Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-05-01 / 5. szám
Pakson első a biztonság Nemzetközi együttműködés eredménye Ünnepélyesen átadták a Karbantartó Gyakorló Központot A világ minden részéről érkeztek vendégek április 29-én a Karbantartó Gyakorló Központ ünnepélyes átadására. A rendezvényen megjelent Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, Jihui Qian, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezérigazgató-helyettese, valamint a NAÜ és at Európai Unió több képviselője. A világon egyedülálló létesítmény szalagját Fazakas Szabolcs és Jihui Qian vágta át Az ünnepség megnyitó beszédét Szabó József vezérigazgató tartotta meg, kiemelve, hogy egy fontos, új létesítménynyel gazdagodott az erómű. Ezután a termelési eredményeket, a biztonságos üzemeltetést és a személyzet folyamatos továbbképzésének jelentőségét hangsúlyozta a vezérigazgató: — Az atomerőmű vezetése olyan oktatási tevékenységet kíván megvalósítani - emelte ki Szabó József -, ami kielégíti a vonatkozó hatósági előírásokat, az atomerőmű önálló gazdasági szervezeteinek igényeit, folyamatosan fejlődik tartalmi és formai vonatkozásokban, rugalmasan kövéti a technológiai és 'szervezeti változtatásokat, ami feldolgozza az üzemviteli, a karbantartási tapasztalatokat, a hazai és nemzetközi ajánlásokat, információkat, és gondoskodik a megszerzett ismeretek szintentartásáról is. A továbbiakban elhangzott: az 1990-es évek elején a világban tendenciaszerűen mutatkozott, hogy az atomerőművek karbantartását végző személyzet képzésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A NAÜ is világszerte komoly erőfeszítéseket tett, hogy a karbantartók képzését tagországaiban az üzemeltetőkhöz hasonló komolysággal kezeljék. A Paksi Atomerőmű kezdeményezését felkarolva a NAÜ - más számára is követendő példaként - egy Karbantartó Gyakorló Központ létesítését és a személyzetképzés átfogó fejlesztését megcélzó projektet indított 1994-ben „Az üzemviteli biztonság fejlesztése, az oktatási rendszer átalakítása révén a Paksi Atomerőműben” elnevezéssel. Az Oktatási Modell Projekt három fő célkitűzést tartalmaz: 1. / Karbantartó Gyakorló Központ (KGYK) létrehozása, 2. / a személyzet képzettségének és kompetenciájának fejlesztése, az oktatási anyagok egy nemzetközileg elfogadott metodológia szerinti átdolgozása, a SAT (szisztematikus képzési rendszer) bevezetése mind az üzemviteli, mind a karbantartó munkakörökben, 3./ a biztonsági kultúra általános fejlesztése a Paksi Atomerőműben. 1997. április 29-én az első célkitűzés megvalósult, elkészült és fogadókész a KGYK. A beruházás értéke összesen 1,2 milliárd forint volt, ennek 70 százalékát a Paksi Atomerőmű, 30 százalékát pedig a NAÜ, illetve e szervezeten keresztül az USA, Spanyolország és Japán kormánya, valamint az Európai Közösség finanszírozta. (Folytatás a 2. oldalon.) A TETT-ek mezejére léptek Együttműködési szerződés a Bátaapáti körzetében tevékenykedő tájékoztató-ellenőrző társulás és a Paksi Atomerőmű Rt. között Bátaapáti, 1997. április 30. Márton János műszaki vezérigazgató-helyettes és Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere aláírják a szerződést Hat település, Bátaapáti, Bátaszék, Cikó, Feked, Mórágy és Mőcsény önkormányzata együttműködési megállapodást írt alá a Paksi Atomerőmű Részvénytársasággal a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló továbbkutatási munkáival kapcsolatos tájékoztatási tevékenységről. A települések vállalták, hogy tájékoztatják lakosságukat a továbbkutatási munkák folyamatáról, illetve tájékoztatják az erőművet az érintett lakosság véleményéről, kérdéseiről. Az atomerőmű pedig az új atomtörvényben megfogalmazott lehetőségek szerint támogatja a településeket ebben a munkában. A hat település, illetve az őket támogató, további mintegy kéttucatnyi dél-tolnai település ezzel a döntéssel példaadó módon a konstruktív párbeszédet és a békés együttélést választva megmutatta, miként lehet egy országos gond megoldásában a helyi erőknek részt vállalniuk. (Folytatás a 2. oldalon.) Szirénapróba - havonta A BM Tolna Megyei Polgári Védelmi Parancsnoksága 1997 májustól havi gyakorisággal fogja a paksi atomerőmű 30 kilométeres körzetében a polgári védelmi célú szirénák működési próbáját megtartani. Ezentúl minden hónap első hétfőjén 13.00 órakor egy rövidített megszólaltatású, hat másodperces időtartalmú „morgató” jelet adnak a szirénák. Szeptemberben a szokásos teljes megszólalás lesz, katasztrófariadó és riadó elmúlt jelekkel, az előző évekhez hasonlóan. A szirénák megszólalása a jelzett időpontokban a rendszer próbája lesz, a lakosságnak semmiféle intézkedést nem kell tenni. NuMeárisbaleset-elhárítási gyakorlat A tűzoltók, a mentősök is rendszeresen tartanak gyakorlatokat, pedig ők nap, mint nap éles helyzetben dolgoznak. Szakemberek szerint annak a valószínűsége, hogy egy atomerőműbaleset következzen be, annyira kicsi, hogy számokkal nehéz lenne itt az újság hasábjain kifejezni. Az OECD Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NEA) mégis úgy döntött, hogy az atomerőművek nemzetközi együttműködését erősítendő, a nukleárisbalesetelhárításban résztvevő szervezetek szakembereit, valamint a tájékoztatási vonalon dolgozókat is tréningezni kell. Amikor ugyanis sok szereplő együttműködésére van szükség, különösen fontos, hogy begyakorlottan menjenek a dolgok. Ezért imitált baleseti körülmények között próbálták ki, kinek mit kell tennie, ha valahol nukleáris baleset történik. Tavaly novemberben a svájci leibstadt-i, idén április 16-án pedig a finnországi loviisai atomerőmű feltételezett balesete szerepelt a gyakorlatban. A nemzetközi gyakorlaton 22 ország, valamint számos nemzetközi szervezet vett részt. Hazánkban a nukleárisbaleset-elhárítási kormánybizottság szervei az Országos Atomenergia Hivatallal együttműködve készítették elő a gyakorlatot. A szakemberek azt vizsgálták, milyen védelmi intézkedésekre kerülhet sor egy nukleáris vészhelyzetben? A lakossági tájékoztató csoport folyamatosan adta ki a sajtóközleményeket, amint új információ érkezett a feltételezett balesetről. A sajtó képviselői kérdésekkel bombázták a polgári védelem, a meteorológiai szolgálat, az egészségügyi minisztérium jelenlévő képviselőit, a nap végén megtartott sajtótájékoztatón újra több, mint egy órán át záporoztak a kérdések. A szakemberek a gyakorlat befejeztével rövid értékelést tartottak, a végső záróértékelést azonban hosszabb elemző munka után adják majd ki. „Biztonságos üzemeltetésért” Hagyományteremtő szándékkal idén másodszor rendezték meg a „Biztonságos Üzemeltetésért Díj” díjkiosztó ünnepségét. Hasonló rendezvényre először 1995- ben került sor azzal a céllal, hogy a munkavállalókat ilyen módon is ösztönözzék a biztonsági kultúra színvonalának fejlesztésére, önképzésre, az általános munkahelyi fegyelem további növelésére. A PA Rt. vezetése az 1995-96-os üzemeltetési ciklus során a következő feltételrendszert határozta meg a díj kiosztásához:- A Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES) 1 fokozatú, vagy annál nagyobb esemény kevesebb mint egyszer lehet.- Automatikus I. fokozatú reaktorvédelmi működés száma legfeljebb egy lehet. A feltételeket a III.—IV.blokki személyzet maradéktalanul teljesítette, ezért az 1996. május 1-én megrendezett ünnepségen ők vehették át a megérdemelt díjakat. Megyei tűzoltónap Pakson Flórián napi zászlóadományozás Bőhm Péter ezüst díszérmet kapott Különlegesen fontos nap lett 1997. május 3-a a paksi hivatásos tűzoltóság életében. Herczeg József polgármester csapatzászlót adományozott a művelődési központban megrendezett Flórián napi ünnepségen a lánglovagoknak. Az atomerőmű tűzoltóságának parancsnoka, Bőhm Péter pedig a Tolna Megyei Tűzoltószövetség által 1996-ban alapított ezüst díszérmet vehette át munkája elismeréséül. Az ember ősidők óta küzdött a veszélyes tűz ellen. Sok évnek kellett eltelni, még több szenvedést átélni, amíg a mai védelem kialakult, amíg az ösztönös védekezéstől a piros tűzoltóautóig eljutottunk. Paks mezővárosát is pusztították a tüzek. Az 1869. február 20-án kitört tűzvészben 133 ház, egy kápolna és sok melléképület semmisült meg. Minden bizonnyal ez az eset adta a végső ösztönzést arra, hogy a céhekre bízott védelmet modernebb szervezet, a tűzoltó egyesület váltsa fel. Mádi Kovács János földbirtokos vette kezébe az ügyet, kül- és belföldi példák nyomán létrehozták az Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. Alapszabályukat a Magyar Királyi Belügyminisztérium 1874. február 11-én hagyta jóvá. Működtek 106 éven át. Megértek szép időket és gonosz tetteket, háborúkat és örömteli napokat. Vonultak a szomszédos településekre is tüzet oltani. Tették ezt minden fizetség nélkül, emberbaráti szeretetből. Az atomerőmű biztonsága azonban megkövetelte, hogy a védelmet hivatásos szervezet vegye át. Talán elférhettek volna az 1981- ben átvett új laktanya épületében az önkéntesek is, de az akkori politika mást követelt és 1982- ben végleg megszűntek létezni. Emléküket azonban ma is őrzik, amit a zászlójuk is bizonyít. Nem kis gondot jelentett a hivatásos szervezet létszámának feltöltése, az emberek kiképzése, a felszerelések beszerzése, a laktanya építése és közben az erőteljes ütemben épülő atomerőmű védelme. (Folytatás a 4. oldalon.) Választás után László Pál ismét a Felügyelő' Bizottság tagja A Felügyelő Bizottság 1997 áprilisi választása alkalmával - az 1839 leadott szavazatból 1341 szavazattal - az erőmű dolgozói ismételten megválasztották László Pált, a bizottság munkavállalói tagjának. (Folytatás a 2. oldalon.)
