Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1997-12-01 / 12. szám

8. oldal Atomerőmű 1997. december Juhász Gyula Betlehemes ének Ó, emberek, gondoljatok ma rá, ki Betlehemben született ez este A jászol almán, kis hajléktalan, Szelíd barmok közt, kedves bambinó. Ó, emberek, gondoljatok ma rá: hogy anyja az Úr szolgáló leánya És apja ács volt, dolgozó szegény, S az istállóban várt födél reájuk. Ó, emberek, gondoljatok ma rá, A betlehemi kisded jászolára, Amely fölött nagyobb fény tündökölt, Mint minden várak, s kastélyok fölött. Ó emberek, gondoljatok ma rá, Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz, A kerek föld mindegyik gyermekéhez Egy üzenettel jött: Szeressetek! Ó, emberek, gondoljatok ma rá! „Akit, amit az ember szeret, az a fejében, a gondolati között él” Julika képei November 10-től 27-ig tartott a VMK könyvtárgalériájában Hajdú Júlia kiállítása. A festmények és rajzok mellett gobelin képeket is láthattak az érdeklődők. Hajdú Júlia 1979 óta él Pakson családjával. Édesapja az atom­erőműben dolgozik művezető­ként, édesanyja az idén ment nyugdíjba az atomerőmű beru­házási főosztályáról, öccse, Csaba, Szekszárdon tanul, Ju­lika Pakson dolgozik. Alkotá­sait sokan ismerik, szeretik me­leg hangulatú tájképeit, bájos állatfiguráit. A kiállítást számos érdeklődő és könyvtárlátogató tekintette meg, dicsérő, gratu­láló szavaikkal Julikának sok biztatást adva. — Mikor mutattad be elő­ször alkotásaidat a nyilvános­ság előtt? — 1992 óta foglalkozom festéssel, de akkor még csak magamnak készítettem képe­ket. Az első bemutatkozásom 1994- ben volt a Szilánkok című diákantológiában. Ott je­lentek meg elsőként a képeim és az adott bátorítást a további rajzoláshoz, festéshez és a ki­állításokhoz. A Szilánkok ké­peiből rendezett bemutatón több rajzommal, festmé­nyemmel szerepeltem. 1995- ben szintén itt a könyv­tárgalériában állítottuk ki ké­peimet. A visszajelzésekből, az elismerő szavakból sokat merítettem és ez újabb lendü­letet adott a mostani kiállítás megszervezésé­hez. — Milyen technikával dol­gozol? — Még na­gyon a kezdetek­nél tartok, ezért sokat olvasok a különböző fes­tési módokról. Mindenféle technika érdekel, igazán még nem tudom eldönteni, hogy melyik felé haladjak, mind­egyiket ki aka­rom próbálni. Autodidakta módon tanulok, magam sajátítom el az ismereteket. Főleg olajjal és temperával fes­tek, néha saját Hajdú Júlia FOTO: UHUI készítésű olajfestéket haszná­lok. A természethez hű ábrázo­lást szeretem, de készítettem Vasarely-stílusú képeket is. — Melyek a kedvenc té­máid? — Nagyon szeretem az álla­tokat, ezért szívesen festem le őket, különösen a macskafélé­ket kedvelem. Akit, amit az ember szeret, az a fejében, a gondolatai között él. Volt egy matuzsálemi kort (9,5 évet), megélt tengerimalacom, mi­előtt elpusztult, lerajzoltam, a képmása tökéletesen élethűre sikerült. A papagájomat azért nem tudtam még megörökíteni, mert mindig mozog, figyel, sokszor elviszi a ceruzámat, én pedig nem tartok ott, hogy a mozdulatokat fejből tudjam megrajzolni. — Mennyire ragaszkodsz egy—egy képhez? — Nagyon a szívemhez nő­nek, éppen ezért nem adok el belőlük. Nem érzem magam termékeny festőnek, sokáig érik bennem a kép. Igaz, van amikor leülök és elkészítek rövid idő alatt három-négy képet, de álta­lában hosszú idő telik el egy-egy kép elkészüléséig. Ilyenkor gobelint hímzek, térí­tőt, képeket, és amikor azoknak a végére érek, már újból készte­tést érzek a festésre. — Mikor lesz a következő kiállításod? — Az még bizonytalan, ezt is halasztottam, mert nem tud­tam az eredeti időpontra úgy felkészülni, ahogy igazán sze­rettem volna. Most kicsit le kell állnom, fel kell töltődnöm. A következő kiállításomon majd egy meglepetéssel szeretnék előállni, olyan gobelineket be­mutatni, melyeket magam fes­tek és magam hímzek. Az egyedi lesz, azt mindenképpen szeretném bemutatni, de egy­előre még csak terv. — A megvalósításhoz sok öt­letet, kedvet és sok sikert kívá­nok! Lovászi Zoltánná „Életünk a sokaságtól távol hangot talál áfákban, könyvet a csobogó patakban, a kövekben beszédet, és mindenben csak jót. (Shakespeare: IV. Henrik) A víz csodái A víz csodái címmel tartott előadást Kiss József főisko­lai tanár november 20-án az ESZI-ben. A víz fizikai szerkezetét, módosulatait és ezek élettani hatását is­mertette a hallgatósággal az igen széleskörű ismere­tekkel, villamosmérnöki, számítógép-tervezői és mű­szaki diagnosztikai szak­mérnöki képesítéssel ren­delkező szakember. Kiss József 25 éves kuta­tási tevékenységéből adott ízelítőt. Felvázolta a földi mágneses tér és az ionosz­féra, mint egységes „lé­legző” burok működését, a vízmolekula felépítését, szerkezetét, a hidrogén atomok kötési szögét és a kétszeres aranyszöget. A nem fizikus, nem vegyész érdeklődők, a laikus hallga­tók számára is érthető kö­zelségbe hozta a vízfizikát. Ismertette az élő szövetek­ben való felszívódás mód­ját, a PÍ-víz és az esővíz ha­tásának lényegét. Szót ej­tett a gyógyító kristályok, mint hullám-transzformá­torok és a víz, mint rezgés­akkumulátor jelentőségé­ről. Ismertetést adott a na­gyon ritka nyomelemek élettani szerepéről. Tartal­mas előadásában felfedte a hallgatók előtt a víz cso­dáit, az egészség, az élet és a természet összefüggéseit, a földi lét éltető elemének rejtet titkait. Lovászi Zoltánná Kvíz-játék -1. forduló Kvíz 1. szelvény EGYÜTT A PARLAGFŰ ELLEN ALAPÍTVÁNY 7030 Paks, Gesztenyés u. 11./ 2 Az ,.Együtt a parlagfű ellen alapítvány” 3 fordulós játéka indul most el. A válaszokat a mellékelt szelvénnyel együtt kérjük eljuttatni az alapítványi iroda címére levelezőlapon vagy személyesen. Cím: Paks, Gesztenyés u. 11. (Tel: 312-611). Fordulónként a beérkezett jó megfejtések közül sorsolnak, így minden alkalommal 1-1 hónapos ingyenes sóbarlang-, szauna- vagy szoláriumbérlet nyerhető. Aki mindhárom for­dulóban helyes megfejtést küld be, az 1 hónapos családi bérle­tek közül választhat. Az első forduló megfejtéseit december 31-ig várják. Jó szórakozást! 1. /Mikor alakult az „Együtt a parlagfű ellen alapítvány” ? a. 1994-ben b. 1995-ben c. 1996-ban 2. Hány szál parlagfűvel lett kevesebb ebben az évben a vá­rosban a parlagfű irtási akció után ? a. 2 millió b. 6 millió c. 4 millió 3. Milyen szolgáltatásokat lehet igénybe venni az alapít­vány Szolgáltató Központjá­ban? a. sóbarlang, szauna, szolá­rium b. kondi terem, szolárium, masszázs c. szépségszalon, sóbarlang, szauna Védett növényeink: Szúrós csodabogyó Ruscus aculeatus L. A magyarországi flóra egyik nagyon jellegzetes növényfajta a szúrós csodabogyó. Rokon­sági körét egyes kutatók a lili­­omfélékehz, míg mások külön - a róluk elnevezett - családba sorolják. Már az ókori rómaiak is ismerték, gyöktörzséből has­hajtót készítettek. Középkori magyar népi elnevezése egér­tövis. Méteres magasságot elérő cserjésedő örökzöld, így télen is jól megfigyelhető. Levélre emlékeztető merev, bőrszerű, szúrós hegyben végződő képle­tei valójában ellaposodott, mó­dosult szárrészek (un. filloklá­­diumok). Ezért van, hogy vi­szonylag kicsi, zödessárga vi­rágai látszólag a „levelek” kö­zepén fejlődnek. Virágzása már kora tavasszal megkezdődik és április közepéig tarthat. Sze­rény virágaival ellentétben élénkpiros, 1 cm átmérőjű, gömbös bogyótermései már tá­volabbról felhívják magukra a figyelmet. (A képen látható, nagy mennyiségű termést érlelő eevedek azonban ritkák.) Atlanti-mediterrán areájú hegy- és dombvidéki faj, mely hazánkban éri el elterje­désének északi határát. A Dél-Dunántúl bükköseiben, tölgyeseiben, szikla- és liget­erdőiben néhol még nagyobb számban fordul elő, a Bala­tontól északra azonban már meglehetősen ritka. Az ál­landó fényt és szárazságot (ami lehet pl. tarvágásos er­dőművelés következménye), valamint a korai fagyokat ne­hezen viseli. Örökzöld volta és dekoratív jellege miatt állományait a koszorúkészítők és szárazvi­rágkötők sajnos sok helyen megtizedelik. Ne vásároljunk e növényből (is) készült csok­rokat, díszeket! Paks határában ugyan nem találkozhatunk vele, de me­gyénk déli és nyugati vidé­kein - pl. a Szekszárdi-domb­vidék egyes erdőiben - még szép számban él. 1982 óta vé­dett, természetvédelmi érteke: 5.000 Ft. Farkas Sándor »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest, Vili. kér. Auróra u. 11. ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József Főszerkesztő Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-919 Telefax: 155-72-80 InterNet: http://www.npp.hu Kiadja az ASM Tolna Megyei Irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf. 71.7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre Karácsonyi hangulat...

Next

/
Oldalképek
Tartalom