Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-01-01 / 1. szám
XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA 1994. JANUAR Mit vár Ön az 1994-es évtől? Dr. Peíz Ernő, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója: 1. Legfontosabb feladatunk - mely elvárásom is az atomerőmű biztonságos üzemeltetése. Ebben az évben is folytatjuk a biztonságnövelő intézkedések végrehajtását Maradéktalanul eleget kell tennünk a biztonsági előírásoknak, javítanunk kell a biztonsági kultúránkat. Jó és következetes munkánkkal el kell érni, hogy ne következzék be olyan esemény, amely a nemzetközi nukleáris eseményskálán az L- nél magasabb csoportba sorolható. 2. Sikerüljön ebben az évben anynyi villamos energiát termelnünk, amennyit - adottságainkat figyelembe véve - az ország elvár tőlünk. Tervünk 13 600 GWh villamos energia termelése. Ha ezt sikerül túlteljesítenünk, nagyobb árbevételhez jutunk, ami kedvezően befolyásolja béremelési lehetőségeinket 3. A szervezetfejlesztést a szervezetátalakítást befejeztük. Az elmúlt évet vizsgaévnek tekinthettük, az 1994-es évet viszont a stabilitás esztendejeként szeretném megélni. Úgy érzem, hogy most már egyértelműen bizonyítanunk kell az új szervezet eredményes működését. 4. Sikerüljön a blokkok főjavítási munkáit a tervezett határidőkön belül befejezni, miközben a hatósági szerkezeti vizsgálatokat is el kell még végeznünk a 4-es blokkon. E sok bizonytalansági tényezőt magában hordozó tevékenység különösen nagy figyelmet és rugalmasságot igényel. 5. Őszinte örömömre szolgálna, ha dolgozóink reálisan felmérnék értékeinket, megbecsülnék anyagi és szociális biztonságunkat Kérem, továbbra is jelezzék felém a gondokat és a problémákata cég vezetése mindenkor nyitott a párbeszédre. Meggyőződésem, hogy jó szándékú tárgyalásokkal, progresszív kapcsolatokkal a nyitott kérdések rendezhetők. Kérem, hogy az elvárások legyenek reálisak. 6. Az idén véglegesen eldől a kiégett üzemanyag-kazetták visszaszállításának problémája Remélem, hogy az orosz kormány rövidesen pozitív döntést hoz a visszaszállítás hosszú távú megoldását illetően. Ezzel párhuzamosan folytatjuk az átmeneti tároló építésének előkészületeit Az elmúlt néhány feszültségekkel terhes év után azt várom, hogy egy nyugodtabb légkörű év következzék. Úgy gondolom, hogy ehhez sok feltétel adva van az 1994-es esztendőben. Kérem, próbáljon mindenki a maga helyén és a munkaköre által adott lehetőségekhez mérten ehhez hozzájárulni... „...Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell!...” (Váci Mihály: Még nem elég!) Kincsesné Müller Margit laboráns: Jó lenne, ha a három gyerekem kevesebbet betegeskedne, így én is kevesebbszer lennék táppénzen. Azt remélem, hogy ’94-ben is szükség lesz a munkámra, így nevelni tudom a három gyereket. Én bízom abban, hogy a bérrendezés kedvező lesz számomra.” (Folytatás a 3. oldalon.) Nagyok, még kicsiben Farkas Pál szobrászművész és Teller Ede professzor Már a nyolcvanas évek végén konkrét tervekben megfogalmazódott az az igény, hogy a nyugati atomerőművek mintájára épüljön nálunk is látogatóközpont, ahol kulturáltan és szakszerűen fogadhatjuk és tájékoztathatjuk azt a 8-10 ezer embert, akik évente megfordulnak a paksi atomerőműben. A tájékoztatási iroda előterjesz,tése alapján döntött úgy a részvénytársaság igazgatósága, hogy a volt konyha épületét kettéosztja. Egyik részében megmarad az üzemi étkezde, a másik részében azonban kialakítható a látogatóközpontot. A tervet hallván Marx György profeszszomak az az ötlete támadt, hogy a látogatóépület falán egy emléktábla elhelyezésével kellene megemlékezni a nagy magyar atomtudósokról, fizikusokról. Ezen adósságunk enyhítésére rendezte meg a Magyar Nemzeti Múzeum első alkalommal a „Magyar származású Nobel-díjas tudósok” című kiállítását 1993 szeptemberében. Kiket ismerhettünk meg a kiállításon? íme a lista: LénárdFülöp (fizikai, 1905); Bárány Softer?(fiziológiai-orvosi, 1914); Zsigmondy Richard (kémiai, 1925); Szent-Györgyi Albert (üziológiai-orvosi, 1937); Hevesy György (kémiai, 1943); Békésy György (fiziológiai-orvosi, 1961); Wigner Jenő (fizikai, 1963); Gábor Dénes (fizikai, 1971) és Polányi Károly János (kémiai, 1986). A professzor úr javaslatát a menedzsment elfogadta, majd felkérték a Szekszárdon élő Farkas Pál szobrászművészt a terv elkészítésére. Farkas Pál mielőtt munkához látott volna, meglátogatta az erőművet, ahol addig még nem járt, ismerkedett annak hangulatával. Á látottak hatására új ötlete támadt: a látogatóközpont előtti gyönyörű parkban létesüljön emléktábla helyett szoborpark vizesmedencével. Az erőmű látogatására érkező vendégeket itt kellene fogadni. A vendégek a magyar tudósok mellszobrai között sétálva megismerkedhetnének múltunk nagyjaival, akiket úgy helyeznek el, mintha egymással disputálnának a parkban. Az a cél, hogy a látogatók is legyenek részesei ennek az eszmecserének és csak utána lépjenek be a látogatóépületbe, majd később az erőmű területére. (Az öt 60 x 40-es mellszobor Hevesy György, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő tudósokat ábrázolja) A terv nem talált ellenvetésre, így Farkas Pál elkészítette a terv makettjét Közben 1993. november utolsó hetében megrendezték Budapesten a 2. Biztonságtudományi Világkongresszust A kongresszus vendége és egyik előadója volt Teller Ede professzor, akit szállodai szobájában kerestünk fel, bemutattuk a szoborpark makettjét és kikértük tanácsát Teller professzor néhány fontos megjegyzést fűzött a látottakhoz és örömmel nyugtázta az atomerőmű elképzelését a világhírű magyar tudósok emlékének megőrzésére. Farkas Pál teljes lendülettel fogott hozzá a terv megvalósításához. Reméljük, hogy mielőbb a látogatóközponttal együtt felavatásra kerül a szobor-Sónvi János Bemutatjuk Sómi Jánost, a Paksi Atomerőmű Rt igazgatósági tagját Ismerősként fogadják az atomerőmű igazgatóságában, van aki az édesapjára emlékszik az ’50-es évekből. „Gépészként kezdte, de hamar áttért a közgazdasági területre” vallja édesapjáról, aki a Nikex, majd a Komplex kereskedelmi igazgatója az 54-es évtől pedig az energetikai gépgyártás berendezéseinek exportját koordinálta. A racionális gondolkodású Sónyi családban fontos szerep jut az eminens bátynak is, aki utat tör mindkettőjüknek a neves Petőfi gimnáziumban. „Villanyra mindig szükség lesz - idézi fel pályaválasztásának éveit - a villamosenergia-iparra érdemes koncentrálni.” MVM-ösztöndíjas, 71-ben védi meg diplomáját a BME Gépészmérnöki Kar hőerőgépész ágazatán. Az ERBE-hez kerül, előbb a Gagarin Hőerőmű, később a Dunamenti Hőerőmű blokkjainak üzembe helyezésében vállal oroszlánrészt „Egy gépész miért mélyed el a villamos és irányítástechnika rejtelmeiben?” - idézi fel „kollégái” akkori neheztelését „Egy üzembehelyezőnek mindenhez értenie kell, ami egy erőműben van” - magyarázza. Egyformán komolyan veszi a kis- és nagyteljesítményű erőművek építését Szereti az élet nagy „kihívásait”. 74-től már a külkereskedelem rejtelmeibe mélyed. Vietnami kiküldetésre vállalkozik, az ott létesítendő erőművi blokkok teljes export-import szerződéseit, műszaki, kereskedelmi tevékenységeket bonyolítja, létesítményvezetőként. 79-től a paksi atomerőmű beruházásához szükséges kereskedelmi anyagok kül- és belföldi beszerzését irányítja a berendezés- és anyagosztály vezetőjeként, majd ’86-90-ig az árosztály vezetőjeként árkalkulációs, árelemző tevékenységet folytat „Emberközelinek tűnt az atomerőmű, különcsége a reaktorában volt” - idézi fel az építés időszakából. A hermetikus tér próbáinál is részt vett, a pihentető medencébe őt is leengedik a daruvaL A villamosenergia-ipar fejlesztése, az erőművi kapacitások bővítése korában megértették, hogy többre, nagyobb vagy más feladatra vágyik. Az ERBE-től az ERŐTERV-hez került 70-ben, főosztályvezető, mb. gazdasági igazgatóhelyettes, majd a jogutódnál az Energeükai Tervező és Vállalkozó Rt-nél gazdasági igazgatóhelyettes, ma már gazdasági igazgató. Szerencsés embernek tartja magát, hogy a mindenkori főnökével, és a beosztottakkal jó munkakapcsolata alakult ki. Sónyi János 46 éves, nős, két gyermeke van, Budakeszin lakik.- Sónyi úr! Tágas és kényelmesen berendezett dolgozószobája falán két kép látható, mindkettő az atomerőművet ábrázolja Jelent ez valami kitüntetett figyelmet a paksiak iránt?- A paksi atomerőműhöz sok szállal kötődöm. Az építés legelején, 74-ben jártam ott először, a felvonulási kazántelepek építésekor, munkavédelmi oktatást tartottam a Töretlen életpálya személyzetnek. Az Erőmű Beruházási Vállalat alkalmazásában közel tíz éven át részt vettem két nagy erőmű üzembe helyezési, üzemeltetési munkáiban. Ezen idő alatt ismeretségeket, szoros baráti kapcsolatokat sikerült kialakítanom. Öröm számomra, hogy a dolgozók közül sokan megismernek, s a beszélgetések során feleleveníthetjük közös élményeinket.- Mennyire ismeri a kollektíva életét, az atomerőmű gondjait, problémáit?- Vannak ismereteim az atomerőmű eredményeit és a kollektíva gondjait illetően, s igazgatósági tagként szeretnék még többet tudni az ott folyó munkáról,'bekapcsolódni a napi megoldandó feladatokba, segíteni az új gazdasági, közgazdasági szemlélet megismertetésében, elfogadtatásában. Szeretném erősíteni az atomerőmű image-ét, amelyet a kollektívának sikerült kialakítani és megtartani mind ez idáig. Adódhatnak problémák, a kiégett fűtőelem elhelyezése, a monitoring rendszer alkalmazása, a biztonságnövelő intézkedések, a műszaki fejlesztések megvalósítása körül, de ezek megoldása műszaki szempontból igen „szép feladat”.- Véleményem szerint a vállalat részvénytársasággá alakulását, a gazdasági környezet változását nem követte az emberek szemléletbeli, magatartásbeli változása Igazgató úr, hogyan látja ezt a kérdést?- Ez országosan fellelhető probléma A privatizáció folyamatának, a piacgazdaságra való áttérésnek, a részvénytársaság működési mechanizmusának a megértése és megértetése nehézséget okozott és okoz még ma is különböző szinteken. Nehéz volt megértetni például, hogy nincs egyszemélyi vezetés. A cég vezetője a kollektív vezetés része, s ilyen pozícióban, bizonyos kérdésekben csak az igazgatóságjóváhagyásával, beleegyezésével dönthet. A részvénytársaság működését meghatározza az alapító okirat, az igazgatóság és a felügyelőbizottság ügyrendje, s ebből eredően a Szervezeti és Működési Szabályzat. Vonatkozik ránk a társasági törvény, a vagyonpolitika irányelve. Kapitalizálódunk - szigorú költségtakarékossági előírást kell érvényesíteni, osztalék van -, a tulajdonos érdekeit kell szem előtt tartanunk. A Szervezeti és Működési Szabályzat megenged különböző súlyú „szabadságfokokat” az alsóbb szintű vezetők részére, amelyeket bizonyos esetekben meg is kapnak. A részvénytársaság igazgatósága összekötő kapocs a tulajdonos(ok) és a munkavállalók között. A kapcsolattartás folyamatos, a felvetődő problémák megoldására koncepciókat dolgozunk ki, kompromisszumra törekszünk. Akkor dolgozik jól az igazgatóság, ha magas osztalék kifizetéséhez segíti a tulajdonost, ugyanakkor a munkavállalók is elégedettek jövedelmükkel, nyugodt a munkahelyi légkör, nincsenek olyan diszszonáns dolgok, amelyek zavaiják a cég biztonságos villamosenergiatermelését, veszélyeztetve ezzel az ország villamosenergia-ellátásáL —Az ERŐTER V-né! hogyan zajlottak a változások?- Az MVM és tagvállalatainak átalakulásával egy időben - mondhatom zökkenőmentesen - alakult át vállalatunk részvénytársasággá. Az itt dolgozó négyszáz ember (ebből háromszázan felsőfokú végzettséggel rendelkeznek) könnyen megértette a változásokat, úgyis mondhatom, természetes affinitással közelítették meg a problémákat. Az ETV ERŐTERV Rt. nyereséggel zárta az évet, lesz miből „osztozkodni” a tulajdonossal. Jelenleg dolgozzuk ki és az igazgatóságunk elé terjesztjük a menedzsment és a munkavállalók részvényhez jutásának feltételeit- Sónyi úr! Az új év elején mit üzen az atomerőmű kollektívájának?- Tudomásul kell vennünk, hogy a világ megváltozott körülöttünk. Az embereket megrázkódtatás érte több irányból, és ennek csak egy része a munkahelyen lévő gond és probléma. Kicsit „erősen” fogalmazok, ha azt mondom, a dolgozó nem „diktálhat” a vezetésnek. Mindenki munkaszerződéssel, kölcsönös megállapodással dolgozik a társaságnál. A javak elosztásában tükröződnie kell az értékrendnek. Az érdekvédelmi szervezetek a munkáltató problémáit is értsék meg. Tudatosodjon a paksi dolgozók körében - akik a kapun belül vannak -, hogy mindannyiuknak egy irányba, előre kell haladni. Hogy ez megvalósuljon, szükséges az együtt gondolkodás, a tevékenységek összehangolása. A vezetők és a beosztottak egy képzeletbeli kör alakú asztalnál ülnek, ahol mindannyian egyenrangúak más-más feladattal, amit maradéktalanul el kell végezni. Fábián Erzsébet Dr. Halzl József, az MVM Rt vezérigazgatója köszöntötte Szabó Iván pénzügyminisztert, aki a klub vendégeként előadást tartott és válaszolt a hallgatóság kérdéseire. Cikkünk a 3. oldalon. A Paksi Atomerőmű RL 1993. évben 13 796,18 GWh villamos energiát termelt, amely a harmadik legjobb éves termelési eredmény fennállása óta.
