Atomerőmű, 1995 (18. évfolyam, 9-10. szám)
1995-09-01 / 9. szám
Az átalakulásban az első vállalkozások nyerhetnek ATOMERŐMŰ exkluzív interjú Szabó József vezérigazgatóval A kormány az ágazat privatizációját határozta el. Stratégiai fontossága miatt a villamos ipar három legfontosabb eleme, a holding szerepét betöltő Magyar Villamos Művek Rt., továbbá az országos Villamos Távvezeték Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. többségi tulajdonát az állam megtartja, ám az új helyzetre ezeknek a cégeknek is fel kell készülniük. Szabó Józsefet, a PA Rt. vezérigazgatóját az erőmű jelenlegi helyzetéről, és az igazgatóság, valamint a menedzsment az átalakítási folyamatban tervezett lépéseiről kérdeztük. — Vezérigazgató úr! Az elmúlt félév mérlegadatai már ismertek. Ezek tükrében mit mondhatunk: növekedett-e a termelés mennyisége és javult-e a szervezettsége? — Valóban biztatóak az eltelt időszak eredményei. Az üzleti tervben megfogalmazott alapvető célkitűzések eszerint teljesíthetőek, sőt a teljesítményeink várhatóan jobbak lesznek. A termelés növekedése miatti többlet árbevétel fedezetet nyújthat a kormányintézkedések miatti többletköltségekre, többlet karbantartási igényekre, és esetleg az üzleti tervben előírtnál nagyobb átlagkereset növelésére. Eddig az év eleji alapbérfejlesztés mellett egyszer jutalmat tudtunk fizetni. Az üzleti tervben szereplő bérfejlesztési célkitűzésektől csak a tulajdonos engedélyével térhetünk el, ezért a menedzsment feladatának tekinti, hogy a termelés növelésével és költségtakarékossági intézkedésekkel ennek feltételeit megteremtse. (Folytatás a 2. oldalon.) Nyitás előtt az erőmű látogatóközpontja A fejlett országokban az atomerőművekkel együtt építik meg a látogatóközpontokat. Csakhogy hazánkban egészen a rendszerváltásig nem volt szokás, hogy egy ipari nagyüzem a társadalom barátságát keresse, pedig sok félreértést, ellenségeskedést és félelmet megelőzhettek volna a lakosság felkészítésével, olyannal, mint amilyet egy hasonló kiállítás nyújthat a látogatóközpontban. A kiállítás és a tárlók szinte önmaguk „vezetik” a látogatókat. Megismerkedhetnek a paksi atomerőmű történetével, termelésével, biztonsági mutatóival, a radioaktivitással, a természetes háttérsugárzással. Betekinthetnek a rejtelmes maghasadás folyamatába, a fűtőanyag gyártásába, de a környezetvédelem és az ellenőrzés, a hulladék elhelyezésének kérdésére is választ kaphatnak az érdeklődők. Mindezek mellett Paks története, múltja sem marad elrejtve a látogatók elől. S hogy a látottak ne csak múló emléket jelentsenek fiatalabbaknak és idősebbeknek, a kiállítás megtekintése után vizsgázni is lehet, ahol a vizsgáztatók a számítógépek. A látogatóközpontot a tervek szerint szeptember 28-án avatják fel ünnepélyes keretek között. A díszvendég Teller Ede, a neves magyar származású atomtudós lesz, de a magyar tudományos élet és az oktatás számos kiemelkedő személyiségét is meghívják erre az alkalomra. Addigra elkészül teljes egészében a látogatóközpont előtti szoborpark is, ahol Farkas Pál szobrászművész „Paksi disputa” című szoborkompozíciójával több magyar tudósnak állítanak emléket. (Bemutatónk a 3. oldalon.) á