Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1997-11-01 / 11. szám

8. oldal Atomerőmű 1997. november Horgászsarok: Szinte az atomerőmű indulásával egy időben alakult meg a horgász­egyesület, mintegy bemutatva, hogy a nukleáris energia termelés mellett hogyan lehet környezet­­védő módon szórakozási, kikap­csolódási lehetőséget teremteni az arra vágyók számára. Az erőmű vezetése már a kezdetektől fogva felismerte és felkarolta ezt a célt és a mai napig minden támogatást megad a sportág szerelmeseinek. 1997. május 10-én tartotta meg az Atomerőmű Horgászegyesülete küldött-közgyűlését, ahol új veze­tőséget választottak. Antal Lajos lett a PA Rt. horgásze­gyesületének elnöke. 1958-ban szüle­tett Gyöngyösön, az általános iskola befejezése után Budapesten, az Üteg utcában szerezte meg az erősáramú technikusi oklevelet, majd a felsőfokú energetikusi végzettséget. 1983-ban kezdett a paksi atomerőműben dol­gozni, 1986 óta vezető elektrikus a II. blokkvezénylőben. Felesége szintén az atomerőműben dolgozik, a radio­kémiái laborban laboráns, egy tízéves fiuk van. Antal Lajos hobbijai között első helyen szerepel a tenisz, az asz­tali labdarúgás és természetesen a horgászás. Elnökké történt megvá­lasztása óta javarészt csak az utolsó­ként említett hobbira, az egyesület te­endőire jut ideje. Most az Atom­erőmű újság hasábjain kértük, hogy beszéljen az egyesület idei évéről, az új elnökség jövőbeni terveiről. — Az idei évben jelentős válto­zások történtek a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság horgászegyesüle­tének életében. Kérem, foglalja ösz­­sze ezeket az olvasók számára. — A jelenlegi vezetőséget a má­jus 10-i küldöttközgyűlésen válasz­tottuk meg. Tagjai: Antal Lajos, Haáz Ádám, Schaffer Károly, Szabó Tibomé, Cseh Attila, Ezer Endre, Kucserka József, Magó Mihály és Pettesch Ádám. Mindannyian nagy lendülettel láttunk hozzá az egyesü­leti munkához. Ennek egyik fontos eseménye volt a jubileumi horgász­verseny, ahol a részvétel várakozá­son felüli volt, 248 fő nevezett be és versenyzett. Mivel nem számítot­tunk ilyen tömegű jelentkezőre, némi zökkenőt jelentett a lebonyolí­tásban, de az egyesület vezetősége erőn felül próbálta biztosítani azt, hogy a rendezvényre ellátogató egyesületi tagok és azok családtagjai jól érezzék magukat. A célunk az volt, hogy a horgászok elbeszélget­hessenek egymással, jól érezzék magukat, és mindemellett még halat is fogjanak. Volt olyan órája a nap­nak, hogy majdhogynem ezer fő volt kint a tóparton. Ehhez tudtunk bizto­sítani hatszáz fő számára sátrakat ülőhellyel, a verseny után pedig a versenyzők részére halászlé lett fel­tálalva. A kísérők száz forint hozzá­járulással lakhattak jól a halászléből. — Milyen eredmények születtek a versenyen és milyen visszhangja volt résztvevők körében az egyesü­leti napnak? — Összesen hat kategóriában hirdettük meg a versenyt, az ered­mények önmagukért beszélnek. Versenyző kategória: 1. Pettesch Ádám 43900 g, 2. Strasszer Attila 29900 g, 3. Várszegi Ferenc 21060. Felnőtt kategória: 1. Strasszer János 16540 g, 2. kém Ferenc 15120 g, 3. Erta Bt. 14120 g, 4. Velencei János, 5. Bese László, 6. Széles Tibor, 7. Kunfalvi Márton, 8. Szabó János, 9. Műnk József, 10. Zsíros Sándor. Női kategória: 1. Tunczinger Mihályné 1720 g, 2. Katies Béláné 800 g, 3. Marsalkó Judit 20 g. Ifi kategória: 1. Dervadelin Zoltán 1940 g, 2. Bez­­zegi József 1700 g, 3. Kém László 1560 g. Gyermek I. kategória: 1. Varga János 400, 2. Kutasi György 240, 3. Kemenes Dávid 160 g. Gyermek II. kategória: 1. Cseh Ber­nadett 280 g, 2. Bíró Zoltán 160 g, 3. Gölöncsér Tibor. A résztvevők leg­nagyobb részének elnyerte a tetszé­sét, és az volt a közösen megfogal­mazott igény, hogy a jövőben is szervezzünk ilyen versenyeket. A lehetőségeinkhez mérten megtesz­­szük ezt. A rendezvény sikerének fontos kulcsa volt az, hogy durván egy hónapos szervezőmunka előzte meg, és szerencsére sikerült olyan szponzorokat találnunk, akik öröm­mel karolták fel ezt a kezdeménye­zést. Természetesen a legnagyobb támogatónk a tulajdonos, a PÁ Rt. volt. Ahhoz, hogy a horgászok jól érezzék magukat, sok-sok szerve­zőmunkára volt szükség. Apró rész­let, de például a tűzoltóság fello­csolta a horgásztavakhoz vezető utat, hogy ne porban kelljen megkö­zelíteni a versenyt. A ha­lászléfőzéshez hét szaká­csot biztosítottunk, közel három mázsányi megpu­colt halból készült az ízle­tes ebéd. Megpróbáltunk mindent a horgászok igé­nyeinek megfelelően ki­alakítani. A MOHOSZ itt megjelent képviselője is el­ragadtatással szólt a ver­seny és rendezvény szín­vonaláról. Mint elmondta, tömegében és létszámában ekkora volumenű versenyt Magyarországon mostaná­ban nem rendeztek. Ter­mészetesen a tanulságokat levonjuk a következő ver­senyekre nézve, mentsé­günkre legyen mondva, hogy nem számítottunk ekkora részvételi arányra. Október 24-én a nyugdíja­sok számára is versenyt rendeztünk, ahol összesen harmincnégy fő indult el, és a kö­vetkező eredmények születtek. Első helyezett Adorján Ferenc lett 2170 g hallal, a második helyezett Saramó Istvánnénál a mérleg 1820 g-ot mu­tatott, és a dobogó harmadik fokára Várszegi Ferenc állhatott fel 1800 grammos eredményével. Saramó Istvánná különdfjban is részesült egy rekordlistás 1500 grammos ká­rásszal. További eredményeink kö­zül kiemelném, hogy egyesületünk versenycsapata az idén is részt vett az iparági horgászversenyen, melyet a bánhidai erőmű taván rendeztek meg. Itt az elismerésre méltó negye­dik helyet szerezte meg csapatunk. — A kezdetektől számítva meny­nyiben változtak meg célkitűzéseik? Mit biztosít tagjaik számára az egyesület jelenleg? — Az itt folyó haltermelés min­denkor a horgászérdekek biztosítása érdekében folyt. Az induláskor már mindent biztosított ehhez a sportág­hoz a PAV. A kezdeti cél az volt, hogy elsősorban a cég dolgozói és nyugdíjasai vehessék igénybe a hor­­gászási lehetőséget. Sajnos azt kell mondanom, hogy egy idő után túl­ságosan kiszélesedett az a kör, ame­lyik a tavakon horgászott. Az utóbbi években már oly mértékű volt ez a tendencia, hogy hátrányba kerültek az atomerőmű dolgozói, akik szám­ban kevesebben válthatták ki az egyesületi tagságot. Mivel a tulajdo­nos a Paksi Atomerőmű Részvény­­társaság, amelynek céljai egyesüle­tünk céljaival azonosak, szeretnénk helyreállítani a PA Rt-os létszáme­gyensúlyt. A tagokat természetesen nem zárjuk ki, hanem arra törek­szünk, hogy új tagok csak a cég dol­gozói közül kerüljenek ki. hogy leg­alább az 50-50 százalékos arány kia­lakuljon. A vezetőség szeretné, ha az együtt dolgozás, a távlati célok megvalósítása érdekében kialakulna egy közös gondolkodás. — A terület nagysága, és a kifog­ható hal mennyisége nyilván határt szab az engedélyek kiadásában. Je­lenleg hány ember számára tud hor­­gc&zati lehetőséget biztosítani az egyesület? — Egy időben hétszáz ember tud jelenleg a tavakból horgászni. Az egyesületi létszámunk jelenleg 650 felnőtt tag, plusz 100 fő ifjúsági, női, illetve jogi tagságú személy. Ennél nagyobb létszámot a tó nem bír el. Nem tudunk felvenni új tagokat ad­dig, amíg a létszám hétszáz fő alá nem csökken. Ebben a horgászegye­sületben olyan lehetőségeket biztosí­tunk a tagok számára, amilyet az or­szágban sehol nem kapnak. A befi­zetett ötezer forint ellenében - melyből a területi jegy ára 3400 fo­rint - ma már lehetetlen finanszí­rozni az évi betelepített háromszáz mázsa halmennyiséget és a 43 kilo­grammos átlag fogási súlyt. A kiskereskedelemben a piacon 600 forintba kerül egy kilogramm ponty. Abból a 3400 forintból, ami az egyesület pénztárában marad, egy 5,5 kilós halat lehet vásárolni. Ezzel szemben áll a 43 kilogrammos fo­gási átlag, ilyen az országban sehol sincs. Györkönyben például 10.000 forint a területi jegy, ezért 25 darab halat lehet kifogni, Tengelicen az ötezer forintért ugyanennyi az enge­délyezett kifogható halmennyiség. Itt nálunk az ötezer forintos jegyért jelen pillanatban ki lehet fogni hat­van darab nemes halat... A '98-as év­től ez oly mértékben módosul, hogy fajonként 40 darabot lehet majd ki­fogni. Ez azt jelenti, hogy 40 darab pontyot és húsz darab egyéb nemes halat - süllőt, csukát, harcsát -, ille­tőleg, aki ragadozó halakra szeret horgászni, az kifog negyven darab ragadozót és húsz darab pontyot. A mai gazdasági helyzetben tisztán kell látni, hogy ezt finanszírozni már a tulajdonos sem tudja oly mérték­ben, mint eddig. A területi jegyára­kat mindenféleképpen növelni kell, mivel az elmúlt két évben a jegyek ára nem emelkedett. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a horgászaink számára ezt a háromszáz mázsa be­telepített halmennyiséget, az egyesü­leti tagok hozzájárulása is szükséges lesz. Egyelőre keressük a lehető leg­jobb megoldást. Megállapodtunk Antal úrral, hogy ezentúl a horgászat szerelmesei rendszeresen olvashatnak hobbijuk­ról, és természetesen az őket érintő kérdésekről lapunkban. A következő lapszámban a november 8-i lehalá­szásról számolunk be. C. M. Készül az állat­védelmi törvény „Ha számunkra van mennyország, ak­kor az állatok számára is kell hogy le­gyen, ha ti, dörmögő vén próféták, kö­nyörtelen biintetlenségtekben meg is fe­ledkeztek róluk. ” (Axel Munthe) Az ember kiemelkedett az állatvilág­ból, de függetleníteni sohasem tudta magát tőle. Aprócska láncszem va­gyunk csupán a földi élet körforgásá­ban. Éppolyan láncszem, mint a többi - azaz mégsem egészen ugyanolyan. Ki­vételes agyvelőnk, mely kiemelt min­ket élőlény társaink közül, egyben sú­lyos kötelezettségeket ró ránk: tekintet­tel kell lennünk bolygónk többi lakó­jára. Egyedül a mi vállunkat nyomja ez a felelősség - minden más élőlénynek elég a saját fajának érdekeivel törőd­nie. A társaival szembeni etikus maga­tartást pedig egyiküknek sem kell könyvből tanulnia, hiszen benne rejlik fajuk genetikai örökségében. Az em­beri társadalom irányítására azonban már nem elég a természet szabályozó­­rendszere. Hihetetlenül bonyolult agyunk felett már nem uralkodhatnak az ösztönök. Azért van szükségünk törvényekre, hogy újra megmutassák nekünk a helyes viselkedés útjait, me­lyeket a természetből kiszakadva elve­szítettünk. A helyzetjelentés az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága által 1997. november 6-ára szervezett par­lamenti nyílt napra készült. Célja, hogy segítse az Országgyűlés által tárgyso­rozatba vett, bizottságok által már megtárgyalt és általános vitára javasolt törvénytervezet mielőbbi napirendre tűzését, ennek tárgyalásához ismerete­ket adjon, továbbá felhívja a figyelmet az állatvédelmi törvény jelentőségére. Milyen az állatok helyzete Magyaror­szágon, melyek azok a problémák, amelyeket e törvénynek orvosolni kel­lene? Az állatokról törvényt alkotni na­gyon nehéz feladat. Ezer meg ezer fa­juk oly különböző sajátosságokkal, oly különböző igényekkel rendelkezik, hogy szinte lehetetlen mindannyiukra egyaránt alkalmazható szabályokat felállítani. Mivel életünk számos pon­ton összefonódik az állatokéval, az ál­latvédelmi törvény is számos ponton érinteni fog más törvényeket. A most formálódó állatvédelmi tör­vény akkor lesz jó törvény, ha az álla­tokkal szembeni humánum igehirdetői el tudják fogadni „bibliájukként” és segítségével nemzetünk kultúrájának részévé, lelkiismereti kérdéssé, belül­ről jövő késztetéssé tudják tenni az ál­latok kíméletét. Mécsest gyújtottam... Halottak napján mécsest gyújtottam nagyszüleim, szü­leim, szeretteim sírjánál. Szomorú szívvel rájuk gondol­tam, évek múlásával is érezve hiányukat. Mennyi szere­­tetet, féltő gondoskodást, segítséget kaptam tőlük hosz­­szú-hosszú éveken át. A mécsesek, gyertyák lángja melegséget árasztott, si­mogató érzést keltve. A temető egész területét bevilágí­totta a meggyújtott mécsesek és gyertyák sokasága. A sí­rokat beborították a hála virágai, koszorúi. Az eltávozot­tak addig élnek a szívünkben, ameddig el nem felejtjük őket. M.J. Kvíz-játék a lap hasábjain Az „Együtt a parlagfű ellen” alapítvány - 3 fordulós játéka so­rán - 3-3 kérdésre várja a válaszokat. A kérdések az alapítvány tevékenységével és az általa működtetett Szolgáltató Központ­tal kapcsolatosak. A válaszokat a mellékelt szelvénnyel együtt kérjük eljuttatni az alapítványi iroda címére, levelezőlapon vagy személyesen. (Címünk: Paks, Gesztenyés u. 11. Tel.: 312-611) Fordulónként a beérkezett jó megfejtések közül sorsolnak, így fordulónként 1-1 hónapos ingyenes sóbarlangi vagy sza­unabérlet nyerhető. A 3 forduló után az, aki minden alkalom­mal jól válaszolt a kérdésekre, esélyes a fődíjra. Fődíj: 1 hóna­pos családi bérlet bármely szolgáltatásunkra. Érdemes figyelni a következő számban megjelenő 1. forduló kérdéseit! Az érintés hatalma Az elefántok nagyon összetartó állatok. Az elefántbébire anyján kívül nővérei, nagynénjei, unokatestvérei vigyáznak, kényeztetik, járni, enni, inni tanítják. Megvédik a rá leselkedő veszélyektől. Szakértők állítják, hogy az állat megérzi, ha távol lévő társait baj éri. Ha pedig valamelyikük elpusztul, a többi elefánt ormányá­val simogatja, elbúcsúztatja, majd levelekkel és száraz ágakkal be­takarja. Szinte eltemetik. A simogatásról olvastam azt is, hogy az emberi petesejt és a hímivarsejt találkozásakor a női sejt fonalaival simogatja, átöleli a férfi sejtet, mielőtt elkezdődne egy új élet. Va­jon hol és mikor vész el belőlünk az inger a sokmindent kifejező mozdulatra? Ebben a rohanó világban mikor jut eszünkbe, hogy megsimogassuk egymást, mielőtt földi létünk véget ér? Talán tanulnunk kellene az elefántoktól... C.M. Védett növényeink: fényes poloskamag (Corispermum nitidum Kit.) Védett növényeink jelentős része virágoskertjeinknek is éke le­hetne (ezek közül egyre több a kerti kultúrába vett faj), ez azon­ban messze nem mondható el a most bemutatásra kerülő fényes poloskamagról. Ahogy családjá­nak, a libatopféléknek nagy több­sége, úgy e faj is szerény külsejű. Elágazó, gyakran bokrosodó szára 15^10 cm magasra nő. Haj­tásai vékonyak, eleinte a hajtás­csúcsokon kissé gyapjasak, ké­sőbb kopaszak, fénylők, gyakran élénkvörösek. Virágai erősen re­dukálódtak, kicsinyek. Murvale­velek tövében lapuló 2-3 mm-es termései lencseformán lapítottak, hártyás szegélyűek. Rokonsági körének számos tagja szántó­földi, kerti gyom. Ez részben igaz az egyéves fényes poloskamagra és rokonára a hasonló megjele­nésű, szintén védett szürke po­loskamagra is. Eredetileg a nyílt homoki gyepek pionír növényei voltak, de megtalálják életfeltéte­leiket homokbányákban, homo­kos utak szegélyében, sőt ho­moki szőlőkben és egyéb kultú­rákban is. Virágzásuk nyár köze­pén kezdődik, de egyes egyedek még októberben is nyílhatnak, így akár novemberben is talál­kozhatunk terméses példányok­kal. Mindkét faj szerepel az IUCN (Nemzetközi Természet­­védelmi Unió) által kiadott „Ritka és veszélyeztetett európai növényfajok vöröslistájá”-n. A fényes poloskamag pontu­szi-pannon elterjedésű, a Volga vidékétől Alsó-Ausztriáig elő­forduló növény. Hazánkban még jelentős állományai élnek a Duna-Tisza közén, de szép számban előfordul megyénk ho­mokterületem, így pl. az Ürge­mezőn is. Természetvédelmi ér­téke: 2000 Ft. Farkas Sándor »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest, Vili, kér. Auróra u. 11. ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József Főszerkesztő Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-919 Telefax: 155-72-80 InterNet: http://www.npp.hu Kiadja az AS - M Tolna Megyei Irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf. 71. 7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom