Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)
2000-06-01 / 6. szám
8. oldal ATOMERŐMŰ 2000, június Stuttgart - München maximaraton A stuttgarti első szakasz, ahol együtt fut a világ nukleáris létesítményeiből érkezett résztvevők tömege Május, akkor ismét Maximarathon. Az Atomenergia-ipari Dolgozók Nemzetközi Szervezete a WONUC, ötödször hirdette meg váltófutását, hogy hírverést csapjon a legtisztább energia mellett. Az eseménynek az idén Németország adott helyet, Stuttgartból kellett Münchenbe loholni. Hosszú-hosszú buszozás végén érkeztünk Neckarheimbe, a Neckar atomerőmű melletti kis faluba. A sportcsarnokban megnyitó. Nincs nagy flanc, németes célszerűség. Minden meg van, minden a helyén, de csak amennyi szükséges. A fúvószenekar viszont osztályon felüli. Péntek reggel Stuttgartban a tartományi palota előtti térről rajtolunk. Néhány zöld tüntető tűnik fel, transzparenseiken hírül adják a világnak, nem kérnek az atomenergiából. Gyönyörű park sétányain, patak mellett futunk. Babákat toló kismamáknak, lubickoló kacsáknak hirdetjük, az atomerőművekben is kétfülű, kétszemű, szóval normális emberek dolgoznak. Váltás. Legközelebb délután futunk. Busszal tovább az ebédelő városba. Bőséges a kaja, de csak mértékkel fogyasztunk. Tele hassal ugyanis nem lehet futni. Röpke városnézés, majd megyünk tovább a váltóhelyre. A szakaszbeosztást nézve zokon vesszük, miért csak 6,5 km a táv. Ez még edzésnek is kevés. Ahogy a buszunk szuszog a szerpentinen, már kezdjük kapiskálni miért csak ennyi. Jóval fölöttünk, igen bizarr szögben apró kamionok. Na ne! Oda fel kell futni? Nem. Még följebb! A szlovákokat és az oroszokat váltjuk. Spanyolokkal és csehekkel megyünk. Pulzus a plafonon, a torok porzik, és még mindig van följebb. De a táj legalább csodaszép! A városka messze alattunk, varázslatos terepasztal. Minden hegy elfogy egyszer. Hosszú lejtő. Eleinte jó, de hosszan a fékezés is fárasztó. Mennyi bajuk van ezeknek a futóknak! Váltás. Németek mennek tovább. Vacsora a Gundremmingen atomerőmű melletti sporttelepen. Akarom mondani csak a vacsora helye. Elakadt a gépezet, kaja sehol. Talán egy óra múlva. Senki sem ideges. A bolgárok bőszen kergetik a bőrt a pályán. Többen fürdenek, a románok pedig elmennek váltani. Hideg szél, szemerkélő eső a váltáskor este tíz után. Enyhén dombos az út. Kedvünk lenne futni, de sajna nem lehet. A felvezető autó pontosan betartatja a menetidőt. Se gyorsabban, se lassabban. Néha gyalogolunk. Az alig 12 km egy óra tíz perc alatt! Horribile dictu! Mégis elfáradtunk. A semmittevés is lehet fárasztó. Hogy valami jó is legyen, megfürdünk. Tovább a reggeliző helyre. Éjfél körül állunk le egy parkolóban. Mindenki bevackolja magát az ülésbe, vagy a padlóra. Pirkadatig szundi. A tetőn váltakozó erősséggel dobol az eső, és negyedóránként elhúz egy tehervonat. Reggeli a helyi áramszolgáltató telephelyén. Esőnek már nyoma sincs, ragyog a nap, a szél is felébredt. A WC-knél már előjegyzést sem fogadnak el. Fél tízkor váltunk. Lankás vidéken haladunk. Hangulatos falvak, pedáns tanyák. Kocogós iram, a szlovákok is unják. Rajtunk kívül szinte senkivel sem találkozunk. Ebéd az Isar atomerőműben. Előtte lehet fürödni. Kaja az udvaron felállított sátorban. A főtt hús a megszokott, de a köret meg a szósz isteni. München. Ki hinné, hogy szombat délután van. Aki él és mozog, az utcán. Hatalmas forgalom, nyüzsgés. Két irányból futunk a körúton. Előttünk, mögöttünk rendőrkocsi. A városháza mögött a Károly-téren találkozunk. Fúvószenekar, köszöntők. A tartományi gazdasági miniszter hosszan ecseteli az atomenergia fontosságát. A buszban átvedlünk, elfogadható külsőt veszünk a záróbulira. Az utcákon harsány dudaszó, éneklő emberek. Kisebb fesztivál. Nocsak mi történt, csak nem minket ünnepelnek? Nos, mit gondolnak? Elárulom, bajnok lett a Bayern München fociban, ezért a nagy felhajtás! Hatalmas sörcsarnok, rengeteg ember a záróbulin. Mintha futás közben nem lettünk volna ennyien. Lehet, én láttam roszszul. Beszédek, szokásos tiszteletkörök. Megkapjuk az emlékérmeket. A főrendező jelt ad: vályúhoz! A tömeg erre nekilódul a svédasztaloknak. Úgy tűnik, a szervezők jól csinálták. Sokan vagyunk, mégsincs tolongás, mindenki odafér a tálakhoz. Van itt kérem minden, amit szakácsok kitalálni képesek. E sorok írója is elcsábul. Hiába kinálgatják magukat a salátaköltemények, inkább a müncheni főtt csülökből veszek. Elvégre a finom Lőwenbrauhoz az dukál. Hogy ne ülepedjen le a kaja, arról remek zenekar gondoskodik. Amit megettünk, leugráljuk. Sajnos nem merülhetünk teljesen az élvezetekbe. Szedelőzködünk, hosszú az út hazáig. Sebaj. Ha minden jól alakul, jövőre Moszkvában találkozunk. Nagy István Az Atomerőmű SE férfi kosárlabda csapata az idei bajnokság alapszakaszában a 10. helyen végzett. A 9-16. helyért lezajlott rájátszásban végül sikerült megtartani az „A” csoportos tagságot, Fodor Péter együttese a 9. helyen zárta az 1999/2000-évi bajnokságot. Minden bizonnyal sokan vannak, akikben még elevenen él annak a paksi mérkőzésnek az eufórikus hangulata, amikor az ASE Saporta kupa csoportmérkőzésen 78-76-ra legyűrte Európa egyik legelitebb csapatát, az AEK Athént. A görögök egy évvel korábban döntőt játszottak az Euroligában, nem is igen értették, hogy eljönnek egy kimondhatatlan nevű, talán még soha sem hallott kis magyar városba, és fejet kell hajtaniuk előttük. A sérült Lukminast nélkülöző házigazdák óriási szívvel, elszántsággal egymásért is tudtak harcolni, ez volt a siker egyik fő összetevője. Mindez 1998 novemberében, másfél évvel ezelőtt történt. Bár az akkori edző, Rezák László később megkérdőjelezte a Saporta kupa részvétel hasznosságát, úgy tűnt, a csapatot feldobta a sikeres nemzetközi szereplés - a csoportból való továbbjutást követően helytállás a 16 közé jutásért lejátszott Valencia elleni mérkőzésen is - és mindenidők legeredményesebb paksi szerepléseként a bajnokság végén a negyedik helyen végzett az ASE. És ha őszinték vagyunk, még ennek sem tudtunk felhőtlenül örülni. Mert nem sokon múlott a bajnoki döntő sem. Emlékszünk a rájátszásra, az öt szoros meccsre a későbbi bajnok Albacomp ellen. Nos, a fehérváriak az idén is döntőt játszottak, az idén is bajnokok lettek. Az ASE pedig a kilencedik. A kérdés kézenfekvő, mi okozhatta az Atomerőmű SE ilyen látványos visszaesését? Egy dolog biztosan kijelenthető, ez a csapat már távolról sem volt azonos az egy évvel ezelőtti csapattal. Persze történtek személyi változások is. Mindenek előtt elment az ASE éveken át meghatározó játékosa Gulyás, ugyancsak távozott Boros, a litván Stumbrys és az edző, Rezák László. Pótlásukra érkezett a 210 cm magas amerikai Reid, valamint Csányi és Kangyal, a szakmai munka irányítására pedig Fodor Péter. A pályán látottak alapján hamar kiderült, nem sikerült pótolni a távozókat. Különösen fájó volt elnézni a Gulyás mezében sorozatosan betliző Reidet. Vele kapcsolatban gyakran lehetett hallani a lelátón a bár kissé túlzó, de találó megjegyzést, miszerint jó pénzért sikerült megtalálni az egyetlen színesbőrű fickót, aki nem tud kosarazni. De méltánytalanság lenne egyedül Reid számlájára írni az idei mélyrepülést. Az edzőtől a játékosokig mindenkinek van ebben kisebb-nagyobb szerepe. Mert szurkolói körökben az is megállapítást nyert, hogy bár valóban gyengült a csapat, de annyira azért nem, hogy az alapszakasz 11 hazai mérkőzéséből 6 vereséget szenvedjen, és összességében a 22 meccsből csupán 7 győzelmet szerezzen, ezzel pedig még a nyolc közzé sem tudjon bekerülni. Nem elég, hogy sokszor gyengén, minden elképzelés nélkül játszott az együttes, de nehezen volt „emészthető” az is, hogy a két litván(!) játékos kivételével a többieken csak alig-alig látszott, hogy „megszakadnának” a paksi győzelmekért. És azok a 15-20 pontos vezetés után sorozatosan elvesztett mérkőzések! Mi mással lehetne ezeket magyarázni, mint az erőnlét hiányosságával, amire az ellenfelek edzői is bizton alapozhattak. Szóval ez a 9. helyen végzet együttes már távolról sem emlékeztetett a korábbi csapatra. Érzékelték ezt a szurkolók is, hiszen a közönséget nemcsak lecserélni, de hosszabb távon becsapni sem lehet. Csoda-e ha a drukkerek lassan belefásultak, sokan csalódottan elmaradoztak a mérkőzésektől. Pedig visszacsalogatni már bizonyára jóval nehezebb lesz őket. De talán a következő idényben majd sikerül, hiszen új bajnokság, új remények. A kérdés csak az, hogy milyen összetételű társaság jön majd öszsze. Mert ismerjük a klasszikussá vált mondást, miszerint „kell egy csapat”. Medgyesy Biztató erősítések Bár jelenleg már tombol a holt idény a kosárlabdában, a színfalak mögött azonban igazán mozgalmas időszak ez. Izzanak a telefonok, tárgyalás tárgyalást követ, hiszen most kell véglegesíteni a következő idény csapatát. Az ASE házatáján is mozgásban van minden, és a jövőt tekintve bíztató hírek érkeznek. Ami bizonyosra vehető, hogy a szakmai munka továbbra is Fodor Péter kezében marad, valamint Rajkó és Szigeti Pakson marad. Bár még csak szóban jelezte, de nagy valószínűséggel Lukminas is ASE mezben folytatja jövőre. Távozott már Paksról a korábbi válogatott Mérész, valamint az amerikai Reid is. Egyelőre három új játékos érkezése biztos, és minőségi kosarasokról van szó. Egyikük az igen ponterős amerikai bedobó Davis, aki az elmúlt idényben a Danone-Honvédban szerepelt. Nagy nyereségnek számít a sokszoros válogatott irányító Mészáros Zalán, akit Pécsről sikerült megszerezni, és ugyancsak ezen a poszton szerepel a másik új szerzemény, a jövő reménysége, a stabil ifjúsági válogatott körmendi Fodor Márton, aki nem csak névrokona az ASE edzőjének, Fodor Péternek. M Kozmáim legyőzte a világbajnokot Már a közelgő olimpia jegyében zajlott május utolsó hétvégéjén a szegedi kajak-kenu MOL-Világkupa, amelyen Magyarország öt arany, kilenc ezüst és öt bronzérmet szerzett. Az éremgyűjtésből kivette részét a paksi különítmény is, hiszen remekül szerepeltek az Atomerőmű SE kenusai. A C-4 200 méteren a Fehér Imre, Viktor Endre, Kozmann György paksi trió Malomsoki Sándorral kiegészülve a román hajóval azonos idővel célba érve szerzett aranyérmet. A Fehér Imre, Viktor Endre páros ugyanezen a távon begyűjtött még egy nyolcadik helyezést is. A fő attrakcióról azonban Kozmann György gondoskodott. Az ASE világbajnoki bronzérmes kenusa az 500 méteres egyéniben a nap meglepetését szolgáltatva szoros csatában úgy nyert ezüstérmet, hogy négy tizeddel előzte meg a sokszoros világbajnok cseh Martin Doktort. Legsikeresebb ASE versenyzőként Kozmann az 500 méteres négyesek fináléjában is ezüstérmet vehetett át. Az olimpiai bajnok Horváth Csabával, Kolonics Györggyel és párosbeli társával, Belicza Bélával nagy csatában csupán egyetlen tizeddel maradtak le a győztes román egységtől. Tenisz egyveleg A Paksi Sportegyesület Tenisz Szakosztályának Szabadidő Klubja május 20.-án, VÍZMŰ KUPA néven teniszversenyt rendezett a város és környékén élő amatőr teniszezők részére. A verseny három kategóriában került megrendezésre: Női egyéni, Férfi egyéni és Férfi páros. A versenyen mindenki részt vehetett, aki nem szerepel a Magyar Tenisz Szövetség 1999. évi hivatalos ranglistáján. Ennek megfelelően a versenyzők között voltak lelkes kezdők, visszavonult OB-II-es csapattagok, fiatalon meg nem értett talentumok és nagyon csinos hölgyek. A résztvevők száma összesen tizenkilenc volt. Ez a megmérettetés volt az ez évi versenysorozat első állomása, mely öt hasonló egyéni és páros, valamint csapatbajnokságból áll. A versenyeken elért eredményeknek megfelelően a résztvevők pontokat kapnak és ezeket összegezve az évvégén, kihirdetésre kerülnek Paks város legjobb amatőr női és férfi teniszezői. A résztvevők száma 30 fő, ami azt jelenti, hogy az amatőr teniszezők mintegy 80% részt vesz ebben a versengésben. A csapatbajnokság eredményhirdetése várhatóan június végén lesz. A VÍZMŰ KUPA végeredménye: Női egyéni.-l. Pálfi Katalin, 2. Zöld Ferencné, 1 Petrik Gyuláné Férfi egyéni: 1. Barta Attila, 2. Tárnok László, 3. Tetlák Örs Férfi páros: 1. Tetlák Levente-Tetlák Örs, 2. Tárnok László-Zöld Ferenc 3. Barta Attila-Dr.Serdült Tibor * Az első forduló mérkőzéseivel megkezdődtek a KORVIN kupa városi tenisz csapatbajnokság küzdelmei. Az idei évben 13 csapat nevezett a bajnokságban, mely két osztályban kerül lebonyolításra. A bajnokság első három helyezettje a KORVIN ÓRASZALON által felajánlott díjakat veheti majd át. Az első forduló eredményei: PAKSI BIKÁK-KERÉK-PÁR 2-0 ÖRÖKZÖLDEK-W123 2-0 TBT-PATAKI CONSULTING 3-0 PAKSI POSTÁS - S.K. 2-1 ORIGÓ - ARANYVÍZ 2-0 POPEYE - A GOMBFOCI KIRÁLYAI 3-0 * Június 02-04.-én rendezték Debrecenben a TENISZ DIÁKOLIMPIA országos döntőjét. A diákolimpia bajnoki címért öt korcsoportban folytak a küzdelmek. Á fiuk I. korcsoportjában megyénket a paksi Móra Ferenc Általános Iskola két tanulója C.Szabó Bence és Tárnok Tamás alkotta csapat képviselte. A küzdelmek nyolc csapat részvételével kieséses rendszerben folytak. A paksi ifjú titánok az első fordulóban magabiztos játékkal az egri Sz.Györgyi Általános Iskola csapatát verték 2:0- ra. Rövid pihenő után, 30 C-os melegben következett a győri Kodály Zoltán Általános Iskola csapata. Ezen a mérkőzésen C.Szabó Bence majd Tárnok Tamás is 2:0-ra győzött és ez már a döntőt jelentette, a helyiek által a „Paksi Rettenetesek” névre keresztelt csapat számára. Tehát a szombati nap 100 %os sikerrel zárult. A vasárnapi döntő mérkőzés keménynek ígérkezett, mivel a helyi Hatvani István Általános Iskola csapata volt az ellenfél. A fiuk hűek voltak újonnan kapott nevükhöz, és kiváló játékkal 2:0-ra verték a debreceni csapatot is, és ezzel a Tenisz Diákolimpia Országos Bajnokai lettek. Tárnok László MÉSZ HORGÁSZVERSENY Egyre több műszakban dolgozó választja a műszakozás fáradalmainak kipihenésére, a szabadidő kulturált eltöltésére a horgászatot. A Paksi Atomerőmű Horgászegyesület tagjai között ma már több mint 30 fő MÉSZ tag található, akik megkeresték kérésükkel a HE. Vezetését, hogy egy családi nappal egybekötött horgászversenyt szeretnének rendezni az egyesület kezelésében lévő vízterületen. Az elképzelést tett követte, melynek eredményeként a MÉSZ és az Atomerőmű Horgászegyesület közös szervezésében idén első alkalommal május 20.-án került megrendezésre a MÉSZ horgászverseny. A 24 fő részvételével megtartott színvonalas verseny az előző éjjel beköszöntött hidegfrontnak köszönhetően sajnos nem a várt fogási eredménnyel zárult. Bár az időjárás a verseny ideje alatt kegyeibe fogadta a résztvevőket, de így is csak 4810 gramm összsúlyú hal került a verseny végén mérlegelésre. Kárpótlásul délre elkészült a kiadós halmennyiségből főzött kitűnő halászlé, amit a versenyzők és az időközben megérkező családtagjaik jóízűen elfogyasztottak. Ezután került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre, ahol Vámosi Albert MÉSZ elnök, és Antal Lajos a Paksi Atomerőmű Horgászegyesület elnöke a köszöntő és a résztvevőknek kijáró gratuláció után oklevelet és értékes tárgyjutalmat adott át a verseny helyezettjeinek. A győztes Mudri Tibor egy évig őrizheti a MÉSZ vándorkupáját, míg a HE különdíját Fenyvesi Gábor nyerte, mint a legnagyobb nem nemes halat kifogó versenyző. Általános volt a vélemény, hogy sikeres, jó hangulatú volt az első MÉSZ horgászverseny, mely a továbbiakban a résztvevők igényének megfelelően évenkénti gyakorisággal kerül megrendezésre. A 2000. évi MÉSZ Horgászverseny végeredménye: 1. Mudri Tibor (VIÜO) 2570 gramm 2. Babik Gyula (VIÜO) 1240 gramm 3. Fábián József (VIÜO) 880 gramm 4. Fenyvesi Gábor (VIÜO) 100 gramm 5. Szentesi János (RO) 20 gramm Antal Lajos A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Nagy Sándor Mb. főszerkesztő: Beregnyei Miklós A szerkesztőség tagjai: Botka Beáta, Enyedi Bernadett, Gyulai János, Lovászi Zoltánné, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Wollner Pál Felelős kiadó: Kováts Balázs főmérnök Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt Tájékoztató és Látogató Központ Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-919Telefax: 155-72-80 InterNethttp://www.npp.hu Kiadja az ASM Tolna Megyei irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf: 71. 7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János a 8. Felelős vezető: Futó Imre Hová lett a csapatunk?
