Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1997-07-01 / 7-8. szám

4. oldal Atomerőmű 1997. augusztus Medgyesy Ferenc, Mukli István, Dudás Gáspár, Priskin Zoltán, Gogolák Róbert Szem előtt: a turbina operátor SZ-É-P-Í-T-É-SZ „Egy dolognak meg kell érni az emberben" Az elmúlt néhány év alatt sokat változott az irodaé­pület és környékének ornamentikája. A változások főszereplője Menyhárt Sándor, aki a kivitelezéshez szükséges terveket megálmodta és elkészítette. Nyolc éve került az erőműbe, azóta tervezéssel fog­lalkozik. Az első nagy munkája a volt 3000 adagos konyha átalakítása, ebből lett a Tájékoztató és Lá­togató Központ (TLK). Sanyi bácsi, Te is úgy jár­tál, mint hajdan Csete György és csoportja, akik a kész házgyári panelt kellett, hogy átalakítsák és így születtek meg a tulipános házak. A 3. blokkvezénylő délelőttös személyzete - Dudás Gáspár blokkügyeletes, Medgyesy Ferenc reaktor operátor, Mukli István turbina operátor, Priskin Zoltán turbina főgépész és Gogolák Ró­bert vezető elektrikus - ottjár­­tamkor már kettős teher alatt vé­gezte munkáját. Közvetlen a leál­lás előtt voltunk és látszott a sze­mélyzeten: gondolataik - ha ezt a pillanatnyi üzemi tevékenység megengedte - már az átrakáson, a kondenzátorok cseréjén járnak. Lelkileg már készültek a kemény nyári (június-július) karbantar­tási munkákra. Ennek ellenére a blokkügyeletes készségesen hoz­zájárult ahhoz, hogy Mukli Ist­ván turbina operátorral néhány percig beszélgessünk munkájá­ról. — Hogyan lettél turbina operátor? — A GYGV-től 1985-ben átkerültem a PAV-hoz, elvé­geztem az alaptanfolyamot, majd ezt követően a turbina gé­pész tanfolyam következett. Az idén ismét alkotói pályá­zatra hívja az Atomerőmű Rt. vezetése a műszakiakat. A kol­lektív szerződés értelmében ki­írt pályázatra jó színvonalú és értékes szellemi termékeket várnak a szervezők. A műszaki alkotói pályázatra maximálisan Segítsünk! Néhány csepp, mely enyhíti az árvíz hatását A PADOSZ Szakszervezeti Bi­zottsága úgy döntött, hogy fel­hívást tesz közzé a Közép-Eu­­rópában pusztító árvíz károsult­jainak megsegítése érdekében. Ennek szövege a következő: „A PADOSZ Szakszervezeti Bizottsága a szakszervezeti ta­gok nevében az árvízzel sújtott Csehország, Lengyelország és Szlovákia károsultjainak meg­segítésére tagdíjbevételéből 150.000,- Ft-ot ajánl fel. Fel­kérjük a villamosenergia-ipar valamennyi szakszervezetét és munkáltatóját, hogy anyagi le­hetőségeinek megfelelően já­ruljon hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. Felkérjük to­vábbá a VDSZSZ elnökségét, hogy az adományok összegyűj­tését és célba juttatását szer­vezze meg.” Az érintett országok iparági szakszervezetei vállalták a hoz­zájuk érkező segélyek célnak megfelelő felhasználásának megszervezését. Gócza Levente Mivel önálló feladatokat szeret­tem volna megoldani, ezért gyakorlatilag minden rendszer­ből le kellett vizsgáznom, így kaptam meg a jogosítványt ön­álló feladat végzésére. Ezután már „csak” az operátori tanfo­lyam volt hátra és nem utolsó sorban főnökeim irántam tanú­sított bizalma teremtette meg annak lehetőségét, hogy a blokkvezénylőbe kerülhessek. A 4. blokkra 1987-ben kerül­tem, itt vizsgáztam a blokk in­dítása előtt. Két év után kerül­tem át a 3. blokkra, ennek már nyolc éve. Egyébként a 3. blokk üzembehelyezésénél már mint gépész tevékenykedtem. — Hogyan foglalhatók össze a turbinaoperátor feladatai? — Normál üzemben az üzemi paraméterek folyamatos ellenőrzése, esetleges változá­sok okainak kivizsgálása, a meghibásodott műszerek kija­víttatása, vagy lecseréltetése. Természetesen mindezt a szi­gorú kezelési utasítás előírásai 15-20 oldalnyi (szükség esetén kiegészítő mellékletekkel) munkákkal lehet pályázni, ame­lyeknek tartalmazniuk kell a szerző(k) nevét, aláírását, törzsszámát, szervezetét, több szerző esetén pedig a százalé­kos megoszlási arányt. A pá­szerint kell végrehajtanom. — Mi a megterhelőbb: egy normál műszak, vagy pedig az átrakási időszak? — Teljesen különböző. Egy átrakási időszak alatt nagyon sok a munka és rettenetesen sokfelé ágazó. Egyszerre több rendszeren több szakterület dolgozik és mindenki a sajátját tekinti a legfontosabbnak, ami érthető, ám ebben az esetben meg kell teremteni az összhan­got. Ilyen körülmények köze­pette viszont hamar telik a mű­szak. Viszonylagos nyugodtság a délutános és az éjszakás mű­szakban van, mert a délelőttös műszakra esnek a különböző próbák. Bár most már van egy olyan törekvés a KÁIG részé­ről, hogy ezeket a próbákat igyekeznek eltolni a délutános és az éjszakai műszakokra. — Amint látom, ez csapat­munka. Nehéz egy ilyen csa­patba beilleszkedni? — Én úgy érzem, nekem nem volt nehéz. Talán azért, lyázatok elbírálásánál előnyt élveznek azok a munkák, ame­lyek társaságunk stratégiai fel­adatainak megoldását szolgál­ják. A teljesség igénye nélkül a legfontosabb témakörök: a biz­tonság növelése, a rendelke­zésre állás szintjének fenntar­mert tíz ével ezelőtt együtt kezdtem Dudással és Med­­gyesyvel a 4. blokkon. De Gogolák Robival is régóta együtt dolgozunk. Különö­sebben nem is foglalkoztam ezzel a kérdéssel, hiszen a be­tanulási időszakban nagyon el voltam foglalva, tapasztala­taim nem voltak és elfogadtam a többiek véleményét. Igaz, most is elfogadom, muszáj is, mert ez csapatmunka. Nem lehet élesen elhatárolni, hogy ez most primerkör, vagy sze­kunderkor, mert a kettő szoros kapcsolatban van egymással. Nagyon kell figyelnem, hiszen ha én technológiailag beavat­kozók valahova, az kihatással lesz a primerkörre és fordítva is így van. De ez igaz a villa­mos oldalra is. Én úgy érzem, jó hangulatban dolgozunk, ennek talán egyik oka az, hogy régóta együtt vagyunk és a blokkügyeletes jól össze­hangolja tevékenységünket. — Mindezeket leszámítva „amúgy” hogy érzed magad? — Általában jól érzem ma­gam, örülök hogy van munkám és a mai világban biztos mun­kahelynek tűnik a mostani be­osztásom. A három műszak meg olyan, hogy el kell fo­gadni, hiszen én választottam. Nehéz a három műszak, a szer­vezetnek át kell állnia erre, de a családnak is ugyanúgy. Nehéz, de nem lehetetlen a harmonikus átállás. A nehézségek elviselé­sét könnyíti, hogy tetszik amit csinálok. — Meddig lehet három mű­szakban dolgozni? Mikorra fá­rad el az ember? — Erre a kérdésre nem tu­dok tényekkel alátámasztott vá­laszt adni. Azt tudom, hogy vannak lemorzsolódások, sok ember igyekszik kiszállni a há­rom műszakból, mert az egy­­műszak nyugodtabb életvitelt biztosít. Én jelen pillanatban nem érzem a műszak hátrányát és eddig még nem is gondoltam arra, hogy egy műszakba men­jek. Egyelőre nem zavar a há­rom műszak, jó itt dolgozni.- béri -tása, a nagyjavítási időtartamok rövidítése, az élőmunka haté­konyságának növelése, a költ­ségek csökkentése. A pályamunkákat a Straté­giai és Fejlesztési Osztályra kell benyújtani 1997. szeptem­ber 30-ig. A gyorsabb értékelés érdekében amennyiben lehető­ség van rá az alkotók mágnes­lemezen is készítsék el és nyújtsák be a munkákat. — Valóban hasonlít a hely­zetem az említett tervező cso­port helyzetéhez, hiszen meg­lévő homlokzati felületeket kel­lett átalakítanom, amelyek elég nyomasztóak voltak. A TLK- nál és az eü-épületnél viszont már a belső teret is meg kellett formálnom. Ezek az átalakítások egy fo­lyamat része, egyik munka kö­veti a másikat. Miután elkészült a TLK, itt maradt a nyak taggal összeépített irodaház, amely egy kicsit eltörpült látványban, külső megjelenésében a TLK- hoz viszonyítva. Ekkor - ezt én már sejtettem előre - a vezetés úgy döntött, próbáljam meg összehozni a két épületrész homlokzatát. Ezután született meg az irodaépület burkolásá­nak terve, a nyak tag burkolása, az ebédlő bejáratának átalakí­tása hajlított előtetővel. Közben a Parlagfű Alapítvány felkért a sóbarlang és szauna megterve­zésére a Gesztenyés utca 11 - ben. Ezután jött egy nagyobb munka, mégpedig a bázis átala­kítása. Ezzel nagyon sokat baj­lódtam. Itt egy 12x12 m-es ’’ha­rapást” kellett az eü-épületben beépíteni, egy szintet berakni. Mint feladat egy kicsit mere­deknek tűnt. Sokat rágódtam a terven, otthon is járt az agyam sokáig, mert én úgy vagyok, hogy egy dolognak meg kell érnie az emberben. Amikor egy feladatot elméletben megoldok, csak azután tudok ceruzát fogni és rajzolni. Az eü-épületnél a csatlakozási pontok tervezése volt a legnagyobb gondom, hi­szen ezek a pontok hordozzák magukban a legnagyobb ve­szélyt. Úgy érzem műszakilag, statikailag sikerült elfogadható megoldást találnom. — Vannak visszajelzések, tetszésnyilvánítások a tervekkel kapcsolatban ? — Természetesen vannak, bár én azt szoktam csinálni, hogy megállók az épületnél, fi­gyelem az emberek arcát és hallgatom az átalakításról szóló vélekedésüket. így tettem a TLK-nál is. Érdekes volt egy idős házaspár és családjának a viselkedése, amikor beléptek az épületbe. A szélfogó üvegei ki­tágították a teret és amikor föl­néztek, megtorpantak. Egyéb­ként ezeket a hajlított felülete­ket nagyon megszerettem, majdnem minden munkámban láthatók, bár sokkal több baj van velük, mint egy sima felü­lettel. — Sanyi bácsi! Még sokáig bajlódj ezekkel a felületekkel, szépítsd környezetünket.- béri -Karcsi bácsi majd elmondja Varga Károly FOTÓ: BEREGNYEI MIKLÓS A 3. blokki primerköri munkákon serény­­kedők fotózása közben jutottam el ahhoz a csapathoz, amely a reaktorban lévő idegen testek felderítésével foglalkozik. A csapat tagjai: Varga Károly, Csőke Attila és Tóth István, a PA Rt. részéről pedig Bánki Ede segítette munkájukat. Amikor az iránt ér­deklődtem, hogy mit csinálnak, Csőke At­tila annyit mondott: majd Varga Károly elmagyarázza. Karcsi bácsi pedig vállalko­zott arra, hogy egy laikussal megértesse te­vékenységük lényegét. Ilyen türelmes és közvetlen emberrel, mint Karcsi bácsi, igen ritkán találkozik az ember. Tudta, hogy nem ismerem tevé­kenységüket még vázlatosan sem, ennek ellenére egy szikrányi fölényességet sem éreztem viselkedésében és tekintetében. Mint egy jó pedagógus azt mondta: „Üljünk le és elmondom a lényeget.” Élvette kezemből a jegyzettömböt, majd rajzolni kezdett és közben olyan lelkesen magyarázott, mintha a találmányt most mutatná be először. Ugyanis azt a műszert, amellyel az idegen testeket, az esetleges repedéseket és a korróziót keresik, a KFKI kísérletezte ki és ez a műszer élesebb, pontosabb és meg­bízhatóbb képet ad, mint bármely más nyugati cég műszere. Be is járták ezzel a műszerrel a világot, 14 országban dolgoztak már, Pakisztántól Kongóig, Németországtól Argentínáig és most Paks után Hollandiába mennek. Meg kell jegyeznem - mondta Karcsi bácsi -, hogy a műszer kifejlesztéséhez a PA Rt. anyagi támogatást nyújtott. A műszer pontosságát jól reprezentálja a következő adat: 0,025 mm „nagyságú” repedést vagy idegen testet is észlelni lehet vele. Műszaki alkotói pályázat

Next

/
Oldalképek
Tartalom