Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)

1996-09-01 / 9. szám

8. oldal Atomerőmű 1996. szeptember I. Magyar Borok Útja Rallye FOTO: KANYÓ BÉLA 1996. augusztus 30., péntek reggel nagy a sürgés-forgás a Parlament fő­bejáratánál lévő zárt parkolóban. Sorban érkeznek az ismert személyi­ségek: Kuncze Gábor, Deutsch Ta­más, Büki Dorottya, Lotz Károly és néhány államtitkár. Kivonul a sajtó is szép számmal. Talán rendkívüli ülést tartanak az Országházban ebben a szokatlan időpontban? Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke egy várat­lan fordulattal nem a bejárat felé ve­szi lépteit, hanem egy márkás fullext­­rás autóba ül és Kuncze Gábor zász­lójelére csikorgó gumikkal száguld el a Lánchíd irányába. Megkezdődött az a rallye, amely a magyar borok nép­szerűsítését célozza. A versenyen ismert politikusok, színé­szek, sportolók vet­tek részt nagy számban. A téren ötvenöt autócsoda vonzotta a közönséget. Por­schék, sport-Merce­­desek, kőkemény gyári rallye-autók finom dübörgése reszkette a levegőt. Az ötvenhatodik autó szerényen hú­zódott meg a par­koló szélén, min­denki szervizkocsi­nak nézte a putto­nyos áruszállítót, egy fehér Renault Rapidot. Mi ugyanis ezzel érkeztünk a versenyre, mint az egyik szponzor, a PA Rt képviselői. Meglehetősen nagy meglepetést és sajnálkozást kel­tettünk, amikor elkezdtük felragasz­tani a rajtszámot és a reklámmatricá­kat. Mi ennek ellenére büszkén áll­tunk cégünk zászlaja mellé a Parla­ment előtt. A rallye a magyar borvi­dékek többségét érintette. Az első napon a Biatorbágy-Etyek-Székesfe­­hérvár-Veszprém-Csopak-Akarattya- Boglárlelle-Igal-Dombóvár-Szek­­szárd, Bátaszék-Baja útvonalat kel­lett teljesíteni. Megtanultuk az itiner könyv jelzéseit és ez alapján navigál­tunk. Előre kijelölt helyeken áthala­dás-, illetve időellenőrző állomáso­kon kellett bejelentkezni. KRESZ és szőlész-borász tesztek váltogatták egymást ezeken a pontokon, amelyek kitöltése menetidőnk rovására tör­tént. Szerencsére készültünk, kéznél voltak a szakkönyvek, de nem min­dig segítettek. A csobolyót például a mezőny egyetlen tagja sem találta el, ma már tudjuk, hogy ez egy talpas aratókulacs. Az országúton felváltva vezettünk, az ügyességin Feri for­gatta a volánt, aki ifjú korában rallye versenyző volt. Persze a mitfárer (így magyarosan...) sem pihenhetett. A bajai főtéren rendezett versenyen tele pezsgős ládával kellett futkározni, csomagtartóba rakni, majd később onnan kirámolni. A Kóródi Mária - Büki Dorottya páros közel egy percig feszegette a csomagtartót, amíg az kinyílt. Az esti eredményhirdetés után többen kezdtek előre köszönni nekünk, ugyanis a 14. helyen zártuk a napot a teherkocsival. Szombaton a Hajós-Kecskemét- Cegléd-Jászberény-Nyékládháza- Muhi (komp)-Taktaharkány-Sze­­rencs-Tokaj-Sárospatak útvonal tette próbára a versenyzőket és az autókat. Végig ömlött az eső. A jászberényi ügyességi szlalomozás közben az ab­lakon kinyújtott tálcán kellett négy teniszlabdát megtartani. Deutsch Tamás a parkoló autók alóli pocso­lyákból gyűjtötte lehullott labdáit, mert a célbaérést csak hiánytalanul fogadták el. A mezőny legnagyobb ellensége folyamatosan az idő volt. Az ellen­őrző pontok közötti megadott időtar­tamokat be kellett tartani. Sem előbb, sem később nem lehetett érkezni, mert súlyos büntetőpontokkal terhel­ték azokat, akik nem figyelték a stoppert. A versenyszabályzat elő­írta, hogy be kell tartani az érvényes sebességkorlátozásokat, így viszont a szintidők elérése vált lehetetlenné. Három napos rendőrség - verseny­zők párharc folyt. Kuncze Gábor, mint a verseny fővédnöke, kirendelte az érintett utakra az összes üzemké­pes traffipaxot és lézeres mérőt. Csak Baja és Kecskemét között hat mérő­kocsit dugtak el az út mentén. Akit sebességtúllépésen értek, annak rendőri bejegyzés került az itiner könyvébe, ami rettentő sok hibapon­tot jelentett. Az azonos útvonalú civil autósok elátkozták a versenyt azok­ban a napokban. Az utolsó napon Szerencs-Miskolc-Eger-Verpelét- Gyöngyös érintésével jutottunk el Gödöllőig. A nagyrédei ügyességin kiemelkedően jól szerepeltünk. Itt to­­latásos szlalom volt a program, ehhez villámgyorsan leszereltük a rakodó­tér két hátsó ajtaját. A kocsi elég fur­csán nézett ki, de többet fotózták, mint bármelyik sportautót. A végcél az Országos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállításon volt. Ami a legfontosabb, hogy a három nap alatt nem történt baleset. A Vajdahunyad várában rendezett vasárnap esti zárófogadáson Ferjáncz Attila versenyigazgató ismertette az eredményeket. Mi a 12-13. helyen zártunk, és Kuncze Gábortól átvehet­tük a hat versenydíj egyikét. Az in­doklás szerint megmutattuk, hogy nemcsak tízmilliós autócsodákkal le­het sikeresen teljesíteni, hanem a hétköznapi munkából kiemelt, jól karbantartott „tömegautóval” is. Az elismerés nemcsak nekünk, hanem a Garázs dolgozóinak is szólt. Kováts Balázs - Major Ferenc Megjelent! Előző számunk egyik cikkében jeleztük, hogy „A paksi határ növényvilága” címmel készül egy városhatárunk nö­vényvilágát bemutató, ismeretterjesztő kiadvány. A könyv időközben megje­lent. Terjesztését a Tolna Megyei Ter­mészetvédelmi Alapítvány vállalta föl, a bevétel a megyénkben folyó természet­­védelmi munkák és propagandák finan­szírozását segíti. A tervek szerint a kiadvány a kör­nyező (elsősorban paksi) könyvárusok­nál, könyvesboltokban is beszerezhető lesz, de - az előállítási költségeknél je­lentősen olcsóbban - megvásárolható az eevik szerzőnél. Farkas Sándornál is. Marslakókról - Pakson „A tudományos elméknek az a galaxisa, amely az atomenergia felszabadításán dolgozott, való­jában a Marsról érkezett látoga­tókból tevődött össze. De nehéz volt számukra, hogy idegen ak­centus nélkül beszéljenek ango­lul, ezért álcázásként magyarnak mondták magukat. Hiszen köztu­dott, hogy a magyarok semmi­lyen nyelvet nem képesek idegen akcentus nélkül használni, a ma­gyart kivéve. Ezt az állítást végül nehéz ellenőrizni, hiszen Ma­gyarország olyan messze van.” - olvashatjuk Fritz Houtermans, a csillagenergia nukleáris eredete felismerőjének sorait Marx György professzor nemrégiben megjelent Beszélgetés a Marsla­kókkal című könyvének hátolda­lán. Az atomenergia történetét sok-sok nyelven, sokféleképpen megírták már, most magyar nyel­ven is elkészült, Marx György munkája nyomán. A közelmúlt­ban Budapesten tartotta éves ülé­sét is ICOTEC '96 „Szeminárium a Marslakókról” címmel az a nemzetközi kutatócsoport, amely a magyar atomfizika nagyjainak életével, munkásságával foglal­kozik. A csoport tagjai a világ legkülönbözőbb pontjairól érkez­tek, jelentős egyetemek, kutató­­központok munkatársai, vezetői. A konferencia záróprogramja­ként a tizenöt főből álló delegáció ellátogatott a paksi atomerő­műbe, ahol a látogatás végén saj­tótájékoztatón számoltak be ta­pasztalataikról. Mindannyian el­ismerően nyilatkoztak a paksi atomerőmű biztonságáról, arról, hogy sok magyar vonatkozású öt­letet valósítottak meg az erőmű építésekor, ami megnyerte a láto­gatók tetszését. Fák, virágok gondozói Sokunk számára természetes, hogy mindenütt üde zöld fű, fák, bokrok, virágágyások fo­gadnak bennünket. Amint azonban Berki úrtól, a kertészeti üzem vezetőjétől megtudtuk, itt eredetileg ho­mokos, legelős terület volt. A parkosítás 1984-től 1990-ig tar­tott. A területre termőföldet kel­lett hozni, erről a parkosítással megbízott vállalatok (pl. a szombathelyi kertészet park­­fenntartó részlege) gondosko­dott. Meglehetősen nagy terüle­tet foglal el a művelt park. Bel­terjes része 34 ha,a külterjes parkrész pedig 17 ha. A 34 ha­ból alvállalkozóként 19 ha-t a tengelici tsz-ből alakult DE­­KOTEN KFT., 16-ot pedig a györkönyi Szabadság Tsz. mű­vel. A külterjes területet teljes egészében a DEKOTEN KFT műveli. A kertészeti üzem vezetését Berki István 1986. óta látja el. Irányítása alá tartozik a kertész­technikus, Taricskó István és Szakter József betanított Jcer­­tész. Az erőmű területén kívül álló egység, de a Szolgáltatási Főosztály részeként üzemelnek a balatonfüredi, soproni rehabi­litációs központ, a dombori üdülőtelep, és az ASE sportte­lep parkjai. A beszerzés kül­földi és hazai vetőmagpiacok­ról történik, illetve évente jár­nak egynyárivirág-bemuta­­tókra. Amint Berki úr elmondja, a fajtaválaszték kb. 5 éve nem változott. Ez azt jelenti, hogy beálltak a helyi viszonyokhoz. Bach Mária 1-U Húsz perc egyenlő három óra pihenéssel. Bizonyára önök közül is sokan hallottak már a relaxációról, gon­doljanak csak az egyik nyelvtanu­lási lehetőséget ily módon reklá­mozó cégre. Talán olyanok is dol­goznak közöttünk, akik már a gyakorlatban is elsajátították és mindennapi munkájuk során al­kalmazzák ezt a technikát. A rész­vénytársaság vezetése hosszas előkészítő munka után úgy dön­tött, a kötelező rehabilitációs program kínálatát kibővíti ezzel a lehetőséggel. Benedeczky Ferenc, a Szociálpolitikai Osztály veze­tője avatja be olvasóinkat a részle­tekbe. — Milyen előzmények után dön­tött a társaság arról, hogy egy adott munkavállalói réteg számára rege­nerációs tréninget szervez? — A gondolat, hogy a folya­matos váltóműszakban, hatósági jogosítóvizsgával munkát végző blokkvezénylői személyzet pihen­tetését, regenerálódását szervezet­ten - kötelező jelleggel - is támo­gatni kellene, először több mint nyolc éve fogalmazódott meg tár­saságunknál. Az ötletet tett kö­vette, majd hosszas előkészítés után 74 fő vett részt Balatonfüre­­den a programokon. — Ha jól értem, ez a próbálko­zás akkor megfeneklett. — Valóban. A program akkor megszakadt munkaszervezési, fi­nanszírozási, egyéni (résztvevők) okok miatt. — Úgy hallottam, az idén is tör­téntek hasonló jellegű beutalások. — Igen. Tavaly fogalmazódtak újra az alulról és felülről egyaránt jelentkező igények, valamint az Üzemi Tanács és az érdekképvise­letek támogatása mellett a folyta­tás feltételei. Ebben a második körben összesen 238 fő vett részt az újratervezett programokon. — Mik a tapasztalatok? — A program teljes mértékben nem érte el a kitűzött célt. Egy­részt szűknek bizonyult a pszicho­lógiai kapacitás, másrészt a részt­vevők egy hányada nem tudott, vagy nem is akart azonosulni a tematikával. A program ennek el­lenére hasznosnak bizonyult. El­sősorban a gyógytornász tevé­kenységét emelném ki, aki egy­részt felmérte a programban részt­vevők fizikai, kondicionális álla­potát - ami többnyire elmaradt a várakozásoktól - másrészt taná­csokkal, gyakorlatokkal segítette egyénenként a továbblépést, a fej­lődést. — Hogyan tovább? Várható-e a program folytatása? — Idén ősztől a felgyülemlett tapasztalatok alapján a hiányos­ságok megszüntetésével, a meg­lévő lehetőségek jobb kihaszná­lásával egy minőségileg új prog­ramot kívánunk beindítani hétfő­től hétfőig tartó turnusokban, to­vábbra is Balatonfüreden a Reha­bilitációs Központban. Ebben a programban a központ adottságait, a gyógytomászi és az orvosi támogatottságot elegyítjük • • egy neves pszichiáterek által irá­nyított regenerációs tréninggel. Az előbb említett programot 14 társasági munkavállaló - többsé­gük műszakos - tesztelt két tur­nusban még a megállapodás megszületése előtt. Jómagam is részt vettem az egyik ilyen kur­zusban. —Térjünk rá a lényegre. Mi az a regenerációs tréning? — Fő célja a teljes szellemi, fizikai ellazítás, felfrissülés. Tar­talmában a felfrissülés a szellemi újjáépülés technikája, a szellemi túlterheltség elkerülésének esz­köze. Sakk-matt a pszichoszoma­tikus betegségeknek. A szívin­farktus megelőzésének legegy­szerűbben elsajátítható módja. A tárgyalópartnerekkel szembeni előnyszerzés egy útja. A regene­rációs program teljes végrehaj­tása után a következőket tapasz­talják a résztvevők magukon: fo­kozódik szellemi fittségük, krea­tivitásuk, koncentrálóképessé­gük, kiegyensúlyozottságuk. To­­leránsabbak lesznek embertársa­ikkal, növelik személyes haté­konyságukat. Csökken a pszichoszomatikus betegségek, mindenekelőtt a gyomorfekély és tartós fejfájás veszélye. Az al­kalmazás tekintetében a program gerincét alkotó relaxációs tech­nika olyan mint a kerékpározás, ha egyszer valaki elsajátította, sohasem fogja elfelejteni, még ha nem is gyakorolja. Első élmény­ként a módszer mérhető eredmé­nyei a szembetűnőek. Például a pulzusszám, a vérnyomás, a test­­hőmérséklet akaratlagos szabá­lyozható. Egyszerű fizikai jelen­ségekről van szó: az elemyedt izmok között felszabadultabban, jobban kitágulva továbbítják az erek a vért, vagyis a szervezet több oxigént használhat fel. Ér­dekes módon ugyanaz a relaxá­ciós gyakorlat mozdítja el a vér­nyomást a normális értékek felé, akár magas, akár alacsony. 15-20 perces belső koncentrációval két­­három óra alvásnak megfelelő pihentségi állapotba juthat a szervezet, ami igen nagy segítsé­get jelenthet hosszú távú utazás­nál, vagy zsúfolt, többnapos programoknál, műszakozásnál. De arról sem szabad megfeled­kezni, hogy a módszer nem he­lyettesíti az alvást, hanem csak kiegészíti azt. Sokan ugyanis arra próbálják meg használni az elsa­­játítottakat, hogy kizsigerelt szervezetüket - úgymond újra - feltöltsék energiával, majd foly­tassák ott, ahol abbahagyták az önpusztítást. Befejezésül meg kívánom je­gyezni: társaságunk vezetése a kötelező rehabilitáció újraindítá­sával egy új típusú, szakmailag magas színvonalú regenerációs lehetőséget biztosít a bevezető­ben említett munkavállalói kör­nek, akiktől közös érdekekből el­várja, hogy a módszert elsajátít­sák és éljenek vele. ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja ' Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József A lapot szerkeszti a részvénytársaság szerkesztőbizottsága. Szerkesztő: Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71.7031 Telefon: 75/317-919 Telefax: 155-72-80 Kiadja az ASM Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf. 71. 7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom