Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-01-01 / 1. szám

1994. JANUÁR ATOMERŐMŰ 5 Szervezett szervezet A szakszervezeti választások alkalmából az Atomerőmű újság kérdéseire válaszoltak az újonnan megválasztott tisztségviselők, KiSs Mihály elnök és Gócza Levente elnökhelyettes. A program lényegesebb konkré­tumai:- generátorfeszültségű megsza­kítók cseréje;- al. kiépítésű dízelgenerátorok feszültségszabályzóinak cseréje;- földrengésálló akkumulátorte­lepek beépítése;- turbogenerátorok rekonstruk­ciója 1995-ig;- 6 és 0,4 kV-os megszakítók ki­váltása a pénzügyi lehetőségeink fi­gyelembevételével. Üzemelő erőműben egy szerve­zet munkáját nagy mértékben mi­nősíti az, hogy berendezéseink hi­bája milyen mértékben okoz üzem­zavart Az 1980-as években kb. 1991-ig az értékelt üzemzavarok 10%-át vil­lamos berendezés hibája okozta. 1991-ben sikerült 10% alá kerül­nünk. 1992-ben már csak 4,1%, és 1993 3,3% alá csökkent üzemzavari részarányunk. Hogy ezt az eredményt megőriz­hessük, feladatunk a viszonylag új szervezet stabilizálása és olajozott működésének megvalósítása. Az elmúlt évekhez hasonlóan sok gondot fordítunk a személyzet továbbképzésére. Előrelépés szük­séges a számítógépes információs rendszer fejlesztésében. A hatósági határozatok szinte napi szinten állí­tanak bennünket kihívás elé. Az elmondottakból látható, hogy soha nem állóvíz az a terület, ahol mi dolgozunk. A villamos főmérnökség tevé­kenysége nem látványos, mindig csak akkor szereznek tudomást lé­tezésünkről, ha valami hiba van. Remélem ebből az ismertetőből szélesebb ismereteket szereznek a villamos főmérnökségről és mun­kájáról. Az irányítástechnikai főmérnökség Az ITFM a termelési igazgatóság (TIG) egyik főmérnöksége. Tevé­kenységi területe: az atomerőmű technológiai berendezéseihez kap­csolódó irányítástechnikai és szá­mítástechnikai rendszerek üzemel­tetése, karbantartása, felújítása, ja­vítása, üzemzavar elhárítása. A főmérnökségnek öt önálló osztálya és egy önálló laboratóriu­ma van. A szakterületek a követke­zőképpen oszlanak meg: Irányítástechnikai üzemviteli osz­tály. Feladata: a technológiához kapcsolódó irányítástechnikai be­rendezések folyamatos üzemelteté­se, ellenőrzése és hibaelhárítása. A műszaki csoport az üzem közben végzendő karbantartási munkák előkészítését és operatív irányítását végzi. A váltó műszakos szolgálat feladata - műszakonként egy szol­gálatvezető mérnök és kiépítésen­ként egy művezető irányításával - az irányítástechnikai berendezések üzemeltetése és hibaelhárítása, cik­likus próbák irányítástechnikai ki­szolgálása. Irányítástechnikai előkészítési osztály. Tevékenysége az egész fő­mérnökségre kiteljed. Legfonto­sabb feladatai: főjavítások, felújító karbantartások tervezése, előkészí­tése és irányítása Karbantartási, fel­újítási és beruházási költséggazdál­kodás. A szakterületen belüli mű­szaki tervezés. Tartalékanyag- és al­katrész-gazdálkodás. Irányítástech­nikai osztály . Ez az osztály végzi az irányítástechnikai berendezések rendszerszintű karbantartását, vala­mint az üzemeltetés alatti preventív beavatkozásokat. Emellett felada­tuk az átalakítások kivitelezése és a hibaelhárítás. Lényeges feladatuk még a ciklikus ellenőrzések é»»pró­bák alkalmával (reaktorvédelmi próba, neutronfluxus-mérő rend­szer próbája, ZÚHR automatika próba) a próbák kiszolgálása, a szak­csoporti asszisztencia ellátása. Műszerkarbantarió osztály felada­ta a technológiához kapcsolódó elektromechanikus és elektronikus műszerek és mérőberendezések karbantartása illetve hibaelhárítása. Karbantartási területe kiteljed a reaktorra és ezen belül a szabályozó és biztonságvédelmi rendszer haj­tásaira, az in-core hőmérséklet és neutronfluxus-mérő láncokra, to­vábbá a pneumatikus és elektro­­pneumatikus készülékekre. Idetartozik a finommechanikai gépműhely, valamint a sugárfizikai mérőláncok karbantartása Technológiai számítástechnikai osztály feladata az erőművi blok­kokhoz telepített számítástechnikai rendszerek és berendezések üze­meltetése, karbantartása és hibael­hárítása Az osztályhoz tartoznak még a különböző intelligens vezér­lőrendszerek üzemeltetése és kar­bantartása (átrakógép mikroprocesz­­szoros rendszere, a 3. és 4. blokkok­hoz tartozó segédépület irányító­­rendszere, vízelőkészítő üzem irá­nyítórendszere). Van az osztályon egy szoftverüzemeltető és szinten tartó szervezet, melynek feladata az előzőekben vázolt berendezések szoftvereinek karbantartása Méréstechnikai laboratórium Közvetlenül a főmérnökhöz tarto­zó szervezeti egység. Feladatuk megértéséhez tudni kell, hogy Ma­gyarországon törvény szabályozza a méréstechnikai hitelesítések rend­jét. Az atomerőműben nagy szám­ban alkalmazott nyomásmérések készülékei kötelező hitelesítés alá rendeltek. Ezeket a hitelesítéseket végzik a laboratórium dolgozói. A laboratórium az Országos Mérés­ügyi Hivatal (OMH) kihelyezett, feljogosított egysége. A dolgozók szakvizsgákkal és jogosítványokkal rendelkeznek a metrológiai tevé­kenységhez. Az alaptevékenységen felül a laboratórium irányítástech­nikai, minőségbiztosítási és ellenőr­zési feladatokat is ellát. Az irányítástechnikai főmérnök­ség 1993. januári létszáma 360 fö volt, a jelenlegi pedig 340 fö. Ez megfelel a szervezet átalakítási kö­vetelményekben számunkra előír­taknak. Az alkalmazotti állomány öszeté­­tele az alábbi:- fizikai dolgozó 203 fö- műszaki állományú dolgozó 118 fö- igazgatási és számviteli munka­körben 8 fö dolgozik A szakmai képzettség szerinti ösz­­szetétel:- 225 fö szakmunkás - 40 fö techni­kus- 60 fö mérnök Az irányítástechnikai szakterület 1978 óta - a folyamatirányítási osz­tály megalakulása óta - önálló szak­terület. Az 1978-ban megalakult folya­matirányítási osztálynak 3 szakterü­lete volt:- irányítástecnikai üzem- műszerkarbantartó üzem- számítástecnikai üzem Ez az időszak volt munkánk hős­kora. Ekkor végeztük a nagy volu­menű nullrevíziókat és az üzembe helyezéseket. Ebben az időszakban közel 120, az iparágból „kölcsön­kért” dolgozó közreműködésével végeztük a munkákat. A következő fordulópont 1985 volt, amikor megalakult a folyamat­irányítási főosztály, majd ezt köve­tően egy év késéssel a beruházási igazgatóság. A BERIG-re a korábban üzembe helyezést irányító, közel 50 fos szervezeti egységünket adtuk át A jelenlegi szervezeti felépítés 1987-88-ra kristályosodott ki. A bel­ső szervezeti átalakításnak két fon­tos lépcsője volt Az egyik, hogy önálló műszaki előkészítést végző szervezet jött létre, melynek súly­ponti feladata lett a karbantartások megfelelő színvonalú előkészítése és ütemes teljesítése. A második lépcső lényegében azt jelentette, hogy az irányítástech­nikai osztálytól külön vált az üze­meltetést végző szervezet, az irányí­tástechnikai üzemviteli osztály, to­vábbá belső feladatmegosztással fi­nomításokat és átcsoportosításokat végeztünk. A szervezetfejlesztés és -átalakítás kapcsán 1993. év elején 23 fö került át főmérnökségünkről a műszaki igazgatóságra és a bizton­sági igazgatóságra. Pénzügyi eszközeinkkel történő gazdálkodás számadatai az aláb­biak:- karbantartási költségek mérté­ke 1993. év végére 130 M Ft-ot tesz ki;- üzemeltetési költség 60 M Ft,- felújításra kb. 110 M Ft-ot fordí­tottunk a 93-as évben,- biztonságnövelésre és re­konstrukcióra - beruházási költ­ségforrásból a közelmúltban, a szakterületet érintő témákra kb. 160 M Ft ráfordítás történt. Itt tennék említést arról, hogy folyamatosan törekszünk az irá­nyítástechnikai szakterületen az eszközellátottság és a munkafel­tételek javítására. Folyamatban van a karbantartást szolgáló hite­lesítő mérőeszközök és mérőbe­rendezések beszerzése és meg­kezdődött a szabályozó és bizton­ságvédelmi rendszer hajtásai kar­bantartó és élettartam hosszabbí­tó műhelyének kialakítása. A közelmúltban üzembe került a Hindukus-Verona rendszert ki­váltó új PDA-U típusú reaktor monitorozó rendszer, mely ko­runk technikai színvonalán álló hardverbázison - a WER erőművek te­kintetében - egye­dülálló szolgáltatást nyújt az atomerő­­művi blokkokat ke­zelő üzemviteli sze­mélyzet számára. Úgy gondolom, itt kell említést tennem az átfogó „Irányítás­technikai Rekon­strukciódról. A PA Rt. WER típusú blokkjainak műszerezettsége a 70-es évek „keleti” techhnológiáját kép­viseli. A kiváló üze­meltetési, termelési eredmények elérésé­hez azonban szüksé­gesek a megfelelő emberi tényezők (kezelés, hibaelhárí­tás, karbantartás, gondoskodás, ellen­őrzés). Azonban az irányítástech­nikai és számítástechnikai eszkö­zök és berendezések fizikai, er­kölcsi elavulása jóval gyorsabb, mint azon technológiai berende­zéseké, amelyeknél alkalmazást nyertek. Ebből eredően szükség van az irányítástechnikai és szá­mítástechnikai rendszerek foko­zatos felújítására. Az atomerőmű élettartama alatt a felújítást, re­konstrukciót valamennyi lénye­ges irányítástechnikai berendezé­sen el kell végezni. Az 1991-92-ben megkezdett vizsgálatok és elemzések azt mu­tatják, hogy első lépcsőben az atomerőmű úgynevezett bizton­sági műszerezettségét szükséges felújítani. Az erre vonnatkozó in­tenzív előkészítési munka 1992. második félévében megkezdő­dött. Jelenleg ott tartunk, hogy a reaktorvédelmi rendszerek kor­szerűsítésre, a világ atomenergeti­kában elöljáró négy cég nyújtott be ajánlatokat. (SIEMENS, WES­TINGHOUSE, MERLIN GE­­RIN, CEGELEC) Mindemellett 1993-ban átfogó irányítástechnikai rekonstrukció kidolgozása is megkezdődött a műszaki igazgatáson.- Terveink mellett vannak ki­sebb gondjaink is, melyeken segí­tenünk kell.- Hosszú idő alatt sem sikerült átfogó minőségi változást elérni a blokkok kivitelezése során készí­tett műszaki dokumentációkon. Jelentős fejlődési területet kí­nál a társaság szintű és munka­­szervezési adatbázisok, informá­ciós rendszerek létrehozása és egységes használata. Szükséges a szervezetfejlesz­tést követően a működésből ere­dő tapasztalatok összegyűjtése, értékelése és visszacsatolása. Fontosnak tartom egymás mun­kájának jobb megbecsülését, mind a szervezetek, mind az egyének szintjén. A hierarchikus szervezeti for­mációból fakadó negatívumokra (szükséges rossz) folyamatosan fi­gyelemmel kell lenni. A formális feladat kezelésére és teljesítésére véleményem szerint nem alapozhatunk. Végezetül úgy gondolom, a saj­tó nyilvánossága sokat segíthet abban, hogy az atomerőmű alkal­mazottainak nagyobb rálátása le­gyen az irányítástechnikai főmér­nökségre. Továbbá lehetőséget kínál a tárgyszerű tájékozódás ál­tal az alkalmazottak hangulatát és munkamorálját jó irányba befo­lyásolni. . MonoGram Fotó: Béri Az 1989-ben megválasztott szakszervezeti vezetőség man­dátuma lejárt, ezért került sor a választások kiírására. Az őszi időpontot azért választot­ták, mert ki akartak térni az üzemitanács-választások elöl. A PADOSZ (Paksi Atom­erőmű Dolgozóinak Szakszer­vezete) alapszabálya kimond­ja, hogy minden tisztségviselőt az érintett szakszervezeti ta­gok közvetlenül választják, a bizalmitól az elnökig. Ennek alapján először a bizalmia­kat, majd aföbizalmiakat, vé­gül az elnököt és elnökhelyet­test választotta meg a tagság. A választás értékeléséhez hoz­zátartozik, hogy voltak és van­nak nehézségek. Ez a válasz­tási forma a legdemokratiku­sabb, de a legnagyobb szerve­zést és a tagok részéről a leg­nagyobb aktivitást igényli. Két főbizalmi területen még nincs megválasztva az új főbizalmi, a műszaki és a biztonsági igazgatóságon. Ezt januárban pótolják és ezzel teljes körűvé válik a PADOSZ vezetése.- Hogyan értékeli az elmúlt éve­ket? - kérdezem az elnököt. Kiss Mihály: - Szakszervezeti szempontból a lehető legnehe­zebb időszakot tudhatjuk ma­gunk mögött. Meg kellett küzdeni a legitimációs problémákkal, s ki kellett védeni a külső és belső tá­madásokat. Az átalakuló társada­lomban a szakszervezetek is ke­resték a helyüket, eközben sajnos egymással is hadakoztak. A politi­kai hatalom szerette volna háttér­be szorítani a szakszervezeteket, ezt nyíltan - törvények megalko­tásával - és burkoltan - a munka­­vállalókkal el kívánták hitetni, hogy nincs szükség a szakszerve­zetekre - folyamatosan tette. Sze­rencsére a munkavállalók józa­nabb többsége nem hagyta magát megtéveszteni, persze ebben ne­künk is volt némi szerepünk. Az országban lezajlott társadalmi és gazdaságirányítási átalakulás, va­lamint a mélyponton lévő gazda­ság ellenére talpon tudtuk tartani a szakszervezetet és még jelentős eredményeket is el tudtunk érni. Ezek közül néhányat említek:- a kollektív szerződés vívmá­nyainak megőrzése, sőt olyan vív­mányok elérése, mint a végkielé­gítés, korengedményes nyugdíja­zás, sugárveszélyességi pótsza­badság kollektív szerződésben történő rögzítése stb.,- a bérek reálértékének megőrzé­se. Gócza Levente- a belső arányok közötti szélső értékek szűkítése (1989-ben 1:20, 1993. év végén 1:12),- az alapbérek jelentős emelése,- az alkalmazotti tarifa megőrzése stb. Úgy érzem, nem kell szégyen­keznünk az elmúlt években vég­zett munkáért, emelt fővel járhat a PADOSZ összes tisztségviselője és tagja.- A szakszervezet hatás-jogköre mely területeken szűkült és mely te­rületeken bővült? K. M.: - Az érdekvédelmi mun­ka az új intézmények (ü.t., j.b.) felállításával tisztábbá, áttekint­hetőbbé vált. A szakszervezet megmaradt az érdekérvényesítési munka „harci” eszközének. A részvételi jogosítványokat átvette az üzemi tanács, a jogszerűségi felügyeletet pedig a felügyelőbi­zottság, ez persze nem zárja ki, hogy a szakszervezet ezekben a kérdésekben is érvényre juttassa akaratát, erre azonban csak akkor van szükség, ha a normális kerék­vágásból kizökkennek az esemé­nyek. Úgy összegezhetném, hogy kevesebb konkrét operatív felada­ta maradt a szakszervezetnek, de éppen ezért hatékonyabbá válhat, ha a ráháruló feladatok esetén el­mélyültebb, szakmailag megala­pozottabb munkát végez.- Kíván-e változtatni politiká­ján? K. M.: - Természetesen nincs olyan munka, amit ne lehetne jobban végezni. Értékelni fogjuk Kiss Mihály négy éve a pályán az eddig végzett munkát és igyek­szünkjavítani rajta. A szakszerve­zeti politikánk továbbra is a szoli­daritásra épül, éppen ezért min­dent elkövetünk annak érdeké­ben, hogy a munkavállalók meg­osztására, egymással történő szembefordítására irányuló törek­véseket megakadályozzuk. Az érdekeket nem egymás elle­nében kell érvényesíteni, hanem kölcsönösen tiszteletben tartva azokat, megegyezésre kell jutni. Személyes véleményem az, hogy az érdekvédelem nem forrada­lom. A magam részéről nem sze­retem a forradalmakat, mert sok értelmetlen áldozatot követelnek. Természetesen nem vetem el az érdekérvényesítés keményebb eszközeit, de azokat csak akkor szabad alkalmazni, ha már más eszköz nem hatásos. Az érdekvé­delmi munka legnehezebb része az, hogy eldöntjük, mikor érkez­tünk el ehhez a határhoz. Úgy ítélem meg, hogy eddig si­került megtalálnom a helyes utat, remélem ezután is így lesz. Ebben feltétlenül számítok minden munkatársam őszinte véleményé­re.- Megítélése szerint csökkent-e a szakszervezet tekintélye országosan és helyileg? K. M.: - A szakszervezetek te­kintélye országos viszonylatban nőtt. Átjutott a szakszervezeti mozgalom a megújhodás okozta válságos időszakon. A taglétszá­mot tekintve beállt a stabil álla­pot. Az újonnan létrejött szak­­szervezetek hatására az úgyneve­zett hagyományos szakszerveze­tek észbe kaptak és elkezdték a va­lódi, hatékony érdekvédelem megteremtését. Ezeknél a szak­­szervezeteknél rendelkezésre állt a munkához szükséges tapaszta­lat, tudás, valamint az a tagsági bázis, amelyre építeni lehet. Helyi viszonylatban is hason­lóan alakult a helyzet azzal a kü­lönbséggel, hogy a PADOSZ az elsők között volt az országban, ahol ez a változás elkezdődött. Az 1989-es választások már ebben a szellemben történtek, amelyhez (már akkor!) többéves előkészítő munka társult. Jelen pillanatban is a legnagyobb szakszervezet a PADOSZ és megfelelő tekintély­­lyel rendelkezik, természetesen arra törekszem, hogy ez a tekin­tély még ennél is nagyobb legyen.- Melyik ma a legnépszerűbb, legeredményesebb szakszervezet és miért? K. M.: - Nagyon nehéz kérdés, mert a különböző szakszervezeti tömörülések más-más gazdasági ágazatban tevékenykednek és a maguk területén eredményesek és népszerűek is. Éppen ezért nem kívánok rangsort felállítani, ugyanis nem az a cél, hogy egy­mással rivalizáljunk, hanem az, hogy mindenki a saját területén igyekezzék maximálisan megfe­lelni a tagság igényeinek, tisztelet­ben tartva mások jogos érdekeit is.- Ha többen ingadoznának, be­lépjenek vagy ne a szakszervezetbe, mivel, milyen programmal győzné meg őket? K. M.: - Először is, minden munkavállalónak elemi érdeke, hogy szerveződjön, ezt ma még nem mindenki látja be, lehet, hogy szükség lesz még egy-két „sokkra” a fentiek felismeréséhez. Másodszor, a PADOSZ-ba való belépéshez feltétlenül figyelembe veendő az elmúlt 4 évben végzett munka, mint referencia. Továbbá készül egy részletes program, amely rövidesen nyilvánosságra kerül. Ezt teljes terjedelmében az újság számára is rendelkezésre bocsátjuk. Befejezésül szeretném megkö­szönni az eddigi és a továbbiakra megelőlegezett bizalmat minden kedves kollégámnak. Igyekszem ennek megfelelni.- Gócza Leventét szb-elnökhe­­lyettessé választották. Kérem, mondja el a szakszervezettel kap­csolatos eddigi tevékenységét! G. L.: - 1965 óta vagyok szak­­szervezeti tag. 1979-től dolgozom az atomerőműnél. 1983-ban ke­rültem az akkori irányítástechni­kai osztály előkészítő csoportjá­hoz. Itt csoportbizalminak válasz­tottak, később, osztállyá alakulás után osztálybizalmi lettem. 1991- től az irányítástechnikai főmér­nökség főbizalmijaként tevékeny­kedtem.- Miért vállalta el e tisztséget? G. L.: - A szakszervezeti mun­kát - mint mondtam - szívesen végeztem eddig is. Az utóbbi évek rendszerváltozásából adódó nagy változások a szakszervezeti mun­kában is jelentős változásokat hoztak és ezek az új feltételek csak növelték a teendőket. A szakszervezetek fontossága a munkahelyeken az új körülmé­nyek között a munkavállalók szempontjából is növekedett. Az érdekképviselet megosztottsága még alaposabb, a napi esemé­nyekre gyorsabb, érzékenyebb reagálást követel. Az előbbiek egyre nyilvánvalóbbá tették szá­momra, hogy a napi munkahelyi elkötelezettségek mellett nem tu­dok elegendő időt szakítani arra, hogy a kellő alapossággal tudjam végezni ilyen jellegű tevékenysé­gemet. Az eddig szerzett érdek­­képviseleti és munkahelyi tapasz­talataimat egyaránt hasznosítani kívánom új tisztségemben. Az a szándékom, hogy egyre több munkavállaló társam belássa, hogy ha valamikor, akkor most van igazán nagy fontossága - az egyén szempontjából is - annak, hogy a szakszervezetnek, így a PADOSZ-nak is, minél több tagja legyen, hiszen egy érdekképvise­letnek az erejét elsősorban a tag­sága jelenti. Bízom abban, hogy a fuggetlenítésből adódóan a tag­sággal közvetlenebb, állandó, ha­tékony kapcsolatot tudok kialakí­tani, amely a szervezet munkáját is eredményesebbé teszi majd. Szeretném elősegíteni azt - ami tőlünk nyugatra nagyon sok helyen már természetes -, hogy munkáltatói részről is egyre több vezető legyen azon a vélemé­nyen, hogy mindkét oldal érdeke a jól és hatásosan működő érdek­­képviselet egy cégen belül, hiszen a cég eredményes működésének feltétele a konszolidált légkör, amely természetesen - munka­­vállalói szempontból - a megfele­lő körülmények biztosítását jelen­ti. Ezt elérni pedig a szakszerveze­tek hivatottak.- Mi lesz a feladata?- Konkrét munkafelosztás még nem történt (jan. 10-én - a szerk.), a napi feladatokat jelenleg a je­lentkezés pillanatában döntjük el. Hosszabb távon azonban a köl­csönös munkamegosztás elvén dolgozunk. A villamos labor műszerésze a 6 kV-os elosztó sze­kunder-berendezéseinek karbantartását végzi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom