Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)
2000-03-01 / 3-4. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 2000. március - április Bemutatjuk a Neutron Beavatkozó Osztályt Számítógép-használói jogosítvány Nap mint nap találkozunk a Neutron Beavatkozó Osztály állományába tartozó fiatal rendőr járőrökkel mind az erőmű területén, mind pedig az erőmű környékén. Sokan kérdezték már tőlem is: mihez van joguk ezeknek az embereknek, igazoltathatnak-e ? Ezekre a kérdésekre ad választ Rósa Géza, az Ipari Biztonsági Főosztály vezetője és dr. Lengyel Róbert rendőr őrnagy, a Beavatkozó Osztály parancsnoka.- Géza ! Mi a Neutronosok előtörténete ? Rósa Géza: Még Pónya József volt a vezérigazgató, amikor megszületett az a megállapodás az Országos Rendőrfőkapitánnyal, Pintér Sándor úrral, hogy itt a városban egy különlegesen kiképzett rendőrségi csoport - akkor még alosztály - kerül telepítésre. Az elnevezésükre pályázatot írtak ki, melynek győztese a „Neutron” beavatkozó csoport elnevezést javasolta. így lett Pakson telepítve ez a különleges rendőrségi csoport, mely ma már osztály szervezetben működik.- Mi indokolta a létrehozásukat ?- Ennek az volt a hátterében, hogy van a NAÜ-nek az atomerőművek fizikai védelmére kidolgozott nemzetközi ajánlása. Ebben az ajánlásban szerepel egy úgynevezett gyors válaszadó erő helyszínhez közeli megalakítása. Tehát a telepített őrzés-védelmi szervezeten kívül általános elvárás, hogy legyenek a háttérben olyan fegyveres erők, amelyek adott esetben segítenek a helyszínen szolgálatot teljesítő biztonsági erőknek. Ilyen megfontolásból és ajánlás alapján került felállításra a lakótelepen ez az alegység, ám az erőmű kerítésén belüli tevékenységük csak akkor kezdődött volna, ha egy eseményhez kellett volna segítséget nyújtaniuk és ekkor telefonon riasztották volna őket. Miután az erőművel szembeni biztonsági követelmények évről-évre szigorodnak, így a „Neutron” erőkkel szembeni követelmények is változtak. Azt az erőműben dolgozók jól tudják, hogy a 6-os főút mennyire leterhelt, és milyen dugót tudna okozni egy baleset, melynek következményeként nehéz lenne megközelíteni az erőművet. A vizsgálatok ezt a gyenge pontot feltárták, és amikor a fegyveres biztonsági őrség egy részének és a portaszolgálat egészének a kiszervezése megtörtént, ezzel egyidőben dolgoztuk ki a fizikai védelem új koncepcióját, így került sor az Atomix Kft-n belül a biztonsági szolgálati szakág megszervezésére, és ekkor kötöttünk új szerződést a „Neutron” beavatkozó osztállyal. Az új szerződésben már rögzítve van a folyamatos járőr szolgálat teljesítésének igénye mind a kerítésen belül, mind pedig az erőmű környékén. Az erőmű fizikai védelmi rendszerének csak egyes elemeit látja a kívülálló, hiszen annak vannak rejtett részei, így amit látunk az a rendszernek csak egy eleme. Ám ha egyes elemek megszűnnek, vagy nem működnek, akkor nem működik a rendszer sem.- Külföldön milyen megoldásokat alkalmaznak a védelemre ?- Van ennél szigorúbb és van lazább megoldás is. Szlovákiában például a helyszínen van a rendőrség laktanyája, és a fizikai védelem technikai központjában állandó szolgálatot ad a rendőrség egy tagja. Ez azt jelenti, hogy nem a Fegyveres Biztonsági Őrség váltásparancsnokától kap a rendőrség tájékoztatást, hanem közvetlenül a saját emberüktől. Ez a megoldás tehát szigorúbb a mienknél. t Van ahol a katonasággal van együttműködési szerződés és nem a rendőrséggel, ilyen rendszer működik például Japánban. Egyébként a NAÜ ajánlásban úgy fogalmaznak, hogy minden ország kormánya maga határozza meg, milyen az országban lévő ipari objektumok fenyegetettsége. Japánban az elmúlt tíz évben nagyon békés volt a belpolitikai állapot, ám az utóbbi évek tömeges mérgezései befolyásolhatják ezt a megítélést. A szovjet utódállamokban szintén a katonasággal működnek együtt az erőművek fegyveres biztonsági szolgálatai.- Milyen a munkavállalók és a Neutron Beavatkozó Osztály tagjai közötti jogállás ?- A Neutronosok rendőrök, erre vannak felesküdve, tehát bárhol igazoltathatnak, nekünk úgy kell viselkednünk, mint bármely más rendőri szervvel szemben. Egyébként számukra ez a jogállás olykor konfliktushoz vezet, hiszen ők - mint nevükben is benne van - beavatkozó emberek, tehát már a fellépésük is szigorúbb, határozottabb mint egy „átlag” rendőré. Ők erre vannak kiképezve, ezt nekünk tudomásul kell venni és tolerálni kell. Az erőmű fizikai védelmében történő részvételen túl még más feladatai is vannak a Neutronosoknak. Erről kérdeztem dr. Lengyel Róbert r. őrnagyot, az osztály parancsnokát. Lengyel Róbert: Három fix szolgálati tevékenysége van ennek az egységnek. Az egyik - mely időben a legkiterjedtebb - ez a bizonyos erőműves járőrszolgálat. Itt egyfajta szerződési kötelem ír elő 24 órán keresztül 3 fős gépjárműves járőrözést. A másik fix szolgálat a kiképzés, mely az adott műveleti csoport tagjaira vonatkozik, és havonta egy hetes időtartam. A harmadik fontos terület a belszolgálat biztosítása. Ezeken kívül más helyi és megyei rendőrségi feladatok megoldásában is részt veszünk, erőink függvényében. Ezek lehetnek terror cselekmények halaszthatatlan esetben történő megszakítása, fegyveres bűnöző elfogása vagy bombariadók helyszínén az elsődleges és szükséges intézkedések megtétele. Kollégáim mindezekre a feladatokra ki vannak képezve, a bombariadók esetében - mely ma nagy divat - a robbantó szerkezetek hatástalanítását már nem mi végezzük. Ezek az úgynevezett speciális feladatok, de besegítünk még a járőrözésekbe is. Minket hívnak, ha előzetesben lévő személyt kell bíróságra kisémi, vagy dühöngő elmebeteg személyt ártalmatlanná tenni. Elég sok olyan személy van a megyében, akik időnként „begőzölnek”, mint nem túl rég Bölcskén. Baltával kergette a gyerekeket az utcán és tőlünk kértek segítséget. Mire kimentünk, már bezárkózott az udvarára és egy hegyes sport gerellyel felfegyverkezve fogadott bennünket. Megfogása során egy munkatársam könnyebben megsérült, de leküzdöttük. Ezekben az eseményekben számunkra annyi a „haszon”, hogy oldja azt a monoton, 12 órás járőrszolgálatot, melyet az erőmű igényel. (Más aspektusból vizsgálva addig jó, amíg monoton.) Akik azt mondják és azt látják, hogy ezek a srácok felveszik a jó fizetést - ami persze csak viszonylagos -és csak az autóban ücsörögnek, az próbálja ki, üljön végig 12 órát az autóban hetente négyszer, vagy képzelje magát egy fentebbi szituációba, csináljon végig egy hetes kiképzést, talán változik a véleménye.- Említenél néhány „meleg” helyzetet, melyet sikeresen oldottatok meg ?- A legélesebb esemény 94 őszén volt, mely a Tolnaszigeti terrorcselekmény néven vonult be a mi történetünkbe. Itt egy férfi bezárkózott egy tanyai házba, túszul ejtve egy hölgyet is. Azt követelte, hogy az előzetes letartóztatásban lévő fiát engedjék szabadon, különben levegőbe repíti a túszt, önmagát és az épületet. A ház bejárati ajtaja fémből volt, és a nyílászárók bezárva. A bejárati ajtóra ráirányította a gázpalackból kiáramló gáz sugarát, melyet meggyújtott. A fém ajtó már vörösen izzott, és egy másik palackot is meggyújtott, melynek lángját az előző palackra irányította. Itt közvetlen életveszély állt fenn, és az ablakon keresztül lehetett behatolni, mely sikerült is a fiúknak, így megmentve a bent lévőket és az épületet is. Volt, amikor - 3 éve - egy bűnözőt üldöztek a kollégáim, és az illető rájuk lőtt.- Milyennek ítéled meg a város és környékének biztonságát ?- Van összehasonlítási alapom, mert Siófokról kerültem ide, ott viszont elég zűrös a közbiztonság. Siófokhoz viszonyítva Paks város közbiztonsága csodálatos, nagyon jó. Viszont meg kell jegyeznem, hogy Siófokon soha nem voltam áldozat, de Pakson már kétszer is. Mikor költöztünk, a gépkocsiról leemeltek egy nagy zsákot, melyben a fiam ruhái voltak, majd a következő évben a gyerekkocsit lopták el, de néhány percen belül elkaptam a tolvajt. Ettől függetlenül, az országot járva azt mondhatom, hogy Pakson nem lehet panasz a közbiztonságra. Beregnyei Február 16-17 között Pilisborosjenőn ECDL (European Computer Diving Licence = Európai Számítógép-használói Jogosítvány) Konferenciát rendezett a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ. Alföldi István, a NJSZT ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint az Európai Bizottság 2000. február 4-én megjelent ajánlásában hivatalosan is támogatta a Finnországból származó ECDL-t, a ma már 24 országban működő vizsgarendszert. A jogosítvány az informatikai írástudást, azaz a számítógép használatában való jártasságot hivatott igazolni, Európa - (sőt világ-) szerte egységes követelményei szerint. Az ECDL mára hazánkban a kormány által támogatott, központi célirányzatból finanszírozott képzés a köztisztviselők számára, része az országos pedagógus-továbbképzési rendszernek, az Oktatási Minisztérium vizsgálja a tematika közoktatási keretek közé illeszthetőségének lehetőségét. A vizsgákat megkezdők száma Magyarországon elérte a tizenhatezret, 2004-re a tagországok előjelzése szerint világszerte több mint ötmillió ECDL tulajdonosra lehet számítani. Az ECDL magyarországi felelőse és jogtulajdonosa a NJSZT, mint közhasznú szervezet, a bejegyzett vizsgaközpontok száma pedig megközelítette hazánkban a százhúszat. A vizsgadíjak különbözőek, de egy átlagos számítógépes ismeretekkel rendelkező személynek megközelítőleg harmincezer forintjába kerül a jogosítvány megszerzése. A dán Sven Beutzen, az ECDL. Alapítvány igazgatótanácsa elnökének tájékoztatása szerint, a számítógép-használói jogosítvány egyre gyorsabb ütemben terjed az egész világon. Európán kívüli országok, többek között Japán, Kanada és Ausztrália is csatlakozni kíván szervezetükhöz. Az alapítvány ír igazgatója, David Carpenter elismeréssel szólt Magyarország tevékeny szervezési munkájáról, ami Szlovéniában, Romániában és Szlovákiában jelentkezik. Európa területén húsz különböző nyelven folyik a vizsgáztatás, egységes alapelvekre épülve. Bővebb információval az ECDL Iroda szolgál 1054 Budapest, Bátori u 16. Tel: (1) 3329-390, fax: (1) 3318-1$, E- mail: ecdl @ njszt. hu Ajánlotta: Sipos László Információs iroda nyűt Kővágószőlősön Az atomerőmű működése során keletkezett kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére van biztonságos műszaki megoldás, és alkalmas hely is, ennek ellenére a politikai döntést több mint egy évtizede halogatják. Ennek a döntésnek az előkészitésére, a lakosság szakszerű és tárgyilagos tájékoztatására nyílt meg 1989. december 6-án Bátaapátiban a Tájékoztatási Iroda. Az elmúlt évtized alatt újból bebizonyosodott, hogy szakmai kifogás nincs a hulladék végleges elhelyezésére, a környék településeinek lakossága elfogadja a szakemberek érveit és befogadná a tárolót, csak a politika akadályozza a létesítmény elkészítését. Helyesebben 2-3 politikus képes akadályt gördíteni egy országos feladat megvalósítása elé. A nagy aktivitású hulladéktároló megépitésével ugyan még ráérünk, hiszen a blokkok élettartamának még a felénél sem tartunk, de okulva Bátaapátiból, már megkezdődtek a tárgyalások a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének lehetséges helykijelöléséről. Ennek a kutatási folyamatnak egyik fontos állomása Kővágószőlős, ahol 2000. február 25-én Tájékoztatási irodát nyitott a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. és a község önkormányzata. Az iroda ünnepélyes megnyitásán megjelent Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke, dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, Maróthy László, az RHK Kht igazgatója, a megyei közgyűlés tagjai és a hat környező település polgármestere. Kovács Győző, Boda polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd szólt a hat település és az RHK Kht. között létrejött megállapodás fontosságáról, melynek lényege a lakosság objektiv és naprakész tájékoztatása. Maróthy László azt hangsúlyozta, hogy számára az iroda megnyitása azon hitét erősíti, miszerint van ennek az országnak olyan térsége, vannak olyan lakóközösségek, amelyek az ország nehéz problémáinak megoldásában készséget mutatnak és a makacsul ellenálló problémák megoldásához segélykezet nyújtanak. Dr. Rónaky József kiemelte a környező települések önkormányzatainak fontos szerepét, mert azok vezetői felismerték, hogy ez a munka akkor lehet eredményes, hogyha ők ennek a munkának minden lépéséről tudnak, minden lépésében aktívan részt vehetnek, és minden döntés meghozatala előtt képviselhetik véleményüket és a lakosság véleményét.-béri -Ötven éves a villamosmérnöki kar A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatika Kara február 18-án jubileumi ülésen emlékezett meg a villamosmérnöki kar megalakításának fél évszázados évfordulójáról. Budapesten a XI. kerület Pázmány Péter sétányon található szép új épület nagyelőadója megtelt az ünneplésre, visszaemlékezésre és jövőbe tekintő gondolatok kicserélésére érkezett hallgatósággal. Készülve az ünnepi eseményre Szentirmai László egyetemi tanár, az éppen száz éves Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja, az Elektrotechnika folyóirat 1999. 2. számában megjelent „Gondolatok és beköszöntő az ELEKTROTECHNIKA centenáriumi sorozatához” című cikkében megjelent sorain elmélkedtem: „Herbert HOOVER, az Egyesült Államok 31. elnöke, aki maga is mérnök volt, igen találóan jellemezte a mérnöki pályát (a mérnök a technikával különböző szinteken foglalkozó képzett szakemberek gyűjtőfogalmaként vált ismertté az angolszász országokban): - Á mérnök a tudomány száraz csontjait élettel tölti meg, kényelemmel és reménnyel ruházza fel. Ez egy nagyszerű hivatás: munkahelyet teremt, és otthonokat létesít, növeli az életszínvonalat és az élet minőségét. Ez a mérnök különleges privilégiuma.” Milyen jó volna, ha a magyar törvényalkotók és a végrehajtó hatalom képviselői is belátnák azt, mennyire találóan fogalmazott a Stanfordban végzett amerikai politikus. Dr. Pap László dékán megnyitója után Staub Elek villamosmérnök, a MATÁV Rt elnök-vezérigazgatója „A kommunikáció világa” című színvonalas prezentációjában kiemelte, hogy cégénél a tudás hordozói a mérnökök. Rávilágított a távközlés, informatika és a szórakoztató elektronika konvergenciájára, a távközlésben kialakult verseny jótékony hatásaira, a csomagkapcsolás és a mobilitás iránti megnövekedő felhasználói igényekre. A mobil távközlésben az elmúlt öt évben közel ezerszeres kapacitásnövekedés volt tapasztalható, ami előre vetíti, hogy továbbra is ez a legdinamikusabban fejlődő kommunikációs terület. A mérnökképzésben figyelembe kell venni az országunk sajátosságaihoz illeszkedő fejlődési utakat, a technológiai fejlesztések hiányzó elemeinek lefedését, a méréstechnikát és a hálózattervezést. Második előadóként Boda Miklós fizikus (az Ericsson Radio Systems, Stochkholm) az egyetem és az (ipari) alkalmazott kutatás kapcsolatát elemezte. Kiemelte, hogy jövőnk kulcsa az oktatás, és a történelmi példák is azt mutatják, hogy csak az érett társadalom képes befogadni az új technikát és azt alkalmazni. Megdöbbentette a hallgatóságot azzal a kijelentéssel, hogy diplomáinknak is van élettartama, és a paradigmaváltásokra fel lehet az életfogytig tartó tanulással készülni. Felgyorsult világunkban az 50 millió felhasználó eléréséhez szükséges évek száma a rádió esetékben 38 év, a PC esetében 16 év, az Internet esetében csupán 4 év volt. Előadásában felvázolta az ipari fejlesztés, az alkalmazott kutatás és az akadémiai kutatás egymásra épülő koncepcióját, melyben fontos szerepe van az egyetemi PhD képzésnek. Az Ericsson oda megy, ahol kompetenciát talál, így az elmúlt 8 év együttműködése a BME-vel az ifjú magyar kutatóknak világsikert eredményezett. Harmadik előadóként dr. Tuschák Róbert egyetemi tanár - 1973-1979 között a villamos kar dékánja - rendkívül élvezetes, élménydús és humort sem nélkülöző előadást tartott a Villamosmérnöki és Informatikai Kar történetéről. Szünet után Gyulai József „A ma látható és a felszín alatti eredmények a mikroelektronikában” cimű előadása követte a sort. Tombor Antal villamosmérnök, az MVM Rt OVT vezetője a magyar villamos energiarendszer jövőjét vázolta fel, majd Steiner László „Automatizálás és méréstechnika” című előadásában felhívta a fiatal mérnökhallgatók figyelmét az angol nyelvtudás minimum középfokú szintjének szükségességére. A szakmai konferenciát egy matematikus, Havass Miklós a SZÁMALK elnöke, a MTESZ alelnöke zárta. Előadásában az informatika eddig megtett útja mellett a jövőt illetően igyekezett prognózist is felvázolni. Pár év múlva a Villamos és Informatika Kar megnevezés egy harmadik szóval is gyarapodhat: Intelligencia. Kiemelte az általános műveltség, a folytonos és folyamatos tanulás képességének fontosságát, a biztos etikai alapokon nyugvó ítélőképesség szükségességét. A jövő informatikusa, mint generalista csak az említett követelmények teljesítésével tudja betölteni történelmi szerepét. A zárszóban a dékán felhívta a hallgatóság figyelmét az elmúlt 50 évet, a jelenlegi képzési rendszert bemutató angol nyelvű kiadványra, amelyet az érdeklődők számára a hivatal biztosít. (1111. Bp. Egry József u. 18. VI épület, fsz. 2. Tel: 463-1501, fax: 463-3580) Lejegyezte: Sipos László
