Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-05-01 / 5. szám
4 ATOMERŐMŰ 1994. MÁJUS Az atomerőművi karbantartó személyzet szakmai felkészültségének, gyakorlati képzettségének fenntartása és fejlesztése érdekében széles körű hazai és nemzetközi együttműködéssel karbantartó gyakorlóközpont létesül az erőműben. A központ céljairól, leendő feladatairól beszélgettem Hlavati Józseffel, a karbantartó gyakorlóközpont létesítését és működtetésének feltételeit biztosító munkacsoport vezetőjével.- Mi indokolja a karbantartó gyakorlóközpont létrehozását?- A karbantartási tevékenység célja, hogy az atomerőmű élettartama alatt folyamatosan biztosítsa az erőmű rendszereinek és berendezéseinek megfelelő műszaki állapotát, így az atomerőmű biztonságos, megbízható és gazdaságos működését a karbantartási tevékenységek jelentősen befolyásolják. A hibátlan és idő’ ben elvégzett karbantartási munkák segítik és biztosítják a berendezések zavarmentes üzemét, ezért az atomerőmű karbantartását jól szervezetten, magas műszaki színvonalon kell megvalósítani. Ennek egyik fontos feltétele, hogy kellő számú, jól képzett szakember álljon rendelkezésre. Az atomerőműre vonatkozó jellemzők és elvárások a karbantartókkal szemben támasztott követelményeket alapvetően meghatározzák:- Hatóság által jóváhagyott technológiák és utasítások szerint dolgoznak.- A minőségbiztosítási előírások betartását, a munkafolyamatokhoz illesztett minőség-ellenőrzést a karbantartóktól független szervezet felügyeli.- Sugárveszélyes területeken a munkavégzés rendjét a sugárvédelmi előírások szabályozzák. Az ionizáló sugárzás mértékétől függően munkát végezni korlátozott ideig lehet.- A normál karbantartáson felül többletmunkák jelennek meg az egyébként is szoros határidejű főjavítások során. Ezek a követelmények jelentősen megnehezítik a szakemberek munkahelyeken történő gyakorlati betanítását. A karbantartó szervezetek feladatainak elvégzését nehezíti az is, hogy a felkészülés, vagyis az erőműépítés, -szerelés, üzembe helyezés, időszakában kiképzett szakemberek száma csökken. Az erőmű élettartama alatt a karbantartási szakemberek teljes generációváltása várható. Utánpótlásukról és felkészítésükről gondoskodni kell. A megfelelő színvonalú kiképzés összehangolt elméleti és gyakorlati ismeretek átadásával valósítható meg. A szükséges színvonalú gyakorlati képzés kizárólag a munkahelyeken nem oldható meg, ezért ki kell alakítani a képzés bázisát, a karbantartó gyakorlóközpontot. Üzembe helyezése után lehetővé válik a karbantartási technológiákban és utasításokban előírt műveletek szisztematikus begyakoroltatása, a tudásszint ellenőrzése, elősegítve ezzel a karbantartás műszaki színvonalának megőrzését, illetve növelését.- Hogyan történt a karbantartók kiképzése a blokkok üzembe helyezése előtt? Ilyen lesz- Karbantartó gyakorlóközpont épül az erőműben -Gépész karbantartó gyakorlóközpont a tervezőasztalon- Az atomerőmű karbantartó személyzetének képzése az erőműépítés, -szerelés, üzembe helyezés időszakában kezdődött. Az elméleti ismeretek megszerzése kezdetben a munkahelyeken az atomerőműves szakirodalom, műszaki dokumentációk tanulmányozásával és feldolgozásával történt. Később megalakult a vállalat oktatási szervezete, megépült és megkezdte működését az oktatóközpont, ahol a karbantartók tantermi képzése is elkezdődhetett. A gyakorlati ismeretek megszerzésének terepe a karbantartóknak a beruházás munkáiba történő bekapcsolódásával maga az épülő atomerőmű volt:. A berendezéseken végzett „nullrevízió”, vagyis a beépítés előtti ellenőrzések, javítások során nagyszámú armatúra, forgógép, villamos és irányítástechnikai berendezés szét- és összeszerelését végezték el a szakemberek. Csak néhány adat: például az I—II. blokk nullrevíziójánál 375 db biztonsági szelep, 13 297 db primer köri armatúra, 17045 szekunder köri armatúra, 366 db szivattyú, 28 438 db impulzusszelep, 52 db ventilátor, 392 db csappantyú került átvizsgálásra. Emellett a szerelési munkákban való részvétel is - önálló munkák vállalásával, illetve emberek átadásával a szerelőcégekhez - jelentős szerelési és területi ismereteket nyújtott. A blokk üzembe helyezési folyamatába illesztett „első és második revízió” végzése a primer köri főberendezések szét- és összeszerelését jelentette, összesen nyolc alkalommal. Ezeken túl a karbantartási vezetők és szakmunkások külföldi atomerőművekben, tanulmányutakon vettek részt, megismerve a sugárveszélyes munkavégzést. A karbantartás műszaki és fizikai személyzete az erőmű létesítése alatt felkészült. Gyakorlati ismereteiket sugármentes körülmények között szerezték meg, de ez a lehetőség az utolsó blokk üzembe helyezésével 1987 óta megszűnt.- Mi a jelenlegi helyzet, milyen gondokjelentkeznek a karbantartási szakemberek felkészítésénél és utánpótlásánál?- Néhány éve megkezdődött a személyzet szinten tartó képzése, s meghatározott munkakörökben a munkakör betöltésére jogosító vizsgáztatás. Az egyes karbantartó osztályok az általuk szükségesnek tartott elméleti ismereteket, javítási tapasztalatokat meghatározott tematika szerint oktatják. A gyakorlati képzés a munkahelyeken történik. A vállalat oktatóközpontját 1989- ben szimulátorral bővítették, ahol az üzemviteli operátorszemélyzet rendszeres tréningeztetését végzik. A karbantartó szakemberek gyakorlati képzését elősegítő központ nem épült. A fejlett nukleáris iparral rendelkező országokban - például USA, Japán, Franciaország stb. - kialakult hagyománya van a karbantartók tréningeztetésének. Kitűnő felszereltségű, magas műszaki színvonalon működő gyakorlóközpontokkal rendelkeznek. Több okból is szükséges a paksi atomerőműben hasonló karbantartó gyakorlóközpont kialakítása:- Az első blokk már 12 éve üzemel, s a létesítés időszakában kiképzett szakemberek száma csökken, pótlásukról és betanításukról gondoskodni kell.- A karbantartó csoportok szakmailag specializálódtak, egymás helyettesítésére a karbantartás munkaterületeit illetően nincsenek kiképezve, ezért az egyes személyek sugárterhelése közötti eltérés jelentős.- Statisztikai adatok alapján is kimutathatók azok a hibák, amelyek a bonyolult, nehezen hozzáférhető berendezések szerelésekor, általában nem rutin jellegű feladatok végzésekor jelentkeznek és jelzik a gyakorlás hiányát. Ilyenek például a primer köri főberendezéseken előforduló tömítési hibák.- A karbantartási szakembereknek néhány alkalommal komoly megpróbáltatást jelentett az, hogy a kiemelten sugárveszélyes munkaterületeken, a berendezések hibáinak kijavítása előtt nem volt módjuk kísérleteket, gyakorlatokat végezni, célgépeket, célszerszámokat kipróbálni sugármentes környezetben, hanem azonnal „élesben”, sugárterhelésnek kitéve kellett ezt megtenniük.- Mely lépésekben zajlott, illetve zajlik a karbantartó gyakorlóközpont létesítése?- Az atomerőmű vezetése két éve megkezdett egy előkészítő tevékenységet, amelynek célja a karbantartó személyzet gyakorlati képzésének javítása. A szakmai területek - gépész, villamos, folyamatirányító karbantartó szervezetek, anyagvizsgálati osztály, oktatási osztály - képviselőinek bevonásával egy munkacsoport alakult, amelynek feladata a gyakorlati képzés koncepciójának kidolgozása volt. Első lépésben a szakmai szervezetek által legfontosabbnak tartott gyakorlati képzési feladatokat határoztuk meg az alábbi szempontok szerint:- Az üzemeltetés biztonsága szempontjából fontos karbantartási, szerelési, ellenőrzési műveletek számbavétele.- Munkavégzés során a dolgozókat érő sugárterhelés csökkentése.- A szerelések, ellenőrzések során már megtörtént vagy bekövetkezhető hibák felmérése.- Munkakultúra fejlesztése. A feladat meghatározásában nagy előnyt jelentett az, hogy a szakmai szervezetek tízéves tapasztalattal rendelkeztek. Második lépésben azt vizsgáltuk, hogyan és hol lehet kialakítani a gyakorlóközpontot, milyen berendezéseket szükséges a központban elhelyezni, hogy a meghatározott gyakorlati képzési feladatok elvégezhetők legyenek. A központ reális megvalósíthatósága érdekében fontos szempont volt, hogy a beruházás költsége a társaság anyagi lehetőségeit figyelembe véve elfogadható legyen. Ezért vizsgáltuk az erőmű területén meglévő, a központ kialakítására alkalmassá tehető felvonulási épületeket, a felhasználható Faktári tartalék berendezéseket, valamint szakembereink részvételét a megvalósításban, a főjavításokon kívüli időszakokban. Emellett nemzetközi támogatásokhoz folyamodtunk. A koncepció kialakítása után a tervezési feladatok elvégzésére szakcéget bíztunk meg. A munkacsoport tagjai és a tervezők között folyamatos együttműködés alakult ki. A koncepcióterv elkészült a gyakorlóközpont kialakítására, a meglévő épületek átalakítással és új rész hozzáépítésével alkalmassá tehetők a gyakorlati képzési feladatok ellátására.- Hol tart jelenleg a gyakorlóközpont létesítése?- Ez év elején a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség támogatásával, összesen 7 millió USD költségvetéssel egy négyéves, ún. modellprojekt indult az atomerőműben, „A paksi atomerőmű biztonságának növelése az oktatási tevékenység fejlesztése és a biztonsági kultúra révén” elnevezéssel. A karbantartó gyakorlóközpont beruházási fázisba érkezett létesítését és működtetésének feltételeit egy ennek a projektnek a részét képező munkacsoport biztosítja. A munkacsoport a NAÜ, az atomerőmű szakmai valamint beruházással foglalkozó szervezeti egységeinek széles körű együttműködését koordinálja. Jelenleg első ütemben a gépész karbantartó gyakorlóközpont primer köri részének létesítése folyik. Az ügynökség a nem elhanyagolható szellemi támogatás mellett jelentős anyagi eszközökkel is hozzájárul a munkához. Az épületekbe eredeti berendezéseket tervezünk elhelyezni, amelyek egy része az erőmű raktáraiban van és felhasználható. A hiányzókat korábbi szállítóktól, valamint a NAÜ 750 ezer dolláros támogatásával olyan külföldi atomerőművektől szeretnénk kedvezményesen beszerezni, amelyek telephelyein WER 440/213 típusú blokkok berendezései vannak leszállítva, de a beépítésüket nem tervezik. így a karbantartó gyakorlóközpont egy reaktortartályt, reaktor-védőcsőblokkot, főkeringtető szivattyút, főelzáró tolózárat, gőzfejlesztőt és több primer köri szivattyút fog kapni. Emellett PHARE program keretében 500 ezer ECU támogatást kaptunk a gyakorlati képzés módszertanának, képzési programok, számítógépes szimulációs és oktató szoftverek kidolgozására.- Milyen lesz kívül és belül a gyakorlóközpont?- A teljes karbantartó gyakorlóközpont koncepció szerinti kialakítására két, már meglévő - az erőmű tervezett bővítése idején épült - épületet fogunk felhasználni. A tervek szerint átalakításokkal és hozzáépítésekkel a 307-es épület a gépész gyakorlóközpontnak, a 308-as épület a villamos irányítástechnika gyakorlóközpontnak fog helyet adni. Első fázisban a gépész gyakorlóközpont primer köri részének kiépítése történik meg. E gyakorlóközpont kialakításánál a jelenlegi épülethez egy nyaktagi rész és egy primer köri csarnokot modellező rész fog hozzáépülni. A csarnokban a primer köri főberendezéseket (reaktor, főkeringtető szivattyú, főelzáró tolózár) helyezzük el és az ezek karbantartására szolgáló aknákat építjük ki. 40 tonnás daru fog szolgálni a reaktor belső berendezéseinek emelésére. A jelenlegi épületben - megfelelő átalakítás után - kap majd helyet a gőzfejlesztő, egy TRIAS laboratórium az anyagvizsgálatokhoz, egy üzem közbeni zavarelhárításra szolgáló (KAUTEZIT-es) gyakorlóhely és a sugárvédelmi mérésekhez egy laboratórium. A nyaktagi részben helyezzük el a munkalevegő ellátását biztosító kompresszorokat, raktárakat és a víztisztítót, ugyanis gazdaságossági célból dekontaminált eszközöket és berendezéseket is felhasználunk. A beléptetés és a kiléptetés hasonlóan fog történni, mint a tényleges, „élesben” való munkavégzés során. Az emelet tantermeknek, vetítőteremnek, irodáknak, kiállított szemléltetőeszközöknek és a primer köri részben folyó karbantartási munkák megtekintését lehetővé tevő, üvegfalakkal borított látogató- és oktatófolyosónak ad majd helyet. A létesítmény egy időben körülbelül harminc ember képzését biztosítja.- Mikor indulhat meg a képzés?- Terveink szerint 1996. negyedik negyedévében kezdődik meg a gépész gyakorlóközpont primer köri részében a gyakorlati oktatás.- Köszönöm a tájékoztatást. Csuha Sándor
