Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-05-01 / 5. szám
2 ATOMERŐMŰ 1994. MÁJUS ÜK] Mérnöki MÉRNÖKI le Q ÍT1 Q t*Q KAMARA XVdlIlClI Cl a mérnökök érdekképviseleti szervezete- Alapszabály 1991 -(Folytatás az előző számból.) 5.6. Az etikai bizottság A mérnöki tevékenységgel kapcsolatos etikai ügyekben a Kamara vizsgálatot folytathat le és határozatot hozhat bármely kezdeményezésre. A kamarai tag ellen etikai vizsgálatot kell kezdeményezni, ha a tagot büntetőbíróság jogerősen elítélte vagy, ha etikai vétség, illetve súlyos szakmai mulasztás elkövetése vélelmezhető, továbbá, ha a tag a felvételi követelményeknek már nem felel meg. Az eljárást az illetékes csoport és tagozat együttesen folytatja le és hoz elsőfokú határozatot. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az MK Etikai Bizottságához lehet halasztó hatályú fellebbezést benyújtani. A másodfokon eljáró kamarai etikai bizottság tagjait a bizottság választott vezetője elnökségi jóváhagyással kéri fel. Az így megalakult bizottság döntése ellen fellebbezési lehetőség nincs. A határozat lehet felmentés, figyelmeztetés, nyilvánosságra hozott állásfoglalás, jogosítvány megvonás kezdeményezése, kizárás (csak kamarai taggal szemben). 5.7. Szervezeti egységek A csoportok a közös területi, a tagozatok a közös szakmai érdekeltségbe tartozó, legkevesebb 20 tag által az elnökség előzetes hozzájárulásával önként létrehozott alapvető szervezeti egységek. A csoportok és tagozatok döntést hozó szerve a taggyűlés. A taggyűlés - az MK alapszabályával összhangban - határozza meg saját működési rendjét és tevékenységét, maga választja meg vezetőségét, bizottságait és közgyűlési küldötteit. A küldöttek számát az érvényesen leadott szavazatok alapján kell meghatározni úgy, hogy minden megkezdett 20 szavazat után 1 főt lehet választani, egyéves időtartamra. A taggyűlést a vezetőség készíti elő és hívja össze, de azt a tagok 1 / 3-a, illetve az MK elnöksége is jogosult összehívni. A csoport vagy tagozat megalakulásáról, munkájáról, tagsági ügyeiről és határozatairól rendszeresen tájékoztatja az MK elnökségét. A határozatok jegyzőkönyvezéséről és azok megőrzéséről, valamint a törvényes működésről és gazdálkodásról a vezetőség tartozik gondoskodni. A csoportok és tagozatok minden tagjuk ügyében jogosultak elsőfokon - az érintett más kamarai szervezettel együttműködve - állást foglalni, szakmai, etikai, egyéni vállalkozói, érdekvédelmi stb. ügyekben eljárni. A csoport szűkebb érdekeltségi körbe tartozó tagjai jogosultak kisebb szervezeteket, szekciókat létrehozni; a tagozatok pedig szakosztályokat és köröket tevékenységük és érdekképviseletük összehangolására. A csoportok és tagozatok belső egységei önálló érdekképviseleti tevékenységet fejthetnek ki tagjaik és az MK érdekében, a lehetőségeiket meghaladó, illetve a szélesebb kört érintő esetekben a csoport vagy tagozat, illetve a Kamara felsőbb szerveihez fordulhatnak. 5.8. Az ügyintéző szervezet Az elnökség, az elnök és a kamarai bizottságok ' munkáját ügyintéző szervezet segíti. A csoportok és tagozatok jogi tanácsadó. szolgálatát és egyéb jogi tevékenységét a főügyész (vezető jogtanácsos), tagsági ügyeit az irodavezető hangolja össze. Az ügyintéző szervezet feladatait és létszámát az elnök állapítja meg és ő számol be az elnökségnek a szervezet tevékenységéről, legalább egyszer évente. 6. A KAMARA GAZDÁLKODÁSA A Kamara a működéshez szükséges anyagi eszközöket az alábbi bevételbőffedezi:- tagdíjak,- rendezvények bevételei,- pártoló tagok támogatásai,- díjazásért végzett tevékenységek ellenértéke,- adományok, juttatások. A Kamara a küldöttközgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik. A rendeltetésnek és a jogszabályoknak megfelelő gazdálkodásért az elnök, valamint az elszámolással megbízottak felelősek és azt a felügyelő bizottság ellenőrzi. 7. EGYÉB ELŐÍRÁSOK 7.1. A Kamara szervezeti egységének megszűnése Valamely kamarai csoport vagy tagozat megszűnése esetén a rendelkezésére álló minden vagyonát, eszközét, nyilvántartását és iratát jogutódjának, ilyen hiányában pedig az MK elnökségének kell átadni. 7.2. A Kamara megszűnése Megszűnik a Kamara, ha a) _a küldöttközgyűlés a feloszlást vagy más társadalmi szervvel való egyesülést kimondja, b) az arra jogosult szerv törvényes indokkal feloszlatja vagy megszűnését megállapítja. A jogutód nélküli megszűnés esetén vagyonát műszaki-, illetve környezetgazdálkodási oktatást támogató alapítvány részére kell átadni. 7.3. Záró rendelkezések Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Ptk. előírásai az irányadók, illetve ezek keretei között a közgyűlés jogosult bármely ügyben dönteni. 8. ÉLETBE LÉPTETÉS A jelen alapszabályt az 1990. április 21-én tartott első rendes küldöttközgyűlés elfogadta, életbe léptette es ezzel az 1989. március 9-i. ideiglenes alapszabály hatályát vesztette. Az alapszabálytól eltérő előírásait a csoportok és tagozatok 6 hónapon belül kötelesek saját működési szabályzatukban módosítani, illetve szabályzatukat elkészíteni és az ügyvezetőségnek megküldeni. Az 1991. április 13-i küldöttközgyűlés által módosított szöveg. Budapest, 1991. április 18. dr. Hajtó Ödön elnök Aki iskolát épít, a jövőt építi Udvari 630 fos kis település a tolnai dombok között, kevés munkahellyel, sok munkanélkülivel, ám mégis tele reményekkel. Nem csüggedve formálják településüket, a helyi értelmiségi és vállalkozói réteg irányításával. A jövőbe vetett hitük legfrissebb termése: iskolájuk felújításával és bővítésével már az 5-6. osztályos gyerekeknek sem kell reg-A lányok tánca gelente más település iskoláiba járni. Május 4-én ünnepélyesen felavatták az új iskolaszámyat. Az építkezés és az avatás két védnöke, dr. Pálos Miklós politikai államtitkár és dr. Petz Ernő, a PA Rt. vezérigazgatója volt, akik beszédeikben méltatták és hangsúlyozták a pedagógusok meghatározó szerepét és jelentőségét. Mindkét szónok arra buzdította a megjelent falubelieket, hogy becsüljék meg pedagógusaikat és minden tőlük telhető segítséget adjanak meg munkájukhoz. Dr. Pálos Miklós a pedagógusokhoz szólva így fogalmazott: „Külön felelősség hárul Önökre, hogy meglátják-e ezekben a kis gyermekekben a talán egy leendő Bolyai Farkast, egy Jedlik Ányost, egy Illyés Gyulát, vagy egy Németh Lászlót. ” Dr. Petz Ernő ünnepi köszöntőjében méltatta Udvari és a PA Rt. jó Az új lanterem a számítógéppel kapcsolatát, mely 1992-ben kezdődött és a néhai Radványi György polgármester nevéhez köthető. A korán és váratlanul elhunyt polgármester-tanító nyomdokába lépő Peszt Attila polgármester töretlenül vitte tovább elődje terveit és ápolja a már kialakult jó viszonyt. Dr. Petz Ernő hangsúlyozta: a részvénytársaság által adott 1,5 millió forint és a számítógép nem á falu megvételét jelenti, mint azt egyes politikusok állítják. A község vezetése és lakói nem kötelezték el magukat, csak abba egyeztek bele, hogy hozzájárulnak településükön egy esetleges geológiai és egy szakirányú kutatáshoz, illetve az önkormányzat részletes és folyamatos tájékoztatást ad a lakók részére a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos tervekről és szakmai tudnivalókról. Ez nem elkötelezettség, hanem egy egészséges érdeklődés egy téma iránt, mely adott esetben hasznára is lehet a településnek. (Ezt már én tettem hozzá és nem a vezérigazgató úr.) Dr. Pálos Miklós pártja nevében egy magyarországi kirándulás költségeinek átvállalásával járult hozzá az iskolaavató ünnepi hangulatának emeléséhez és a diákok ismereteinek bővítéséhez. A szónokok után (Peszt Attila polgármester, dr. Pálos Miklós és dr. Petz Ernő) az iskolások vették át a szerepet. Szép szavalataikkal-táncaikkal tették hangulatossá az ünnepséget és csaltak örömkönnyeket a szülők és rokonok szemébe.- ibrányi -Energiakutatók tanácskoznak Kétnapos nemzetközi tanácskozás volt a közelmúltban Budapesten az EUREKA-program keretében az energetikai kutatásról és fejlesztésről. A partnerkeresés megkönnyítésére szánt tanácskozást az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Eureka-irodája, illetve az IKM energiastratégiai főosztálya szervezte. Mint a megelőző sajtótájékoztatón bejelentették, a nyugat-európai együttműködés első ízben rendez konferenciát a volt KGST-országokban. A konferencia célja ezúttal az, hogy minél több résztvevővel induljon program a helyi energiaforrások (szén, hulladék, biomassza, geotermikus energia) hasznosításáért. A ma 25 európai tagországot tömörítő Eureka 1985-ben alakult, az amerikai SD1 kutatási program, illetve a japán ipar ellensúlyozása érdekében. Az eredetileg német-francia kutatásfejlesztési kooperációhoz időközben csatlakozott több volt kelet-európai ország is. Elsőként hazánkat vették fel 1992 májusában. A programokat a tagországok finanszírozzák. A szervezet elsődleges célja, hogy segítse a tudomány és a technológia területén a különböző kutatócsoportok együttműködését. Az Eureka protekciójában több mint 800 projekt fűt, ezek költségvetése csaknem 15 milliárd ECU. A projektben mintegy négyezer vállalat, kutatóintézet és egyetem vesz részt. A találkozó’ központi témája a környezetet nem károsító energetikai fejlesztés. Poós Miklós, az IKM főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a szakemberek a korszerű széntüzeléses technológiák, a hulladékégetés, a biomassza, a geotermikus energia témakörében ismertetik kutatási eredményeiket. Magyarország számára különösen érdekesek lehetnek a széntüzeléses, illetve a szén elgázosításával foglalkozó eljárások, hiszen a következő évezred elején új alaperőművek építését tervezik. Egyik változat a hazai szénvagyonra alapozott hőerőmű, ezért egy ilyen jellegű projektben a magyar kutatók érdekeltek lehetnek. Az új típusú rendezvény (Brokerage Event) célja volt, hogy a korszerű energiatechnológiák területén nemzetközi prdjektek megszületését segítse elő. Hazai vonatkozásban ez azt jelenti, hogy a magyar kutatásfejlesztési kapacitásokat, illetve igényeket a nyugat-európai kutatási vérkeringésbe kapcsoljuk be. Ilyen rendezvény Magyarországon még nem volt, megrendezésével hazánk úttörő szerepet vállalt. A rendezvény ugyancsak egyedülálló sajátsága volt, hogy - legalábbis e területen - hazánk lehetőséget biztosított a kelet-nyugati kapcsolatok kialakítására. Az EUREKA-konferenciák történetében először jöttek résztvevők az egykori szocialista országokból. Nagy érdeklődésre vallott, hogy 25 országból 180 fő jelentkezett, továbbá olyan nemzetközi intézmények, mint az Európai Unió, EUREKA, Nemzetközi Energia Ügynökség, EBRD, UNDP, IFC és a PHARE. A 25 ország felölelte Nyugat-Európát, Közép- és Kelet-Európát (Cseh Köztársaság, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország) és az Egyesült Államokat. A résztvevők egy része iparvállalatokat képviselt, pl. Magyarországról a MÓL Rt., vagy külföldi világcégek közül a Lurgi AG (D), Babcock (UK), British Gas (UK), Wattenfall (S) stb. A résztvevők másik köre kutatóintézeteket, egyetemeket (BME, VEIKI) vagy energetikai intézményeket (az ÉGI vagy a holland ECN) reprezentált. Ugyancsak fontosnak számított a nemzetközi projekteket finanszírozó pénzintézetek, pl. az EBRD jelenléte. A konferencia fő szervezője a norvég EUREKA Iroda, a hazai szervezést az OMFB EUREKA Irodája, szakmai koordinációját az IKM energiastratégiai főosztálya biztosította. A költségeket az EUREKA (norvég + magyar) állta, de a MÓL Rt. is szponzorálta az eseményt. A rendezvény közös EUREKA, Európai Unió, Világ Ipari Tanács a Környezetért kezdeményezés. A rendezvény három típusú eseményből épült fel. Plenáris ülésen általános kérdések ismertetésére került sor, majd munkacsoportokban (workshop) folyt a munka, ahol egyes területek iránt érdeklődők ültek le egymással ki scsoportban tárgyalni. Fontos része volt a rendezvénynek a kétoldalú kapcsolatfelvétel is. Itt a résztvevőktől előzetesen kapott részletes adatlap alapján, számítógépes program segítségével „párosították” és hozzák össze a potenciális partnereket. Megtisztelő módon két szekció társelnökének magyarokat választottak, dr. Horvát Ferenc professzor urat az ETE-ről és dr. Poós Miklós főosztályvezető-helyettes urat az IKM-ből. L.T. „Kiváló a kapcsolatunk a paksi atomerőmüvei” - jelentette ki mintegy 30 szakújságíró előtt Kiss József műszaki igazgató azon az áprilisi sajtótájékoztatón, melyen Pásztor Lajossal, a szervizképviseleti osztály vezetőjével az MTA Műszer- és Méréstechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. tevékenységét ismertették. A kft., melynek egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Tudományos Akadémia, ma már 55 ezer nagy értékű műszer adatbankjával, 5000 műszergyár több mint 100 ezer prospektusával, országos műszemyiivántartási adattárral, szerviz-, illetve kereskedelmiiroda-nyilvántartással rendelkezik. Fő feladatai közé tartozik a műszerkölcsönzés, lízingelés, mérésszolgáltatás és szaktanácsadás, mely utóbbi egyszerűbb esetekben djjmentes.- ács. Komornik Ferenc, a Szakújságírók Egyesületének ügyvezető igazgatója, Kiss József műszaki igazgató, dr. Stokum Gyula ügyvezető igazgató és Horváth István, a kft. gazdasági igazgatója
