Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1999-03-01 / 3. szám

6. oldal ATOMERŐMŰ 1999. március Hírek az ESZI-ből Február 12-én zajlott le a közép­iskolai felvételi vizsga, a tapasz­talatokról és eredményekről a beiskolázásért felelős Borbás Tamás minőségügyi vezetőtől kaptunk rövid tájékoztatást. Hasonlóan a tavalyi évhez, több mint 2,5-szeres volt a túlje­lentkezés. Felvételi vizsgára 210 diák jelentkezett. A következő, 1999/2000-es tanévre 88 fő nyert felvétel: Paksról 43, Szekszárdról 5, Tolna megyéből 77, Bács-Kis­­kun megyéből 8, Baranya, Fejér, Heves megyéből 1-1, PA Rt-os szülő gyermeke 32 fő. A műszaki szakok írásbeli vizsgája matematika-magyar feladatokból állt. A menedzser­­asszisztens szakon a magyar fel­adatok mellett műveltségi teszt kitöltése szerepelt. A felvételi vizsgákat egy későbbi időpont­ban orvosi alkalmassági vizsgá­lat követte (színtévesztés kiszű­rése). A legtöbb osztályt 16 fős létszámmal indítják. A követ­kező tanévben is 5 éves lesz va­lamennyi szak, így a számítás­­technikai programozó, a mene­dzserasszisztens, az elektronikai technikus, az elektrotechnikai technikus és a fémipari minő­ségbiztosítás szak. A 10. szalagavató Az ESZI február 27-én meg­tartott szalagavatója kétszere­sen is ünnep volt az iskola éle­tében. Egyrészt a 85 végzős di­ákot köszöntötték-búcsúztatták, másrészt az iskola 10. szalag­avatóját is ünnepelték. Az ESZI 1986-ban nyitotta meg kapuit, és 1989-ben már egy búcsúzó szakmunkás évfolyammal sor került az első szalagavatóra. Az iskola hagyományte­remtő szándékkal, közvetlenül az ünnepség előtt díszebéddel vendégelte meg végzős diákjait az ASE étteremben. A VMli­bán megtartott szalagavató ün­nepély kellemes hangulatban zajlott. Meghitt verssorokkal, kedves zenei összeállítással kö­szöntötték társaikat a harmad­évesek. Dr. Gálos István igaz­gató szavai útravalóként szol­gáltak a közeli megmérettetés­hez és a további életúthoz. A hat végzős osztály röpke műso­rai közt kapták meg a diákok a tanulóéveket igazoló „1995-1999. Energetikai Szakképzési Intézet” feliratú szalagot. Ezt követően a Mazsorett tánccso­port látványos fényprodukció­val bűvölte el a közönséget. Az ünnepség záró részében került sor az évfordulós megemléke­zésre. Színpadra szólították az egykori alapító iskolaigazgatót, Kováts Balázs főmérnököt, akinek néhány múltidéző kér­dést tettek fel, de nem kerülhet­ték el a kérdéseket a diákokból lett tanárok sem. Befejezésül a tanári kar egy erre a célra írt dallal kedveskedett a szalag­avató ünnepelt diákjainak. A szalagavató ünnepség bál­lal folytatódott az intézet sport­csarnokában. A nyitótáncot a harmadévesek mutatták be. Fergeteges hangulatot varázsolt a JOY zenekar, és nagy sikerrel szerepelt az est sztárvendége, a PMD Blues Band. A tanárok és szülők részére az iskola aulájá­ban baráti estet rendeztek, melyhez a talpalávalót a Tuki duó szolgáltatta. A rendkívül sikeres és emlé­kezetes szalagavató hátterében harmadévesek álltak. Köszönet illeti Polyáné Tóth Judit és Leskó László szervező tanárok szívből jövő munkáját. LA Verssel köszöntötték A fiatal versmondók Hangulatos irodalmi est színhe­lye volt a Művelődési Központ március 5-én, ahol „A 20 éves város a paksi költők szemével” című műsort élvezhette a pub­likum. Az est vendége volt Pá­­kolitz Istvánná és dr. Szíjártó István kandidátus. Bagdy László alpolgármester meleg szavakkal, kézcsókkal és egy csokor virággal köszöntötte Pákolitz István özvegyét, Gabi nénit. Ezt követően Szíjártó István méltatta a „Millecente­­nárium Paks” című, 1996-ban megjelent kötet költőit és kép­zőművészeit, akik a helyi kul­túra zászlóvivői, önismeretünk és önbecsülésünk fontos sark­kövei. A méltató szavak után fiatal előadók - Strasszer And­rea, Haholt Adél, Volf Klaudia, Wartig László, Acsádi Gabi, Niki János, Csuta Tamás - tol­mácsolásában hangzottak el a már említett kötetben szereplő költők versei. Horváth Mária és Nagy Mariann pedig zongorajá­tékukkal emelték az est hangu­latát. Az előadott verseket hall­gatva az ember önkéntelenül végigpörgette magában a meg­élt húsz évet, az indulásuk ne­hézségeit, a város nyújtotta publikációs lehetőségek szűkös voltából eredő „asztalfiók­­komplexust”. Felidéződött a hallgatóban 1985, amikor elsőként jelent meg Kuti Horváth György ver­seskötete, az ÁFÉSZ támogatá­sával, a Paksi Mozaik, melyben már több alkalom nyílt a meg­szenvedett versek közreadá­sára. A nehéz és keserves indu­lás után a mai helyzet jobb, mint annak idején reméltük, hi­szen az „első generációs” költő­ink már rendelkeznek önálló kötettel. Közben már a „máso­dik generáció” is megjelent verseivel a Paksi Tükör, A Közvélemény és a Helyijárat megjelenő számaiban. A Jámbor Pál, Babits Mihály és Pákolitz István örökébe lépő L. Németh Erzsébet, Acsádi Rozália, László Kovács Gyula, Szarka József, Oláh Zoltán és Miszlai Gyula által reprezentált „első generáció” után egyre ha­tározottabban van jelen a mai paksi irodalmi életben a „má­sodik generációs” Lovászi Pákolitz Istvánná Endre, Rácz Diána, Gáts Krisz­tina Beáta, Szalai Szilvia, Pa­taki Tímea, Pacskó Szilvia, Csanádi István Antal, hogy csak néhányat említsek a sze­rencsére jóval hosszabb listáról. Úgy tűnik, kezd beérni annak a gondolkodásnak a gyümölcse. mely - többek között - a tehet­séges paksi fiatalok felkarolását tartja szem előtt, és a lehetősé­gekhez mérten egyre határozot­tabb támogatást nyújt a város irodalmi és művészeti életének felkarolásához.- béri -Gondolatok az emberről... ••• az emberről és a városról Ebben az évben lett 20 éves város Paks.- Családommal húsz éve élek Pakson — gondolom ezt még sokan elmondhatják, hisz akkoriban az erőmű vonzásá­ban sokan jöttünk ide. Húsz éve született kisebbik fiam, ő már idevalósi. Az idő gyorsan elszaladt, és pici gyermekeim felnőtt férfiakká értek. Nekem ennyit jelent a 20 év, felnőttek a fiaim. És a városnak mit je­lent? Talán hasonlót, ő is fel­nőtté vált. Akik itt élünk már jó ideje, tudjuk milyen volt és milyenné lett. Sokat fejlődött, gyarapodott, szépült. Megsze­rettem. Szeretem, amikor tavasszal virágba borul, amikor a Duna lehelete végigsimogatja a gesztenyefák tenyérnyi leve­leit. Szeretem, hogy erké­lyünkről a kilátást a szek­szárdi dombok teszik változa­tossá és a homályból néha előtűnik szeretett Zengőm csúcsa is. Az atomerőmű este nyújtja a legszebb látványt, amikor a sok lámpa fényétől csillogva mutatja magát. Át­tekinthetek a „túlsó félen” ágaskodó kalocsai templom két tornyára, de még a Duna kanyargó folyása is belefér a képbe. Kedves nekem ez a város. Ezt az érzést és ezeket a gon­dolatokat a Paks várossá ava­tásának évfordulójára rende­zett kiállítás hozta elő bennem, ahol a változatos témájú, stí­lusú képek, festmények alkotói között sok ismerősre találtam. Művészetben és lélekben is gazdagodik ez a város, amit az itt élők közössége fejleszt és ápol. Jó idetartozni! A Természet Világa Megjelent a Természet Világa — természettu­dományi közlöny — 1999. januári száma, címképén egy ördög­­hallal. Százharminc éve, 1869. január 10-én a Magyar Királyi Termé­szettudományi Társulat indította útjára havi fo­lyóiratát, a Természet­­tudományi Közlönyt. A TTK volt Magyaror­szág első, nagysikerű, valóban rangos tudo­mánynépszerűsítő fo­lyóirata, amely első­sorban a magasabb képzettségű értelmi­séghez szólt, gyorsan, pontosan tájékoztatott a természettudományok minden ágának új eredményeiről. Jelen­legi címe: Természet Világa. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat és a Magyar Hivatalos közlönykiadó termé­szettudományi közlö­nyének januári számá­ból megtudhatjuk miért „balkezesek” a fehérjé­ket felépítő aminosa­­vak. Az érdeklődésre számot tartó szakcik­kek címei: - Waterloo az immunrendszerben, állandó küzdelem a pa­raziták és az immunka­tonaság között. — Az egyedfejlődés hármas egysége: az anya, a magzat és a méhlepény. — Idegenek a filippinók között. — A matematika két nagy válsága. — A fizika világteremtő köl­csönhatása. — Bioinvá­zió! — Az áltudomá­nyok elleni küzdelem. — Az emberi arc mint a nemi szelekció egyik terméke. A hátsó borí­tólapon Bolyai Farkas­tól és Bolyai Jánostól egészen Rényi Alfrédig bezárólag megismer­kedhetünk jeles mate­matikusaink Névjegy képleteivel. Sipos László

Next

/
Oldalképek
Tartalom