. Trampus Péternek, vagy Kiss Zoltánnak, és a mindenkori partnereknek is - akikkel könnyű és még ma is öröm dolgozni. A jövőt éppen úgy, mint minden más paksi, aki itt letelepedett - és el­kötelezte magát az erőmű mellett - tulajdonkép­pen mi is, illetve én is pozitívan ítélem meg. Jelen pillanatban is van annyi feladat, hogy ne kelljen arra gondolni, hogy mi lesz, vagy hogy lesz, mikor jön a nyugdíj - bár bizonyos mértékű fiatalítás rá­férne a társaságra, és ez egyszer elkerülhetetlen lesz - hanem inkább arra kell gondolni, hogy a fel­sorolt feladatainkat jó színvonalon megoldjuk, nem megfeledkezve arról, hogy az egyéni boldo­gulás és az elégedettség is fontos dolog. Roncsolásos anyagvizsgálatok Oszvald Ferenc laborvezető 1979 óta dolgozik az erőműben, előbb beosztott mérnökként, ké­sőbb csoportvezetőként, jelenleg a roncsolásos la­bor vezetőjeként tevékenykedik. Már az 1-es blokk építése során részt vett az anyagvizsgálat­okban, akkor még mint az ERŐKAR-nak átadott szakember, később pedig teljes mértékben a PAV- os feladatokat végzett.- Hol kezdted a tanulmányaidat, illetve a gyakor­lati munkát?- 1974-ben végeztem a miskolci egyetemen ko­hómérnöki karon, később megszereztem a Kos­suth Lajos Tudományegyetem és a Miskolci Egye­tem által szervezett szakmérnöki kurzuson az anyagtudományi mérnök-fizikus oklevelet. Az erőműnél az Anyagvizsgáló Laboratóriumban kezdtem dolgozni, ebből nőtte ki magát az Anyagvizsgálati Osztály, ahol jelenleg az aktív és az inaktív anyagvizsgálatokkal foglalkozom. Az aktív vizsgálatok terén a reaktor­­tartályok ellenőrző próbatestének vizsgálatát végezzük. Ez 1984-ben kezdődött, először az 1-es blokk, majd folytatva a vizsgálatokat sor­ban a 2, a 3, és a 4-es blokki füzé­rek próbatestei is sorra kerültek. Jelen pillanatban minden tartály­ból már kivettünk öt mintafüzér párt a hatból, sőt az 1-es blokkból már a hatodikat is. A füzérek pró­batestei két tulajdonság változást monitoroznak, az egyik a reaktor­­tartály anyagának ridegedése a neutronsugárzás hatására, a má­sik pedig a termikus öregedés el­lenőrzése. Az eredeti mintafüzér program nagy részét már befejez­tük, a hosszabb besugárzási idejű­eket még nem tudtuk végrehajtani úgy gondolom, hogy ezeket 4-5 év múlva fogjuk befejezni. 1992-ben hazai ellenőrző programot kezdtünk el, amiben saját gyártású mintákat (megvizsgált próbatestekből készítünk újat), vala­mint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől kapott mintákat és referencia anyagot sugárzunk be. Ezek a vizsgálatok arra irányulnak, hogy pon­tosítsuk azokat az eredményeket, módszereket, amelyeket a vizsgálatok kezdetében még nem lát­tunk és ellenőrizzük a reaktortartályoknak a neut­ron terhelését. Ez a tevékenység még hosszú idő­re ad feladatot számunkra. A másik terület, ami­vel laboratóriumunk foglalkozik, az inaktív anyag­­vizsgálatok. Elsősorban az erőműbe beépítésre kerülő anyagok mechanikai vizsgálatát végezzük (szakítóvizsgálat, ütővizsgálat, mikroszkópi vizs­gálat, keménységmérés), valamint ellenőrizzük a hegesztők munkapróbáit. Az erőmű üzemelése alatt jelentkező esetleges meghibásodások kivizs­gálásában is szerepet kapunk, több ilyen vizsgála­tot is végeztünk. Azok a vizsgálatok, amelyre nem készültünk fel, külső intézményekkel oldjuk meg. A laboratóriumban dolgozó munkatársaim jó munkája segít bennünket abban, hogy folyamato­san naprakészek lehetünk.- Mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben?- Ősi paksi lakos vagyok, itt születtem, csalá­dom van, három lány. Van egy kertünk, ahol sze­retek dolgozgatni. A telek egyik része gyümöl­csös, másik része pedig szőlő. Saját készítésű bo­rom is van, amivel már egyszer elindultam verse­nyen is, ott jó eredményeim voltak. Ez leköti a szabadidőm egyik részét, a másikat a családom­mal együtt töltöm, illetve a rokonsággal. Nyaran­ta elmegyünk egy-két hétre egy nyugat-magyaror­szági falusi házba és ott egy baráti társasággal töltjük napjainkat. Ez Sárvár közelében van, ilyenkor egy-két napot kiszaladunk Ausztriába, ahol kisebb túrákat teszünk. Feleségem is az erő­műben dolgozik, a Minőségbiztosítási Osztályon. Lányaim közül az idősebb májusban férjhez-Oszvald Ferenc ment, a középső lányom szeptemberben a Műsza­ki Egyetem ötödéves hallgatója lesz. A kisebbik lányom Budapesten jár gimnáziumba, ő a vívás miatt úgy döntött, hogy ott folytatja tanulmánya­it.- Milyen dolgok, távlati gondolatok foglalkoztat­nak?- Tulajdonképpen az utóbbi időben került na­pirendre az erőmű élettartamának kérdése. Vé­leményem szerint ezt - politikai, gazdasági és műszaki - megfontolások együttese határozza meg. Műszaki szempontból úgy érzem, hogy az erőmű blokkjainak élettartama mindenképpen 30-40 év felett van. Természetesen ezt számítá­sokkal is igazolni kell, a reaktortartály esetében a kiinduló adatok a mi mérési eredményeinkből származnak. A másik, amit fontosnak tartok, az a gőzfejlesztők kérdése. Jó úton jártunk, amikor a kondenzátorokat teljes mértékben le­• cseréltük és más típusúra újítottuk fel. Ez egy döntő lépés volt, és remélem, hogy meghozza az eredményét. Itt folyamatos vizsgálatokat tar­tok szükségesnek úgy roncsolásmentes, mint roncsolásos vonatkozásban. Ha az erőmű tulaj­donosa az élettartam hosszabbítás mellett dönt, akkor az erőmű azon berendezéseire, amelyeknek 30 éves a számított élettartamuk, újraértékelést kell végezni, meghatározva a le­hetséges üzemeltetési időt. Remélem, azok a vizsgálatok, amelyek az osztályunkon folynak, tevékenyen hozzájárulnak az erőmű további biztonságos üzemeléséhez. Személy szerint és lehetőségeimhez mérten én is szeretnék hozzá­járulni ehhez a tevékenységhez. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Buglyó Imre, a roncsolásmentes laboratórium vezetője 1986-ban kezdett el dolgozni a Paksi Atomerőmű Vállalat Anyagvizsgálati Osztályán, mint roncsolásmentes anyagvizsgáló. Jelenlegi beosztása a roncsolásmentes laboratórium veze­tője.- Mivel foglalkoztok a laborotokban?- A labor komplex roncsolásmentes anyag­­vizsgálatot végez. Radiográfiai, ultrahang, ör­vényáram, mágneses repedés, folyadékbehato­ló, vizuális, akusztikus emisszió, tömörségvizs­gálati eljárásokat egyaránt alkalmazunk. Kez­detben a kézi vizsgálatok domináltak, ez azon­ban egyre inkább eltolódik a gépi vizsgálatok irányába. Kiemelnék ezek közül két olyan vizs­gálati területet, amely felveszi a versenyt a vi­lág bármely hasonló vizsgálati eljárásával. Ezek a gőzfejlesztő hőátadó csöveinek örvény­­áramos vizsgálata, valamint a gőzfejlesztő pri­mer kollektorainak ill. a reaktortartály külső ultrahangos vizsgálata. Az örvényáramos vizs­gálatot több mint 10 éve “honosítottuk” meg. Jelenleg egy olyan középtávú vizsgálati tervet hajtunk végre, mely szerint 2004-ig mind a 24 db gőzfejlesztő hőátadó csövein 100 %-os terje­delemben elvégezzük az örvényáramos vizsgá­latot. A gépi ultrahangos vizsgálatot is több mint 10 éve végezzük, de az igazi minőségi vál­tozást 1995 hozott, mióta az ún. fázisvezérelt vizsgálófejeket használjuk. A labor alapvető feladata egyrészt az időszakos ismétlődő vizs­gálatok, másrészt a hegesztést követő ronc­solásmentes anyagvizsgálatok végrehajtására terjed ki. Ezen feladatok végrehajtását segítik az általunk készített anyagvizsgálati keretprog­ramok, a vizsgálati technológiák és a kritérium gyűjtemény egységes rendszere. Ezen előírá­sok végrehajtása, betartása kötelező, hisz vala­mennyit az OAH NBI hagyta jóvá. Előfordul, hogy adott esetben ettől eltérő pl. valamilyen magyar szabvány (MSZ),vagy az amerikai ASME előírás szerint kell elvégezni a vizsgála­tot, ill. az értékelést. A labor személyi állománya igen jól képzett és minősített anyagvizsgálókból áll. Gyakorlatilag nincs olyan dolgozó, aki ne rendelkezzen az MSZ EN 473 szerinti valami­lyen minősítési fokozattal. A többség nem csak egy eljárásból van kvalifikálva. Minden eljárás­ból rendelkezünk 3-as fokozatú minősítéssel. Tavasztól-őszig a különböző vizsgálatok végre­hajtása a feladat, míg ősztől-tavaszig tudunk a vizsgálatok fejlesztésével foglalkozni. Ez vonat­kozik a meglévő eszközpark fejlesztésére, kor­szerűsítésére, az előírásrendszerek módosításá­ra, ill. ezek jóváhagyására az OAH-NBI-val, a nukleáris biztonsági szakterület hatósággal. Kiemelném az egységes jegyzőkönyvezési rendszerünket, ami biztosítja a megfelelő adat­bázist a vizsgálati eredmények archiválására. Legfontosabb célkitűzés, hogy a működő be­rendezésekről minél több és megbízhatóbb in­formációt kapjunk, melyeket az erőmű élettar­tam hosszabbítás kérdésnél korrekten, tény­ként lehessen felhasználni. Úgy gondolom, hogy az anyagvizsgálat nem tartozik a könnyű szakmák közé. Nem lehet mellébeszélni, itt ob­jektív tények vannak. Sokrétű, felelősségteljes munka. — "=-■- Mi köti le figyelmedet a szabadidődben?- Családcentrikus ember vagyok. Gyerekeink már felnőttek, szabadidőnkben feleségemmel szí­vesen kirándulunk.- Jövőképed? Buglyó Imre A vizsgálati eljárásaink egyre inkább pontosab­bak, precizebbek lesznek. Ezáltal egyre kisebb hi­bákat ki tudunk mutatni, ami a vizsgált berende­zések biztonságosabb üzemelését teszi lehetővé. Mindenképpen az a célunk, hogy a vizsgálóeszkö­zeinket folyamatosan korszerűsítsük, fejlesszük. A ráfordítható költségek ezt bizonyos fokig beha­tárolják. Az emberi képesség, ‘a tudás azonban mindig segít újabb és újabb ötleteket adni. Ehhez viszont valamennyiünknek állandó tanulásra, képzésre van szüksége. Az anyagvizsgálókban ez az igény - hála Istennek - meg is van. Ezek alap­ján kijelenthető, hogy az anyagvizsgáló szerepe a jövőben még fontosabb lesz, mint ma. Lejegyezte: Sípos László SAJTOTAJEKOZTATO Június 7-én került sor a részvénytársaság megújult honlapját bemutató sajtótájékoztatóra cégünk budapesti kirendeltségén. Célzott újságírói kört hívtunk meg a rendezvényre: a számítástechnikával foglalkozó újságok szakembereit, a nagyobb lapok szakújságíróit és az erőmű környéki regionális sajtót. A közel húsz újságíró előtt először Varga József ismertette az új honlappal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat és a projekt célkitűzéseit. Ezt követően Dr. Aszódi Attila tartott előadást, amelynek során bemutatta az elkészített anyag szerkezetét és szolgáltatásait. Mindkét előadó hangsúlyozta, hogy az új honlap elsősorban az erőmű átláthatóságát, a bizalom fenntartását és a tévhitek eloszlatását hivatott biz­tosítani. A prezentációt követően sajtóbeszélgetésre került sor. A honlapot bemutató műsort az ml adó június lOén sugározta. vájó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom