Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-09-01 / 9. szám

4 ATOMERŐMŰ 1994. szeptember Egy hosszú történet tanulságai A polgármesterek és a vezérigazgató Hosszú menetelés volt, de zöld utat kapott az ideigle­nes tároló. Már csak „né­hány tucat" hatósági enge­délyt kell beszerezni, s ér­demben megkezdődhet az építkezés. Érdemes viszont áttekinteni a történetet egy újságíró szemével, aki külső szemlélője, eseten­ként tudósítója volt az eseményeknek. Hulladéktemető és politika A történet a régmúltba nyú­lik vissza, amikor még az Ófalu, Feked, Véménd, illetve Tolna megye felől a bátaapáti kis- és közepes radioaktivi­tású hulladékok temetőjéről van szó. Akkor bebizonyoso­dott - még a rendszerváltás előtt -, hogy a környező la­kosság nélkül nem lehet hul­ladéktemetőt építeni. Aztán a téma jól jött a választási kam­pányban, s képviselő is lett Wekler Ferenc, aki az ellenzők táborának élére állt. Igaz, ak­kor még az Agrárszövetség színeiben, s csak később ment át feltűnés nélkül a szabad demokratákhoz. Majdnem ugyanaz lett a sorsa az ideiglenes tárolónak is. Népmozgalomnak látszott az ügy, de aztán kiderült, hogy politika van mögötte. Az is lehet, hogy a népharagot akarták politikai céllal meglo­vagolni. Mindenesetre ez négy évvel később már nem sikerült. Nem lehetett meg­akadályozni az ideiglenes tá­roló megépítését, s ennek el­lenzésével senki semmilyen színben nem jutott be a par­lamentbe. Az atomerőmű több önma­gánál, s ezt most már a veze­tése látja. Két évvel ezelőtt kezdődtek meg a tárgyalások a TEIT-tel a Társadalmi Elle­nőrző és Információs Társu­lással. A tizenkét település célja az volt, hogy az erőműtől független szervezetek mérései kontrolálják az erőművi su­gárzási adatokat. A tizenhar­madik tárgyalópartner maga Paks városa. Itt robbant ki először egy tüntetés formájában az az igény, hogy a lakosság közvet­lenül is kaphasson kompenzá­ciót áramdíj-kedvezmény formájában. Az ügyetlen szervezés ellenére legkeve­sebb 1500 és legtöbb hárome­zer elkeseredett, felháborodott és - az adott körülmények kö­zött - kommunikációra képte­len ember ordítozott a város­házán, majd a környékén. A Szarkofág Nélküli Jövőért Egyesület - lám már szarko­fágnak hívják a tárolót! - elő­ször kedvezményes, majd in­gyen áramot követelt. Amikor ez különféle okokból nem ment, akkor helyi népszava­zást kezdeményeztek. A do­log itt megint irracionális irányt vett. Országos kérdésben helyi szavazás? S, hogy megbízható véle­ményre támaszkodjunk, ér­demes idézni dr. Kiss László­nak, a Janus Pannonius Tu­dományegyetem tanszékveze­tőjének álláspontját, aki köz­­igazgatás és politika tárgy­körben tartott előadást Szek­­szárdon. Előadásában szólt a demokrácia határairól, s e tárgykörben említette Paksot, mint bizarr példát. Az erőmű a hazai energia durván felét termeli. Ha kiesne - legalábbis átmeneti időre - megbénulna az ország. Ezért mondta az ál­lamigazgatással foglalkozó professzor, hogy országos kérdésben nevetséges lenne, ha párezer paksi polgár pró­bálna népszavazással dönteni. Nincs ugyanis hozzá kompe­tenciájuk. Pakssal az erőmű még ta­vasszal - a népszavazás vita közepette - kötött százhar­­mincmüliós szerződést. Ezt követte a tizenkét „falusi" ön­­kormányzat százkilencven­­milliója. Dr. Petz Ernő ebből az alka­lomból a Magyar Rádió kér­désre, mi lesz akkor, ha újabb települések állnak elő kérése­ikkel, azt válaszolta, hogy a döntés az igazgatóság hatás­köre, de pénze nincs az erő­műnek újabb kompenzációk fizetésére. Nyelvészkedés és érzelmek Ha nincs Hirosima, ma mindenki másként néz az atomerőműre. Mire felnőtt egy tárgyilagosabb, mert a borzalmas hadikísérlet után született nemzedék, beütött, Csernobil, pontosabban szólva emberi mulasztás miatt felrobbant az ottani régi tí­pusú erőmű. Innen kezdve le­hetett magyarázni elölről, hogy az atomerőmű a legtisz­tább, a környezetet leginkább kímélő erőműtípus, ezt senki nem hitte el. Lehetett elölről kezdeni a tájékoztatást, ami­hez csak néhány szót. Ugyanis a szavaknak nagy jelentősé­gük van, s ugyanazt az infor­mációt állandóan ismételni kell, mert különben nem megy át a köztudatba. Nem tudom ki találta ki az atomtemető szót, de ki kellene irtani. (A szót - a szerk.) Egészségtelen a hangzása, s igazságtalan is. Még a tények­nek sem felel meg. Amennyi bajt hozott az „atom" az em­beriségre, annyi kényelmet, áldást is, senki sem akarja el­temetni. Legalább addig, míg nincs helyette más megoldás. Nem temető, hanem tároló, vagy telep! Nyilván nem kell végigelemezni a szó hangula­tát és azokat asszociációkat, amelyeket kelthet. Az erőmű­ről nyilatkozók talán eddig sem használták, de tiltakozni is kellene ellene. Ugyanilyen kellemetlen mellékzöngéje van az ideigle­nes szónak, habár a törökök százötven, a szovjet-orosz csapatok „csak" negyvenhat évig állomásoztak nálunk ide­iglenesen. Már el is kezdte a zöldek va­lamelyik csoportja annak az ismételgetését, nem szabad az ideiglenes tároló építését megengedni, mert állandó lesz belőle. Ezért sokkal jobb szó az átmeneti tároló elneve­zés. Új fejezet? A legutóbbi ünnepi megye­gyűlésen, amelyen az augusz­tus húszadika alkalmából odaítélt kitüntetéseket is átad­ták, felszólalt Fehér Kálmán megyegyűlési képviselő, s in­gerült szavakkal fakadt ki a megállapodás ellen. Kifogá­solta, hogy miért titokban egyeztek meg a polgármeste­rek, miért nem volt részlete­sebb a tájékoztatás, s miért éppen a 12 kilométeres körze­tet vették alapul? Az is tény, hogy a megvesztegetés, illetve a vesztegetési pénz kifejezést is használta. Ezt a megyei ön­­kormányzat paksi képviselője, Klenk Csaba nagyon disz­­tingváltan visszautasította, mire a polgármester kijelen­tette, hogy senkit sem akart megsérteni, de a vesztegetés kifejezést azért nem vonta vissza. Részletesebb tájékozta­tást is követelt. Mint kiderült Príger József válaszából, már megbeszélte dr. Petz Ernő ve­­zérgigazgatóval, hogy a kö­vetkező közgyűlésen vála­szolnak a testület tagjainak kérdéseire. Úgy látszik, megkezdődött az önkormányzati választási kampány. Ihárosi Ibolya Fotó: Degré Gábor A megújuló telefónia Minden igényt kielégít A PART Híradástechnikai Osztálya rövidesen megkezdi közel másfél éves telefontech­nikai rekonstrukcióját. A re­konstrukció három fázisban valósul meg. Első szakaszban ('94 III. ne­gyedév): négy központ telepí­tése a következő helyekre: irodaépület, központi egészségügyi épület, 103-as épület, védett vezetési pont (parkoló bunker). A négy központból hármat a legfor­galmasabb csomópontokban helyezünk üzembe, a negye­diket pedig a vezetési pont hírközpontjának terveztük. A négy központot egy egységes hálózatba fogjuk összefogni, tehát a telefon felhasználó szempontjából mindegy, hogy melyik központhoz csatlako­zik. Az első fázisban azonban sem mennyiségi, sem számot­tevő minőségi javulás nem várható, ebben a szakaszban csak a meglévő főnök-titkári rendszerek közel 70 százaléka kerül kiváltásra. Második szakaszban ('95 II. negyedév): a jelenlegi ARF elektromechanikus központ ebben a fázisban már csak a helyi (atomerőművön belüli) hívások kapcsolását fogja vé­gezni, az összes főnök-titkári rendszer kiváltása és integrá­lása az új központba, hangos­posta szolgáltatás bevezetése. Harmadik szakaszban ('95 IV. negyedév): a beruházás befeje­zése, az ARF központ leállí­tása. A bevezetésre kerülő új készülékek (a készülékek csak a HICOM 300-as központtal tudnak üzemelni): Basic 300 plus: egyszerű programoz­ható készülék, 17 funkció nyomógomb, ebből 8 egyéni­leg programozható és 9 speci­ális gomb, beépített hang­szóró. Komfort 300 plus: fő­nök-titkári készülék, családi, kétsoros LCD kijelző, 25 funk­ció nyomógomb, ebből 9 egyénileg programozható, be­épített hangszóró és mikrofon. Kiegészítő készülékek a Kom­fort 300 plus-hoz: T29 29 prog­ramozható nyomógomb, ENB Elektronikus telefonregiszter (kb. 800 név és információ tá­rolására alkalmas). A HICOM 300 ISDN kom­munikációs rendszert a peri­férikus és funkcionális sokol­dalúság, a modularitás és a bővíthetőség jellemzi. A be­rendezés a korábbi távközlés­technikai eljárásokat szolgál­tatásintegrált alközpontban fogja össze. A központ az ösz­­szes általa kapcsolt informá­ciót digitális jellé alakítja át, legyen az akár kép, hang vagy adat és digitális jelfolyamként kapcsolja a hívott végpontra, ahol visszaalakítja az eredeti formára. Az összes folyamat szoftver-vezérelt. HICOM 300 hálózat kapaci­tása gyakorlatilag végtelen, a távközlési rendszerre tulaj­donképpen bármilyen analóg vagy digitális rendszerű vég­­berendezés rákapcsolható, így többek között a legkülönbö­zőbb felépítésű telefonkészü­lékek, adat-végberendezés, személyi számítógép, távmá­soló, elektronikus levelesláda, stb. Különös figyelmet érde­mel az alábbi három jellemző: a beszéd-, szöveg-, kép- és adatkommunikáció integrált vonal és üzenetkapcsolása, a fenti kommunikáció típusok kapcsolásának digitális úton történő végrehajtása, az ISDN kommunikációs rendszer hardver és szoftver struktú­rája a jövő szolgáltatásaihoz és technológiájához illeszthető, ezzel egy folytonosan tovább­fejleszthető alaprendszert al­kot. A HICOM 300 rendszer a hagyományos távbeszélő al­központok és legújabb be­széd/adatkapcsoló alközpon­tok szolgáltatásait egyaránt megvalósítja. Ez a következő­ket követeli meg: a beszéd, kép és adat egységes kezelé­sét, a beszéd, kép és adatin­formációk kapcsolásán kívül azok átalakítását, feldolgozá­sát, tárolását és meghatározott időben való továbbítását, a személyhez kötött előfizetői számozást, ami lehetővé teszi valamilyen azonosítási mód­szeren keresztül az egyéni elő­fizetői adatok egyik csatlako­zópontról egy másikra való átvitelét, több eltérő szolgálta­tású végkészüléknek egyetlen hívószámon keresztüli eléré­sét, a végkészülékek egy érpá­ron keresztüli csatlakoztatását az alközponthoz, a rendelke­zésre álló két információs csa­tornán keresztül az előfizetőik egy részére két különböző tí­­usú egyidejű kapcsolatot is iztosít (pl. beszéd és fax). A HICOM 300 rendszer főbb szolgáltatásai: Rugalmas számozási rendszer: A személy­hez kötött előfizetői számo­zás, ami lehetővé teszi valami­lyen azonosítási módszeren keresztül az egyéni előfizetői adatok egyik csatlakozópont­ról egy másikra való átvitelét. Például a dolgozók a vállala­ton belüli költözködés során számukat magukkal vihetik az új helyükre. Díjszámlálás: A rendszer díjszámláló szolgál­tatása lehetővé teszi a for­galmi adatok rögzítését és le­kérdezését a felhasználó igé­nyeinek megfelelően mellékál­lomásonként, szervezeti egy­ségenként és így tovább. Mel­lékállomások kategorizálása: Az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőségek sze­mélyhez kötött biztosítása. Névmegjelenítés: A szolgáltatás segítségével digitális készülék tulajdonosa és a kezelő képi segítséget kap a beszélgetések felépítéséhez és fogadásához. A hívó vagy a hívott fél szá­mán túl az előfizető neve is megjelenik a kijelzőn. Fő­nök-titkári rendszerek: Tetszőle­ges számú főnök-titkári cso­port kialakítható a rendszeren belül. Egy csoporton belül maximum 4 főnöki és 2 titkári készülék lehet. Természetesen ezen csoportok többlet szol­gáltatásokkal rendelkeznek. Mellékállomási szolgáltatá­sok: Automatikus visszahívás: A hívott foglaltsága esetén au­tomatikus visszahívás akti­válható, amely akusztikusán jelzi a hívott szabad állapotát. A hallgató letételekor a hívott és a hívó automatikusan csöngetési jelzést kap, ha mindkét fél szabad. Hívásfelvé­tel: A rendszerben hívásátvé­teli csoportok képezhetők, amelynek tagjai egymás be­jövő hívásait átvihetik. (1. sz. ábra). Hívások feltétlen átirányí­tása: A bejövő hívások átirá­nyíthatók egy másik készü­lékre. Például: nem vagyok a helyemen és a másik szobában lévő készülékre irányítom a hívásaimat. Hívások feltételes átirányítása: Bizonyos idő el­telte után a hívások átirányít­hatók másik mellékre. (2. sz. ábra). Hívásismétlés: A hívás sikertelensége esetén gomb­nyomással az utolsó hívott szám tárolásra kerül, mely gomb újbóli megnyomásával kapcsolat felépítési folyamat a tárolt számmal újra indul. Ké­szülék lezárása személyi kóddal: A saját készülék személyhez kötött kóddal lezárható így lehetővé válik, hogy városi hívásokat ne tudjon illetékte­len személy a készülékemről hívni. Hívás rövidített hívó­számmal: A rendszerben lehe­tőség van 10 egyéni és 1.000 közös rövidített hívószám tá­rolására, amellyel a hívási procedura rövidebb és egy­szerűbb lesz. Forró drót: A hallgató fölemelése esetén azonnal egy adott melléket, il­letve külső számot hív a rend­szer (például riasztás). Hívás tartásba tétele, átadása, kiközvetí­tése: Telefon beszélgetés köz­ben lehetőség van a partner tartásba tételére, amely idő alatt az illető zenét hallgathat. Ez alatt egy másik kapcsolat is fölépíthető, amelynek a tar­tásba tett hívás átadható, il­letve vissza lehet térni az előző beszélgetéshez. Megkü­lönböztetett csengetés: A külön­böző készülékek más típusú csengetést adhatnak, így az egy helyiségben dolgozók fel­ismerhetik a saját készülékük jelzéseit. Mire ez a rövid ismertető az olvasó kezébe jut, addigra az első fázis telepítési munkái már meg is kezdődtek. A négy helyszín szerelése nem okoz fennakadást a telefonálási szokásokban, azonban a közel 70 főnök-titkári rendszer le­cserélése 3-4 nap alatt már an­nál nagyobbat. (Gondoljunk arra, hogy ezeket a rendszere­ket évek hosszú sora alatt ala­kítottuk ki és most ezt kell rö­vid idő alatt felújítani.) hito

Next

/
Oldalképek
Tartalom