Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-12-01 / 12. szám

4. oldal ATOMERŐMŰ 1998. december Árvízi mentők a Felső-Tiszán Az évszázad árvize pusztított novemberben a Felső-Tisza vidékén. Ahol a fi­zika törvényei erősebbek voltak, mint az emberkéz által épített védó'gát, ott bizony tragédiák is történtek. Nap mint nap láthattunk megdöbbentő képso­rokat a televízióban az összedőlt házakról, a mindenüket elvesztett tehetetlen lakosokról. Szinte egy emberként mozdult meg minden magyar, s aki tehette, élelmiszerrel, meleg ruhával, takaróval vagy pénzadománnyal segített Ketten innen az atomerőműből a mentési munkában is részt vettek. Kniller Attila és Tóbi József, az Atomerőmű Tűzoltóságon dolgoznak. Egy hétre beálltak a Magyar Speciális Mentők Készenléti Egységéhez életet menteni. — Eredetileg többen indultunk volna el, de csak mi ketten tudtuk ilyen gyorsan elintézni a papírokat és a szükséges okmányokat - kezdi Tóbi József a történetet. - Nyolc fős csapat állt fel végül, nagyrészt tűzol­tókból, illetve a szekszárdi PV-pa­rancsnok is csatlakozott hozzánk. Miskolcon találkoztunk, ahonnan Nyíregyházára kellett elmennünk, mert a vezetési törzs ott tartózkodott. Innen Vásárosnaményba irányítottak bennünket, itt egy kiürített művelő­dési házban töltöttük az első éjsza­kát, mert az utasításig itt kellett ál­lomásoznunk. — Milyen feladatot kellett vég­rehajtani a csapatnak? — Egy hatszemélyes gumicsó­nakot vittünk magunkkal, ami arra volt hivatott, hogy ha gyorsan jön az árvíz, és nem tudják elhagyni a lakó­házukat az emberek, akkor őket ki­mentsük. Azt tapasztaltuk, hogy na­gyon sokan féltették az ingóságaikat, a holmijukat, és nem akarták el­hagyni a házaikat. Ekkor hallottuk a rádióban, hogy Tiszabecs szomszéd­ságában ukrán oldalon átszakította a Tisza a gátat, és az emberek a házak tetején vátják a mentést. Ekkor fel­hívtuk a védelmi bizottságot, ahol megerősítették az információt, és ekkor indítottuk el a közös határátlé­pést a mentés érdekében. A határőr­ség példás gyorsasággal, másfél óra alatt megadta a csoportos átlépési engedélyt számunkra. Három autó­val léptük át a határt, mert ezekben voltak azok a fontos életmentő esz­közök, amelyekre szükségünk lehe­tett a mentés során. A látványt soha nem felejtjük el. Az ukrajnai Tiszabökény légvonal­ban hat kilométerre található Tisza­­becstől, magyarok lakta falu. A két település között mintegy negyven méter hosszan szakadt át a gát, és visszafelé öntötte el Tiszabökényt a víz. Itt kellett az embereket a lakó­házakból, a házak tetejéről kimen­teni, és nagyon gyorsan meg kellett kezdeni a mentést, mert az átázott fa­lak miatt sorra dőltek össze a házak. Sötétedésig folytattuk a mentést, az­tán vissza kellett térnünk Magyaror­szágra, mert csak egy napos volt az engedélyünk. A következő napokon itthon segítettünk a gátak erősítésé­ben, mert már ott is várták a Tisza te­tőzését. Még egy alkalommal kellett Ultrájában mentenünk, Mezővári­ban. Hiába jelezték a lakosságnak, hogy jön az árvíz, senki nem hitte el, és nem menekültek el időben. Rajtuk kellett segíteni, az élet­mentés volt a legfontosabb. Hosszú távon meghatározó élmény marad, ami ott történt.- em -Kruller Attila és Tóbi József FOTÓ: -BÉRI­Mutasd az írásod, megmondom, ki vagy A grafológia feltár, a pszichológia gyógyít Gondolkodási képesség, alapjellemzők, átlátóképesség, rendsze­rező képesség, rugalmasság, döntési képesség, határozottság, következetesség, feladattudat, felelősségtudat, irányítói képes­ség, önállóság, együttműködés, fegyelmezettség, szabálytisztelet, szorgalom, fejlődésigény, elhivatottság, megbízhatóság, kiegyen­súlyozottság, monotónia tűrés, stressz tűrés. Ezeket a személyi­ségjegyeket vizsgálták abban a grafológiai vizsgálatban, amely­nek célja az Atomerőmű Tűzoltóság jövendőbeli vezető rétegé­nek kiválasztása. Ennek kapcsán kértük a vizsgálatot elvégző igazságügyi szakértőt, meséljen lapunk olvasóinak erről a Ma­gyarországon egyre gyakrabban hallható módszerről. Amikor elkészül egy ember személyiségképe, azonnal lát­ható, hogy melyek azok a képes­ségek, amik fejlesztésre szorul­nak, és melyek azok, amik való­ban megvannak az adott mun­kakör betöltéséhez. Ehhez a cé­gek megadják a különböző szempontokat a grafológusnak - aki az Atomerőmű Tűzoltóság esetében egy igazságügyi szak­értő volt és ezek figyelembe­vételével készítik el a szakembe­rek a személyiségképet. A sze­mélyiségünk folyamatosan vál­tozik, fejlődik, így két évig ér­vényes az a vizsgálati kimutatás, amit az adott személy kézírásá­ból megállapítanak. Egy ilyen munkahelyen, mint a tűzoltóság, nagyon fontos, hogy ki lehessen számítani, hogy váratlan vész­helyzetben ki hogyan reagál az eseményekre. Egy komplett személyiségvizsgálathoz nem elég egy aláírás. Abban is meg­találhatók az illető főbb jellem­zői, de egy mindenre kiterjedő vizsgálathoz egy oldalnyi írott szöveg szükséges. Ebben az írásban az emberek saját gondo­latait kérik leírni, például az el­következendő egy-két év tervei­ről, elképzeléseiről. Nem a tartalom, nem a kül­alak a fontos, hanem a betűfor­mák. Ezt vizsgálják az igazság­ügyi szakértők. Ahhoz, hogy va­laki ilyen munkát végezzen, felső fokú képzettséggel kell, hogy rendelkezzen. Ezután újabb hárojn-négy éves képzés vár az illetőre, mert a személyi­ségelemzés pszichológiai alap­­képzettséget igényel. Ezért álta­lános és személyiség lélektani, patopszichológiai és szociál­pszichológiai tanulmányokat is folytatnak. Szükség van továbbá öt éves szakmai gyakorlatra. Az igazságügyi szakértői munka bi­zalmi állás. Egy adott cégnél, vagy aki ezt a grafológiai vizs­gálatot igényli, először is a leg­fontosabb, hogy a vizsgált sze­mély beleegyezése megtör­tént-e? A személyiség védelmét ugyanis maximálisan biztosítani kell. Tehát egy munkahelyi vizsgálat során senki nem kap­hat információt a vizsgált sze­mély magánéletéről. Természe­tesen ha valaki saját kérésére önmaga vizsgálatára ad megbí­zást, azt elvégzik, de az elemzést szigorúan zárt borítékban sze­mélyesen csak az érintett kap­hatja meg. Ez az adott személyi­ség pillanatnyi állapotáról ad képet. A grafológiai elemzést el­végző abban adhat tanácsot, ha valakinek szakemberhez kell fordulnia. A grafológia feltár, a pszichológia gyógyít. (C. M.) A szekszárdi tűzoltóság története „Ez a tűz öl is, nem csak melegít. Ezt a tüzet nem viheti vissza, aki hozta. Itt lobog, vagy szendereg A gondjainkra bízva”. A fenti címmel jelent meg a kará­csonyi ünnepek előtt Csöglei István könyve, amely 1873-tól 1998-ig foglalja össze a történelmi esemé­nyeket. A könyv ünnepélyes bemu­tatója december 21-én Szekszárdon, a Babits Művelődési Központban volt. Csöglei Istvánt, Pista bácsit, az atomerőműben is mindenki ismeri, hiszen az évenkénti kötelező tűzvé­delmi oktatásokat mindig igyekszik színesen megtartani, s megmutatni, hogyan bánjunk okosan a környeze­tünkben lévő, ám veszélyeket ma­gukban rejtő eszközökkel. Pista bácsi idén nagy munkába vágta fejszéjét. Hónapokon keresz­tül bújta a megyei levéltár papírjait, hogy minden hiányzó adat vagy esemény szerepeljen a kiadványban, hogy teljes képet adjon a könyv. Munkáját siker koronázza, hiszen már a bemutató előtt kiderült, hama­rosan utánnyomásra lesz szükség, annyira nagy az érdeklődés. Mi pedig gratulálunk és további sikereket kívánunk Csöglei Pista bácsinak! A VII. Magyar Minőségi Hét nemzetközi konferencia ajánlásai A VII. Minőségi Konferencia is rámu­tatott annak a szükségességére, hogy a hazai gazdálkodók széles körben meg­ismerkedjenek az EU minőség-filozó­fiájával és politikájával, az ezekből következő szabályokkal, direktívák­kal, minőségi, környezetvédelmi, biz­tonsági előírásokkal, amelyek betar­tása alapja és egyben feltétele is an­nak, hogy versenyképesek legyenek az európai és más, fejlett piacokon. Az előadások, a kerekasztal megbeszélé­sen mutatkozó érdeklődés bizonyítot­ták, hogy ez ma az egyik, a szakmai közvéleményt legjobban foglalkoztató témakör. Az elhangzottak alapján a konferencia a következő ajánlásokat fogalmazta meg. 17 A harmonizáció egyik feltétele a hazai menedzserek következetes elhatározása, hogy a műszaki szabályozásban átvegyék az EU gondolkodásmódját és üzletpolitikáju­kat, stratégiájukat ennek megfelelően alakít­sák ki. Ismerniük kell a többi között a mű­szaki biztonság, a megfelelőség-értékelés és tanúsítás követelményeit, a CE jelölés al­kalmazásának feltételeit, előírásait, a vizsgá­latok, a méréstechnika, a meteorológia szakmai ismereteit, a minőségügyi rendsze­rek fejlesztésének és tanúsításának szerepét. Ezen alapul a szakmai és menedzsment is­meretek, műszaki megoldások, módszerek átvétele, amelyek alkalmazása szükséges az EU követelmények, iüetve az ezeknek meg­felelő magyar jogszabályok betartására. Az Európai Unió előírásaiban foglalt műszaki követelmények teljesülésének be kell épül­niük a vállalkozások fejlesztési terveibe és tevékenységébe. Ehhez intenzív ismeretter­jesztésre és propagandára van szükség. 2 J Az ismeretek elterjesztésében és a mi­nőségtudat fejlesztésében kiemelkedő sze­repük van a felső- és középfokú oktatási in­tézményeknek, a szakmai társadalmi egye­sületeknek, szövetségeknek, kamaráknak és nem utolsó sorban a sajtónak is. A minőség­ügyi oktatás színvonalának emelését a PHARE TDQM programja anyagilag is je­lentősen támogatta. E programnak és az Ok­tatási Minisztérium ezt követő pályázatának köszönhetően részben már elkészültek azok a modulárisan felépített anyagok, melyek felhasználásával a minőségügyi ismeretek oktatása általánossá válhat az alapképzés­ben, a szakirányú továbbképzésben és a gazdálkodó szervezetnél folyó képzésben egyaránt. A jövő legfőbb feladata a terjesz­tés, hogy e tananyagok minél szélesebb kör­ben fejthessék ki hatásukat és fenti szerveze­tek a saját tevékenységükben is érvényesít­sék a minőségbiztosítás elveit és gyakorla­tát. 37 Az Európai Unió-hoz való csatlakozás kormányzati feladatainak végrehajtását kormányintézkedések, határozatok, rendele­tek szolgálják. Végrehajtásuk napról-napra közelebb hozza a hazai jogi-intézményi rendszereket ahhoz, hogy megfeleljenek az EU követelményeinek. Emellett tudatos stratégiának és az ezt összefoglaló Nemzeti Minőségügyi Programnak kell segítenie a gazdasági szereplők felzárkóztatását, azaz felkészülésüket az új követelmények meg­ismerésére, betartására, ha szükséges, ehhez kapcsolódó új fejlesztések végrehajtására, beleértve a vizsgálati és méréstechnikai fel­adatokat. Ezek az akciók a minőség oldalá­ról támogatják fontos célunkat, a gazdasági növekedést Az ezt a célt szolgáló Nemzetközi Minő­ségfejlesztési Politika, fő követelményei: Céljában és tartalmában tükrözze a magyar életszínvonal és életminőség javulását, eh­hez humán és gazdasági tényezők fejleszté­sét Vegye figyelembe, és külföldi tapaszta­latok felhasználásával fejlessze tovább az eddig megszerzett hazai szellemi és tárgyi értékeket. A gazdaság modernizációja és versenyképessége, az Európai Unióhoz való integrációja a fenntartható fejlődés és a szel­lemi bázis fejlesztése alapján valósuljon meg. A Nemzeti Minőségügyi Program be­fejezés előtt áll. Véglegesítése előtt szüksé­ges a minél szélesebb körű társadalmi elfo­gadás, mert ez hozzájárul a bevezetés akadá­lyainak leküzdéséhez. Ennek fontos esz­köze, hogy a minőségügy iránt elkötelezett társadalmi szervezetek közös rendezvénye­ken vitassák meg a stratégia legfontosabb elemeit. A közös rendezvények hozzájárul­nak e társadalmi szervezetek együttműkö­désének kialakításához és szakmai erejük és presztízsük növekedéséhez. 4./ Az EU Miniszterek Tanácsának ál­lásfoglalása szerint az EU-tagjelöltek be­fogadásának, a megfelelőségigazolás köl­csönös elismerésének alapja a jogharmo­nizáció, amelynek elválaszthatatlan részét alkotják az EU-szabványok. A jogközelí­tés tehát a direktívák és harmonizált szab­ványok bevezetéséből áll. Minthogy ebben a tekintetben még sok a tennivaló, az eh­hez szükséges erőforrásokat növelni, és a szabványalkotást gyorsítani kell. 5.1 Az elmúlt években készült felméré­sek szerint, melyek a magyarországi enge­délyezési, felügyeleti és tanúsítási rend­szert vizsgálták, a hazai szabályozás jól halad és közel euro-konform. Ezt igazolja az is, hogy vizsgáló, ellenőrző, tanúsító szervezeteink nyugat-európai társszerve­zeteikkel jól és egyetértésben tudnak együttműködni. A piacfelügyelet területén viszont lemaradásaink vannak. Nagy elő­relépést jelent ezen a téren a fogyasztóvé­delmi törvény hatályba lépése, a gyakorlat azonban még nem kielégítő. Nem műkö­dik megfelelően az ellenőrzés, a piaci sze­replők nem kellően tájékozottak, a játék­­szabályok betartására sem kényszert, sem egyéb késztetést nem éreznek és még hi­ányzik a nyugat-európai értelemben vett szabályozott piac működéséhez szükséges erőtér. A vizsgálatok tanúsága szerint a magyar piacokon tömegesen bukkannak fel alkalmatlan termékek. Ezért hatékony­­nyá kell tenni az ellenőrzést, továbbá a gyártókat és forgalmazókat érdekeltté kell tenni a fegyelmezett, szabályozott piaci részvételben. Ennek fontos eszköze a fo­lyamatos felvilágosítás, melyben az állami és a fogyasztói szervezeteknek egyaránt fontos szerepük van. 67 Ki kell használni azokat a meglévő lehetőségeket - pl. az EU PHARE PRAQ III. Regionális minőségbiztosítási prog­ram, az EU. 5. keretprogramja és más EU és külföldi segélyek, hazai források - ame­lyek révén a nyugat-európai országok mi­nőségfejlesztési gyakorlata megismerhető és hasznosítható, továbbá törekedni kell további hatékony módszerek és források feltárására, amelyek az EU integráció szakmai feltételeinek megteremtését segí­tik elő és erősítik. A minőségügyi ismeretek okta­tása és az oktatás minősége konferencia ajánlásai 17 A minőségügyi szemlélet és ismere­tek társadalmi szintű elterjesztése érdeké­ben az iskolarendszerű, az iskolarendsze­ren kívüli alap- és továbbképzésben a mi­nőségügy oktatására kiemelt figyelmet kell fordítani. 27 A minőségüggyel kapcsolatos okta­tási, szakmai képesítési, valamint tan­anyag ellátási feladatok országos szintű koordinálására jöjjön létre a Minőségügyi Oktatási Tanács (MOT). 37 A minőségügyi ismeretek oktatásá­nak minél szélesebb körű elterjesztése és a minőségbiztosítási rendszer kiépítésének elősegítése érdekében központi progra­mok kidolgozására van szükség a közokta­tásban, a szakképzésben és a felsőoktatás­ban egyaránt. Javasoljuk, hogy a minőségi kritériumok fokozatosan jelenjenek meg az oktatási intézményrendszer finanszíro­zásában. 47 A PHARE TDQM projekt keretében kidolgozott minőségügyi tananyagcsomag mielőbbi megjelentetése érdekében moz­gósítani kell a szóba jöhető forrásokat, be­leértve az állami pénzforrásokat is. 57 Az iskolarendszerű és az iskolarend­szeren kívüli képzésben is meg kell kez­deni a minőségbiztosítási rendszerek kié­pítését. Ezt a tevékenységet szakmai és anyagi eszközökkel is támogassa az okta­tási kormányzat, az önkormányzatok és az egyéb fenntartók, valamint a képzés szín­vonalának garantálásában érdekelt egyéb szervezetek. 67 A minőségügy iskolarendszerű és is­kolarendszeren kívüli képzési tapasztalata­inak megvitatására minden évben kerüljön megrendezésre országos, regionális és szakterületi konferencia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom