Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-03-01 / 3. szám

1998. március Atomerőmű 5. oldal Húsz éves a könyvtárunk FOTÓ: BÉRI Könyvajánló Sipos László rovata HÜTTE és az Atomfizika (Folytatás az 1. oldalról.) — Könyvtári gyűjtőkörünk az erőmű tevékenységi köréhez tartozó szakirodalom, főleg az atomerőműves szakirodalom tel­jes körű gyűjtése. Mivel ebben a témában a szakmai könyvek zömmel angol és német nyelven jelennek meg, mi teljeskörűen gyűjtjük az idegen nyelvű szak­­irodalmat is. Jelentős a folyóirat gyűjteményünk, melyek túl­nyomó többsége szintén német és angol nyelvű. A közkönyvtá­raktól eltérően, mi a különböző osztályok igényeit is figyelem­mel kíséijük és kívánságuk sze­rint rendeljük meg részükre a szakmai kiadványokat. — A szakmai kiadványok manapság igen drágák, megvé­telükre van elég pénzük? — Bizony mind a folyóira­tok, mind pedig a szakkönyvek igen drágák, de kellő odafigye­léssel, jó szervezéssel ki tudjuk elégíteni az igényeket. Persze ez nem azt jelenti, hogy korlátlan példányszámban vesszük meg a kiadványokat. Egyébként erre az évre 18,5 millió forint beszerzési keretünk van. Ez az összeg biz­tosan irritáló mondjuk a városi könyvtár dolgozóinak szemé­ben, de gondoljunk bele: előfize­tünk olyan angol vagy német nyelvű szaki folyóiratot, mely­nek előfizetési ára egy évre 6- 700.000 Ft. — Nagyon sok számítás­­technikai szakkönyvet látni a polcokon. Ilyen nagy az igény ezen a területen? — Igen, nagyon sok számí­tástechnikai szakkönyvünk van, mert ami a piacon megje­lenik és szakembereinknek szükségük van rá, azt egy-két példányban biztosan megvesz­­szük. — Milyen kölcsönzési gya­korlatot folytatnak ? — A mi kölcsönzési gyakor­latunk eltér a közkönyvtáraké­tól, mert nálunk egy-egy szak­­könyv munkaeszköz is. Ezért nincs kölcsönzési idő, akár évekig egy személynél lehet a könyv vagy folyóirat. Termé­szetesen a nyilvántartási rend­szerünk is eltér a hagyomá­nyostól, ugyanis mi pillanatok alatt meg tudjuk mondani, hogy egy adott könyv kinél van. Naprakészen tudunk kommu­nikálni az olvasóval, adott eset­ben be tudjuk kérni a kívánt könyvet. — A könyvtárba lépve nagy változást tapasztaltam, szebb, áttekinthetőbb, tágasabb lett a könyvtár. — Igen, mert 1997. júniusá­ban bezártunk három hétre és teljes körű felújítás történt, 10 millió forintot fordítottunk a könyvtár korszerűsítésére és csinosítására. — Milyen a forgalmuk, kik és mit kölcsönöznek leggyak­rabban? — Általában a legnagyobb forgalma a számítástechnikai szakkönyveinknek van. Növeli a forgalmunkat, ha az Oktatási Központban tanfolyam van, mert a szünetekben nagyon so­kan jönnek be. Van egy bizo­nyos kör, mely rendszeresen olvassa a szakmai körének szóló szaklapokat. Egyre nö­vekvő azok száma, akik CD-t kölcsönöznek, ugyanis 1994. januárjától ilyen szolgáltatá­sunk is van. Ezek a CD-k ter­mészetesen zömmel számítás­­technikai, és nyelvi lemezek, vagy szótárak. Itt viszont van kölcsönzési határidő, kezdet­ben egy hét volt, de ahogy nö­vekedett az állományunk, úgy növeltük a kölcsönzési időt, je­lenleg ez két hét. Ezt fegyelme­zetten be is tartják az olvasók. — Mennyire tudják kielégí­teni az olvasói igényeket? — Természetesen nem tu­dunk minden könyvet, folyóira­tot vagy CD-t megvenni, vi­szont jól működik a könyvtár­­közi kölcsönzési rendszer. Nagy segítségünkre van az Or­szágos Széchenyi Könyvtár, mert segítségükkel külföldről is tudunk kölcsönözni. Napi kap­csolatban állunk az Országos Műszaki Könyvtárral, a debre­ceni KLTE könyvtárával, a Közgazdasági Tudományegye­tem Könyvtárával és a BME Központi Könyvtárával. így minden igényt ki tudunk elégí­teni, legfeljebb egy-két hetet kell várni. Lehetőségeinket még jobban bővíti majd az In­ternet, mert az első félévben öt munkahellyel, öt géppel lépünk be a világhálózatba. — Végül engedjen meg egy személyes kérdést: mikor és honnan került a műszaki könyv­tárhoz? — Az ELTE könyvtár-ma­gyar szakán végeztem és a szombathelyi megyei könyv­tárba kerültem, ahol az olvasó szolgálat vezetőhelyettese vol­tam. A férjem révén kerültem Paksra és a vállalathoz, az ak­kor alakuló könyvtár élére 1978. február 1-jével. Tehát közművelődési könyvtárból ke­rültem egy műszaki szakkönyv­tárba. Nem okozott gondot az átállás, mert csak egy könyvek­kel teli szekrényt vettem át és gyakorlatilag együtt nőttem fel a könyvtárral. Beregnyei Szilárd Leó születésének szá­zadik évfordulóján a Springer Hungarica Kiadó két rendkívül értékes - a Paksi Atomerőmű Rt. Műszaki Könyvtárban is megtalálható - kiadványára szeretném irányítani az olvasók figyelmét. C HÜTTE - A mérnöki tudomá­nyok kézikönyve Öt éve, 1992 végén karácsonyi ajándékként jelent meg a szak­könyv piacon a Springer Hun­garica Kiadó gondozásában 1586 ábrával Hütte mérnöki tu­dományok kézikönyvének első magyar nyelvű kiadása. Akkor kicsit drága ajándékként, de úgy érzem most is, hogy ennek ellenére minden pénzt megér. Az eredeti német nyelvű HÜTTE első kötete 1857-ben, 140 éve ,.Mérnök zsebkönyv­ként” jelent meg a HÜTTE Egyesület Kiadásában. Azóta természetesen a mérnöki tudo­mány fejlődése révén a nélkü­lözhetetlen ismeretanyag is fo­lyamatosan bővült, így a zseb­könyv jelző is lekerült a cím­lapról. A HÜTTE egyetlen kö­tetben foglalja össze az alábbi mérnöki tudományterületeket: matematika és statisztika, fi­zika, kémia, anyagtan, műszaki mechanika és áramlásmecha­nika, műszaki termodinamika, elektrotechnika, méréstechnika, szabályozás- és vezérléstech­nika, - műszaki informatika, fejlesztés és konstrukció. A teljes új koncepciójú könyv a fentieken túlmenően olyan területeket is tárgyal, amelyek a műszaki életben is egyre nagyobb jelentőséget kapnak: szabványosítás, minő­ségbiztosítás, jog, szabadal­mak, üzemgazdaságtan. Az is­meretanyag korszerűségének köszönhetően minden mérnöki munkát végző szakember kézi­könyve, szakmai segítője lehet. A magyar nyelvű kiadáshoz a Springer Hungarica Kiadó „bibliaként” aposztrofálja az alapművet, melyet egyaránt jól tud használni az egyetemista és a gyakorló mérnök. Tartalmilag a mai kor mérnöki tudományá­nak nemzetközi színvonalát képviseli és minden időben képviselte a HÜTTE. A „ma­gyar technikát” korábban a né­met műszaki-tudományos kul­túrába segített beágyazni, s eh­hez a magyar műszaki felsőok­tatás is segített. Mára a műszaki fejlődés a tudományos világ nyelve az angol, melyet a kiadó természetesen követ. A mai korszerű mérnöki gondolkodás minden fontos elemét megtalál­juk, ehhez elég ha a tartalom­­jegyzék logikáján végigfutunk. Ajánlom mindazon mérnökök­nek, technikusoknak, műszaki fejlesztőknek, műszaki taná­roknak és hallgatóknak, akik követni kívánják a műszaki-tu­dományos ismeretek egyre halmozódó anyagát. SH atlasz - A TOM FIZIKA „Az atomfizika fogalmát a lai­kusok egy felfoghatatlan tudo­mány képzetével társítják, amely az emberiséget a teljes önmegsemmisítés lehetőségé­vel ruházza fel, de amely az új energiaforrásokkal a túlélést is biztosítani képes.” - kezdi be­vezetőjében Bernhard Bröcker, a szerző, a dtv-Atlas zur Atomphysik című eredeti mű­vében. Á szagtalan, színtelen és műszerek nélkül érzékelhetet­len sugárzás megértéséhez az - SH atlaszokból már jól ismert módon - színes ábrák és részle­tes szövegoldalak segítségével igyekszik segítséget nyújtani. Áttekintést kapunk az atom-, az atommag- és az elemi részecs­kefizika módszereiről és ered­ményeiről. Nem szükséges a bonyolult matematikai eszkö­zöket alkalmazni az ismeretek elsajátításához. A szerző és a két grafikus különös gondot fordított a vizuális megjelení­tésre, hogy a laikusok is el tud­ják képzelni a bonyolultnak tűnő atomfizikát. Ügyanígy érthetőek a mérési módszerek leírásai, melyek alapján az ol­vasó is különbséget tud tenni az ismert tények és a hipotézisek vagy modellszerű elképzelések között. Röviden a tartalomból: Az első felfedezések. Kvantum elmélet. Atomhéj és molekulák. Mérési módszerek. Magfizika. Magmodellek. Elemi részecs­kék, kölcsönhatások, detekto­rok. Sugárforrások. Reaktorok. Az atombomba. Sugárvéde­lem... Kiemelkedő gazdasági jelen­tősége miatt az atomreaktorok­nak és a fúziós kutatásoknak önálló fejezetet szentelt a ki­adó. A csernobili atomreaktor­­baleset óta az atomenergia bé­kés felhasználásának veszélyeit a nyilvánosság előtt a korábbi­nál sokkal részletesebben kezd­ték tárgyalni az emberek. 1986- ban az „év szava a becquerel” lett. Az atomenergia által kivál­tott társadalmi konfliktust az ajánlott könyv ugyan nem tudja megoldani, ahhoz azonban hozzájárul, hogy az olvasó saját ismeretei alapján megítélhesse, hogy a politikai erők a jövőben miről is döntenek. Ha valakinek bekötik a szemét, senkinek. Ha játékból, akkor mindenkinek. (A felvétel a februári balatonfüredi PADOSZ bizalmi továbbképzésen készült.) Kinek tetszik? Tájkép „csata után”. Hónapok óta Dunakömló'd és Dunaföld­­vár között a 6-os út mellett, mindkét oldalon a felvételen látottak szomorú látványt nyúj­tanak. Sokunkban felvetődik kérdésként, miért kellett ki­vágni az út menti fák jelentős részét? Ültetnek e helyette fa­csemetéket? Ha a feldarabolt fákat elszállítják, csak a föld­ből kilátszó fatuskók sokasága jelzi, hogy itt valamikor sok fa volt. Ami biztos az biztos. Ha már csak a kerékpárból a váz ma­radt meg, legalább azt ne vigye el senki. A lakat és a lánc bi­zonyítja, hogy a gazdája félti a kerékpár „torzót”. Nem rossz megoldás, de a legjobb mégis az lett volna, ha decemberben a kerékpárt kiselejtezik. Összeállította: Majoros János Ez a föld eladó. Hónapok óta Dunaföldvár határában a 6- os út mellett táblán hirdeti a tulajdonos az eladási szán­dékát. Valamikor az a mon­dás járta, „azé a föld, aki megműveli”. Ma már nagyot fordult a világ. Ma azé a föld, akinek van rá pénze. Nemcsak a megvételre, ha­nem a megművelésre is sok pénz kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom