Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)

1996-10-01 / 10. szám

2. oldal Atomerőmű 1996. október 2. számú gőzfejlesztő primer kollektor idegen test eltávolí­tást program végrehajtása fotó: béri A 2. blokk fővízkörében talált idegen testek jelentősége a biztonság szempontiából Vámos Gábor biztonsági igazgató: Azsjdegen testek legna­gyobb potenciális veszélye, hogy az aktív zónába kerülve a sza­­bályzó-kötegeket akadályozhatják mozgásukban. Ezzel összefüggés­ben utalni kell a 2. blokkon tavaly novemberben észlelt SZBV kazetta akadásra, amely miatt a blokkot akkor lehűtöttük, az idegen testet megtaláltuk és eltávolítottuk, de egyrészt a bekerült test forrását nem tudtuk azonosítani, illetőleg nem tételeztük fel további idegen testek jelenlétét. Jelenleg az első prioritású feladat végéhez közeledünk, megtörtént az idegen testek eltávolítása a fővíz­körből és a fővízköri berendezések idegen test és sérülésmentességé­nek igazolása. A következő lépés a hasonló esetek elkerülése érdeké­ben az idegen testek bekerülését megakadályozó rendszabályaink szigorítása, amit a 2. blokk említett tavalyi eseményét követően a tény­leges bekerülési ok tisztázatlansága miatt csak általánosságban tudtunk megtenni. Az idegen test keresés és eltávo­lítás természetesen az egészen kis méretek tartományában nem száz százalékos hatékonyságú. Az eset­legesen bentmaradó és az üzem­anyag-kazettákba kerülő kisméretű idegen testek nem vezethetnek re­aktivitás- vagy hőátadásbeli prob­lémákhoz, hanem legrosszabb eset­ben hosszabb távon egyes pálcák inhermetikusságát okozhatják. Ez utóbbi a fővízköri nemesgáz kon­centráció alapján észlelhető, és a reaktor leállítása után a tömörtelen üzemanyag-kazettákat a „sipping” berendezéssel azonosítani lehet, ami után a reaktorból a pihentető medencébe kirakhatok. Tekintettel arra. hogy az elmúlt egyéves üzem során hasonló rendellenességet nem észleltünk, én ilyen fejleményt nem tartok valószínűnek, de bekövetke­zése esetén elsősorban nem bizton­sági, hanem „csupán” gazdaságos­­sági problémát jelent. Az atomerőművi események biz­tonsági jelentőségét a közvélemény számára az INES skála szerinti be­sorolással érzékeltetjük. Tekintettel arra, hogy az idegen testek ezévi fő­javítás során történő észlelésekor sem biztonsági funkció nem sérült, sem biztonsági funkció működésbe lépését igénylő un. „kiváltó ese­mény” nem következett be, a beso­rolási algoritmus skála alatti kate­góriához vezet. Valószínű azonban, hogy az összefüggések ismeretében a 2. blokk tavaly novemberi ese­ményének INES besorolását felül kell vizsgálnunk. Számomra ezúttal is erősödött az a tapasztalat, hogy a tömegtájékoztatási eszközök által befolyásolt közvélemény sajnos nem az általunk elképzelt séma sze­rint viselkedik, és az INES szerinti besorolástól eltérően „önálló” el­képzelései vannak arról, hogy mely atomerőművi eseményekkel és azoknak milyen vonzataival kíván részletesen foglalkozni. Az idegen test bekerülési prob­léma nem paksi sajátosság. A biz­tonsági főmérnök rendelkezik egy számítógépes atomerőművi ese­mény adatbázissal, amelyen „ide­gen test a primerkörben” tárgyra kerésést végeztek, és nyomottvizes reaktorokra 331 regisztrált ese­ményt találtak, ami a teljes rögzített eseményhalmaz közel 1 %-a. Ezzel nem az esemény biztonsági jelentő­ségét akarom kicsinyíteni, hanem csupán arra utalok, hogy rajtunk kívül más atomerőművek is küsz­ködnek hasonló problémákkal. Végül szeretném az elmúlt hetek eseményeinek néhány pozitív von­­zatát kiemelni. A legfontosabb, hogy a tavaly novemberi 2. blokki idegén test probléma megoldását és lezárását jelentik. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a tel­jes zóna kirakott állapota mellett kezdhettük az idegen test keresést és eltávolítást. A fővízköri beren­dezések konstrukciós megoldásai ismételten bizonyították, hogy nem várt hatásokat is el tudnak viselni. Mi történt a 2. blokkon? (Folytatás az 1. oldalról.) Alakítottunk egy teamet, mely a főjavítás munkáitól elkülönítve csak a tárgyak felismerésével, ösz­­szeszedésével, tisztításával foglal­kozott. A munkák eredményessége szakmailag jó volt, a végrehajtás­ban keletkeztek olyan helyzetek, amik olyan problémák elé állítot­ták a vezetőket, ahol megmutat­koztak az egyéni hiányosságok, vezetői problémák. Nem az volt tehát a probléma, hogy nem végez­ték a munkájukat, hanem hogy nem azt tették, ami a feladatuk lett volna ebben a megváltozott hely­zetben. Nem kaptuk meg azokat a hiteles visszacsatolásokat, ame­lyek bizonyították volna, hogy a vezetők mind a bent munkát végző emberekkel, mind az események­kel folyamatosan kapcsolatban vannak. Téves információkat kap­tunk tőlük, amelyek az előbb emlí­tett konszenzusos vezetői megbe­széléseken problémát okoztak, félre vittek bennünket. Nagyon bonyolult dolog volt ebben a hely­zetben döntéseket hozni, mert látni kellett volna, hogy egy-egy munkafolyamatnak milyen hatása lesz az egészre. Ehhez kellett volna olyan ütemtervnek készülni, amely feltárja és bemutatja a munkák hatását az egészre, a visz­­szaindulás időpontjára. Ilyen esz­közt nem tudtak a rendelkezé­hogy mindent megtettek a siker érdekében. Mindenkit megmozgatott az esemény, voltak nagyon jó telje­sítmények, például a főelzáró to­­lózárasok extra munkát végeztek. Hat darab főelzáró tolózár kibon­tását terveztük, de mind a tizenket­tőt meg kellett csinálniuk. Az ot­tani vezetők (Blatt Vince, Németh Gábor) megértették az új helyze­tet, úgy irányítottak, úgy dolgoz­tak be a közös munkába, hogy minden határidőt betartottak, min­den munkafolyamat akkor jött, amikor mondták. Ugyanígy a he­gesztőknél (Papp Lajos a vezető­jük), a reaktorszerelőknél, az egész TMK-nál ezt a pozitív hoz­záállást tapasztaltuk a dolgozók részéről. Van egy másik dolog is, aminek nagyon örülhetünk. Cé­günknél vannak alap axiómák, amelyeket mindenkinek el kell fo­gadnia. A mostani munkák során is nagyítóval terveztük és figyel­tük a kollektív dózist. A primer­­köri idegentest eltávolításhoz kap­csolódó kollektív dózistöbblet a nehéz munkakörülmények elle­nére eddig 370 személy x mSv. Ezt úgy értük el, hogy minden ala­posan dekontaminálva lett. A vállalat hamarosan visszatér a megszokott hétköznapi életéhez. A történtek tanulságán el kell gondolkozni mindenkinek. Nem akartunk félelmet kelteni, a veze-Főelzáró tolózár biológiai védelem beszerelése fotó: béri sünkre bocsátani és örökösen bi­zonytalanságban döntöttünk. Fo­lyamatosan csúszott a munkák vége. Nem lehet egy szakmának úgy teljesíteni, hogy naponta vál­toztatja az ütemtervet, mert félre­viszi az egész folyamatot. Emel­lett a vezetés mindig bizalomra épül és ha a vezető nem tud hinni a beosztottnak, akkor alapvető prob­lémák keletkeznek. A felmentett vezetőknek valahol személyes „tragédiája” az elmúlt hetek ese­ménysorozata, mert úgy érzik, tés úgy érzi, hogy a beavatkozás arányos volt. Egyfajta ébresztőnek is szántuk, hogy a megváltozott körülmények között mindenki lássa, hogy mit kell csinálnia. To­vábbi felmentéseket nem terve­zünk. Az elmúlt hetek rendkívül megfeszített munkája után újra in­dul a blokk. Ebben az évben is jól teljesített az atomerőmű, nagy va­lószínűséggel idén is megközelít­jük, vagy át is szakítjuk az eddigi termelési csúcsot. Czinege Mária A nukleáris biztonságtechnikai felügyelet vizsgálatai A kettes reaktor fékezőcső-blokk tisztaság ellenőrzését vég­zik a Siemens szakemberei, saját berendezéssel fotó: béri Dr. Vöröss Lajos igazgató: Mindenekelőtt hangsúlyozni kívá­nom, hogy a 2. blokk fővízkörében talált idegen testek - a feltárás ed­digi eredményei alapján - a techno­lógiai fegyelem súlyos megsértésére és az utasításrendszer hiányossága­ira engednek következtetni. A fém­törmelékek ügyével az OAH Nukle­áris Biztonságtechnikai Felügyelete az első értesülés óta folyamatosan foglalkozik. Státuszunknak megfele­lően az eset nukleáris biztonsági vonzatai tartoznak ránk, ezért ebből a szempontból folytattuk és folytat­juk vizsgálódásainkat. Az NBF ál­láspontját és elvárásait az üzemelte­tővel szemben augusztus végén le­vélben rögzítettük és gyakorlatilag azóta is ezek a követelmények érvé­nyesek az eset hatósági kezelése szempontjából. Legfontosabbnak a primer kör idegen test mentességének biztosítá­sát tartjuk, valamint annak igazolá­sát, hogy a primer kör berendezésein nem keletkeztek olyan sérülések, amelyek károsan befolyásolnák a blokk biztonságos üzemeltetését. Természetesen súlyt helyezünk a törmelék keletkezésének eredetére, az eset potenciális veszélyességére és főleg a tanulságok levonására. Ez utóbbit az erőművel közösen kíván­juk elvégezni és a hasonló esetek el­kerülése érdekében szükséges intéz­kedéscsomagot is közösen lesz cél­szerű kidolgozni. Az eset egyedi volta próbára tette és teszi mind az erőmű, mind a ható­ság szakembereit, hiszen jónéhány olyan kérdéssel találtuk magunkat szembe, amelyek megoldására nem volt kidolgozott eljárás, módszer, technológia. Ezek előkészítése, a ha­tósághoz való benyújtása, elbírálása és engedélyezése, valamint végre­hajtásuk ellenőrzése kemény leckét jelentett szakembereinknek. Úgy vé­lem, hogy a hatóság jól vizsgázott együttműködésből, szükséges szi­gorból és következetességből, de ésszerű, a biztonság rovására nem menő kompromisszumkészségből is. Ennek is köszönhető, hogy a munkák folyamatosan végezhetők voltak és a - véleményem szerint - legjobb műszaki megoldások voltak alkalmazhatók a hibák felderítésére és elhárítására. A hatósági munkában a biztonság szempontjából legfontosabb ténye­zőkre helyeztük a legnagyobb súlyt. Igen gondosan tanulmányoztuk a hőcserélő csövek vizsgálatára és tisztítására irányuló tevékenysége­ket, valamint a fűtőelemek visszahe­­lyezhetőségének feltételeit. Az érin­tett blokk összeszerelési folyamatai kollégáim szigorú ellenőrzése mel­lett folytak és a primerkör nyomás­próbájáig a hatóságnak meg kell bi­zonyosodnia arról, hogy a reaktor biztonságos indításának már semmi akadálya nincs. Tekintettel arra, hogy a tavaly őszi, szabályozó rúd beszorulása miatti leállás nem füg­getlen a jelenlegi eseménytől, cél­szerű a két esemény egymással való kapcsolatának feltárása is, amely maga után vonhatja az említett ese­mény minősítésének újragondolását is. Ezt a hazai sajtó élénk érdeklő­déssel figyeli és több újságcikknek, sőt parlamenti felszólalásnak is tár­gya volt. A nukleáris biztonsági ha­tóság kötelességének érzi, hogy ér­zelemmentesen, érdekektől nem be­­folyásoltan adjon tájékoztatást a média számára erről az esetről is és a Paksi Atomerőműben bekövetkező, az NBF-et érintő minden esemény­ről, az eseményekkel kapcsolatos fontos megállapításokról, igazolva ezzel azt az elkötelezettséget, ame­lyet a nukleáris biztonság ügye iránt érzünk. Legfőbb célunk és felada­tunk ugyanis a lakosság, a környezet és az üzemeltető személyzet vé­delme érdekében a hatósági felügye­let sajátos eszközeivel való munkál­kodás, tevékenykedés. Az armatúrások vezetője így látja Blatt Vince üzemvezető: — A mi területünk a szerelvények karbantartása. Ezek közé tartozik a főelzáró tolózár (FET) is. Normál főjavítás alatt beindult egy olyan re­konstrukció, hogy a FET-eknél a to­lózáron korróziós folyamatok miatt betétgyűrűt kell cserélni. Évenként egy-egy blokkon kicserélünk hat-hat betétgyűrűt, így idén a kettes blokkon volt beütemezve ez a munka. Ezen főelzáró tolózárak bon­tása során vettük észre, hogy az egyik FET-ben a belső részek ki­emelése után idegen testek, fémek vannak. Meglepődtünk, mert nem szokványos dolog, hogy a reaktor fővízköri rendszerben ilyen fémes tárgyakat találunk. Hirtelen föl se fogtuk, hogy mi is történhetett, hon­nan származhatnak ezek a fémdara­bok. Ez aztán elindított egy lavina­szerű eseménysorozatot. Olyan munkák következtek, ami­ket előre nem terveztünk, emiatt elég feszült volt a légkör. Nem vol­tunk erre felkészülve tudatban, és eszközben is elég sok probléma adódott. A másik ami nehezítette a dolgunkat, nem láttuk, hogy hol en­nek az egész folyamatnak a vége. Hogy tudjuk a karbantartási beren­dezések birtokában úgy megoldani a helyzetet, hogy azért minden előí­rásnak eleget tegyünk? Hiszen itt primerköri munkavégzésről van szó, ügyelni kell a sugárvédelmi szabá­lyok betartására, a berendezésekre is vonatkoznak különböző előírások, amit be kell tartani. A munkák során az jelentette a legnagyobb problé­mát, hogy az idővel kellett versenyt futni. Miközben a biztonsági szabá­lyokat, műszaki követelményeket be kellett tartani, mindannyian tisztá­ban voltunk azzal is, hogy itt minden nap állás milliókat jelent. Abból a szempontból mégis előnyt jelentett, hogy ráirányította a figyelmünket a gyenge pontokra, amikre ilyen fokozott helyzetben szükségünk van. Itt eszközökre és szakmai területekre, gyakorlatra, szakember helyzetre is gondolok. A mi területünk jó példának lett kira­gadva. Szerencsére van egy jól fel­készült stábunk, jó műszaki irányí­tással. Ezen kívül munkaátcsoporto­­sítással plusz létszámot tudtunk át­vezényelni a szekunder körből is. Nem volt számukra idegen a feladat, mert eddig is egy alkalmazott meg­oldás volt. Ez a begyakorolt, jól szervezett társaság volt a kulcs ah­hoz, hogy tudtuk tartani a határidőt, és hogy sikerült más szervezetekkel (anyagvizsgálók, sugárvédelmisek, idegentest keresők, MEO-s szakem­berek) összehangolni a munkát, kö­szönet érte. Ezalatt a néhány hét alatt mutat­kozott meg az is, hogy vannak itt olyan szakemberek, akik más terüle­ten is biztosan tevékenykednek. Amikor egy robotgépet kellett készí­teni, érdekes módon előkerültek olyan emberek, akiknek ilyen véná­juk van és napok alatt megoldottuk a feladatot modellezői szakterületen... Számomra nagyon nagy jelentőségű dolog volt ez az összefogás, a segí­­tőkészség. Mindenesetre ez az elmúlt idő­szak el kell, hogy gondolkoztasson bennünket. Lehet, hogy az egész karbantartási gondolkodást meg fogja változtatni, ha a tanulságokat levontuk. Óhatatlanul munkamenet változások fognak bekövetkezni. Azokat a dolgokat, amik eddig ter­mészetesek voltak, jól át kell gon­dolni. Több ellenőrzési pontot kell beépíteni, mindenkinek a saját mun­káját is ellenőrizni kell bizonyos munkafázisok elvégzése után, tehát felértékelődik a felelősségtudat, a szakértelem. A történtek után azt hiszem az emberek is érzik, megértik és elfo­gadják majd ezt. - eM -

Next

/
Oldalképek
Tartalom