Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-11-01 / 11. szám
8. oldal Atomerőmű 1997. november Horgászsarok: Szinte az atomerőmű indulásával egy időben alakult meg a horgászegyesület, mintegy bemutatva, hogy a nukleáris energia termelés mellett hogyan lehet környezetvédő módon szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget teremteni az arra vágyók számára. Az erőmű vezetése már a kezdetektől fogva felismerte és felkarolta ezt a célt és a mai napig minden támogatást megad a sportág szerelmeseinek. 1997. május 10-én tartotta meg az Atomerőmű Horgászegyesülete küldött-közgyűlését, ahol új vezetőséget választottak. Antal Lajos lett a PA Rt. horgászegyesületének elnöke. 1958-ban született Gyöngyösön, az általános iskola befejezése után Budapesten, az Üteg utcában szerezte meg az erősáramú technikusi oklevelet, majd a felsőfokú energetikusi végzettséget. 1983-ban kezdett a paksi atomerőműben dolgozni, 1986 óta vezető elektrikus a II. blokkvezénylőben. Felesége szintén az atomerőműben dolgozik, a radiokémiái laborban laboráns, egy tízéves fiuk van. Antal Lajos hobbijai között első helyen szerepel a tenisz, az asztali labdarúgás és természetesen a horgászás. Elnökké történt megválasztása óta javarészt csak az utolsóként említett hobbira, az egyesület teendőire jut ideje. Most az Atomerőmű újság hasábjain kértük, hogy beszéljen az egyesület idei évéről, az új elnökség jövőbeni terveiről. — Az idei évben jelentős változások történtek a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság horgászegyesületének életében. Kérem, foglalja öszsze ezeket az olvasók számára. — A jelenlegi vezetőséget a május 10-i küldöttközgyűlésen választottuk meg. Tagjai: Antal Lajos, Haáz Ádám, Schaffer Károly, Szabó Tibomé, Cseh Attila, Ezer Endre, Kucserka József, Magó Mihály és Pettesch Ádám. Mindannyian nagy lendülettel láttunk hozzá az egyesületi munkához. Ennek egyik fontos eseménye volt a jubileumi horgászverseny, ahol a részvétel várakozáson felüli volt, 248 fő nevezett be és versenyzett. Mivel nem számítottunk ilyen tömegű jelentkezőre, némi zökkenőt jelentett a lebonyolításban, de az egyesület vezetősége erőn felül próbálta biztosítani azt, hogy a rendezvényre ellátogató egyesületi tagok és azok családtagjai jól érezzék magukat. A célunk az volt, hogy a horgászok elbeszélgethessenek egymással, jól érezzék magukat, és mindemellett még halat is fogjanak. Volt olyan órája a napnak, hogy majdhogynem ezer fő volt kint a tóparton. Ehhez tudtunk biztosítani hatszáz fő számára sátrakat ülőhellyel, a verseny után pedig a versenyzők részére halászlé lett feltálalva. A kísérők száz forint hozzájárulással lakhattak jól a halászléből. — Milyen eredmények születtek a versenyen és milyen visszhangja volt résztvevők körében az egyesületi napnak? — Összesen hat kategóriában hirdettük meg a versenyt, az eredmények önmagukért beszélnek. Versenyző kategória: 1. Pettesch Ádám 43900 g, 2. Strasszer Attila 29900 g, 3. Várszegi Ferenc 21060. Felnőtt kategória: 1. Strasszer János 16540 g, 2. kém Ferenc 15120 g, 3. Erta Bt. 14120 g, 4. Velencei János, 5. Bese László, 6. Széles Tibor, 7. Kunfalvi Márton, 8. Szabó János, 9. Műnk József, 10. Zsíros Sándor. Női kategória: 1. Tunczinger Mihályné 1720 g, 2. Katies Béláné 800 g, 3. Marsalkó Judit 20 g. Ifi kategória: 1. Dervadelin Zoltán 1940 g, 2. Bezzegi József 1700 g, 3. Kém László 1560 g. Gyermek I. kategória: 1. Varga János 400, 2. Kutasi György 240, 3. Kemenes Dávid 160 g. Gyermek II. kategória: 1. Cseh Bernadett 280 g, 2. Bíró Zoltán 160 g, 3. Gölöncsér Tibor. A résztvevők legnagyobb részének elnyerte a tetszését, és az volt a közösen megfogalmazott igény, hogy a jövőben is szervezzünk ilyen versenyeket. A lehetőségeinkhez mérten megteszszük ezt. A rendezvény sikerének fontos kulcsa volt az, hogy durván egy hónapos szervezőmunka előzte meg, és szerencsére sikerült olyan szponzorokat találnunk, akik örömmel karolták fel ezt a kezdeményezést. Természetesen a legnagyobb támogatónk a tulajdonos, a PÁ Rt. volt. Ahhoz, hogy a horgászok jól érezzék magukat, sok-sok szervezőmunkára volt szükség. Apró részlet, de például a tűzoltóság fellocsolta a horgásztavakhoz vezető utat, hogy ne porban kelljen megközelíteni a versenyt. A halászléfőzéshez hét szakácsot biztosítottunk, közel három mázsányi megpucolt halból készült az ízletes ebéd. Megpróbáltunk mindent a horgászok igényeinek megfelelően kialakítani. A MOHOSZ itt megjelent képviselője is elragadtatással szólt a verseny és rendezvény színvonaláról. Mint elmondta, tömegében és létszámában ekkora volumenű versenyt Magyarországon mostanában nem rendeztek. Természetesen a tanulságokat levonjuk a következő versenyekre nézve, mentségünkre legyen mondva, hogy nem számítottunk ekkora részvételi arányra. Október 24-én a nyugdíjasok számára is versenyt rendeztünk, ahol összesen harmincnégy fő indult el, és a következő eredmények születtek. Első helyezett Adorján Ferenc lett 2170 g hallal, a második helyezett Saramó Istvánnénál a mérleg 1820 g-ot mutatott, és a dobogó harmadik fokára Várszegi Ferenc állhatott fel 1800 grammos eredményével. Saramó Istvánná különdfjban is részesült egy rekordlistás 1500 grammos kárásszal. További eredményeink közül kiemelném, hogy egyesületünk versenycsapata az idén is részt vett az iparági horgászversenyen, melyet a bánhidai erőmű taván rendeztek meg. Itt az elismerésre méltó negyedik helyet szerezte meg csapatunk. — A kezdetektől számítva menynyiben változtak meg célkitűzéseik? Mit biztosít tagjaik számára az egyesület jelenleg? — Az itt folyó haltermelés mindenkor a horgászérdekek biztosítása érdekében folyt. Az induláskor már mindent biztosított ehhez a sportághoz a PAV. A kezdeti cél az volt, hogy elsősorban a cég dolgozói és nyugdíjasai vehessék igénybe a horgászási lehetőséget. Sajnos azt kell mondanom, hogy egy idő után túlságosan kiszélesedett az a kör, amelyik a tavakon horgászott. Az utóbbi években már oly mértékű volt ez a tendencia, hogy hátrányba kerültek az atomerőmű dolgozói, akik számban kevesebben válthatták ki az egyesületi tagságot. Mivel a tulajdonos a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság, amelynek céljai egyesületünk céljaival azonosak, szeretnénk helyreállítani a PA Rt-os létszámegyensúlyt. A tagokat természetesen nem zárjuk ki, hanem arra törekszünk, hogy új tagok csak a cég dolgozói közül kerüljenek ki. hogy legalább az 50-50 százalékos arány kialakuljon. A vezetőség szeretné, ha az együtt dolgozás, a távlati célok megvalósítása érdekében kialakulna egy közös gondolkodás. — A terület nagysága, és a kifogható hal mennyisége nyilván határt szab az engedélyek kiadásában. Jelenleg hány ember számára tud horgc&zati lehetőséget biztosítani az egyesület? — Egy időben hétszáz ember tud jelenleg a tavakból horgászni. Az egyesületi létszámunk jelenleg 650 felnőtt tag, plusz 100 fő ifjúsági, női, illetve jogi tagságú személy. Ennél nagyobb létszámot a tó nem bír el. Nem tudunk felvenni új tagokat addig, amíg a létszám hétszáz fő alá nem csökken. Ebben a horgászegyesületben olyan lehetőségeket biztosítunk a tagok számára, amilyet az országban sehol nem kapnak. A befizetett ötezer forint ellenében - melyből a területi jegy ára 3400 forint - ma már lehetetlen finanszírozni az évi betelepített háromszáz mázsa halmennyiséget és a 43 kilogrammos átlag fogási súlyt. A kiskereskedelemben a piacon 600 forintba kerül egy kilogramm ponty. Abból a 3400 forintból, ami az egyesület pénztárában marad, egy 5,5 kilós halat lehet vásárolni. Ezzel szemben áll a 43 kilogrammos fogási átlag, ilyen az országban sehol sincs. Györkönyben például 10.000 forint a területi jegy, ezért 25 darab halat lehet kifogni, Tengelicen az ötezer forintért ugyanennyi az engedélyezett kifogható halmennyiség. Itt nálunk az ötezer forintos jegyért jelen pillanatban ki lehet fogni hatvan darab nemes halat... A '98-as évtől ez oly mértékben módosul, hogy fajonként 40 darabot lehet majd kifogni. Ez azt jelenti, hogy 40 darab pontyot és húsz darab egyéb nemes halat - süllőt, csukát, harcsát -, illetőleg, aki ragadozó halakra szeret horgászni, az kifog negyven darab ragadozót és húsz darab pontyot. A mai gazdasági helyzetben tisztán kell látni, hogy ezt finanszírozni már a tulajdonos sem tudja oly mértékben, mint eddig. A területi jegyárakat mindenféleképpen növelni kell, mivel az elmúlt két évben a jegyek ára nem emelkedett. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a horgászaink számára ezt a háromszáz mázsa betelepített halmennyiséget, az egyesületi tagok hozzájárulása is szükséges lesz. Egyelőre keressük a lehető legjobb megoldást. Megállapodtunk Antal úrral, hogy ezentúl a horgászat szerelmesei rendszeresen olvashatnak hobbijukról, és természetesen az őket érintő kérdésekről lapunkban. A következő lapszámban a november 8-i lehalászásról számolunk be. C. M. Készül az állatvédelmi törvény „Ha számunkra van mennyország, akkor az állatok számára is kell hogy legyen, ha ti, dörmögő vén próféták, könyörtelen biintetlenségtekben meg is feledkeztek róluk. ” (Axel Munthe) Az ember kiemelkedett az állatvilágból, de függetleníteni sohasem tudta magát tőle. Aprócska láncszem vagyunk csupán a földi élet körforgásában. Éppolyan láncszem, mint a többi - azaz mégsem egészen ugyanolyan. Kivételes agyvelőnk, mely kiemelt minket élőlény társaink közül, egyben súlyos kötelezettségeket ró ránk: tekintettel kell lennünk bolygónk többi lakójára. Egyedül a mi vállunkat nyomja ez a felelősség - minden más élőlénynek elég a saját fajának érdekeivel törődnie. A társaival szembeni etikus magatartást pedig egyiküknek sem kell könyvből tanulnia, hiszen benne rejlik fajuk genetikai örökségében. Az emberi társadalom irányítására azonban már nem elég a természet szabályozórendszere. Hihetetlenül bonyolult agyunk felett már nem uralkodhatnak az ösztönök. Azért van szükségünk törvényekre, hogy újra megmutassák nekünk a helyes viselkedés útjait, melyeket a természetből kiszakadva elveszítettünk. A helyzetjelentés az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága által 1997. november 6-ára szervezett parlamenti nyílt napra készült. Célja, hogy segítse az Országgyűlés által tárgysorozatba vett, bizottságok által már megtárgyalt és általános vitára javasolt törvénytervezet mielőbbi napirendre tűzését, ennek tárgyalásához ismereteket adjon, továbbá felhívja a figyelmet az állatvédelmi törvény jelentőségére. Milyen az állatok helyzete Magyarországon, melyek azok a problémák, amelyeket e törvénynek orvosolni kellene? Az állatokról törvényt alkotni nagyon nehéz feladat. Ezer meg ezer fajuk oly különböző sajátosságokkal, oly különböző igényekkel rendelkezik, hogy szinte lehetetlen mindannyiukra egyaránt alkalmazható szabályokat felállítani. Mivel életünk számos ponton összefonódik az állatokéval, az állatvédelmi törvény is számos ponton érinteni fog más törvényeket. A most formálódó állatvédelmi törvény akkor lesz jó törvény, ha az állatokkal szembeni humánum igehirdetői el tudják fogadni „bibliájukként” és segítségével nemzetünk kultúrájának részévé, lelkiismereti kérdéssé, belülről jövő késztetéssé tudják tenni az állatok kíméletét. Mécsest gyújtottam... Halottak napján mécsest gyújtottam nagyszüleim, szüleim, szeretteim sírjánál. Szomorú szívvel rájuk gondoltam, évek múlásával is érezve hiányukat. Mennyi szeretetet, féltő gondoskodást, segítséget kaptam tőlük hoszszú-hosszú éveken át. A mécsesek, gyertyák lángja melegséget árasztott, simogató érzést keltve. A temető egész területét bevilágította a meggyújtott mécsesek és gyertyák sokasága. A sírokat beborították a hála virágai, koszorúi. Az eltávozottak addig élnek a szívünkben, ameddig el nem felejtjük őket. M.J. Kvíz-játék a lap hasábjain Az „Együtt a parlagfű ellen” alapítvány - 3 fordulós játéka során - 3-3 kérdésre várja a válaszokat. A kérdések az alapítvány tevékenységével és az általa működtetett Szolgáltató Központtal kapcsolatosak. A válaszokat a mellékelt szelvénnyel együtt kérjük eljuttatni az alapítványi iroda címére, levelezőlapon vagy személyesen. (Címünk: Paks, Gesztenyés u. 11. Tel.: 312-611) Fordulónként a beérkezett jó megfejtések közül sorsolnak, így fordulónként 1-1 hónapos ingyenes sóbarlangi vagy szaunabérlet nyerhető. A 3 forduló után az, aki minden alkalommal jól válaszolt a kérdésekre, esélyes a fődíjra. Fődíj: 1 hónapos családi bérlet bármely szolgáltatásunkra. Érdemes figyelni a következő számban megjelenő 1. forduló kérdéseit! Az érintés hatalma Az elefántok nagyon összetartó állatok. Az elefántbébire anyján kívül nővérei, nagynénjei, unokatestvérei vigyáznak, kényeztetik, járni, enni, inni tanítják. Megvédik a rá leselkedő veszélyektől. Szakértők állítják, hogy az állat megérzi, ha távol lévő társait baj éri. Ha pedig valamelyikük elpusztul, a többi elefánt ormányával simogatja, elbúcsúztatja, majd levelekkel és száraz ágakkal betakarja. Szinte eltemetik. A simogatásról olvastam azt is, hogy az emberi petesejt és a hímivarsejt találkozásakor a női sejt fonalaival simogatja, átöleli a férfi sejtet, mielőtt elkezdődne egy új élet. Vajon hol és mikor vész el belőlünk az inger a sokmindent kifejező mozdulatra? Ebben a rohanó világban mikor jut eszünkbe, hogy megsimogassuk egymást, mielőtt földi létünk véget ér? Talán tanulnunk kellene az elefántoktól... C.M. Védett növényeink: fényes poloskamag (Corispermum nitidum Kit.) Védett növényeink jelentős része virágoskertjeinknek is éke lehetne (ezek közül egyre több a kerti kultúrába vett faj), ez azonban messze nem mondható el a most bemutatásra kerülő fényes poloskamagról. Ahogy családjának, a libatopféléknek nagy többsége, úgy e faj is szerény külsejű. Elágazó, gyakran bokrosodó szára 15^10 cm magasra nő. Hajtásai vékonyak, eleinte a hajtáscsúcsokon kissé gyapjasak, később kopaszak, fénylők, gyakran élénkvörösek. Virágai erősen redukálódtak, kicsinyek. Murvalevelek tövében lapuló 2-3 mm-es termései lencseformán lapítottak, hártyás szegélyűek. Rokonsági körének számos tagja szántóföldi, kerti gyom. Ez részben igaz az egyéves fényes poloskamagra és rokonára a hasonló megjelenésű, szintén védett szürke poloskamagra is. Eredetileg a nyílt homoki gyepek pionír növényei voltak, de megtalálják életfeltételeiket homokbányákban, homokos utak szegélyében, sőt homoki szőlőkben és egyéb kultúrákban is. Virágzásuk nyár közepén kezdődik, de egyes egyedek még októberben is nyílhatnak, így akár novemberben is találkozhatunk terméses példányokkal. Mindkét faj szerepel az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) által kiadott „Ritka és veszélyeztetett európai növényfajok vöröslistájá”-n. A fényes poloskamag pontuszi-pannon elterjedésű, a Volga vidékétől Alsó-Ausztriáig előforduló növény. Hazánkban még jelentős állományai élnek a Duna-Tisza közén, de szép számban előfordul megyénk homokterületem, így pl. az Ürgemezőn is. Természetvédelmi értéke: 2000 Ft. Farkas Sándor »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest, Vili, kér. Auróra u. 11. ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József Főszerkesztő Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-919 Telefax: 155-72-80 InterNet: http://www.npp.hu Kiadja az AS - M Tolna Megyei Irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf. 71. 7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre
