Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2000-06-01 / 6. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 2000. június OSZTÁLYTABLÓ Reaktor Osztály A fiatalságunk van ezekben a kövekben Király Ernő főmérnök az ERBE-s találkozóról Szeretem a kihívásokat Eigner Tibort a nukleáris fűtő­anyag-üzem üze­meltetés vezető­jét az erőmű és az ESZI közötti ingázás közepet­te csíptem el, és szinte futva tet­tem fel számára a kérdést: mikor kerültél az atomerőműbe ?- Mint primerköri gépész kerültem a PA Rt.-hez 1991. júniusában. Két évet dolgoztam ebben a beosztásban. Miu­tán túljutottam a betanulási proce­dúrán, elvégeztem az átrakógép-operá­tori tanfolyamot és sikeres vizsgát tet­tem. Közel másfél évet dolgoztam átra­kógépoperátorként, majd hatónkat át­helyeztek a KKÁT-hoz, szintén átrakó­gép-operátornak, egyben mint üzembe helyezők. A létesítmény üzembe helye­zése után került a KKÁT a reaktor osz­tályhoz. Az akkori üzemeltetés vezető Debreceni Sándor elment betanuló blokkügyeletesnek, és az ő helyére kine­veztek engem. Nagy kihívás volt szá­munkra a KKÁT üzembe helyezése. Az eltelt idő alatt jól összekovácsolódott a csapat, és már a mi vezetésünkkel ta­nultak be a fiatalabbak, akik sikeres vizsgával számot is adtak tudásukról.- Te is vizsgáról jövet tértél be hoz­zám, miből vizsgáztál ?- Utolsó éves hallgató vagyok a BM Gépészmérnöki Karának energetikai szakán, most tettem le - sikeresen - az utolsó vizsgámat, készülhetek az állam­vizsgáimra.- Mi a szakdolgozatod témája ?- Jó témát választottam, mert mun­kakörömbe is vág, hiszen a KKAT ra­diológiai vizsgálatát dolgoztam fel. Er­ről a témáról, ebben a formában én il­lám először, egyébként másodszor, mert Otterbein János elméleti adatok felhasználásával már irt erről a témáról. Az én feladatom annyiban bővült, hogy a valós kiégettségi adatok figyelembevé­telével kell elvégeznem a számításokat.- Szereted amit csinálsz ? Vagy most nincs is időd ilyen kérdéseken tömi a fejed?- Azért van időm néha ilyen elvont kérdéseket is feltennem magamnak, mert nagyon szeretem az olyan helyze­teket, melyek tele vannak kihívások­kal, és nem irányítottan kell tényked­nem, hanem szabadkezet kapva oldha­tom meg a feladatokat. Nem mondha­tom, hogy nagyon hajtom magam, de azért mindig keresem a munkát. Ez a magánéletemben is így van, hiszen 1998. januárjában megszületett a kis­lányunk, az ő nevelése elég nagy kihí­vás, közben családi házat vettünk és annak átalakítása felemészti a meglé­vő energiámat.- Nem sok szabadidőd lehet, így fél­ve kérdem: van valamilyen hobbid ?-Jelenleg valóban kevés időm marad a szórakozásra és kikapcsolódásra, de azért néha szakitok időt a természetjá­rásra, mert hobbim a vadászat. Már nyolcadik éve vadászok állampolgári jogon, tehát nem bérkilövö, és területes vadásztársaságnak sem vagyok tagja, csak vadászkamarai tag vagyok. A hor­gászat is kedvenc időtöltéseim közé tar­tozik, az idén nyertem felvételt az atom­erőmű horgászegyesületébe.- Úgy tudom az ESZI-ben kezdted tanulmányaidat.- Igen, ez így van, bár Szekszárdon lakunk, ott születtem, onnan jártam be Paksra, az ESZI 1986-ban történt indu­lásától kezdve, hiszen az első évfolyam voltunk az atomerőmű gépész szakon, majd a technikusi év sikeres befejezése után Nagy Sándor úr javaslatára kerül­tem az atomerőműbe. Az ESZl-vel együtt nőttem fel és szeretném megkö­szönni feletteseimnek, hogy a munka mellett tanulhatok, hiszen ők sok-sok terhet levesznek a vállaltiról. Fontos a kölcsönös bizalom Kovács József a reaktor osztály vezetője meglepő­dött mikor felhív­tam telefonon és elmondtam: az új­ság szerkesztősége úgy döntött, hogy a reaktor osztályt mutassuk be. Készségesen állt rendelkezésre, bár ő is úgy van az idő­vel, hogy jó lenne ha a nap legalább harminc órából állna.- Bemelegítésként arra kérnék választ, mikor kerültél az atomerő­műbe ?- Közvetlenül az egyetem elvégzése után, 1987. szeptember 01-jén, Böcz Tibor barátommal és kollégámmal egyszerre kerültünk ide a reaktor osz­tályra. Az a dolog érdekessége, hogy akik­kel ma itt dolgozom az osztályon, ők voltak azok az emberek akik felvettek és bemutatták ezt a világot. Ez a vi­szony a kölcsönös bizalomra épül fel, mely egy jó és összeszokott társasá­got takar. Mind a műszakos operatív személyzet - velük is nagyon sok időt töltöttem együtt a napi operatív mun­kában - mind pedig a nappalos állo­mányban dolgozók egy igen hatékony és ütőképes csapatot alkotnak. A jó csapatszellem eredményének tudom be, hogy osztályunk sikeresen helyez­te üzembe és zökkenőmentesen üze­melteti a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját. Büszkék vagyunk arra, hogy ez a nukleáris létesítmény min­den tekintetben megfelel a hazai és nemzetközi szabályozás szigorú fel­tételeinek.- Hogyan értékeled a 2-es blokki főjavítás végrehajtását az osztály szempontjából ?- Úgy gondolom, hogy az elmúlt években óriási változások történtek a blokkok életében, mely változások igen pozitív műszaki eredményeket hoztak. A 2-es blokkon megvalósított reaktorvédelmi rendszer kiépítése, a primerköri hideg-túlnyomás elleni vé­delem megvalósítása hatalmas felada­tot jelentett mind a műszaki, mind az üzemviteli, mind pedig a karbantartá­si területen. Ezeket a feladatokat si­kerrel teljesítette a csapat. Ezeken túl volt egy-két olyan esemény a 2-es blokk főjavítása alatt, amely bizonyos értelemben meglepetést okozott. Bár hozzá kell tennem, hogy szinte min­den főjavításnál vannak olyan esemé­nyek, melyek szakterületi vagy köz­ponti kivizsgálást igényelnek. Ezek olyan jellegű események, melyek ta­nulságai munkánk minőségét fogják a jövőben javítani. Hiszen az ember ar­ra kényszerül, hogy átgondolja azt, hogy hogyan lehetne ezeket az esemé­nyeket a jövőben elkerülni, és megfo­galmazza azokat a változtatásokat, módosításokat amelyekkel ezek ki­küszöbölhetők.- Foglalkoztat-e az erőmű jövője ?- Nem az én szakterületem, de mint magánember úgy gondolom az embereknek bizakodónak kell lenni. Aki hosszú távon gondolkodik és Pakson telepedett le, az bízik abban, hogy az erőmű élettartama végéig megfelelő minőségben és igen hatéko­nyan fog működni. Nem beszélve ar­ról, ha lehetőség nyílik megfelelő mű­szaki megoldásokkal az élettartam hosszabbításra, akkor pláne perspek­tivikus lehet a fiatalabb generáció számára is. Ha esetleg egy bővítés történne, az még inkább segítené, hogy Pakson a jövő reménytelibb le­gyen. A jelenlegi helyzetben bízom benne, hogy vehetnek még ilyen for­dulatot az események.- Munka után hogyan alakul az el­foglaltságod ?- Nem unatkozom, mert elég sok időt igényel a gyerekekkel való törő­dés. Három gyermekem van, egy tíz és egy hat éves kislány és egy 20 hó­napos kisfiú. 1987. óta lakunk Pak­son, családi házat vettünk, ezt alakít­gatjuk szinte folyamatosan.- Szabadságra mikor mégy és ho­va ?- Júniusban és augusztusban terve­zek egy-egy hetet, vagy tíz napot amennyiben sikerül elmennem. Alap­vetően otthon szeretném eltölteni, bár Domboriba is tervezek egy hetes kiruccanást a családdal. Szeretem a vízpartot, hobbim a horgászás, ekkor tudok igazán kikapcsolódni. Ebben a tekintetben Paks remek hely, itt a Du­na, a tavak és ez olyan kincse a város­nak, melyet sok település irigyelhet. Egyszerre voltunk előadók és hallgatók Finta István üzemeltetés vezető szintén a „Csikócsapat” tagja, aki Novovoronyezsen kívül volt tanul­mányúton a volt Csehszlovákiában, NDK-ban és kijutott Amerikába is.- Mikor kerül­tél az atomerőmű­be és milyen be­osztásokban tevé­kenykedtél ? 1978. április 01-jén jöttem ide dolgozni, előtte a TOTÉV-nál dol­goztam. Főgépész munkakörbe vet­tek fel, aztán végig csináltuk a betanítá­si időszakot Novovoronyezsben, ott kaptam a főgépészi képzést. Később a nukleáris üzemanyaggal foglalkoztam, majd ezirányú képzésen is részt vettem Novovoronyezsben, és 1980-ban kine­veztek átrakógépes csoportvezetőnek. 1986-ban ugyan ezen a poszton lettem művezető, majd 1989-től napjainkig üzemeltetés vezető.- Milyenek voltak a Novovoronyezsi továbbképzések ? Hogyan emlékszel vissza ezekre az időkre ?- Érdekesen alakult. Mikor felvettek a PAV-hoz, Maróthy László úr volt a re­aktor osztály vezetője. A felvételi elbe­szélgetésen úgy fogalmazott, hogy ki kell menni a Szovjetunióba továbbkép­zésre. Mi csodálkoztunk azon, hogy kell, mert huszonévesen örültünk ha menni lehetett. Aztán az első turnus fél­idejénél már megértettük miért fogal­mazott Maróthy úr úgy, hogy kell. Egyébként kellemes emlékek marad­tak meg bennem ezekről a tanfolyam­okról, annak ellenére, hogy nagy kü­lönbség volt a két ország ellátási viszo­nyai között. Minket olyan boltba vittek bevásárolni, mely akkor csak nekünk volt nyitva. Fiatalok voltunk, remekül éreztük magunkat.- Szakmai ismereteiteket megalapoz­ták ezek a továbbképzések ?- Én úgy érzem, hogy meg, bár én voltam a szlovák és a volt NDKerőmű­­veiben is, így a három helyről összesze­dett tudás elég volt ahhoz, hogy nyu­godtan nézhessek az indítás és üzemel­tetés elé.- A „Csikócsapat” felett elröpült az idő. Van fiatal utánpótlás ? Milyennek látod az ő helyzetüket ?-Úgy látom vannak fiatalok elég sok területen. Az ő helyzetük részben köny­­nyebb, részben nehezebb. Nekünk ju­tott az az élmény, hogy újként felfedez­zük ezt a munkát, bár nehezebb volt összeszedni az ismereteket. Itt az első tanfolyamok úgy indul­tak, hogy a résztvevők mindegyike fel­készült egy-egy témából és ő tartotta az előadást. A tanfolyamnak előadói és résztvevői is voltunk egyszerre. A mai utánpótlásnak könnyebb a helyzete, mert nagyon jó tankönyvek állnak a rendelkezésükre, könnyebb az ismereteket összeszedni itthon. Viszont hátrányban vannak, mert a felfedezés élménye nekik már nem jut olyan mér­tékben mint nekünk jutott.- Mi a konkrét munkaterületed ?- Mint üzemeltetés vezető, hozzám tartozik hat művezető. Az egyik a pri­nterkor tisztaságáért és rendjéért felel, a másik művezető a közösüzemi műve­zető, és a négy blokkon lévő reaktor­­operátorok tartoznak hozzám, ott van négy művezető.- Szereted a munkádat ?- Amikor tőlem megkérdezték hol dolgozom, mindig büszkén mondtam, hogy a paksi Atomerőműnél, mert úgy éreztem, hogy jól megfizetnek és a munkám is olyan amit szívesen csiná­lok. Az utóbbi időben sajnos más irá­nyú hatások érnek. Az elmúlt években hatalmasra duzzadt a papírmunka, megnőtt a bürokrácia, bár ennek az a biztonsági magyarázata, hogy ne egy embertől függjön az erőmű biztonsága.- Elég a munkából, ne dolgozzunk, beszéljünk inkább arról, hogy mi a hob­bid?- Régebben triatlonoztam, elég soká­ig csináltam. A barcelonai olimpiára kétszer teljesítettem az olimpiai ötpró­bát. Ma már ritkábban futok, néha ke­rékpározok, uszodába és szaunába já­rok.- A nyári szabadságot mivel töltőd el?- Meg kell húzni a nadrágszíjat, mert a nagyobbik fiam most nősül és ez meg­viseli a családi kasszát. Egyébként nem szoktam előre kérni beutalót, hanem a szabadság megkezdése előtt bemegyek a szoc.pol-ra és megkérdem adtak-e vis­sza beutalót. Eddig még mindig jutott egy-egy jó beutaló. A régi csapat összetart Schiszler János rendszer technoló­gus a „Csikócsapat” korosztálya.- Mikor érkeztél Paksra ?- 1975-ben kerültem Paksra, elő­ször ERBE-sként dolgoztam két évet, majd 1977-tól váltam úgymond PAV- ossá ! Dunaújvárosból jöttem, egy évig bejártam, egy évig itt laktam, majd lakást vettünk, azóta itt lakunk Pakson.- Milyen területen kezdtél dol­gozni ?- 1977-ben, mikor toborozták az operatív személyzetet, akkor is reak­tor osztály néven szerepelt ez az osz­tály, bár később megváltozott a nevük. Még Maróthy Lászlónál kezdtem, ő volt az első reaktor osztály vezető, most talán a hetediknél tartunk. Addig voltam a reaktor osztályon, míg meg nem alakult a gépész techno­lógiai osztály, és akkor úgy döntöttek, hogy a reaktor osztályról minden technológusnak át kell kerülni a gé­pész technológiai osztályra. 1999-ben kerültem vissza a reaktorosokhoz, bár annak idején én maradni akartam.- Mi a szőkébb munkaterületed ?- Kezdetben primerköri gépész vol­tam, majd reaktor operátor lettem az 1-es blokkon. Jöttek a kiképzések, kül­földi utak, Novovoronyes. Rövid ideig voltam primerköri szolgálatvezető, majd primerköri technológusi képesí­tést szereztem, és azóta primerköri technológiával foglalkozom. Jelenleg a technológiai osztályt vezetem. Ezen az osztályon a kezelési utasítások és a primerköri sémák gondnokolása az egyik fő felada­tunk és a napi te­endők, a promt munkák elvégzé­se. A 4-es blokki főjavításnál aktí­van részt vettem a gőzfejlesztő vegyszeres tisztí­tási programjá­nak végrehajtásában. Egy hétig jár­tunk váltakozva programot vezetni, most pedig készülünk az 1-es blokk le­állítására.- Hogyan emlékszel vissza Novovoronyezsre ?- Most így visszagondolva, mivel az idő megszépíti a múltat, úgy tűnik könnyű volt a két hónapot kibírni. Ak­kor hosszúnak tűnt a két hónap, hi­szen nős voltam, mindkét gyermekem megszületett már, és az is fokozta a nehézséget, hogy mind a három alka­lommal télen voltam kint. Sikerült megízlelnem a nagy orosz telet. Az is könnyítette a helyzetet, hogy mindig a reaktor osztályon dolgozókkal együtt voltam kint és egy nagyon jó csapat kovácsolódott össze.- Fel tudtatok készülni a 8 2-es in­dításra ? Nem nyomt az a tudat, hogy Pakson még ilyet nem csinálta­tok ?- Igaz, hogy mindenkinek új volt, de nagy lendülettel vágtunk bele, és nem volt kétségünk afelől, hogy jól csináljuk. Biztosak voltunk magunk­ban, mert jó képzést kaptunk. Reggel­től délutánig folyt az elméleti oktatás, de a gyakorlati foglalkozásra is nagy súlyt fektettek. Itthon a cirkulációs mosatások és melegjáratás alatt sze­reztünk olyan tapasztalatokat, me­lyekkel gond nélkül megoldottuk a blokk indítását.- Nagyok a gyerekek ?- Nagyok, az elmúlt év szeptembe­rétől már nem laknak velünk, egyik Dunaújvárosban, a másik Pécsett él. Ketten maradtunk, bár hétvégén ösz­­szejön a család.- Kikapcsolódásra, hobbira most már jut időd.- Szeretek kirándulni, városokat megismerni. Szabadság alatt a fele­ségemmel kettesben járjuk a világot. Múlt nyáron Ausztriát látogattuk vé­gig, az idén Brno, Prága, Nünberget szeretnénk megnézni. Több a sza­badidőm, így most igyekszem pótol­ni a klasszikus irodalmi restanciái­mat. A régi csapat tartja a kapcsolatot, évente összejövünk, de a munkahe­lyen is szoros köztünk a napi kapcso­lat. Beregnyei Miklós Előző számunkban már mutat­tunk be részleteket az április 08-i ERB&s találkozóról, mely’ a TLK- ban került megrendezésre. Azóta is foglalkoztat ez a téma, mert egy kis vita is kerekedett az elő­ző cikk miatt. Mi pedig nem a már kihűlt (kihülőben lévő) indulatokat szeretnénk felhevíteni, ezért a talál­kozó utórezgéseként ismét elővettük a témát, annál is inkább, mert anyagtorlódás miatt kimaradt az előző számból a Király Ernő főmér­nökkel készített interjú anyaga. Per­sze van egy titkos célunk is a téma újra közlésével: a harmadik ezredév első évében ünnepli (kellene ünne­pelnie) a PA Rt. a Paksi Atomerő­mű Vállalat megalapításának 25. év­fordulóját. A negyedszázados jubile­um elégséges keret lehet egy újabb nagy találkozó megszervezéséhez, melyre jó példával szolgált az ERBE-találkozó, ahol jó volt nézni, hogyan örültek egymásnak a régi volt munkatársak, az adminisztrá­tortól a főmérnökig. A találkozó kapcsán kérdeztem Király Ernőt, az ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. főmérnökét: mondja el véleményét a találkozó­ról. Király Ernő: Megmondom őszin­tén, amikor ennek a találkozónak a gondolata felmerült, én nagyon örül­tem, hiszen az ezredforduló tájékán, amikor az erőmű első blokkja elérte az életkorának az 50 %-át, úgy ér­zem szükség volt erre a találkozóra. Amikor Tóth György megkeresett ezzel az ötlettel, aki egyébként hosz­­szú ideig a főmérnököm volt, én tá­mogatásomról biztosítottam. Áz erőmű építésének történetében 1985-től az ERBE nem volt jelen, is­mert tény az akkori vállalat szétszedé­se. Az emberek nagyobbik része itt maradt Pakson és végre 1994-ben ta­láltuk meg azt a hangnemet, azt a munkakapcsolatot mely létre jött az ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. révén a helyi vezetéssel, és megala­pozta a mai találkozó sikerét. Nagyon örülök annak, hogy olyan kollégákkal találkozhattam, akik az elmúlt 15 évben megpofá­­sodtak ugyan mint a kölyök gólya, de nem felejtették el a beruházást és egymást. Nekem nagyon sokat jelentett Paks, hiszen kezdő mérnökként, az (Folytatás az 1. oldalról) A másik előny, hogy két éven keresztül forgalmi kedvezményt kap a MATÁV-tól minden olyan felhasználó, aki ezt a tulajdonvál­tást igényli. Ez azt jelenti, hogy két évig 1.100,- Ft-os fix kedvez­ményt kap. Van egy harmadik eleme a do­lognak, amely több ágra szakad­hat. Egyrészt az, hogy innen kezd­ve mindenki szabadon választhat olyan csomagot, amit idáig nem tudott, mert a PA Rt. tulajdoná­ban volt a vonal. A tarifa rendszerben is vannak további előnyök egy normál tele­fonálási szokással rendelkező paksi lakos számára, melyről is­mét az Intranet-ről informálód­hat. Több különböző csomagot állított össze a MATÁV annak ér­dekében, hogy megtudja mutatni, milyen előnyökkel tud szolgálni. Az igazi előnyöket akkor le­het kiaknázni, ha valaki a jelen­legi analóg vonal helyett áttér ISDN-re. A rendkívüli ISDN előnyöket szemlélteti a már em­lített anyag. Természetesen ezeket a telefo­nokat le is lehet mondani, hogy ne kelljen azt a 2.200,- Ft-os alap­díjat fizetni. Viszont ha valaki becsületesen végigszámolja ezeket a lehetősé­geket, akkor rá fog jönni arra, na­gyon kedvezményesen jutott egy olyan eszközhöz, melynek terheit - legalábbis a közép távon - levette ember fiatalságát is bele rakta ezek­be a kövekbe. Külön örülök annak, hogy ez a 2000. év egy olyan lehetőséget te­remtett meg, hogy az idősebb kollé­gák, akik nyugdíjban vannak, azok is megtudtak itt jelenni. Az ERBE az elmúlt években a nyugdíjasaival tartja a kapcsolatot, de ha ez a talál­kozó később jut eszébe valakinek, akkor nagy veszélye lett volna an­nak, hogy bizonyos szakemberek, akik ténylegesen sokat tettek ezért az erőműért, már nem tudtak volna megjelenni. Sajnos már most is na­gyon sokan vannak azok, akik nin­csenek köztünk, sajnos végleg el­mentek. Nagyon jó érzéssel jöttem el, és akikkel találkoztam mindenki azt mondta: a találkozó ötlete nemes gondolat volt.- Mikor kerültél az ERBE-hez ?- Friss diplomásként, 1976-ban, és egy úgynevezett “vetésforgóba” kerültem be. Akkor futott a tiszai, a Duna menti és a paksi beruházás. Ezt követően, a “vetésforgó” után kerültem Paksra és villamosmérnök­ként kezdtem pályafutásomat. Mű­szaki ellenőrzésekkel és szerződés­­kötésekkel foglalkoztam erősáramú vonalon. A hidrogén és nitrogén fej­lesztő, a vízlágyító, majd a diesel gépcsoport és a szabadtéri kapcsoló berendezések tartoztak hozzám.- Milyen volt Paks települése 1976- ban ?- Nem itt éltem, Budapesten kezdtem dolgozni, de hetente lejár­tunk busszal. Sokszor aludtam a műszaki szállón, majd ahogyan ha­ladt előbbre az építkezés, úgy töltöt­tem egyre több időt Pakson. A település éledőben volt és úgy érzem mi hamar túl léptünk azokon a feszültségeken, mely a régi telepü­lés és az új atomváros lakói között feszült egy ideig. Nagyon jó társa­dalmi élet folyt itt abban az időben a beruházó vállalatok fiataljai kö­zött. A fiatal mérnökök számára ez a beruházás megteremtette annak lehetőségét, hogy lakáshoz jussa­nak. Bennem úgy él ez az időszak, hogy nagyon jó szellemi kapcsolat alakult ki az ERBE és a PAV fiatal mérnökei között. Nem emlékszem arra, hogy a mi szintünkön valami­lyen feszültség lett volna, mely vé­gül 1985-höz vezetett. B.M. a PA Rt. és a MATÁV Rt. a vállá­ról. Mi a helyzet a mobil telefonok­kal?- A telefonokkal kapcsolatos 2. típusú intézkedésünk - hasonlóan más nagyvállalatokhoz -, hogy az üzleti kommunikáció nem gyárka­pun belüli részét a GSM-világ felé fordítottuk, s a PA Rt. kedvezmé­nyeit a mobil telefonok tekinteté­ben a PA Rt. dolgozóira és nyugdí­jasaira is ki fogjuk tudni terjeszteni. Erről szól a tájékoztatónk második része. Ennek a lényege: minden egyes dolgozó, akinek már van ké­szüléke, vagy vásárolni szándéko­zik, élvezheti mindazon előnyöket, melyeket a PA Rt. számára a Pan­non GSM ma is biztosít. Ennek egyetlen feltétele van, nevezetesen az, hogy az egyénnek nyilatkoznia kell arról, hogy a számla kiegyenlí­téséről gondoskodik. A már meglévő dolgozói tulaj­donú készülék is átalakítható ilyen konstrukcióra. Természetesen azon dolgozó­ink akik számára most is biztosí­tunk házi telefont, azt a dolgozó nevére megvásárolt készülékkel a család többi tagjai számára is használhatóvá lehet tenni. Ezek is olyan előnyök, amivel azt a kelle­metlenséget igyekszünk kompen­zálni, hogy a PA Rt. tulajdonú vo­nalakat lemondjuk, de legalább olyan mértékű előnyt adjunk, amennyi eddig is volt. Lejegyezte: Beregnyei Aktualitások a gazdálkodásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom