Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-02-01 / 2. szám
6 ATOMERŐMŰ 1994. FEBRUÁR Megnyílt a felújított étterem Herbert János iizemeltetésvezető Egy évvel ezelőtt zárt be a 3500 adagos üzemi étterem, majd megkezdődtek a felújítási munkálatok. Január 24-én egy újjászületett étkezde fogadta a felvágottól már megcsömörlött dolgozókat. Herbert József üzemeltetésvezetőtől kérdeztem az átalakítás nagyságáról.- A régi konyhából és étteremből szinte csak a falak maradtak meg, minden ki lett cserélve, vagy felújításra került. Minden berendezésünk villanynyal működik. Ajelenlegi konyha 1000 adagos, ám szükség esetén műszakilag bővíthető 1500 adagosra. Egyébként kevesen tudják, hogy a régi konyha egy ideig 5000 adagos volt, igaz, akkor még közel tízezren dolgoztak a nagyberuházáson.- Két hete üzemel az étterem, mennyire veszik igénybe a dolgozók?- Az első héten 630 fő volt az előfizetőnk, a második héten már 750, tehát egyre többen veszik igénybe az üzemi étkezést.- Marad a kétmenüs rendszer?- Még 1-2 hónapig A és B menünk lesz, de tervezünk egy harmadik menüt is. Az üzemegészségügyjavasolt egy úgynevezett korszerű menüt, és több javaslat érkezett egy egytálételes menüre is. Mi csak szolgáltatunk, mi nem döntjük el, hogy mit főzzünk, a szociálpolitikai osztály a megrendelő, az igények és javaslatok is ott gyűlnek.- Milyenek a tapasztalatok?- Túl sok az extra igény, melyek mögött nincs tömeg. Az emberek egy része csodákat vár az üzemi konyhától. Már hetedik éve dolgozom üzemi konyhán és azt mondom: ha el tudjuk érni, hogy az étkezők 60%-a elégedett legyen, akkor jól dolgoztunk. Ugyanis az étkezők 10%-a olyan, hogy bármi legyen az ebéd, úgyis beleköt. 10%-a nem tud elszakadni az otthoni ízektől, és van 20%, akinek teljesen mindegy, nem szól egy szót sem.- Hogyan lehet ebédjegyet igényelni és lemondani?- A konyha egy hónapra előre átadja az étlapot a szociálpolitikai osztálynak, ők ezt megjelentetik a heti tájékoztatóban és az „ACSO”-n keresztül is terítik. Kiadtunk jegyigénylési formanyomtatványt, azt kell kitölteni. Az étkeztetési időben nyitva tart a jegyárusító csoport irodája az étterem bejárata mellett. Étkezési idő: 11.00-14.30 óráig. Egy hónapra előre is lehet igényeket leadni, de egy napra is, csak az a kitétel, hogy 36 órával előtte kell az igényt bejelenteni. A lemondást is 36 órával megelőzően kérjük bejelenteni. Ha valaki nem tudja időben lemondani az ebédet, a jegyirodán leadhatja a jegyét, de nem biztos, hogy meg fogják venni. Tehát a kései leadás bizonytalan értékesítést jelent.- Köszönöm a tájékoztatást, Önöknek sok dicséretet, nekünk sok jó menüt kívánok. A pszichológia megítélése mindig erősen megosztja a közvéleményt. Ez nem véletlen, hiszen a pszichológia olyan nehezen megfogható és mindenkit a legközelebbről érintő jelenségekkel foglalkozik, mint a társas viselkedés, az egyéni képességek, érzelmek vagy jellemvonások. Talán leginkább e viselkedésmódok és lelki jelenségek kialakulásának és megnyilvánulási formáinak rendkívüli bonyolultsága az, ami kétségeket ébreszthet ezek vizsgálhatóságában, ellenőrizhetőségében. A véleménykülönbségek gyakran megjelennek a pszichológiai alkalmasságvizsgálatok során is. Csak két szélsőséges nézetet megemlítve: sokan - tegyük hozzá, naiv hittel - a lélektan erejét és hatáskörét meghaladó társadalmi problémák megoldását is a pszichológia eszközeitől remélik, mások viszont a sokszorosan bevált lélektani módszerek és bizonyított ismeretek hatékonyságát is megkérdőjelezik, „nemigen hisznek” a pszichológiában. Végül is, kell-e hinnünk benne? Pszichológus körökben közhely az a megállapítás, hogy a pszichológiának hosszú a múltja, de rövid a története. E közhely azt a felismerést takarja, hogy bár az ember lelki jelenségeiről évezredeken keresztül jelentős mennyiségű ismeret halmozódott fel, ezek az ismeretek és elképzelések hosszú ideig, egészen a múlt századig nem alkottak önálló tudományt, hanem a filozófia szerves részét képezték. Ennek megfelelően a lélektani ismeretek erősen magukon viselték a bölcselet elméleti, spekulatív jellegét. A mai értelemben vett pszichológia mint önálló tudomány a XIX. század második felében jött létre. A lélek tudományának megszületését egyetlen időponthoz is szokás kötni, ez a dátum 1879., ekkor hozta létre Wilhelm Wundt - előbb filozófia, majd pszichológia professzor - a lipcsei egyetemen az első pszichológiai laboratóriumot. Ez az esemény azért mérföldkő a pszichológia történetében, mert ekkor kezdték el rendszeresen alkalmazni a kísérletet, a mérést és ezzel összefüggésben a matematikát a lelki jelenségek tanulmányozásában. Márpedig egy tekintélyes mennyiségű ismerethalmaz és módszeregyüttes is csak akkor tekinthető tudománynak, ha eredményei általánosíthatók, ellenőrizhetők, megbízhatók. A matematikai módszerek a puszta elméleti spekulációval szemben ezt az objektivitást teszik lehetővé. A mai pszichológiai szakembereket a hajdani filozófus-pszichológusoktól és az ellenőrizhetetlen, szubjektív gyakorlati emberismeretre alapozó pszichológusoktól egyaránt megkülönbözteti az egzaktság igénye: az eredményeket megismételhetővé, összehasonlíthatóvá, egyértelművé, a vizsgálandó szempon-Hat évvel ezelőtt hirdették meg először a Műszaki Alkotói Pályázatot, s hogy dicséretes kezdeményezés volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egyre több pályázat érkezik a bizottsághoz és a jelentkezők köre is bővül. Bírálatra már olyan pályaművek érkeznek, amelyek nagy részét alkalmazzák- és talán ez a legfőbb eredmény. ’93-ban a pénzbeni díjazás mellett - ötvenen összesen kétmillió Ft-ot kaptak, voltak akik több pályázatot is benyújtottak - szakmai tanulmányutak odaítélésére is lehetőség nyílott... A termeiési jgazgatóság területéről küldték be a legtöbb pályázatot, ketten - Sebestyén Ferenc, Elter József - három pályázatban is részt vettek, s hatan - Turzó Gábor dr., Viszlay József, Rátkai Sándor, Nagy László, Dobó József, Angyal Béla - két-két pályázat esetében lettek tokát számokban kifejezhetővé kell tenni - ezért méréseket alkalmazunk. Ezek után egy mondatban válaszolva a címben is feltett kérdésre: nem kell hinnünk a pszichológiában. Pontosabban, nem hinnünk kell benne. A pszichológia tudomány, s egy tudomány megítélésében a hit, a szubjektív hozzáállás és megítélés nem kaphat lényeges szerepet. A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok során igen gyakran teszik fel a vizsgálati személyek azt a kérdést, hogy a felhasznált kérdőívek és tesztek milyen megbízhatósággal képesek mérni a különböző személyiségjellemzőket. A kérdőív újbóli kitöltésekor ugyanaz lenne-e az eredmény? Egyes tesztkérdések, a kérdések sorrendje, a válaszadás módja szokatlannak, a mérendő képesség vagy jellemvonás szempontjából lényegtelennek, esetlegesnek tűnhet a válaszadó számára. Adódik a kérdés: egyáltalán a kérdőív azt ajellemzőt méri-e, amire szerkesztették? Milyen következtetéseket tud levonni a pszichológus a kérdőívek és tesztek eredményeiből? A tudományos igényű pszichológiai vizsgálóeljárások kidolgozását és használatbavételét hoszszas matematikai statisztikai elemzés előzi meg és kíséri végig, amely a mérések érvényességét, pontosságát biztosítja. (Ez alól kivételt jelentenek a különböző szórakoztató és ismeretterjesztő újságok könnyed „pszichológiai”nak nevezett tesztjei, melyeknél nem a megbízhatóság, hanem a figyelemfelhívás, a „fogyaszthatóság” és a játékosság a lényeges). A tudományos kérdőívek és tesztek értéke azon múlik, hogy milyen színvonalú mérésre alkalmasak. A mérés színvonala elsősorban két feltételtől függ: az ún. érvényességi és megbízhatósági kritériumtól. ' Az érvényesség alapkérdése: Mit mér a vizsgálóeljárás? Az a teszt, amelynek nem tudjuk pontosan meghatározni a „támadási felületét”, nemcsak használhatatlan, hanem veszélyes is, hiszen téves ítéletekhez, a vizsgálandó képességek, tulajdonságok vagy éppen betegségek félreismeréséhez vezethet. A kérdőívek szerkesztése során többször derült már ki, hogy egy adott vizsgálat a megcélzott képesség mérésére nem alkalmas, viszont egy másik képességet vagy személyiségtulajdonságot megfelelően „le tud fedni”. Az érvényesség tisztázása, a „Mit mér?” kérdés megállapítádíjazottak. A bírálóbizottság öszszetétele minden évben változik, az elmúlt évben Tóth György töltötte be az elnöki funkciót, Cserháti András a titkári teendőket látta el, a bizottság tagjai Hetzman Albert, Katona Tamás, Beier Matthias, Kovács András, Csema József, Kovács Lajos a TIG, MÍG, BIG, érdekképviseletek és az SW területéről voltak delegálva. Mindezekről Cserháti András tájékoztatott, aki a pályázat beindulása óta vesz részt az igen komoly és felelősségteljes munkában...- A ’93-as évben a szoftverpályázatok uralták a mezőnyt - mondja. - Örvendetes, hogy néhány pályázat valóban újszerű és igazi műszaki alkotásnak tekinthető.- Mi lesz a pályázatok sorsa?- A pályázatok a műszaki könyvtárunkban megtekinthetők, tanulmányozhatók. Folytatjuk a sa gyakran igen nehéz - itt részletesen nem tárgyalható - hosszadalmas és elmélyült matematikai elemzést kívánó munkát igényel. A megbízhatóság alapkérdése: Milyen pontosan méri a vizsgálóeljárás azt, amit mér? Itt a pontosságot két feltétel határozza meg: az eredmény precizitása és következetessége. Ez azt jelenti, hogy egyrészt az egyszeri mérés eredményének kevéssé szabad eltérnie a csak elvben mérhető „valódi” értéktől, másrészt (figyelembe véve a vizsgált személy életkori, személyiségbeli változásait) a most mért értéknek azonosnak kell lennie a bármikor mért értékkel, vagyis az ismételhetőség elengedhetetlen szempont. A pontosság biztosításában a kérdőív megszerkesztése során a matematikai statisztikai munka szintén nélkülözhetetlen. Az érvényesség, a pontosság és az ismételhetőség a mérések együttes feltételei, önmagában egyik sem elegendő. A pszichológiai jelenségek vizsgálata tehát szigorú feltételrendszerhez kötött, s ezeknek a kívánalmaknak csak hiteles eszközökkel, kérdőívekkel, tesztekkel lehet eleget tenni. Bármilyen problematikus is ezek használata, ezek nélkül nem lehet megfelelő, objektív eredményeket kapni. A pszichológiai vizsgálóeljárásokban szereplő egyes kérdések „esetlegességét”, a válaszadás módjának szokatlanságát az okozhatja, hogy az előzetes matematikai statisztikai feldolgozás miatt egy adott kérdés és válasz értékét sokszor nem annak tartalma határozza meg kizárólagosan. Ez az állítás talán meglepőnek tűnhet, ezért nézzünk meg egy példát. Tegyük fel, hogy egy pszichológiai kérdőívben csak „igen” és „nem” válasz lehetséges, mint ahogy ez gyakran előforduló kérdőív szerkesztési módszer. Ilyenkor a válaszoló személynek nincs módja feleletei tartalmas kifejtésére, magyarázatára, a kérdőív ezt nem teszi lehetővé a számára. Ha például arra a kérdésre, hogy „Gyakran fáj-e a feje?” „igen” választ ad a vizsgált személy, a válaszadás korlátozottsága miatt nem tudunk meg a válaszoló fejfájásáról semmit, még akkor sem, ha a kérdezett őszintén akar válaszolni. Nincs módja ugyanis annak a megítélésére - hiszen a kérdőív ehhez nem ad segítséget -, hogy mennyi a „gyakran” (Napi 1-2? heti 1? Havonta 2?) és milyen kiemelkedően jó és más atomerőművekben is alkalmazható pályaművek cseréjét.- Cserháti Úr, ha Ön pályázhatna, milyen alkotást nyújtana be a bizottsághoz? I. ,d(jak- Fanczal Istvánná, Faragó Péter TIG-GÜFM- Barnabás István, Köves László B1G-SVO, B1G-HKO- Dobó József, MIG-MFM Rátkai Sándor, Sebestyén Ferenc Straubinger József TIG-VFM Égi Tamás TIG-VFM-VLAB Turzó Gábor dr. MIG-MFM Tuizó Gábor dr. MIG-MFM erősségű érzést minősítsen fájásnak, valamint nincs lehetősége ezt kifejteni sem. Viszont nagy statisztikai tapasztalatunk van arról, hogy a legtöbb egészséges személy „nem”-mel felel ilyen kérdésekre, míg - többek között - a neurotikusok „igen”-nel. Ezért számíthatjuk megfelelő óvatossággal és a fejfájás más okainak kizárásával az „igen” választ a neurózis diagnózisára utaló támpontok közé - függetlenül az egyén fejfájásának számszerű gyakoriságától és intenzitásától. Ebben az esetben tehát elsősorban nem a válasz kifejtettsége, tartalma, hanem statisztikai gyakorisága a lényeges: a matematikai feldolgozás során azok a kérdések kerültek a kérdőívbe, amelyeknél a válaszok a legmarkánsabban eltérnek az egészséges személyek és a különböző betegségcsoportba tartozók között. Ez alapján határozható meg, hogy a válaszoló mekkora valószínűséggel tartozik az egészséges emberekhez vagy valamely betegségcsoportba. Egy pszichológiai vélemény vagy diagnózis felállítása természetesen nem ilyen egyszerű és mechanikus: a tesztmutatók csak valószínűséget jelentenek, így csak számos egymás eredményét ellenőrző pszichológiai vizsgálat, személyes beszélgetés és konzultáció után alkothatunk véleményt a vizsgált személy pszichológiai jellemzőiről vagy éppen betegségcsoportbeli hovatartozásáról. A másik fontos és ezért sokszor fel is merülő kérdés, hogy egy-egy képesség vagy jellemvonás fejlettségének, kidolgozottságának, végső soron a pszichológiai alkalmasságnak a megítélésekor mihez viszonyít a pszichológus. Mi alapján mondható az, hogy például a vizsgált személy teljesítményre való törekvése, toleranciája, rugalmassága kimagasló vagy éppen alacsony szintű? Ekkor a viszonyítási alap természetesen nem a pszichológus szubjektív egyéni tapasztalata, véleménye, hanem a többi ember. Egy-egy új pszichológiai vizsgálóeljárás általános bevezetését, használatbavételét mindig egy széles körű, a közvéleménykutatás matematikai feldolgozó módszeréhez hasonló vizsgálat és statisztikai elemzés előzi meg (ekkor az ország lakosságát reprezentáló csoport tölti ki az adott kérdőívet). Ennek során meghatározzák, hogy országosan az adott képességek, jellemvonások, betegség-előfordulások stb. tekintetében mi tekinthető átlagosnak, gyakrabban vagy ritkábban előfordulónak. A pszichológus a lelki jelenségek megítélésénél ezekhez az általános gyakorisági adatokhoz viszonyít. Csuha Sándor pszichológus pszichológiai laboratórium- A Műszaki Alkotói Pályázat nyilvántartási rendszerének programját, amely segít eligazodni az adathalmazok tengerében. Ariadne számítógépes hálótervező rendszer Primerköri szivárgások felderítése UH csővezeték, falvastagságmérések értékelési rendszere A háziüzemi automatikus feszültségszabályozás kialakítása Turbógenerátor geijesztésszabályzó átalakítása erőművi UQ TH-rendszer lengésének áramlástani okai recirkulációs és próbaági működéskor Reaktorépületi levegőelvezetés térfogatáram-mérésének kísérlete-beri-Az étterem és a kiszolgálórész dolgozói Nem maradnak a fiók mélyén Kell-e hinni a pszichológiában? Az alábbiakban a pályázók nevét, szervezeti egységét és a pályázat témáját ismertetjük.
