Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-04-01 / 4. szám

XVII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA 1994. ÁPRILIS „Tanítani kell, rengeteget..” Dr. Pethes György A kérdés megválaszolásához szerkesztőségünk dr. Pethes Györgynek, az Országos Atom­energia Bizottság Műszaki-Tudo­mányos Tanácsa titkárának - aki egyben a NucNet Board egyik alel­­nöke - segítségét kérte.- Professzor úr! Az Atomerőmű új­ság olvasói megismerhették az „Együtt élni a veszéllyel"című koráb­bi nyilatkozatából az atomenergiával kapcsolatos nézetéi, gondolatait. Ké­rem, szíveskedjék az érdeklődő szak­emberek és a vezetők számára a Nuc- Netet bemutatni. Mikor alakult, mi­lyen céllal ez a szervezet?- A technika történetében a nuk­leáris technika az, amelyben első íz­ben valósult meg a teljes „átvilágí­­tottság” E törekvés egyik fontos té­nyezőjét képezi a NucNet. A Nuc­Net (Nuklear News Network, Nuk­leáris Hírhálózat) szervezetét 1990- ben hozta létre at Európai Nukleá­ris Társaság (ENS=European Nuc­lear Society), amelynek a Magyar NukleárisTársaságis tagja. Magyar­­ország 1991 januáijában csatlako­zott a Nukleáris Hírhálózathoz, s azóta rendes tagként működünk közre a munkában. Az ENS főtitká­ra, egyben a NucNet ügyvezető igazgatója dr. Peter Feuz úr. A NucNet központi irodája Bemben van. Indulásakor 22 euró­pai ország 25 nukleáris társasága al­kotta a szervezet magját. 1992 óta nagyon erőteljes fejlődésnek indult a szervezet, hiszen gyakorlatilag a világ valamennyi atomerőművel rendelkező országa kapcsolatban van a NucNettel. Ez szolgált alapul arra, hogy 1994. január 1-jétől az egész világra kiteijedő nukleáris hírügynökséggé alakuljon át. A NucNet Tanácsnakjelenleg 32 tagja van. Elnöke Rémy Carle úr, az Electricité de France (EdF) alelnö­­ke, aki egyben az Atomerőmű Üze­meltetők Világszövetsége (W ANO, World Association of Nuclear Ope­rators) elnöke. Két alelnöke közül az egyik magyar, a másikat a közel­jövőben választják meg. A tanács félévenként tartja ülé­seit, melyeken az utóbbi években a kétoldalú kapcsolatok dinamikus fejlődésének lehettünk tanúi. Emlí­tést érdemel, hogy a NucNet Ta­nácsban Magyarország aktív szere­pet játszik; a szervezeten belüli megítélése igen jó. Ez egyben a ha­zai nukleáris energetika világszintű elismertségét is tükrözi.- Hogyan valósítja meg „A Világ Nukleáris Hírügynöksége” az infor­mációfeldolgozást és -továbbítást az atomerőművek, kutatóintézetek, a felügyelő hatóságok és a sajtó szá­mára?- A központ a feldolgozott infor­mációkat az előfizetőknek egy na­gyon korszerű számítógép által ve­zérelt elektronikus telefaxrendszer útján közvetíti. Naponta átlag 1-3 esetben jönnek a maximálisan egyoldalnyi teijedelmű faxok (1993-ban több mint 600-at kap­tunk). Valamennyi információ hár­mas tagoltsággal érkezik: 1. a hír cí­me, 2. a hír tömören összefoglalt tartalma és 3. a részletes hír. Ez a szerkesztés elősegíti, hogy az egyébként igen elfoglalt címzettek gyorsan határozhassanak arról, hogy érdeklődésükre számot tart-e az adott hír. A hírek a nukleáris energetikával kapcsolatos pozitív és negatív infor­mációkat közölnek. Az atomerő­művekben előforduló problémák­ról, rendellenességekről, üzemza­varokról, az esetleges balesetekről adott információk mellett termé­szetesen tájékoztatnak új atomerő­mű bekapcsolásáról a hálózatba, új atomerőmű létesítésével kapcsola­tos döntésekről, az atomerőművek villamosenergia-termelésben elért eredményeiről és rekordjairól, a szén- és ligniterőművek által ter­melt és az ún. üvegházhatást elő­idéző szén-dioxid-, nitrogén-oxid­­kibocsátásának „megspórolására” vonatkozó atomerőművi adatokról, az atomerőművek biztonságos üze­melési élettartamának növekedésé­ről stb. Valamennyi hírt két kategóriába sorolják. Az A jelzésűek a fonto­sabbak, amelyek megismerésére számot tart a közvélemény. A jel­zést kap valamennyi atomerőművi üzemzavar híre, feltéve ha „az ese­mény” az INES-skála második fo­kozatát eléri. A hétfokozatú INES- skála (International Nuclear Event Scale=Nemzetközi Nukleáris Ese­mény Skála) mint azt lapjukban már ismételten leírták, egy az üzemzavar vagy baleset mértékét A magyar energiapolitika legfonto­sabb kérdéseiről és az atomerőmű­ben keletkező radioaktív hulladé­kok elhelyezéséről tartott előadást dr. Szűcs István IKM helyettes ál­lamtitkár Bátaapátiban, 1994. ápri­lis 14-én Fotó: Ótós Réka számmal minősítő rendszer, amely­nek ismerete alapján az „átlagpolgári’ számára is azonnal értékelhetővé vá­lik a megtörtént esemény súlyossága. Az INES-skála gondolatmenete ha­sonlít a földrengések intenzitására vonatkozó Richter- és Mercalli-ská­­láéra, melyek értékelését a nagykö­zönség már megismerte. (Megjegy­zendő, hogy csak az INES-skála 5. fo­kozatától kezdve beszélhetünk bal­esetről; ilyen kettő volt: 5. fokozatú volt a pennsylvaniai és 7. fokozatú a csernobili baleset) A NucNet rendszer folyamatosan kapja a híreket tájékoztatásokat a ta­goktól az előfizetőktől, s a rendszer társult tagjaitól. A beküldött informá­ciókból a központi iroda kiválogatja azokat amelyek szerinte közlésre ér­demesek (átlag 60%). Az A minősítés híreket a nagy nemzetközi és nemze­ti hírügynökségek, nálunk a Magyar Távirati Iroda (térítésmentesen) megkapják.- Milyen előnyöketjelent a nukleáris ipar számára ez a kiépített tárgyszerű tájékoztatási rendszer?- E tájékoztatási rendszer legfőbb érdeme, hogy bizonyítja a világ szá­mára - az egészségesen kételkedő, kritikus, de jóhiszemű állampolgárok számára -, hogy a nukleáris iparnak nincs titkolnivalója, amikor nemcsak az eredményekről, sikerekről, hanem a felmerülő problémákról is számot ad. További igen fontos érdeme a gyorsaság! Az INES-skála szerinti esemény előfordulásáról a nukleáris közösség, a hatóságok és nem utolsó­sorban a sajtó órákon belül értesülést szerez. Jó példa erre az elmúlt évben a Szosznovi-Borban (Szentpétervár körzetében) történt erőművi üzem­zavar, amelyet az INES-skála szerinti 2. fokozatba soroltak be. Ez hajnali negyed háromkor tör­tént. Reggel hét óra körül már ontot­ták egyes nem túl jól értesült sajtóor­gánumok, hogy „újabb Csernobil tör­tént”. Reggel 9-10 óra között a világ 300 előfizetője megkapta a NucNet­­központ faxát, ami közölte, mi is tör­tént valójában. így aznap 11 óra körül az igényes világsajtó nem foglalko­zott többet az üggyel mert tudomá­sul vette, hogy csupán jelentéktelen hiba miatt állt le a szóban forgó reak­torblokk. A NucNet rendszer további elő­nye a megbízhatóság és a tárgyilagos­ság A jót és rosszat egyaránt ténysze­rűen közli, ahogy az van. Amit a Nuc­Net közöl, arra „mérget lehet venni”; többszörösen igazolódott, hogy el­lenőrzött információkat közöl. Végül a NucNetnek ugyancsak fontos jel­lemzője a közérthetőség. A hírek nyelvezetét az általános műveltséggel rendelkező ember könnyedén meg­érti.- E téren, úgy hiszem, van még tenni­valónk bőven...- A nukleáris közösségnek és azoknak, akik meg vannak győződve a nukleáris áramtermelés előnyeiről, többnyire az a bajuk, hogy amikor vi­táznak antinukleáris, ún. környezet­védő csoportok képviselőivel akkor nagyon műszaki, „tudományos sza­gú” nyelvezetet használnak, amit az átlagember egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségek árán ért meg A NucNet tájékoztató körfaxai viszont közérthető formában tálalják az ese­ményeket.- Mi a biztosíték arra, hogy a bekül­dött és a szétküldött információ között nem történik sérülés?- A Magyarországról eddig bekül­dött információinkat a NucNet szer­kesztői esetenként átfogalmazzák, ugyanis profi kommunikátorok fog­lalkoznak a beérkezett hírek feldolgo­zásával.- Mennyire használja a világsajtója a NucNet-információkat?- A sajtó számára a szenzációknak - főleg a negatívoknak - van hírérté­ke. A térítésmentesen kapott Nuc- Net-hírekre számos nyugati sajtóor­gánum hivatkozik. Ez a megállapítás elsősorban Svájcra, Franciaországra és Hollandiára érvényes. A NucNet­­híreket Japánban, Spanyolországban, Olaszországban, Oroszországban és Svájcban (három hivatalos nyelven is) közük. (A fordítás miatti időkésés­sel, Svájcban 1 nap, egyebütt 1-3 hét)- A tagországokon belül kinek küld körfaxot a NucNet? Korszerűbb tele­kommunikáció bevezetési tervezik-e?- A NucNet-tájékoztatást a nuk­leáris ellenőrző hatóságok, miniszté­riumok, az energetikában érdekelt döntéshozók, valamint a hírügynök­ségek kapják meg Magyarországon a NucNettel való kapcsolatot az Orszá­gos Atomenergia Hivatal szervezi. Az atomerőművek egyrészt külde­nek, másrészt kapnak információt; Pakson a tájékoztatási osztály Keme­­nes László úr személyén keresztül tartja a kapcsolatot a NucNettel. A szakmailag érdekelt egyetemi intézetek és a kutatóhelyek is szoro­san kapcsolódnak a rendszerhez, (Folytatás a 2. oldalon.) Barna Gábor és Tóth György elsőként kapta meg a Magyar Villamos­­energia-ipar Megújításáért Emlékérmet. Szakmai elismerés az IKM-ben Gratulálunk! Dr. Latorcai János ipari és keres­kedelmi miniszter március 15-e al­kalmából szakmai elismerésben ré­szesített alkotóknak március 12-én az IKM-ben átnyújtotta az Eötvös Loránd- és a Klauzál Gábor-d íjakat. A többéves munka megbecsülését kifejező dijak mindenkor az adott szakma értékelését és elismerését tartalmazzák. A reálértelmiség ki­emelkedő tevékenységét honoráló díjak mindegyike az idén is olyan al­kotókhoz került, akik munkásságuk során mindig is tudásuk legjavát nyújtották. Az 1994-es ünnepi eseményen dr. Locsmándi Béla közigazgatási ál­lamtitkár beszédében is kiemelte, hogy a kitüntetésben részesültek értékes szakmai eredményeket, va­lódi teljesítményt mondhatnak ma­gukénak, és tevékenységük - rövi­­debb és hosszabb távon egyaránt a haza javát szolgálja. A kitüntetéseket dr. Latorcai Já­nos miniszter adta át és köszöntőjé­ben békés alkotómunkát kívánt. (Az Eötvös Loránd-díjat még 1973-ban alapította az akkori Mi­nisztertanács. A díj máig megőrizte tekintélyét, hiszen a kitüntetettek személye mindig szakmai mérle­geléssel dőlt el. A kiemelkedő ipari alkotó-, irányító-, szervezőtevé­kenység elismeréséül évente 25 Eötvös Loránd-díj adományozha­tó. A Klauzál Gábor-díj viszonylag új miniszteri kitüntetés. Ilyen jelle­gű szakmai elismerés korábban Üdvözöljük a Villamosenergia iparági üzemi lapok találkozó résztvevőit Pakson, április 21-én nem volt, 1992-ben adományozta először az akkori ipari és kereske­delmi miniszter. A belkereskede­lem terén végzett kiemelkedő szak­mai tevékenység elismeréséül évente 10 Klauzál Gábor-díj ado­mányozható. L. T. 1994-ben Eötvös Loránd-díj-at kapott 20 fő. Az iparágból: Holló Vilmos villamos üzemmérnök, oki. köz­gazda, gazdasági vezérigh. Magyar Villamos Művek Rt. Dr. Járosi Márton gépészmérnök, vezérigazgató­helyettes Magyar Villamos Művek Rt. 1994-ben Klauzál Gábor-dtj-ban részesült 9 fii. A turbógenerátorok atyja Barna Gábor nyugdíjas villamosmér­nök, aki a PA Rt. dolgozójaként 1990- ben ment nyugdíjba, 1994. február 7-én. megkapta az MVM társaságcsoport által alapított és első alkalommal adományo­zott emlékérmet. Tényközlésként talán ennyi elég is volna. Aki azonban tudja, hogy mit jelent egy ilyen kitüntetés, és ismeri Barna Gá­bort, az tudja, hogy itt egy nagyszerű do-Barna Gábor log történt, egy nagyszerű életmű került értékelésre. Hogy ki is ő? Földiek lévén régen ismerem. Közel sem annyira elfogult, mint inkább büsz­ke vagyok arra, hogy ismerem, hogy a Mátra lábánál fekvő gyönyörű váro­sunktól oly messzire szakadva, közös részt vállalhattam vele az ország első atomerőműve felépítésének szerteága­zó feladataiból. Tudását, munkásságának eredmé­nyeit meghazudtoló szerénysége, köz­vetlensége szinte természetellenes an­nak, aki csak felületesen ismeri. Mikor megkérdeztem Gabi bácsit (mert mi, akik ismeijük, csak így hívjuk őt), hogy beszéljen róla, mik is munkás­ságának eredményei, szeme csillogásá­ból, szája sarkába tartósan befészkelődő mosolyából arra következtettem, szíve­sen beszél. Az élménybeszámolónak is beillő történetből kirajzolódnak munkásságá­nak körvonalai, főbb állomásai. Az egyetem elvégzése után - 1954- től 2 évig - elektrikus az Észak-magyar­országi Áramszolgáltatónál, majd Bu­dapestre kerül a GANZ villamossági gyárba, ahol a nagy villamos forgógé­pekkel kezd foglalkozni. Innentől kezdve felfelé ívelő pályán haladva először számítóként, szerkesz­tőként (ma úgy mondjuk, konstruktőr­ként), majd szerkesztési osztályvezető­ként dolgozik. Közreműködésével, később irányítá­sával - szovjet minta alapján - kifejlesz­tik, majd megalkotják azt a nagy teljesít­ményű (50-250 MW) forgórész hidro­­génhűtésű turbógenerátort, amely az ország összes nagy erőművében jelen pillanatban is termeli a villamos ener­giát, illetve amely turbógenerátor több tíz példánya ma is forog Európa és Ázsia nagyon sok erőművében. (Folytatás a 2. oldalon.) Mit jelent a NucNet?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom