Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-10-01 / 10. szám
8. oldal Atomerőmű 1996. október gyeimet érdemel az, hogy nincs foglalási díj. Saját sóklímát hozhat létre bárki a lakásában, 1 m2 területhez 3 liter sóoldat szükséges. Folyamatos nyitva tartás a hét minden napján 8-tól 19 óráig. Szauna működik majd ugyanitt, előreláthatóan november első felétől. A nyitástól számított egy hétig tartó „ingyenes belépő” mintegy 200 főt vonzott. Az alapítvány új szolgáltatásának „gyógyító” híre minden korosztályhoz eljutott, így a több száz felnőtt mellett a sóbarlang rendszeres látogatója lett egy öthónapos kisfiú is. A sóbarlang megvalósítását kedvező szakmai tapasztalat alapján mindvégig lelkesedéssel és tevékenyen támogatta dr. Bárok József. T. M. Az „Együtt a parlagfű ellen” alapítvány szeptember 11-én a Gesztenyés út 11. szám alagsorában megnyitotta a sóbarlang kapuit a légúti-allergiás megbetegedésben szenvedőknek. Márton János, az alapítvány elnöke köszöntötte a szolgáltató központ alapítóit, szponzorait, kivitelezőit és kurátorait. Az alapítvány ügyvezetője Ignits Miklósné. Tőle tudjuk, hogy a belépőjegy ára az alapítvány pártoló tagjainak 160 Ft/óra, egyébként 240 Ft/óra. Pártolótagsági igazolvány a helyszínen vásárolható, melynek előnyeit könnyen kiszámíthatja bárki. Kedvezményesen kölcsönözhető légtisztító berendezés és takarítógép. Pártoló tagoknak 300 Ft/4 óra, egyébként 400 Ft/4 óra. Fi-Színházi vendégszereplésről, közönségről... Ma, amikor a média csatornái a kultúra válságát fejtegetik, jó hallani Darócziné Szalai Edit népművelőtől, hogy egy vidéki kisváros majd két évtizede ide csalogatja vendégszereplésre a régió és a főváros színházait. — Hány színházi évadot tudsz magad mögött? — A Városi Művelődési Központ megalakulásával egyidőben kezdtük el a különböző színházakkal megkötni a bérletszerződést, pontosabban 1978 óta. — Az előadások bérlettervezete bizonyára gazdasági összefüggés és művészi igény egyvelegéből születik. Hogyan állítod össze a „repertoárt"? — A színházak táj előadásai nem hoznak nyereséget a művelődési központnak. A közönség részéről jelzett színházszeretetet a város pénzügyileg hathatósan támogatja. Az országban működő ötven színház közül mintegy húsz kínálja műsortervét, az anyagiak függvényében megtörténik a „piackutatás”. Természetesen figyelembe veszem a közönség igényeit is. — Eszerint létezik úgynevezett törzsközönség ? — Közel százötven színházlátogató évek óta rendszeresen vásárol színházbérletet. Legnagyobb örömömre a színházi esték többeknél családi programmá nőttek. — Kialakult-e az. évek során közvetlen kapcsolat a színész és a közönség között? — Színész és közönsége válogatja. Úgy érzem, kialakulóban van egyfajta közeledés. Ma már az sem meglepő, ha az előadás után néhány színész az előcsarnokban autogrammadás közben elbeszélget a különböző korosztályú érdeklődőkkel. — Talán egyszer sor kerülhet színész-közönség találkozóra ? — Talán. — Az elmondottak után rosszindulatúnak tűnhet a kérdésem, hogy Thália templomát vidéki templomnak nézi-e az itt játszó színész? — Szerencsére ma már egyre ritkábban. — Alig hívsz bennünket, nézőket irodalmi estekre. Miért? — Csupán technikai okokból nem tudok szervezni ilyenfajta előadásokat. A nagy előadóteremben nem jöhet létre az a kapcsolat, az a meghittség a színész és a néző között, ami a pódium műsorokhoz elengedhetetlen. De keressük a megoldást. * A meghirdetett előadások parádés szereposztását olvasva eszembe jut, amint egy gyermekelőadáson Garfield, a lusta, kövér macska azon töprengett, hogyan beszélhetne magas lóról mindenkivel, többek között a színésszel. Szemtől szembe állva vele, így dohogott: „Soha nem tudnám maga után csinálni. Sajnos én az ilyesmihez túl önérzetes vagyok.” Topor Magdolna Mit tehetünk értékeink védelmében? Értékes gépjárművünkbe ötvenezerért riasztót szereltetünk és fizetjük a havi hatezres casco-díjat, de megtesszük-e ugyanezt a lakásainkon belüli értékek védelme érdekében? Aki építéshez, vásárláshoz kölcsönt vesz fel, azt a bank kötelezi a lakásbiztosítás megkötésére, de bizonyára sokan nem gondolkodtunk még el azon, hogyan védekezhetünk a hívatlan látogatók ellen. A családi otthon - fáradtságos munkával több év eredményeként kialakított és megszokott környezetünk - pár perc alatt a betörők zsákmánya lehet. A jó biztosítás is csak utólag segít. Mit tehetünk a megelőzés érdekében? - kérdeztem dr. Oláh Lászlótól, a paksi rendőrkapitányság vezetőjétől, Balogh Istvántól, a PÍR Kft. ügyvezető igazgatójától és Bódis Zoltán műszaki vezetőtől. — 1991. november 26-án felhívást tettünk közzé - amit akkor Mázán László, a PAV Rendészeti Osztály mérnöke segítségével az Atomerőmű újság is leközölt - bejelentve elhatározásunkat, hogy létrehozzuk az „Együtt a biztonságért” Alapítványt - kezdi válaszában Oláh László. Az alapítvány legfontosabb céljai a kapitányság illetékességi területén a vagyonvédelmi tevékenység színvonalának emelése, a kármegelőzés elősegítése, bűnmegelőzési és vagyonvédelmi programok kidolgozása. A paksi atomerőműben dolgozó műszaki szakemberek támogatásával a bűnfelderítés eredményességének fokozása érdekében vagyonvédelmi riasztó és jelzőrendszerek telepíttetését támogattuk. Az alapítvány keretein belül a RIMI-MS Security világszínvonalú, 24 órás megfigyelő szolgálattal biztosított, rádiós rendszerét fogadtuk el. Az elmúlt három évben a RIMI által megbízott PÍR Kft. szakemberei több mint száz objektum belső vagyonvédelmi központját kapcsolták rá erre a paksi kapitányságon telepített központi egységre. Rendszerünk folyamatosan figyeli a védett intézmények és lakások rádióadóit, ahonnan az esetleges betörés esetén a kódok beérkeznek az ügyeletünkre. A számítógép értékeli a jelzést és beindítja a riasztást. Megjelenik a képernyőn a település, utca, házszám, emelet, ajtó, tulajdonos vagy cég neve, mellette, hogy melyik érzékelő riasztott. Eddigi tapasztalataink alapján a riasztást követően egy-két perc alatt érkezett a helyszínre a járőrautó és akkor még tudtunk intézkedni. — Milyen beruházási és üzemeltetési költségek merülnek fel egy lakás belső vagyonvédelme és az átjelzések kiépítése során? - kérdeztem Balogh Istvántól. — Egy második emeleten lévő tömbházi lakás alapkiépítése kb. ötvenezer forint, családi ház esetén kb. hetvenezer forint. Itt telefonos átjelzést tudunk biztosítani, ha van kiépített vonal. A rádiós átjelzés belépési díja ötvenötezer forint, tömblakás esetén hat lakás együttes átjelzését megoldva a költség hat részre osztható. A havi átlagos szolgáltatási díj 500-3000 forint körüli, természetesen a védett értéktől, megközelíthetőségtől függően. Egy kidolgozott pontozási rendszer alapján készítjük el a díjértéket. Összevetésként a biztosított és védett érték viszonyul havi négy-öt doboz cigaretta árához. — Milyen tapasztalatokat szereztek a telepítés és az üzemeltetés során? - kérdeztem Bódis Zoltántól. — Először is megjegyezném, hogy a Pakson kiépített rádiós átjelző-rendszer több mint negyvenezer, a telefonos pedig tízezer ügyfél kiszolgálására alkalmas. Maximálisan megbízható, önellenőrző a rendszer, ügyfeleink többször tesztelték. Éeledékenységből, tévedésből származó belső riasztások után két percen belül az intézkedő rendőr előtt kellett a tulajdonosnak magyarázkodnia, hogy ő most véletlenül hibázott, a rendszer pedig hibátlanul működött. Ügyfeleink 70 százalékánál már volt igazi betörés, vagy kísérlet - szerény mértékben, de növekszik a lakásbetörések száma. Úgy érzem, nem érdemes megvárni a betörést és utána hívni a műszaki szakembereket. Belső vagyonvédelmi rendszereink nemcsak betörést jelezhetnek, hanem megfelelő érzékelők rákötése esetén tűz, víz, gáz, személyi támadás, mentőhívás, stb. jelzésének fogadására képesek és ez a jelzést követő azonnali intézkedések megtételét teszi lehetővé. Sipos László Múlt havi számunkban egy egész oldalon foglalkoztunk a nyári szabadság ideje alatti utazásokkal. A szociálpolitikai osztály azonban nemcsak a felnőttekre gondolt, amikor összeállította utazási ajánlatát. A fiatalabb korosztálynak is kínált „csemegét”, a legbátrabbak túlélő táborba utaztak. Az egyik ifjú úgy gondolta, megosztja Önökkel ott szerzett élményeit. Túléltük! Pedig kételkedtünk benne, mikor a júliusi napon kisbuszunk behajtott a kőszegi üdülő parkjába, és megláttuk a néhány nagydarab egyenruhás fickót. Az első reggeli alkalmával, mikor - a frissítő hegyi levegő ellenére - alig kaptunk levegőt, a kétely fokozódott bennünk. A hátralévő kilenc nap viszont nagyon jól és sajnos gyorsan telt el. Kisebb kellemetlenségek ugyan voltak: hangverseny, korai ébresztő, reggeli torna, de ezeket ki lehetett bírni. Az első napokban megtanultuk a térképen való tájolást (egy viccet is tanultunk: Miért van a tájolón tükör? - Hogy lásd, aki eltévedt...), elsajátítottuk a málházás szabályait és azt, mely növények ehetők meg. Ezen felkészítő foglalkozás után került sor a „nagy túrára”. Ez közel ötven kilométert jelentett járatlan ösvényeken, hegyeken, völgyeken keresztül. Mire éjszakai táborhelyünkre értünk, nagyon hasonlítottunk Rambora - elkenődött álcafesték, piszkos, izzadt ruha. Az éjjel egyik felét a csapat egy része a földredobott hálózsákban, a másik része pedig a tűz mellé ülve töltötte, a fáradtság miatt semmisem zavarta a csapatot, mindenki húzta a lóbőrt: A másnapi programunk a hazatérés után alvásból és a maradék festék levakarásából állt. A táborban eltöltött utolsó napokban fegyvereket faragtunk, csapdákat állítottunk. A végén következett a záró túra, ahol már az ösvényeket se nagyon használtuk. Utolsó este a tábortűznél kaptunk egy oklevelet, és csapatunk vezetői tartottak egy műsort, melynek címe: Variációk a Boci, boci tarkára. Nagyon jól szórakoztunk, és amikor másnap reggel jött értünk a kisbusz, örömmel mondogattuk egymásnak: Túléltük! Poós Viktor ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az rt. vezérigazgatója: Szabó József A lapot szerkeszti a részvénytársaság szerkesztőbizottsága. Szerkesztő: Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71.7031 Kiadja az ASM Toltia Megyei Irodája. Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf. 71.7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft, 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre Újabb EXPO, újabb siker! Szeptember 27-28-án rendezték meg Budapesten az Építők - Liget Kongresszusi Központban az első országos NONPROFIT EXPO ’96 című kiállítást. Magyarországon most első ízben találkoztak a különféle céllal megalakult alapítványok, egyesületek, érdekképviseleti szervezetek azért, hogy megismertessék az országot eddigi tevékenységükkel, céljaikkal és elkövetkező feladataikkal. A kiállítás lehetőséget nyújtott arra, hogy alaposabban megismerjék egymás munkáját - feladataikról, a megvalósítás nehézségeiről, az anyagi-személyi feltételekről is tiszta képet kapjanak. Paks városát és egyben Tolna megyét ezen a kiállításon az „Együtt a parlagfű ellen” alapítvány képviselte óriási sikerrel. Ezt a sikert nemcsak a dekoratív, de mértéktartó megjelenéssel érték el, hanem a téma fontosságával és időszerűségével is. Pakson jelenleg közel 4000 ember (fiatal és idős egyaránt) szenved pollenallergiás megbetegedésben. Az alapítvány célja a megbetegedések számának a csökkentése, a tisztább, gyommentes környezet kialakítása. Ezt a célt a paksi lakosság - elsősorban a tanuló ifjúság - munkájával, valamint a vállalatok, cégek anyagi, erkölcsi támogatásával valósítja meg. A kiállítás látogatói az eddigi siker titkát keresték. Nem könnyű a válasz. Ez a siker nem született volna meg, ha nincsenek szponzorok, ha nincsenek szervezők, akik megszervezték az iskolai ismeretterjesztést, pedagógusok, akik a gyerekekkel megismertették a gyomnövényt és a feltérképezési, begyűjtési akciókat irányították, orvosok, akik a szakrendelésben és betegellátásban résztvesznek, lakosok, aktivisták, családok, akik az irtást végezték... A téma, úgy tűnik, nem veszít aktualitásából, a kiállítók örömére az ország számos részéből együttműködési, kapcsolatfelvételi felajánlások érkeztek. Reméljük, hogy jövőre, amikor Budapesten kerül majd sor a civil szervezetek világkongresszusára - más paksi nonprofit szervezetekkel együttműködve - újra hasonló nagy sikerrel mutatkozhatunk be.- Barbara -Mint arról már hírt adtunk, május 17-én délelőtt megindult az atomerőmű hűtőberendezéseiből származó éltető víz a Fadd-Dombori holtágba. Újabb fontos esemény történt ezügyben, szeptember 20-án a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség kiadta környezetvédelmi engedélyét a faddi holtág vízszintszabályozására. A címzett a faddi önkormányzat, mint a terület gazdája. Az engedély a környezeti hatások között semmilyen negatív tényezőt nem sorol fel, hanem kiemeli a betáplálás pozitív hatásait. Az engedély kiadása után következő munka az üzemeltetésre vonatkozó előírások tartalmi követelményeinek egyeztetése a faddi önkormányzat, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat és a PA Rt. között. Megnyílt a sóbarlang Egy öthónapos kisfiú is látogatja
