Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-07-01 / 7-8. szám
2. oldal Atomerőmű 1998. július-augusztus A TEIT-ről Dunaszentgyörgyön Radioaktív hulladékkezelés spanyol módra Dunaszentgyörgy Pakstól tíz, az erőműtől légvonalban mintegy három kilométerre van, akár szomszédoknak is tekinthetik egymást. Jó szomszédság Isten áldás, rossz szomszédság török átok - mondja a közmondás. Dunaszentgyörgy is - akarva, akaratlanul - szomszédságba került a paksi atomerőművel. S, ha ez már elkerülhetetlenné vált, a tényt tudomásul kell venni, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a szomszédság mindkét fél számára elviselhető és akár előnyös lehessen - mondja Hermann János polgármester. Dunaszentgyörgy „jogelődje”, Tolnaszentgyörgy az Árpád kori tolnai várispánság, illetve a tihanyi apátság tulajdona volt, egy későbbi „telekcsere” során került a fehérvári káptalan birtokába. A Daróczy- és Jeszenszky-puszták környéki ásatások során talált kőkori, bronzkori, középkori leletek bizonyítják, hogy a település az őskortól már lakott volt, a rómaiak lóváltó állomást telepítettek ide. A település megélte a tatár dűlást, a török hadjáratokat, II. Lajos a mohácsi csatába menet itt írta meg levelét a királynénak. A falu még az 1700-as években is néptelen volt, miután a törökök a lakosság jó részét elhajtották. A volt tolnaszentgyörgyi lakosok a környező településekre is áttelepültek, ezt a családnevek jelzik Bogyiszlón, Bátán, Pentelén. Az élet jelei 1718 után mutatkoznak, amikor a Nyitra, Zsitva völgyéből az őshuszita vallású reformátusok visszatértek, ekkor már 300-400 főnyi nemesi rangú bérlőt lehet találni a településen. A református templomuk alapkövét 1781-ben rakták le, a lakosság nagy többsége még 1836-ban is református vallású. A katolikusok templomát 1995-ben szentelték fel, de nagy számban élnek itt A Hit Gyülekezetének tagjai is. Az első világháborúban 51-en, a másodikban 107-en estek el a harcokban, emléküket emlékmű és emlékkönyv őrzi az utókor számára. Dunaszentgyörgy .neves polgárai voltak Csapó Vilmos nemzetőrparancsnok, akit Kossuth Lajos ezredessé léptetett elő az ozorai csata győzelme alkalmából, valamint Dömötör János író és költő. Dunaszentgyörgyön mindig is mezőgazdasági árutermeléssel foglalkoztak, az első földbirtokosok Thury György és Csernok Mihály voltak, őket követte Fürdős Mihály és fia. A lápos, mocsaras területet a Csámpa patak segítségével lecsapolták, ami a földművelésben jelentős javulást eredményezett. Két mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult az ötvenes években mintegy 400 taggal, az Ezüstkalász Tsz. tudott lábon maradni a rendszerváltást követően. Az erőmű építése sokat lendített a falu gazdasági helyzetén, sokan kaptak munkalehetőséget a jól fizető cégeknél, ma is dolgoznak az erőműben, az erőmű területén működő valamely cégnél, de Paksra, Szekszárdra is bejárnak dolgozni Dunaszentgyörgy ről. A 90-es évektől azonban csökkent a település lakosainak foglalkoztatási lehetősége, amit a munkanélküliek száma és a különböző szociális támogatásokra történő kifizetések is jól szemléltetnek. Az önkormányzatok pénzeit is jelentékenyen megkurtították, egyes feladatokat, támogatási formákat az önkormányzat hatáskörébe utaltak, anélkül, hogy a forintokat is mellé tették volna. Pályázatok révén igyekeznek pénzhez jutni az önkormányzatok, a pénzszerzés motiválja a polgármestereket abban, hogy kiegészítsék forráshiányos költségvetésüket. Ebbe a körbe illik bele a TEIT révén kapott pénz, hiszen saját bevétele az önkormányzatnak minimális, melyhez az itt működő cégek révén juthat. Varrodát létesített a faluban a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet, további munkalehetőséget biztosít a Paks és Vidéke ÁFÉSZ, a Fadd és Vidéke Takarékszövetkezet, a szolgáltatás különböző területén 106 egyéni vállalkozó tevékenykedik. Dunaszentgyörgy lakossága '97-ben 2.714 fő volt, a munkanélküliek száma mintegy 195 fő, ebből a regisztrált munkanélküliek száma 63, jövedelempótló támogatásban 52-en részesülnek, közhasznú munkán foglalkoztatnak 20 főt. Az önkormányzat költségvetése 140,6 millió forint, mintegy 15 millió forintos forráshiánnyal, melyet a múlt évről áthúzódó 3,1 millió forint hitel is terhel. A nevelési, oktatási intézményekre 62,1 millió forintot, szociális célú támogatásokra 16,9 millió forintot fordítanak. Pályázat révén '97-ben mintegy 1,5 millió forinthoz jutott az önkormányzat, de érdemi fejlesztésekre már nem futja a költségvetésből — jegyzi meg Hermann János polgármester. Vannak fejlesztési elképzelések, de a pénzszűke miatt Hermann János polgármester egyelőre maguk előtt görgetik a gondokat. A mélyfúrású kutak vize arzén tartalmú, csak kezelés után kerülhet a víz a vezetékhálózatba, Gerjenből lehetne átvezetni a vizet, de pénz kellene a megvalósításhoz. A szennyvízcsatorna-hálózat, a szennyvíztisztító létesítésére Fadd, Gerjen és Dunaszentgyörgy közös pályázat révén próbál forráshoz jutni, a csatornahálózat hiánya miatt befektetőkkel sem tudnak komoly üzleti tárgyalásokat kezdeményezni. A közelmúlt nagy esőzései miatt a mélyebben fekvő területeket elöntötte a víz, paksi, szekszárdi tűzoltókat kellett riasztani az épületek alagsorából, a víztározó ciszternákból kiszívatni a vizet. A megoldás egy új csapadékvíz-elvezető lenne, de az önkormányzat forráshiányos költségvetése erre sem nyújt fedezetet. A TEIT révén kapott pénz tehát az égető problémák, a lyukas költségvetés befoltozására megy el. Itt is érvényes az a szemlélet, hogy a TEIT pénzek nélkül szűkebbre kellene szabni az önkormányzat költségvetését. A TEIT jelentőségéről már a korábbiakban kifejtették nézeteiket a polgármesterek, ez Dunaszentgyörgyön sincs másként - jegyzi meg Hermann János. Akik az erőműben dolgoznak, kellő információval rendelkeznek, amivel a tájékozatlanabbaknak is segítenek eligazodni a kétkedők körében. Ennek is tudható be, hogy a június 24-i téves riasztás nem okozott pánikot a lakosok körében. Mindez azonban felvetette annak szükségességét, hogy akár valós, akár téves riasztásról van szó, az érintett települések polgármesterei haladéktalanul és késlekedés nélkül kapjanak tájékoztatást az eseményekről. Javaslataikat még másnap eljuttatták az erőmű, a polgári védelem illetékeseinek, remélve azt, hogy a „jó szomszédság” érdekében javaslataik kellő visszhangra találnak - jegyzi meg a polgármester. MM Spanyolország a narancsligetek, olajfák, a bikaviadalok országa. Amiről kevesebb szó esik, az atomenergia, pedig ez is jellemző. Az ország hét atomerőművének kilenc blokkja a villamos energia termelés 35 százalékát adja. Az utazás Spanyolország Európa egyetlen országa, ahol törvény szabályozza a radioaktív hulladékokkal kapcsolatos lakossági, önkormányzati kompenzációt. A nukleáris ipar fejlett és sokrétű. A már említett kilenc üzemelő blokkon kívül uránérc kitermelés, feldolgozás, fűtőelem gyártás is folyik, és van példa a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozására - reprocesszálására - is. A hulladékkezelés is magas színvonalú. 1984 óta működik az erre a célra szervezett állami vállalat, az ENRES A, amelynek felelőssége az általános radioaktív hulladékok kezelése. Létezik egy kis és közepes aktivitású hulladékokat befogadó tároló. Mindez indokolja, hogy a TEIT és TETT polgármesterei és a közelmúltban megalakult Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság vezető munkatársai tanulmányútra indultak Spanyolországba, június elején. A szakmai program a házigazda ENRESA székhelyén kezdődött Madridban, majd a portugál határ közelében az Almaraz erőműben folytatódott, végül az El Cabril hulladéktárolót tekintették meg a delegáció tagjai. Természetesen ízelítőt kaptak Spanyolország kultúrájából, életéből is. Bikaviadal, Flamenco tánc, a Córdobai Nagy mecset megtekintése, egy káprázatos szépségű középkori városka, Cáceres utcáin tett séta is emlékezetessé tette a hat napos utat. Az ENRESA A hulladékok kezelésével foglalkozó cég, amely házigazdánk volt, Madrid külvárosában egy impozáns székházban található. Útikalauzunk, Mariano Molina, az ENRESA egyik vezető munkatársa és kollégái minden részletre kiterjedő tájékoztatást adtak a spanyol nukleáris ipar egészéről, természetesen a legbővebben a hulladékkezelésről. Megtudtuk, 1980-ban, két évvel az alkotmány életbelépése után megszületett a nukleáris biztonsági tanácsot létrehozó törvény. A CSN, a nukleáris biztonsági tanács az államigazgatástól független testület, amely közvetlenül a parlamentnek felel a nukleáris biztonságért, a sugárvédelemért. Ezekre a területekre vonatkozó döntései kötelező érvényűek. 1994-ben a parlament törvényt alkotott az országos villamosenergia rendszerről, azzal a céllal, hogy a lehető legalacsonyabb költséggel, megfelelő minőségben biztosítsa az ellátást. A törvény jelentős hatással van a hulladékok kezelésének finanszírozására, mivel kimondja a vállalati adózási törvény alóli mentesítést. Pontosan meghatározza a radioaktív hulladék fogalmát, feltételeit és kibővíti a nukleáris biztonsági tanács ellenőrzési tevékenységét. Ebben az évben még egy jelentős miniszteri rendelet is született, amely pontosan szabályozza a radioaktív hulladéktárolók létesítésével érintett önkormányzatoknak juttatható pénzalapokat, beleértve ebbe a körbe azoknak az atomerőműveknek a környezetét is, amelyek saját területükön hulladékot tárolnak. Spanyolországban 1968-ban lépett üzembe az első atomerőmű, a Jose Cabrera. A folyamatosan bővülő nukleáris erőműpark eleinte saját területén kezelte és tárolta a keletkezett radioaktív hulladékot. Ebben az időszakban egy testület, a JEN vállalta a felelősséget ezért. A testület objektív problémákkal küszködött, hiányosak voltak a pénzügyi források, csekély az adminisztratív rugalmasság. 1984-ben királyi dekrétum jogosította fel a kormányt egy állami vállalat létrehozására. Két év múlva már működött az ENRESA, pontosan meghatározott feladatokkal, működési normákkal. Évenként hulladékkezelési tervet állítanak össze, amelyet jóváhagyásra be kell mutatniuk az ipari minisztériumnak és a kormánynak. A hulladékok tárolására létrehozták az El Cabril létesítményt, először egy felhagyott uránbányában, majd a felszínen megépített tárolókban. Kompenzáció A tájékoztatón - tekintve hogy a magyar küldöttség többségét a TEIT és a TETT polgármesterei alkották - a legtöbb kérdés a kompenzáció körül forgott. „Nincs új a nap alatt” derült ki, a spanyol nukleáris létesítmények környékén található települések önkormányzatai hasonló elvek alapján részesülnek pénzjuttatásokban, mint idehaza. A rendszer első pillantásra bonyolultnak tűnik ugyan, némi áttekintés után azonban könnyen értelmezhető. Három kategória létezik, a nukleáris létesítmények körül megrajzolt „körgyűrűk” alapján. Mindez törvényben pontosan meghatározva, az összegekkel együtt, amelyek nagyságrendje megegyezik a magyar gyakorlattal, épp úgy mint a folyósítások módja és időpontja is. Ami mégis különbség — a küldöttség szerint a mi javunkra -, hogy a települési önkormányzatok egyenként nyújthatják be igényeiket, nincs tehát a TEIT-hez, TETT-hez hasonló szövetség. Almaraz A szövetség hiányát jelezte, hogy a programban szereplő beszélgetés az Almaraz atomerőmű környéki települések polgármestereivel elmaradt, mert ők egészen egyszerűen nem jöttek el a találkozóra. Alaposan végignéztük viszont az erőművet. A látogató központba, akárcsak Pakson, sorra érkeztek a csoportok. Maga az erőmű nyomottvizes, két blokkja hasonló teljesítményű mint a paksi négy. Egyéb újdonságot nem tapasztalhattunk, legfeljebb annyit, hogy Paks rendezettebb, tisztább. A fegyelmezettség azonban itt is szemmel látható. El Cabril A Sierra Moréna hegységben épült az eddig egyetlen kis és közepes aktivitású hulladékok tárolója. A festői környezetben fekvő létesítmény felszíni tároló. Részletesen végignézhettük a technológiát, az irányítóközponttól, a hulladékok tömörítésén, betonozásán, elhelyezésén át, egészen az ellenőrző rendszerekig. Semmit nem bíznak a véletlenre, a biztonság elsődleges. A kontroll még a környék csapadékvizének ellenőrzésére is kiterjed. És ami az egész spanyol nukleáris iparra jellemző, itt is természetes a nyilvánosság, El Cabril is folyamatosan fogadja a látogatókat, akik jönnek is. Velünk együtt két csoport is járt El Cabrilban. Rákosi Gusztáv Az új képviselők látogatása A FIDESZ Tolna megyei országgyűlési képviselői június 15-én .bemutatkozó látogatást tettek az atomerőműben. Braun Márton szekszárdi, Tóth Ferenc paksi és Potápi Árpád, a bonyhádi körzet képviselője folytatott megbeszélést az atomerőmű vezetőivel. Az üzemi területen történt látogatás után sajtótájékoztatón mondták el a frissen megválasztott képviselők, hogy eddig is atomerőmű pártiak voltak, s ezután is meszszemenően fogják támogatni a megye legjelentősebb ipari létesítményét. Amit a látogatáson tapasztaltak, imponáló volt számukra. Az erőmű bővítéséről érdeklődő kérdésre mindhárom képviselő igennel válaszolt, s mint ígérték, a megfelelő fórumokon ennek hangot is fognak adni. A katolikus templomot 1995-ben szentelték fel
