Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-06-01 / 6. szám
1998.június Atomerőmű 3. oldal Wonne *98 Futás az atomenergiáért W » N U C A TEIT-röl, Dunán innen Faddnak Paks a jövője? A Paksi Atomerőművel - akarva akaratlanul - szomszédságba került több település a Dunán innen is, és túlról is. A jó szomszédság Isten áldás, a rossz szomszédság török átok - a közmondás szerint, amit az elmúlt évek alatt kölcsönösen megtapasztalhattak az érintett felek. E szomszédságról szól írásunk, mely kicsit településtörténet, kicsit a mai állapotok ábrázolása. Megismerni azért ildomos, hogy tudjuk, milyen tudati gyökerekből táplálkoznak az ott lakók, mi a véleményük az erőműről, a szomszédságról. A települések polgármesterei vallottak, vallanak arról is, számukra mit jelent az atomerőmű, a TEIT. Fadd polgármestere, Kocsner Antal mondja el most gondolatait mindezekről. (Folytatás az 1. oldalról.) A paksi blokkok az ismétlődő nemzetközi ellenőrzések alapján folyamatosan jó minősítést kapnak és a biztonsági szint emelésével lépést tartanak az egyre szigorodó elvárásokkal. Az erőmű környezeti kibocsátásai a hatósági korlátok töredékeit érik el, amelynek a természetre és az élővilágra értékelhető hatása nincs. A beépített termelőkapacitás kihasználásának tekintetében a magyar atomerőmű állandóan a világ legjobbjai között van. Magyarországon az atomerőmű termeli a legolcsóbban a villamos energiát, így döntő szerepe van abban, hogy a villamos energia ára a lakosság számára már így is nagy megterhelést jelentő szintnél nem magasabb. A paksi atomerőmű működését a magyar közvélemény mintegy 70%-a elfogadja, köszönhetően a másfél évtizedes megbízható termelésnek és társadalom irányába tanúsított teljes nyitottságnak. Napirenden van a közeljövőben létesítendő alaperőmű típusának kiválasztása, amelyben több atomerőműves változat is versenyben van. A nemzetközi nukleáris iparban foglalkoztatott dolgozók Budapest és Bécs közötti futása - amely Szlovákiát és Csehországot is érinti - azt a véleményt kívánja kifejezni, (Folytatás az 1. oldalról) — Jelenleg már elkészült az első csomópont, az alaplemez betonozása, gépészeti vonalon pedig a főberendezések gyártási munkái. A betöltő fedélzet és a tároló csövek munkái ütemterv szerint haladnak. — Igaz, hogy költözés előtt álltok? — Sajnos igaz. Minket egy kicsit kellemetlen helyzetbe hoz, ugyanis a barakkunk egy részét tudjuk majd használni. A projekt másik része több mint valószínű, hogy a 102-es épületben 1998. áprilisában megalakult a Környezetirányítási Rendszer Tanácsadók Szövetsége, amely a környezetközpontú rendszerek kiépítésével, működtetésével, továbbfejlesztésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokkal foglalkozó szakmai szövetség. Kérdésünkre Dobos Lászlóné dr. Dubniczky Rózsa, a TÜV Rheinland Magyarországi Csoport egyik vezető szakembere, a szövetség alelnöke ismertette a szövetség tevékenységét. Tevékenysége kétirányú, egyrészt érdekképviseleti tevékenység, másrészt a döntéshozók segítése a szövetség célja. Az egyesületként bejegyzett szervezet egyik feladata érdekképviseleti fórumot teremteni hogy az atomenergia békés alkalmazása előnyös, szükséges és a jövőben is fenntartandó. Mindennek különös jelentősége van közép-Európában, ahol a közelmúltban helyeztek üzembe atomerőművet Romániában, új atomerőmű üzembe helyezése van folyamatban Szlovákiában és befejezés előtt áll újabb atomerőmű építése Csehországban. Az atomerőművek működésük során nem fogyasztanak oxigént, nem bocsátanak a légkörbe tízmilliótonna-számra égéstermékeket, nem okoznak savas esőket, nem járulnak hozzá az üvegházhatás erősödéséhez. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy az atomenergia hasznosítása a fenntartható fejlődést biztosító energiapolitika egy lehetséges alternatíváját jelenti. Ez nemcsak a nukleáris iparból élők és családtagjaik véleménye, hanem mindazoké, akik ma futásunkhoz csatlakozva kifejezték támogatásukat. Hasonló elveket és gondolatokat tartalmazó üzenetet adtak át Bécsben az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetőjének is. Budapest, 1998. május 21. Andre Maisseu a WONUC elnöke Tóth Csilla WONUC Magyarország nyer elhelyezést. Ez egy kicsit megnehezíti majd a munkánkat, mert két részlegben fogunk dolgozni. Talán annyival lesz könnyebb, hogy ugyanez a projekt - tekintettel arra, hogy ez a beruházás már kisebb volumenű - más jellegű feladatokat kapott, melyeket kerítésen belül kell végezni. Az IVÓ — hulladékfeldolgozó - technológia telepítését, a segédépületeket összekötő csőhíd létesítése és az üzemi ultraszűrő telepítése is a projekt feladataihoz fog tartozni.- béri -azoknak a tanácsadóknak, akik az ISO 14001 szabvány szerinti rendszer kiépítését szakszerűen végzik. Etikai és piacvédelmi feladatokat is vállal a szövetség, a tisztességes, a vevőket, az üzleti partnereket kifogástalanul kiszolgáló szakértők érdekében. Tevékenységével elősegíti, hogy a tanácsadói munkát az egyesület tagjai valóban európai színvonalon végezzék. Ennek érdekében etikai és tagfelvételi bizottságot választottak első, alakuló közgyűlésükön. Másik feladatuk a döntéshozók segítése a környezetközpontú irányítási rendszer jelentőségének felismerésében, és az e téren kínált szolgáltatások megismerésében. Kocsner Antal Fadd területe már a rómaiak idejében is lakott volt, az ásatások avar kori leleteket, római kori útjelző köveket, sírokat tártak fel, a sírokban melltűket - fibulákat - találtak. írásos bizonyíték a településről a tihanyi Apátság alapítólevelében olvasható. Szent István király a községet a pannonhalmi apátságnak ajándékozta, akkor még Fatudi néven. A tatárjárás, törökdúlás után a betelepült lakosság többségében református vallású volt, az évszázadok folyamán fokozatosan terjedt el a lakosság körében a katolikus vallás is. Béri Balogh Adám kuruc brigadérosnak Faddon is voltak birtokai, nevét a község művelődési háza örökítette meg. A földterület 44 százaléka volt nagybirtok, Barthal Aurél nagybirtokos egykori kúriája ma ifjúsági otthon, nevéhez fűződik viszont a településről készült első monográfia. A harmincas években készült összeírás szerint a lakosság mintegy 80 százaléka a mezőgazdaságból élt, gabonaféléket, dohányt, fűszerpaprikát termesztettek. A zölddohány termesztés kultuszára jellemző, hogy a község körbélyegzőjében - melyet 1872-től 1945-ig használtak - két dohánylevél közt ekevas volt ábrázolva. Híresek voltak a faddi fafaragó mesterek, az általuk készített „faddi” fafaragású szobabútorok Helsinkibe is eljutottak. Ma már bővült a gazdálkodók „termékskálája” is, az előbb felsorolt gabonaféléken kívül cukorrépát, napraforgót, gyógynövényeket, zöldségféléket termesztenek. A községet jelenleg 4800-an lakják, közigazgatási területéhez tartozik a közismert dombori üdülőhely, melyet a '60-as évektől kezdtek el üdülőterületté fejleszteni, ma már nemzetközileg is ismert a sportrendezvényeiről. Az atomerőmű kezdeményezésére épült kajakkenupálya mellett az olimpiai számmá minősített triatlon versenyek országos rangúvá emelték az itt megrendezett versenyeket, a '93-ban épített sportcsarnok alkalmas nemzetközi versenyek lebonyolítására is. A termelőszövetkezetben nagyüzemi állattenyésztéssel foglalkoznak, a melléküzemágban járműipari műanyagtermékeket gyártanak a hazai járműipar számára, a takarmánykeverő, a paprikamalom - mely Közép- Európában egyedülállónak tekinthető technológiával dolgozza fel a fűszerpaprikát —, az olajsajtoló is munkaalkalmat ad a helybelieknek. A lakosság másik része az atomerőműbe, illetve Szekszárdra jár be dolgozni. Jelentőssé vált a magánvállalkozás, a szolgáltatói szféra, nőtt a vagyonosodás, mely megváltoztatta az utcaképet, új üzletek, pénzintézeti épületek, nívós családi házak épülnek - mutat körbe a polgármester. E cikksorozat előző fejezeteiből kitűnt, hogy a TEIT pénzei nélkül az önkormányzatok képtelenek lennének forrást előteremteni a település-fejlesztésére. Faddon sincs másképpen- derül ki a polgármester szavaiból. Az önkormányzatnak ez évi költségvetése mintegy 210 millió forint, ebből csak mintegy 8-10 milliót tudnak fejlesztésre fordítani. A fejlesztésekhez, pályázatokhoz szükséges saját erőként a TEIT-től kapott 15 millió forintból fedezik a további 8-10 millió forintot. Az így megnyert pályázati pénzekből építenek utakat, csatornát, kábeltévé-, telefon- és gázvezeték-hálózatot, fejlesztik az egészségügyi ellátást, az oktatást, fedezik a nyugdíjasklub kiadásait. Lassan szállóigévé válik a mondás, mely szerint Paksnak- Faddnak egy a vize. Nagy eredménynek könyvelik el a faddi polgárok a három éve megkezdett, mintegy 100 millió forintos beruházást, ami a faddi önkormányzat kezdeményezéseként indulva (a helyi vízügyi, a kormányzati és pénzügyi szakemberek támogatását is maguk mögött tudva) eredményezte, hogy az atomerőműben alkalmazott klímakonvektorok hűtővizét a régen kiszáradt Csámpa patak medrének felhasználásával bevezetik a faddi holtágba. A '97-ben elvégzett vízminőségi vizsgálatok igazolták az előzetes elképzeléseket, terveket. Máris tapasztalható, hogy a több éve negatív irányú ingatlan és idegenforgalom ismét pozitív, fellendülő irányba mozdult el. Az önkormányzati tulajdonú telkek - melyekre évekig nem volt vevő - a múlt évben egy kivételtől eltekintve mind tulajdonosra találtak - mondja bizakodva a polgármester. A Dombori üdülőhelyi igényektől eltérő funkciójú Volent-öböl fejlesztése is megindult, mely inkább a horgászni vágyók paradicsomává vált. Azok a faddiak, akik az erőműben dolgoztak és jelenleg is dolgoznak, saját tapasztalataikat hozzák haza, ez mindenképp segít abban, hogy az erőműről hiteles kép tudjon kialakulni a lakosság körében. Mert például amikor lakossági fórumon vitatták meg az előbb említett hűtővíznek a faddi holtágba történő bevezetését, az ellenpropaganda alaptalanul rémisztgette a laikus közvéleményt. Mindezzel együtt szükség lenne arra, hogy a kétkedők, akik csak hallomásból ismerik az erőművet, lehetőséget kapjanak az erőmű meglátogatására. Ezáltal is hatékonyabbá válhat a TEIT révén kapott hiteles, gyors, pontos napi információ. Könnyebb lenne érvelni a lakossági fórumokon, megismertetni a lakossággal azokat az elképzeléseket, melyek az erőmű jövőjét formálják, melyekből következtetni lehet, milyen hatások érhetik a falut. Negyedévenként jelentetik meg a Faddi Híreket, ebben tájékoztatják a lakosságot az önkormányzati döntésekről, az atomerőműben történt eseményekről, várható intézkedésekről - mondja Kocsner Antal. A rendszerváltást követően megnőtt a munkanélküliek száma, akik részben az erőműben, részben Szekszárdon találtak magunknak munkahelyet. Abban bíznak, hogy az erőművet bővíteni fogják, a keletkező munkaerőigény ismét munkahelyet jelent majd a faddiak számára is. Bizakodnak, hogy a Paksi Ipari Parkban létrehozandó üzemekben, illetve a Karolina Kft. Tolnán létesítendő textilüzemében a faddiaknak is jut munkahely. A minden út Rómába vezet közmondást Faddon úgy módosítják: minden út Paksra vezet. Vagy Szekszárdra. De az is Pakson át. M. M. Bővítés, ütemterv szerint Új tanácsadó szövetség
