Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-01-01 / 1. szám

1994. JANUAR

ATOMERŐMŰ

15

Az ASE kajak-kenu szakosztályának 1993. évi eredményei

Hajba Antal Sziklenka László Makrai Csaba

vezető edző, kenus szakági edző, kajakszakági edző.

Országos utánpótlás-bajnokság

C-l 1000 m (serd.), C-l 500 m (serd.), C-2 500 m (serd.), MK-1 2000 m (kölyök).

Bajnokok:

1. Kozmann György

2. Kozmann György

3. Feil Imre-Kozmann György

4. Siebel Lajos

II. hely:

5. Róth András, 11 év MK-1 2000 m (gyermek),

6. Lafferthon Péter,-Nagy Balázs PC-2 2000 m (gyermek),

7. Nagy Zoltán-Feil Imre, Lőrincz Zoltán-Lacza János C-4 500 rn (serd.),

8. Hermész Éva-Vass Henriett, Kiss Andrea-Balzsay Dorottya K-4 5000 m (ifi).

III. hely:

9. Harangozó Piroska, 11 év MK-1 2000 m (gyermek),

10. Lőrincz Zoltán C-l 500 m (serd.),

11. Hegedűs Miklós K-l 1000 m (serd.),

12. Feil Imre-Lacza János C-2 1000 m (serd.),

13. Bárok Endre-Lukács Péter K-2 1000 m (serd.),

14. Hermész Éva-Vass Henriett, Kiss Andrea-Balzsay Dorottya K-4 500 m (ifi),

15. Kollár Károly-Mudri Tamás, Adóiján Viktor-Markács József C-4 2000 m (kölyök),

16. Schönveitz János-Kiss Attila, Forster Róbert-Paczolay Győző C-4 500 m (junior).

Az országos évi rangsorban XI. hely 239 pont,

1992-ben XII. hely 202 pont.

Bajnokok Vidékbajnokság

JUNIOROK:

1. Kiss Attila-Schönveitz János, Forster Róbert-Paczolay Győző C-4 500 m,

2. Schönveitz János-Kiss Attila, Forster Róbert-Paczolay Győző C-4 1000 m.

Ifik:

3. Hermész Éva-Vass Henriett, Kiss Andrea-Balzsay Dorottya K-4 500 m.

Serdülők:

4. Kozmann György C-l 500 m,

5. Kozmann György C-l 1000 m,

6. Feil Imre-Kozmann György C-2 500 m,

7. Feil Imre-Lacza János C-2 1000 m,

8. Feil Imre-Meczker András C-2 2000 m,

9. Lacza János C-l 2000 m,

10. Lőrincz Zoltán-Lacza János, Nagy Zoltán-Meczker András C-4 1000 m,

11. Hegedűs Miklós K-l 500 m,

12. Hegedűs András K-l 1000 m,

13. Bárok Endre-Lukács Péter K-2 500 m,

14. Bárok Endre-Lukács Péter K-2 1000 m.

Gyermek:

15. Harangozó Piroska MK-1 2000 m,

16. Róth András MK-1 2000 m,

17. Iker Krisztián-Feil Balázs PC-2 2000 m.

Csapatversenyben 36 szakosztály közül a IV. hely, 349 pont.

Nemzetközi eredményeink

Quadriation világbajnokság (Spanyolország, Ibisan)

JUNIOR VILÁGBAJNOK: Vass Henriett CSEH-SZLOVÁK-MAGYAR korosztályos viadal (Prága)

Fiúk, 13 évesek: 1. Siebel Lajos MK-1 2000 m.

Fiúk, 14 évesek: 3. Hegedűs Miklós K-l 1000 m.

Fiúk, 15 évesek: 1. Kozmann György C-l 1000 m.

1. Kozmann György-Feil Imre C-2 500 m.

1. Kozmann György-Feil Imre (Ispán László-Károly Tamás)

C-4 500 m.

Leány, 17 éves: 3. Hermész Éva K-l 500 m.

2. Hermesz-(Szonda-Péter-Kuruclaki) K-4 500 m.

SERDÜLŐ VÁLOGATOTT VERSENY (Olaszország, Sanminiato)

I. hely:

Kozmann György C-l 1000 m,

Feil Imre -Kozmann György C-2 500 m.

II. hely:

Kozmann György C-l 500 m,

Feil Imre-Kozmann György C-2 1000 m.

TOLNA MEGYEI SERDÜLŐ VÁLOGATOTT (Németország, Manheim)

Versenyzők névsora: Hermész Éva, Gyökös Etelka, Siebel Lajos, Hegedűs Miklós, Kozmann György, Lőrincz Zoltán, Lacza János. Versenyzőink minden számban nyertek.

Minősített versenyzőink. Felnőtt I. oszt.: 1. Fehér Imre, 2. Forster Róbert, Kiss Attila, 4. Schönveitz János, 5. Prancz Zoltán, Viktor Endre (6 fő).

Arany j.: 1. Hermész Éva, Kiss Andrea, Vass Henriett, 4. Balzsay Dorottya (4 fo).

Válogatott versenyzőink. Ifi: Hermész Éva, Kozmann György (2 fő). 1994-es keret. Serdülő: Feil Imre, Hegedűs Miklós, Bárok Endre, Lukács Péter, Kozmann György (5 fő).

Összeállította: SZIKLENKA LÁSZLÓ

Feil Imre

Siebel Lajos

Milyen volt a karácsonya?

Kérdezem azoktól, akik a fényképen látható módon csonkították meg a déli bejárónál elterülő fenyves fenyőfáit és jutottak „ünnepi karácsonyfához”.

Mint az indián skalpolás után! Több mint tíz hasonlóan csonkított fenyőt számoltam meg csütörtök (dec. 23-án) délután.

A helyzetet az súlyosbítja, hogy 300 méterrel arrébb már megkezdődtek az építendő átmeneti tároló talaj-előkészítő munkái, innen ingyen, legálisan, lelkiismeret-furdalás nélkül vihetett bárki a kiszedett fenyőkből. Ez nem kellett, és ebből is látszik: nem a kényszer súlya alatt, pénztelenség miatt, hanem megszokásból tulajdonítottak el értéket. n».

Környezetvédelmi diákpályázat, 1994.

Pályázni lehet olyan témával, amely a környezet természetes állapotát, annak ember által előidézett változásait, -az ennek folytán embert érő hatásokat, a környezet és ember védelmét mutatja be objektiven, empirikusan, tárgyszerűen, majd az adatokat természettudományos ismeretek és törvények alkalmazásával elemzi, így vonva le következtetéseket. A pályázat alapja lehet méréssorozat, számítógépes program, iskolában bemutatható kísérlet, videofelvétel, diasorozat, számszerű statisztikai adatsorozat.

Kívánatos, hogy a pályázat helyi (iskolai, lakóhelyi, városi-közösségi, magyarországi) állapotokra összpontosítson, de a nyert vagy idézett adatokat lehetőleg vesse egybe a tágabb régió adataival. A pályázati tanulmány lehetőleg megfigyeléseken, kísérleteken alapuljon, esetleg statisztikai adatok természettudományos igényű elemzését adja meg. A feldolgozásnak a középiskolai természettudományos tananyagra kell támaszkodnia.

A téma széles áttekintését megkísérlő pályázatokkal szemben előnyben részesítjük az egy konkrét probléma mélyebb elemzését adó tanulmányokat. Előző évi pályamunka kiegészített változatával újra lehet pályázni. (Ekkor az új díj és az esetleges előző évi díj különbsége illeti a nyertest.) A legjobb pályamunkákat díjazzuk: III. 2000 Ft, II. 4000 Ft, I. 6000 Ft-os díjakkal. A legjobb pályamunkákat tanári ankéton bemutatjuk.

Ha egy iskola diákjai több éven át aktívan és eredményesen szerepeltek pályázatunkon, azt az iskolát a PA Rt. a témakörbe vágó felszereléssel támogatja.

Békében a galambok a Fő utcán

Finn történelem (III. rész)

Olvasóink korábbiakban már megismerhették a finn történelem eseményeit a kezdetektől a 19. század végéig, most a 20. századi részt ismertetjük, szintén Csúcs Sándor előadása alapján.

Az I. világháború kitörésekor nagyon sok fiatal férfi - megelőzve, hogy besorozzák őket a cári hadseregbe - Németországba szökött. Ott önkéntes vadászezredeket alakítottak és kiképzést kaptak. (Ezeknek a vadászezredeknek a későbbiekben még nagy jelentősége lesz.)

Az orosz forradalom kitörésekor már volt finn parlament és kormány, így az országgyűlés 1917. december 6-án kimondta az ország teljes függetlenségét Ezt a bolsevikok is elismerték. 1918 első napjaiban az európai országok is követték a bolsevik kormányt az elismerésben.

Súlyos politikai feszültséget jelentett, hogy a finn parlament legnagyobb pártja - saját katonai erejére, a Vörös Gárdára támaszkodva - a szokásosnál is baloldalibb volt, s ráadásul az ország területén sok orosz csapat tartózkodott. 1918. január 28-án Helsinkiben átvették a hatalmat és kikiáltották a tanácsköztársaságot. A polgári kormány Vaasa városába költözött, oda érkeztek a Németországban kiképzett vadászezredek Mannerheim marsall vezetésével, aki később a kormány hadseregének főparancsnoka lett.

A polgárháborúban a Vörös Gárda oldalán orosz, a polgári kormány oldalán német csapatok is beavatkoztak a harcokba, Mannerheim azonban győzött és 1918. május 6- án bevonult Helsinkibe.

A 30-as évek végén Sztálin Kabalával kapcsolatos ultimátumot küldött Finnországnak. A területi követeléseket a finnek nem tudták elfogadni. Tárgyalások kezdődtek, de ezek nem vezettek eredményre.

A megszakadt tárgyalások után Sztálin - a régi módszer szerint - saját állásait lövette és arra hivatkozva, hogy őt támadták meg, 1939. november 26-án megindult Finnország ellen. A védelmet ismét Mannerheim főparancsnok irányította.

Ez volt a téli háború, amely 1940. márciusig tartott.

Támogatás híján a háborút elvesztették, az orosz csapatok által elfoglalt területekkel együtt, de ami lényeges: megmaradt az ország függetlensége, és 300 ezér finn áttelepülhetett az elfoglalt országrészből az anyaországba.

1941. június 22-én, amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót, a finnek elérkezettnek látták az időt a területek visszaszerzésére, és hadba léptek Németország oldalán. Megkezdődött az úgynevezett folytatólagos háború, mely 1944 szeptemberében az elvesztett területek visszafoglalásával ért véget. Amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy Németország elveszti a háborút, békeküldöttség ment Moszkvába. A tárgyalások eredményeként alig valamivel nagyobb területet veszítettek, mint a téli háborúban. Ráadásul az Északi-tengeren lévő utolsó kikötőjük is a Szovjetunió tulajdonába ment át, mégis kellett fizetniük.

AII. világháború befejezése után elért jó életszínvonalukat elsősorban annak köszönhették, hogy a békekötés eredményeként távol tartva magukat a Szovjetuniótól, megőrizték függetlenségüket, saját útjukatjárták - és járják mind a mai napig - politikai és gazdasági téren egyaránt. Az európai politikai életben, az enyhülésben meghatározó szerepe volt Kekkonen köztársasági elnöknek és utódjának, Mauro Koivistonak. qÓCZA LEVENTE

A FINN ISKOLAI HETEK rendezvényei olyan jól sikerültek, hogy a szervezők elhatározták, folytatni fogják-BM-