Atomerőmű, 1995 (18. évfolyam, 9-10. szám)
1995-10-01 / 10. szám
4. oldal Atomerőmű 1995. október A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság tulajdonosa 1995. szeptember 26-ra, az általa előre meghatározott napirendek megtárgyalására öszszehívta a részvénytársaság közgyűlését. A közgyűlés kilenc tervezett napirendjéből hármat nem tárgyalt, mert a tulajdonosok nem terjesztettek elő azokban a témákban javaslatokat. Ezek a témák a következők voltak: — A Jóléti és szociális vagyontárgyak ellenérték nélküli átadása, — A társaságcsoporton belüli vagyonátadások, — Villamosenergia-ipari társaságok privatizációjával összefüggő egyéb kérdések. A tárgyalt témák a társaság vagyonával, alapító okiratával, 1995. évi üzletpolitikájával, hiteleinek és kintlévőségeinek rendezésével és a KKAT beruházási javaslat módosításával voltak kapcsolatosak. A részvényesek egyhangú szavazással elfogadták az Alapító Okirat módosítására szóló előterjesztést, a PA Rt. alaptőkéjének APV Rt. által jegyzett, szavazatelsőbbséget biztosító részvényével történő felemelését, részvénytársaságunk 1995. évi üzletpolitikájának módosítását. Megtárgyalta és elfogadta a közgyűlés a KKAT beruházási javaslat módosítására, az egységes alapszabály elkészíttetésére és a társaság hiteleinek és kintlévőségeinek rendezésére készített előterjesztéseket. A közgyűlés által jóváhagyott PA Rt. 1995. évi üzletpolitikájának része a tulajdonosi elvárásoknak eleget tevő, a nem alaptevékenységhez tartozó tevékenységek külső vállalkozásba vitele. Figyelemmel a közgyűlés határozatára - amely az üzletpolitika végrehajtása során javasolja figyelembe venni, hogy „1995 szeptember 15-ét követően nem hozható olyan döntés, amely új társáság alapítását, vagy a társaságokban meglévő érdekeltségek (üzletrész, részvény) értékesítését eredményezné” - a közgyűlést követően az igazgatóság is ülést tartott. Az igazgatóság, annak érdekében, hogy a közgyűlési határozat mindkét feltételét teljesítse, olyan határozatot hozott, hogy folytatni kell az érdekképviseletekkel a szatelit társaságok alapítására vonatkozó, folyamatban lévő egyeztetéseket, eljutva a társaságalapítás végső stádiumáig, hogy amikor a tulajdonos feloldja a társaságalapításra szóló korlátozását, azokat be lehessen jegyeztetni. Felhívta az igazgatóság a figyelmet arra, hogy kormányrendelet kötelezi a gazdálkodó szervezeteket, hogy 1995. november 1-től az üzemegészségügyi ellátást annak tudatában kell szervezni, hogy azt a társadalombiztosítás már nem fogja finanszírozni. Erre vonatkozóan felkérte a vezérigazgatót, hogy terjesszen javaslatot a következő igazgatósági ülés elé a végrehajtásra vonatkozóan. A közgyűlési és az igazgatósági határozatokból következik, hogy a társaságunknál elhatározott egyes tevékenységek külső vállalkozásba adásának előkészítési munkái tovább folytatódnak. Délelőtti műszakban az atomerőműben TOPSAFE ’95 Ha valakikre érvényes az állítás, hogy minden rezdülésében érzékelik, értik a laikus közvélemény dilemmáit, időnkénti aggodalmait a nukleáris energia felhasználását illetően, akkor a budapesti TOPSAFE '95 nemzetközi konferencián résztvett szakemberek az első helyen állnak. Ők is azok, akik szakmai tudásuknál fogva teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy az atomenergia nemcsak katonai, hanem békés céllal használva is veszélyes üzemű energia forrás. Ezért tanácskoztak Budapesten a ma már 23 ország mintegy húsz ezer szakemberét tömörítő Európai Nukleáris Társaság képviselői — biztonsági szakértők, ipari szakemberek, kutatók -, hogy választ adjanak és tegyenek is annak érdekében, hogy miként lehet és miként kell a legbiztonságosabban üzemeltetni - hazánkban is - a létfontosságú energiát szolgáltató nukleáris atomerőműveket. Felemelő művészi élménynyel indult az Európából és tengeren túlról érkezett TOPSAFE '95 nemzetközi konferencia résztvevőinek programja: a szeptember 25-i konferencia megnyitót megelőző estén a Magyar Virtuózok Kamara Zenekarának hangversenyén vettek részt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A koncert hallgatói a 23 országban ma már mintegy húszezer szakembert tömörítő Európai Nukleáris Társaság által rendezett konferenciára érkeztek. Vezető biztonsági szakértők, ipari szakemberek, kutatók. Akik közreműködnek az atomenergia és az ionizáló sugárzások környezetbarát hasznosításának segítésében, és abban is, hogy az állampolgárok megfelelő információk, ismeretek alapján alakítsák ki álláspontjukat a közérdekű nukleáris kérdésekről. A budapesti Atrium Hyatt Szállóban rendezett három napos nemzetközi konferencián részt vett 170 külföldi, 30 hazai szakember programját az Európai Nukleáris Társaság a Magyar Nukleáris Társaság közreműködésével szervezte. A működő atomerőművek, nukleáris létesítmények biztonságáról szóló szekció előadások közé sorolható Vámos Gábornak, a Paksi Atomerőmű biztonsági igazgatójának előadása a Paksi Atomerőmű nemzetközi együttműködéséről, kapcsolatairól, továbbá Gadó Jánosnak, a KFKI Atomenergia Kutató Intézete igazgatójának előadása a Paksi Atomerőmű biztonsági újraértékelési programjáról. Szó volt a konferencián arról is, hogy a nukleáris energetika területén dolgozó hölgyek nemzetközi szervezete legközelebbi európai találkozójának Paks, a Paksi Atomerőmű Rt. ad otthont. A konferencia elsődleges témája a működő atomerőművek biztonság növelését-erősítését célzó, segítő nemzetközi együttműködés kérdésköre volt. Mindmáig és még sokáig különleges időszerűséget kölcsönöz á témának a kilenc évvel ezelőtti csernobili reaktorkatasztrófa. Vajda György akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság ügyvezető elnökhelyettese a régóta működő és épülő atomerőművek biztonsági problémáira hívta fel a figyelmet bevezető előadásában. Kiemelte a nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló üzemelési tapasztalatátadás, ellenőrzés fontosságát a működő atomerőművek biztonságosságának fenntartásában, javításában. Európa különböző pontjain nagyszámú atomerőművi blokk működik, országonként eltérő a nukleáris energia termelés társadalmi elfogadottsága, törvényi kerete. Mindez azonban nem változtat a valós biztonsági problémák megoldásának szükségességén. Ezek a problémák összefüggnek az erőművek öregedésével, a régi erőművek különböző tervezési hiányosságaival és az üzemeltetés emberi tényezőivel egyaránt. Magyarországon a nukleáris energia felhasználás a központi kérdés: a Paksi Atomerőmű termelése a hazai villamos energia szükséglet 40-45 százalékát fedezi, és az ország legolcsóbb villamosenergia forrásának tekinthető. A négy blokkal működő atomerőmű üzemelési mutatói kiemelkedően jók. Mutatják a nemzetközi és hazai értékelések azt is, hogy az ilyen típusú blokkok tervezési problémái jelentéktelenek - más szovjet típusú blokkok fellelhető problémáihoz képest. A paksi blokkokra különösen igaz ez a megállapítás az építési és az üzemelési periódusban végrehajtott minőségbiztosítási program, valamint a biztonságnövelő intézkedések eredményeként. A Paksi Atomerőmű elöregedése eddig nem jelentett súlyos problémát, mivel a legidősebb blokk is csupán 13 éves, de az öregedési problémák kezelésének előkészítése megkezdődött. Az emberi tényezők szerepe a Paksi Atomerőmű esetében is nagy figyelmet érdemel és nem véletlenül, hiszen ez különösen érzékeny területe a szovjet tervezésű atomerőművek biztonsági problémáinak. Ebben a témakörben a legfontosabb mérföldkő Pakson a teljes léptékű oktató szimulátor létesítése és egy modem zónamontírozó rendszer kifejlesztése. Kezdettől fogva nagy figyelmet fordítanak Pakson a személyzet képzésére, tudásának szintentartására is. Az atomerőmű vezetői maximális mértékben támogatják a biztonsági kultúrával kapcsolatos elvek és gyakorlat megvalósítását. Az e célokat szolgáló nemzetközi együttműködési folyamatban újabb jelentős előrelépés a Karbantartási Oktatási Központ létrehozása. Magyarországon az Országos Atomenergia Hivatal keretében működő Nukleáris Biztonságtechnikai Felügyelet tevékenysége - a nyugat-európai biztonsági hatóságok tevékenységéhez hasonlóan magába foglalja a nukleáris létesítmények engedélyezésének és üzemelésének minden fontos biztonsági elemét. Bevezetésre került a nukleáris létesítmények rendszeres, időszakonkénti felülvizsgálata, valamint az üzemelési engedélyek tizenkét évenként vagy ennél gyakoribb megújítása. Folyamatosan megvalósuló program a radioaktív hulladékok végső elhelyezésének előkészítése, megoldása is. Atomtörvény 1980 óta szabályozza Magyarországon a nukleáris tevékenység jogi kereteit és ez a törvény biztosítja az atomenergia békés célú felhasználásának biztonságosságát. Hazánkban részben a bekövetkezett politikai, társadalmi, gazdasági változások, részben ä nemzetközi kötelezettségek és a bővülő tapasztalatok, valamint a gyarapodó tudásunk miatt szükségessé vált az új Atomtörvény kidolgozása, aminek előkészítő munkája már megkezdődött, megfelelően halad és a tervezet előreláthatólag év végéig a kormány, a jövő év elején a parlament elé kerül. Hazánk nem tartozik az energiahordozókban gazdag országok közé, így a nukleáris energia forrás nélkülözhetetlensége, jelentősége nem kérdőjelezhető meg. Ezt a felismerést igazolják a hazai közvéleménykutatások, felmérések is, nevezetesen, hogy a társadalom alapvetően elfogadja a nukleáris energia alkalmazását. A Paksi Atomerőmű nyugodt üzeme és az egyéb megbízható energiaforrások korlátozottsága tehát - a paksi Atomerőművet illetően - békés helyzetet eredményez. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon - beleértve Paksot és környékét is -, nincsenek csoportok, amelyek kifejezik aggályaikat a törvényadta állampolgári joggyakorlás keretében. Például a radioaktív hulladékok végső elhelyezésével kapcsolatban, és/vagy ellenezve a környező országokban is új atomerőművek építését, üzembe helyezését. A szakértők kiegyensúlyozott véleményének előtérbe kerülése, az Európai Nukleáris Társaság és tagszervezeteinek pozitív szerepe is hozzájárult azonban a nagyobbrészt jellemző megfelelő légkör kialakításához, amelyben a jól tájékozott közvélemény alapján meg lehet hozni a nukleáris energia jövőbeni termelésére, alkalmazására vonatkozó döntéseket. A TOPSAFE '95 nemzetközi konferencián részt vettek szakemberek olyan országokból is, amelyekben nem működik nukleáris erőmű. A mintegy száz előadó között külön figyelemben részesült az amerikai Vincén Manden is, aki a csernobili katasztrófát követően alakult Nukleáris Operátorok Nemzetközi Szervezete (WANO) képviselőjeként osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal. A fő téma természetesen a működő atomerőművek biztonságának fenntartása, növelése volt, és e témakörhöz kapcsolódott az Atrium Hyatt Szállóban látható kiállítás is. Megtekinthető volt a Központi Fizikai Kutató Intézet Atomenergia Kutató Intézete, valamint a Villamosenergia-ipari Kutató Intézet számítógépes kiállításán - egyebek között - az atomerőmű reaktorzónáját megfigyelő, ott lezajló folyamtokról részletes tájékoztatást adó rendszer, amilyet a Paksi Atomerőműben is alkalmaznak. A korszerű grafikus megjelenítőkkel ellátott rendszer részletes képet ad a reaktorban lezajló folyamatokról, hőmérsékleti, sugárzási viszonyokról. A nagy elismerést, érdeklődést kiváltó kiállításon látható volt továbbá egy, az atomerőművi operátorokat betanító erőműszimulátor, valamint az üzemzavarok és balesetek során a környezetbe kijutó sugárzó anyagok terjedését és hatásait bemutató szoftver. Bubor Gyula A közgyűlés és az igazgatóság ülése
