Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-04-01 / 4. szám
10 ATOMERŐMŰ 1994. ÁPRILIS Mérnöki liK MÉRNÖKI KAMARA Kamara a mérnökök érdekképviseleti szervezete- Alapszabály 1991 -1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. A szervezet neve „MÉRNÖKI KAMARA” Angolul: „COUNCIL OF ENGINEERS” Németül: „INGENIEURKAMMER” 1:2. A szervezet székhelye Budapest. 1.3. A szervezet működési területe Magyarország. 1.4. A szervezet jellege A Mérnöki Kamara (továbbiakban: Kamara, rövidítése: MK) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény keretei között, a magyar mérnökök érdekképviseletére és szakmai önkormányzatára demokratikus önszerveződéssel létrehozott, jogi személyként működő szervezet. 2. A KAMARA CÉLJA- a közérdek védelmében a mérnöki munka kellő színvonalának és etikájának, jog- és szabályszerűségének őrzése,- a mérnöki tevékenység hazai és nemzetközi tekintélyének, társadalmi, erkölcsi és anyagi elismerésének szervezett előmozdítása,- a mérnökök érdekeinek egyeztetése, összehangolása és képviselete,- olyan kamarai törvény megalkotásának szorgalmazása, amely felhatalmazza a Mérnöki Kamarát a felelős mérnöki munka végzéséhez szükséges jogosultságok esélyegyenlőséget biztosító elbírálására is. 3. A KAMARA TEVÉKENYSÉGE A Kamara - céljai megvalósítása érdekében - a demokratikusan választott önkormányzata által meghatározott tevékenységeket végzi, a többség akaratát képviselve, de mindenkor tiszteletben tartva a kisebbségi vagy egyéni jogokat. Főbb tevékenységei:- a köz érdekében ügyel arra, hogy a mérnöki munkában egyaránt érvényesüljenek a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi és kulturális szempontok,- a nagyobb jelentőségű közérdekű műszaki és környezetgazdálkodási kérdésekben állást foglal,- elkészíti az etikai kódexet és állást foglal a mérnöki etikával kapcsolatos panaszos ügyekben,- a szakmai színvonal védelmében állást foglal a különféle mérnöki tevékenységre jogosító okmányok kiadásánál (szakértői, vezető tervezői, vállalkozói stb.),- őrködik a szakmai kompetencia érvényesülésén,- törekszik - a mérnöki tevékenység megfelelő színvonala érdekében - az értékarányos piac megvalósítására és érvényre juttatására,- véleményezi a mérnöki tevékenységgel összefüggő jogszabályok és hatósági előírások tervezeteit, javaslatokat tesz új jogszabályok ésjogszabály-módosítások kiadására,- figyelemmel kíséri a mérnökök társadalmi helyzetét, anyagi és erkölcsi elismerését,- szervezi és ellátja a mérnökök érdekképviseletét,- megismerteti a társadalommal a mérnöki munka valós értékét és jelentőségét a fejlődésben, képviseli ennek anyagi-erkölcsi elismertetését és a mérnöki munka díjazására irányelveket ad ki,- véleményezi a mérnökképzés rendszerét és támogatja az oktatás színvonalának emelését, figyelemmel kísérve a nemzetközi követelményeket,- támogatja a mérnökök szerzői jogainak elismerését,- tagjairól referencia-nyilvántartást vezet,- tagjainak jogi tanácsadást szervez,- javaslatot tesz kitüntetésre, jutalmakra és ösztöndíjakra,- együttműködik a tudományos és szakmai egyesületekkel, kamarákkal, tömörülésekkel,- kapcsolatot keres és tart más országok mérnöki kamaráival és egyesületeivel, elősegíti szakmai tagozatainak nemzetközi szövetségekhez való csatlakozását,- szakmai, díjszabási, szociológiai, érdekvédelmi és tájékoztató kiadványokat készít, illetve terjeszt. i 4. A KAMARAI TAGSÁG SZABÁLYAI 4.1. A tagság A Kamara tagja az a magyar állampolgár lehet, aki elfogadja a Kamara alapszabályát, etikai kódexét és a mérnöki fogadalmat, ha- egyetemi oklevelet és a mérnöki munkában legalább 3 éves gyakorlatot, illetve főiskolai oklevelet és a mérnöki munkában legalább 6 éves szakmai gyakorlatot szerzett és mérnöki tevékenységet vagy annak irányítását, oktatását végzi, illetve végezte (pl. nyugdíjasnál, munkanélkülinél),- mérnöki tevékenységében és emberi magatartásában a kamarai célok és elvárások szellemének megfelel és- a Kamara valamelyik területi csoportja vagy szakmai tagozata tagként kérésére felveszi. Minden személy csak egy területi csoportnak, de több szakmai tagozatnak is lehet tagja. 4.2. A tiszteletbeli tagság Az elnökség jóváhagyásával és a küldöttközgyűlés megerősítésével tiszteletbeli tagnak olyan személy is felvehető, aki a 4.1. pont első feltételének nem felel meg, de a mérnöki hivatáshoz méltót alkotott vagy folyamatosan ilyen színvonalú munkát végez. 4.3. A tagjelöltség Tagjelölt az a magyar állampolgár lehet, aki elfogadja a Kamara alapszabályát és etikai kódexét, ha- a mérnöki pályát választotta hivatásának, de a tagsághoz szükséges képesítéssel vagy szakmai gyakorlattal még nem rendelkezik és- kérelmére a Kamara valamelyik csoportja vagy tagozata tagjelöltként felveszi. 4.4. A pártoló tagság A Kamara pártoló tagja lehet- az a jogi személy vagy más gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv, illetve- az a természetes személy, aki az állampolgársági, képzettségi vagy foglalkozási feltételek hiánya miatt nem lehet tag, ha- a Kamara vagy valamelyik kamarai egység tevékenységét támogatni kívánja és az ügyvezetőség, illetve az érdekelt csoport vagy tagozat pártoló tagként felveszi. 4.5. A tagfelvétel A csoportok és a tagozatok alakuló gyűlései a résztvevők felvételéről nyílt szavazással, szótöbbséggel döntenek. A további felvételi kérelmek elbírálásának rendjét - ezen alapszabály keretei között - az egyes szervezetek működési szabályzata határozza meg. A felvételi kérelem elutasítása ellen 30 napon belül az elnökséghez lehet fellebbezni. 4.6. A tagság nyilvántartása Minden kamarai tagot regisztrálni kell a területileg illetékes csoportnál, a tagot felvevő egy vagy több szakmai tagozatnál és a központi nyilvántartásban is. Ennek érdekében a csoportok és tagozatok a felvétel elbírálása és nyilvántartásukba vétele után az eredeti, aláírt és a felvételi döntést is feltüntető felvételi kérelmet a Kamara központjának havonta összegyűjtve továbbítják. A tagozatok ezen túlmenően az illetékes területi csoporthoz is megküldik az elbírált felvételi kérelmek másolatát regisztrálásra. Több szervezeti tagság esetén a kamarai tagnak minden tagviszonyát a többi érintett szervezetben is regisztrálni kell. 4.7. A tagsági jogok 4.7.1. A Kamara tagjai- használhatják a „MÉRNÖKI KAMARA tagja” címét,- kamarai egységeket alakíthatnak, illetve a már meglévőkben tevékenykedhetnek,- igénybe vehetik a Kamara szolgáltatásait,- javaslattal, észrevétellel, kéréssel fordulhatnak a Kamara bármely szervéhez,- bármilyen kamarai tisztséget, funckiót betölthetnek, feltéve, ha nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától,- csoportjukban és tagozataikban választási és szavazati joggal rendelkeznek, egy szervezeti egységben közgyűlési küldötteknek választhatók, illetve küldötteket választhatnak és így a küldöttgyűlésen képviseltetik magukat. 4.7.2. A tiszteletbeli tagok jogai azonosak a tagokéval. 4.7.3. A tagjelöltek jogai azonosak a tagokával, azzal a megszorítással, hogy a tagjelöltek nem rendelkeznek választói joggal, tehát tisztségre, közgyűlési küldöttnek nem választhatók, ezek választásában nem vehetnek részt és csak a „MÉRNÖKI KAMARA tagjelöltje” címet használhatják. 4.7.4. A pártoló tagok- használhatják a „MÉRNÖKI KAMARA pártoló tagja” címet,- igénybe vehetik a Kamara szolgáltatásait,-javaslattal, észrevétellel, kéréssel fordulhatnak a Kamara bármely szervéhez. 4.8. A tagok kötelességei A tag és a tagjelölt köteles- mérnöki munkáját a Kamara céljaival és Alapszabályában foglaltakkal összhangban, etikai kódexének betartásával végezni,- a Kamara érdekképviseleti tevékenységében részt vállalni, a kamarai döntések, határozatok végrehajtását elősegíteni,- a tagdíjat megfizetni. A pártoló tagok kötelezettségei értelemszerűen csak a náluk is előforduló ilyen tevékenységre korlátozódnak. 4.9. A tagsági d(j A kamarai tagság évi tagdíját a közgyűlés naptári évre határozza meg. Résztagdíj nem lehetséges. A nyugdíjas tagok 50%-os, a tagjelöltek 75°/oos díjkedvezményt vehetnek igénybe. A tagdíj az annak összegét megállapító közgyűlés, illetve ezt követő belépésnél a felvétel közlésének napjától számított 60 napon belül esedékes. A pártoló tagok önként vállalt díjjal vagy más juttatással támogatják a Kamarát, illetve annák szervezeti egységeit. A tagsági viszony bármely ok miatti megszűnése esetén a tagsági díj nem követelhető vissza. 4.10. A tagsági viszony megszűnése 4.10. 0. Kilépés A Kamara minden tagjának joga van a kilépésre, ha a Kamara munkájában nem kíván tovább részt venni. A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni. 4.10.2. Kizárás A tagot kizárni csak etikai bizottsági határozattal lehet. A tagság megszűnésének időpontja az írásban kézbesített jogerős határozat keltének napja. (Az eljárás szabályai az 5.6. pontban.) 4.10.3. Törlés A tagfelvétel elbírálására jogosított vezetőség határozattal törli a tagok sorából azt, aki az évi tagdíjjal hátralékban van és kötelezettségének a felhívástól számított 30 nap alatt sem tesz eleget. A tagság megszűnésének időpontja a határozat keltének napja. A törlés ellen az elnökséghez lehet fellebbezni. 4.10.4. Elhalálozás Az elhunyt tagok emlékét a Kamara kegyelettel ápolja. A tagsági viszony az elhalálozás napján megszűnik. 4.10.5. Megszűnés A pártoló tagság az előzőeken kívül megszűnik a jogi személy, illetve más szervezet megszűnésével is. 5. A KAMARA SZERVEZETI RENDJE 5.1. A küldöttközgyűlés A Kamara legfelsőbb döntéshozó és irányító szerve a küldöttközgyűlés, amely a kamarai tagok küldötteinek összessége. A küldöttközgyűlésen küldöttnek minősülnek a szervezeti egységekben választott küldöttek, az elnökség és a felügyelő bizottság tagjai, az etikai bizottság elnöke, a csoportok és tagozatok vezetői. Tanácskozási joggal kell meghívni a Kamara vezető jogtanácsosát és irodavezetőjét. A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:- a küldöttközgyűlés végleges napirendjének megállapítása,- a Kamara alapszabályának és etikai kódexének elfogadása, illetve módosítása,- az elnökségbe delegált szervezeti vezetők körének meghatározása,- az elnökség választott tagjai, valamint a felügyelő és az etikai bizottság létszámának, továbbá a megbízatások időtartamának meghatározása,- az elnökség választott tagjainak és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása,- az elnökség éves beszámolójának elfogadása, az éves program, költségvetés és a bevételek felosztási rendszerének meghatározása,- döntés a Kamara feloszlása vagy más társadalmi szervezettel való egyesülése tárgyában. A küldöttközgyűlést az elnökség készíti elő és hívja össze évente legalább egyszer. A küldöttközgyűlés helyét és idejét, valamint javasolt napirendi pontjait az elnökség a küldöttközgyűlés előtt legalább 30 nappal közzéteszi. A küldöttközgyűlés összehívását kérheti a felügyelő bizottság vagy a küldöttek 1/4-e is. A küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek legalább a fele jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott küldöttközgyűlés nem határozatképes, akkor 30 napon belül újból összehívott küldöttközgyűlés - tekintet nélkül a megjelentek számára - az eredeti napirendben szereplő ügyekben hatrozatképes. A küldöttközgyűlésen minden küldöttet 1-1 szavazat illet meg. A küldöttközgyűlés általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot, de a tisztségviselőket mindig titkos szavazással kell megválasztani. Titkos szavazást kell továbbá tartani bármely döntés meghozatalánál, ha azt a többség indokoltnak találja. A szavazás értékelésekor azt a javaslatot (személyt, alternatívát) kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb szavazatot kapta. 5.2. Az elnökség Az elnökség feladata a Kamara tevékenységének irányítása a küldöttközgyűlések közötti időszakban. Az elnökség a küldöttközgyűlésen keresztül a tagságnak tartozik felelősséggel. Az elnökség tagjai:- a küldöttközgyűlés által évenként meghatározott csoportok és tagozatok mindenkori vezetői,- a küldöttközgyűlésen egyénileg megválasztott elnökségi tagok. Az elnökség élén a Kamara elnöke áll, akit helyetteseivel és az etikai bizottság vezetőjével együtt az elnökség saját tagjai közül választ. Az elnökség üléseit az elnök készíti elő és hívja össze szükség szerint, de legalább negyedévenként, a napirend közlésével. Az elnökséget tagjainak 1/3-a bármikor összehívhatja, az indokok megjelölésével. Az ülésekre a felügyelő bizottság vezetőjét is meg kell hívni, tanácskozási joggal. Az ülésről emlékeztető készül, melynek tartalmaznia kell a megtárgyalt témákat és a hozott döntéseket. Az elnökség jogosult dönteni:- a küldöttközgyűlés összehívásáról és a javasolt napirendről,- a tiszteletbeli tagok felvételének jóváhagyásáról,- a tagsági viszony létesítésével és törlésével kapcsolatos fellebbezések elbírálásáról,- az elnök által tett fontosabb intézkedések jóváhagyásáról,- a nagyobb jelentőségű közérdekű kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások kialakításáról-,- a mérnöki munka díjazására vonatkozó irányelvekről,- a Kamarának vagy valamely szervezeti egységnek nemzetközi szervezetbe való belépése jóváhagyásáról,- minden olyan ügyben, ami nem tartozik a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 5.2.1. Az ügyvezetőség Az elnökség a saját tagjaiból, az elnök és helyettesei által vezetett ügyvezetőséget hoz létre, az elnökségi ülések közötti operatív feladatok elvégzésére. 5.3. Az elnök és helyettesei A Kamara élén az elnök áll, aki- képviseli a Kamarát, illetve az elnökséget,- irányítja a Kamara operatív munkáját, ügyintézését, vezeti a küldöttközgyűlést és az elnökség üléseit,- irányítja a Kamara pozitív munkáját, ügyintézését, vezeti a küldöttközgyűlést és az elnökség üléseit,- esetenként vagy állandó jelleggel képviseleti joggal ruházza fel a Kamara más tagját vagy alkalmazottját,- az elnökségi ülések között folyamatosan intézi a Kamara ügyeit és gondoskodik a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásáról,- biztosítja a Kamara költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű, gazdaságos és a jogszabályoknak megfelelő felhasználását,- tevékenységéről és a határozatok végrehajtásáról beszámol a közgyűlésnek és az elnökségnek is,- gyakorolja a Kamara alkalmazottai felett a munkáltatói és fegyelmi jogkört,- feladatait megoszthatja helyetteseivel, az ügyvezetőség vagy az elnökség tagjaival, munkájába bevonhat más kamarai tagot vagy külső szakértőt, de ez egyszemélyes felelősségét nem érinti. Az elnököt - akadályoztatása esetén - a meghatalmazott elnökhelyettes helyettesíti. 5.4. A bizottságok A Kamara céljainak megvalósításához, egyes ügyekben állásfoglalás, véleményezés, döntés kialakításához állandó, eseti feladatok ellátására pedig ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Állandó bizottság a felügyelő bizottság és az etikai bizottság. Létre lehet hozni ideiglenes bizottságot érdekvédelmi, díjszabási, jelölési, verseny, mérnöki tevékenységet érintő jogszabályokat előkészítő, illetve véleményező, külföldi kapcsolatok stb. témákkal összefüggő központi feladatok ellátására. 5.5. A felügyelő bizottság A Kamaránál kötelező jelleggel - az elnökség mellett - állandó bizottságként felügyelő bizottság működik, amely ellenőrzi a Kamara pénzügyi gazdálkodását, alapszabály szerinti működését és a rendelkezésre álló eszközöknek a meghatározott célokra való felhasználását. A felügyelő bizottság a közgyűlés által választott legalább 3 tagból áll. A vizsgálatok elvégzéséhez külső szakértőt is igénybe vehet. A felügyelő bizottság vezetőjét tagjai közül maga választja meg, aki a közgyűlést, a közgyűlések közötti időben az elnökséget, illetve az ügyvezetőséget tájékoztatja tevékenységéről és tapasztalatairól. (A következő számban folytatjuk.)
