Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-09-01 / 9. szám
2. oldal Atomerőmű 1998. szeptember Átalakítás alatt az 1-es segédépület Az ekkor ezzel foglalkozók bölcsességét dicséri, hogy nem használtuk ezeket a medencéket, mert már akkor éreztük: ez a megoldás műszakilag nem korrekt. Az így keletkezett hulladékot 200 literes hordókba préseltük és 1996. végéig Püspökszilágyra szállítottuk. A Nemzeti Projekt megalakulásával egy időben felvetődött a megbeszéléseken, hogy a végleges tároló megépítéséig átmeneti tároló teret kellene létrehozni az 1-es segédépület átalakításával. A javaslat elfogadásra került, a hatósági engedély és a kiviteli tervek alapján megkezdődött a kivitelezés megvalósítása. Minimális építészeti beavatkozással és gépészeti kiegészítéssel sikerül úgy átalakítani ezt a 13 tároló medencét, hogy a hordókba préselt hulladékot különböző méretű hordkeretben elhelyezve, daruk segítségével a medencébe rakjuk és ideiglenesen itt tároljuk. Miután elkészül a végleges tároló, különösebb előkészület nélkül kiemeljük a hordókat a medencéből, gépkocsira rakjuk, és végleges helyére szállítjuk. A munkák várhatóan 1999. első félévben fejeződnek be és az addig keletkezett hulladékot átmenetileg már itt helyezzük el. Beregnyei Az egészségügyi épületbe igyekvők tekintetét vonzza a megnyitott végű segédépület látványa. Az épületben folyó munkákról Halász Béla csoportvezető és Pálmai István üzemvezető tájékoztatta lapunkat. ömlesztve került volna a szilárd kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék. A medencék megtelte után a hulladékot ki FOTÓ: BEREGNYEI MIKLÓS Az 1-es segédépületben az eredeti orosz műszaki tervek alapján olyan hulladéktároló medencéket építettek ki, melyekbe az akkori tervezői felfogás és hulladékkezelési kultúra szerint kellett volna szedni, majd kezelni és végleges tárolóban elhelyezni. Európai Nukleáris Társaság Az Európai Nukleáris Társaság (European Nuclear Society = ENS) a közelmúltban Budapesten tartotta 1998. évi közgyűlését. Korábban az 1993. évi 49. heti PA Rt. Tájékoztató mellékletében már közreadtuk, hogy az ENS 1993. november 5-i hatálylyal hivatalosan is jóváhagyta a Paksi Atomerőmű Rt. támogató tagságát az Európai Nukleáris Társaság soraiban. Az erről szóló dokumentumot még Colette Lewiner elnökasszony írta alá. A több mint 20 európai nukleáris társaságot összefogó, s így közel húszezer tagot számláló Európai Nukleáris Társaság rendezvényeiről bővebben a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) kiadványaiban, dokumentumaiban olvashatunk. A PA Rt. Intranet belső hálózatán ezek az információk elérhetők. Az ENS június 5-i közgyűlését az MNT szervezte az Osztrák Nukleáris Társaság közreműködésével. A közgyűlést megelőzően került sor az ENS Irányító Testület ülésére, amelyen Koblinger Lászlót, az OAH főtanácsosát, a Magyar Nukleáris Társaság elnökét az Európai Nukleáris Társaság elnökségi tagjává választották. A közgyűlésen Czoch Árpádné dr., az OAH főosztályvezetője a nukleáris energiának a magyar energiapolitikában betöltött szerepéről adott tájékoztatást. A Paksi Atomerőmű biztonságnövelő tevékenységét Vámos Gábor, a PA Rt. biztonsági igazgatója ismertette. A közgyűlés résztvevői látogatást tettek Pakson, s megnézték a Karbantartó Gyakorló Központot és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját. Internet elérés: http://ww.kfki.hu/ kukac hnucsoc. Melléklet: PA Rt. Intranet elérés. ■ ÜIHH ... English MagyarNukleáris Társaság az Európai Nukleáris Társaság tagja 09 elnök: alelnökök: titkár: íy’í Koblinqer László Holló Előd Cserháti András Lengyel Zoltán levélcím: telefon: fax: e-mail: Magyar Nukleáris Társaság Lengyel Zoltán titkár H-1539 Budapest, Pf. 676. (1) -356 5566/2551 (1)-355 1591 hnucsoc@sunserv.kfki.hu <:> x>: IÉÉ Köszöntő Általános információk A Magyar Nukleáris Társaság ^^alapszabálya Éjj|Szakcsoportok I^EInökségi ülések napirendjei l^|Szilárd Leó centenárium 1||||P'iItsí disputa Nucleus l|É|| A Mohi Atomerőműről Ü Látni a láthatatlant - ködkamra IÉ| Nemzetközi konferenciák Hazai rendezvények tavalyi tudományos ülésszak és közgyűlés ^jlPakson ^jjNukleáris társaságok az interneten • J|Nukleáris történetek llj|^ Csernobil. 12 Hé Korábbi hírek, információk l|jCERTA ÜÉ^ 0 kis statisztika l idonsáqok a honlapon / ■ < m A 2 hdru-l ujabb vagy megváltozott lapok l.imp.ú égnék1 Kecskés László (1942-1998) Futótűzként terjedt a szomorú hír, hogy 1998. augusztus 22-én meghalt Kecskés László (Reaktor Osztály). Ebéd után lefeküdt és elaludt örökre. Sokan nem akarták elhinni, hogy Kecskés László - a fiatalabbaknak Laci bácsi - nincs többé! Augusztus 24-én, hétfőn várták a kollégák, hogy megjelenik és együtt folytatják a munkát, megbeszélik az előttük álló feladatokat. Az irodában az íróasztalán érintetlenül volt minden, úgy,ahogyan hagyta augusztus 14-én azzal a gondolattal, hogy pár nap pihenés után folytatja a mindennapi munkáját. A kollégák körében is ismert munkafüzetében az utolsó bejegyzett dátum: 1998. augusztus 14-e. A tőle megszokott precízséggel beírva az elvégzett munka. Ki veszi át az elhunyt kollégától a stafétabotot? Ahogyan vezetője mondta: „Laci bácsi olyan űrt hagyott maga után, amit nagyon nehéz lesz pótolni!” Mindig problémát jelentett a szabadságra való elmenetel is. Nem volt ideje pihenni, mert: „az erőműben munka van”. A pihenésre csak akkor kerülhetett sor, ha minden rendben volt. A kert - ahova minden nap kikerékpározott - az volt a kikapcsolódás. Az utóbbi időben a balatonfüredi vitorlázás is kedvenc időtöltésnek számított, főleg azért, mert itt is együtt lehetett kollégáival, akik mindig sokat jelentettek számára. Szerette az embereket, különösen a kisgyerekeket. Szinte mindig volt nála édesség, amivel meg tudta őket kínálni, szülői gyengédséggel beszélt velük, megsimogatta fejüket. Örömet szerzett ezzel ismert vagy ismeretlen gyerekeknek. Az édességgel együtt szeretetet is adott minden esetben. Mindig őszinte, megnyerő magatartásával, kézfogásával érezni lehetett a megbecsülést. Fáradhatatlan volt. Tele volt energiával, tervezgetett, mindenre tudott időt szakítani. Nem gondolt, nem beszélt a nyugdíjba menetelről. Az atomerőműben az elmúlt 21 év alatt számtalan fiatal került ki a keze alól. A későbbiek során valamennyien jó szakemberré váltak, páran vezetők lettek, mint például jelenlegi vezetője is. Mit adott a fiataloknak? Mire tanította őket? A szakma szeretetére, elkötelezettségre, becsületes, lelkiismeretes munkára. Az egymás iránti kölcsönös tiszteletre. Ha szükséges, segíteni egymáson a munkahelyen és ha úgy adódik, az életben is. Egyéni magatartásával példát mutatott a fiataloknak, hosszú éveken át együtt dolgozó kollégáknak is. Tette ezt szerényen, nem hivalkodóan. 36 éves iparági tevékenysége alatt számtalan elismerésben, dicséretben, kitüntetésben volt része. Talán a sok elismerés közül a „Zeusz-díjra” I (1994) volt a legbüszkébb. A munkasikerek örömét várat- I lanul - minden előzmény nélkül - megszakította a halál! 1998. augusztus 26-án több százan kísértük utolsó útjára Kecskés Lászlót. Könnyes szemmel, torokszorító érzéssel, elcsukló hangon búcsúzva köszöntünk el tőle. Soha el nem múló szeretettel gyászolja őt 33 évig boldog házasságban együtt élő felesége, két felnőtt fia, idős édesanyja, édes testvér húga, rokonok, barátok, kollégák és ismerősök. Nyugodjék béké- I ben! (MJ) I Alapítványi együttműködés Az „Ipar a környezetért” Alapítvány (IKA) és Az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány (IMFA) közös pályázatai Mindkét alapítvány nyolc éves múltra tekint vissza. Az IKA az ipar környezeti tevékenységének ösztönzése, a környezetvédelmi tudatformálás támogatása mellett évente hagyományosan hirdeti meg az Alapítvány Díj (1991-től) és a Környezetvédelmi Diplomadolgozat (1995-től) pályázatokat. A díjakat évrőlévre méltó környezetben, ismert közéleti személyiségek adják át. Az IMFA tevékenységi területe az innováció és az ipari szerkezet átalakítást megvalósító folyamatok és műszaki fejlesztések támogatása. Az IMFA Kuratóriuma fontos alapítványi feladatnak tekinti az ipar környezetvédelmi fejlesztésében kifejtett kiemelkedő teljesítmények elismerését, a környezetközpontú irányítási rendszerek elterjesztését. Ennek érdekében segítette létrehozni és támogatja a KÖVET Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesületet. Az IKA kereste a kapcsolatot az IMFA-val, és tett javaslatot kölcsönös érdekeltségű pályázatok közös meghirdetésére, melynek első eseménye az elmúlt év novemberében volt. A két alapítvány együttműködése azon a közös felismerésen alapul, hogy a környezetvédelmi szakemberek évrőlévre történő erkölcsi és anyagi elismerése a nagyobb nyilvánosságon keresztül ráirányítja a közvélemény figyelmét az ipar környezetvédelmi erőfeszítéseire és pozitív változásaira. Az Alapítvány Díj ötvösművész által tervezett 30 grammos színaranyérem az IKA emblémájával, amelyet minden évben pályázat, ajánlás alapján felkért zsűri ítél oda, az ipar környezetvédelmi érdekeit szolgáló kiemelkedő egyéni és kollektív teljesítményekért, az IMFA pedig néhány különdíjat ad át, összesen 300 eFt. értékben, az ipar környezetvédelmi fejlesztésében kiemelkedő teljesítményt elért személyeknek. Az ipar környezetvédelmi gondjait feldolgozó, feltáró, javaslatot adó, ez évben megvédett Diplomadolgozatok Pályázata díjaként a két alapítvány közösen tíz-tíz dolgozatot 20-50 eFt. értékben díjaz (átlagosan 35 eFt). A diplomamunka elkészítésében segítséget nyújtó oktatók munkája is értékelésre, illetve elismerésre kerül. További információ kérhető: IKA, Doór Attila tel.: 212-0027, 212-0028, fax: 212-0029.
