Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-10-01 / 10. szám

ATOMERŐMŰ A Hungarian Underwater Telescope Argentínában Teleszkópos vizsgálat a paksi atomerőmű 2-es blokkjánál, ’93 szeptember Az International Atomic Energy Agency (IAEA) megbízásából az Atom­technikai Szolgáltató Kft elvállalta egy olyan, úgynevezett Hungarian Underwa­ter Telescope (HUT) fejlesztését, amely a Candu-típusű atomreaktorok kiégett és viz alatt tárolt fűtőelemeinek megszámlálására és azonosítására alkalmas. A fejlesztési munkálatok befejeztével az IAEA illetékesei úgy döntöttek, hogy a berendezés üzemi próbái Argentínában, Embalseben lesznek, ahol üzemel egy Candu-típusú atomreaktor, és ahol jelentős számú (kb. 10000) kiégett fűtőelemet tárolnak víz alatt. Az üzemi vizsgálatokat az IAEA Safeguards Department-ja szervezte Barry K. BARNES és Nyikolaj LAZAREV vezetésével, az embalsci atom­erőmű részéről Luis Fernandez GIORDANO, magyar részről CSŐKÉ An­tal munkatársam és jómagam vettünk részt. E lap hasábjain nemcsak az embalsei atomerőműben tapasztaltakról sze­retnék beszámolni, hanem dióhéjban szeretném Önökkel megismertetni azt az európai ember számára oly idegen mentalitású világot, amely rövid ideig otthonunk volt. Budapest-Madrid-Rio de Janeiro-Buenos Aries-Cordoba útvonalon 30 órányi repülési idő, valamint eléggé viszontagságos és helyi specialitásé meglepetésekkel tarkított eseménydús utazás után érkeztünk meg az argen­tínai Cordobába. Innen az IAEA-kollégák segítségével gépkocsival utaz­tunk tovább Embalsebe. Embalse a neve a Rio Tqrceron kialakított víztározónak (víztározó=em­­balse), a víztározó partján elterülő kis falunak, és magának az erőműnek is. Az atomerőművet az argentin pampán (alföld) építették fel. A táj szelíden dombos, távolról az Andok havas csúcsai látszanak. Hideg szél fújt, hiszen ezen a vidéken július-augusztusban tél van. A pampákon elvadult marhák és vadlovak kóboroltak. Egyik hajnalon, amikor gépkocsival éppen az atom­erőműbe igyekeztünk, a vadlovak majdnem balesetet okoztak, mert a gép­kocsi előtt vágtak át az országúton. Az atomenergia helyzete Argentínában Argentína összes villamosenergia-termelési kapacitása 12 500 MW. A nukleáris kutatásokért és az atomenergia hasznosításáért a Comision Ná­ciónál de Energia Atomica a felelős. Urántermelés a Cordoba-tartománybeli Cosquinban, Saltában és Men­­dozában folyik. Jelenleg két atomreaktor működik Agentínában. Jelzés Név Típus Teljesítmény Gyártó Üzembe MW(e) helyezés Ar-1 Atucha-1 PHWR 335 Siemens 1974 AR-2 Embalse PHWR 600 AECL 1983 Tervezés alatt Ar-3 Atucha-2 PHWR 692 KWU 1993 A Candu-típusú atomreaktorokban kétharmad részben saját gyártmányú fütőelemrudakat használnak fel, a fennmaradó egyharmad részt Kanadából szerzik be. Abban az atomreaktorban, amelyben dolgoztunk, a kiégett fütőkötegek száma körülbelül 35 000 volt, ebből 25 000 darabot hétévi hűtés után száraz­tárolókban helyeztek el és körülbelül 10000 darabot tárolnak víz alatt. A betonból készült száraztárolók az atomerőmű udvarán állnak, átmérő­jük körülbelül 1,5 m, magasságuk 4 méterre tehető. Meglepő, hogy a száraz­tárolók felett nincs tető. Ebben a 600 MW villamos teljesítményű atomerőműben az egy műszak­ban dolgozók létszáma 200-250 fö lehet. Erre a személygépkocsi-parkoló te­lítettségéből és az autóbusz-állomás forgalmából következtettem. A dozimetriai ellenőrzés igen alapos. A reaktorcsamokban dolgozók ön­leolvasó tolldozimétert, filmet és TL-dozimétert kapnak. Az ellenőrző kapu (kis fülke) a szennyezett-tiszta zóna határán van. A fül­kében a vizsgált személy egész testének teljes felületét ellenőrzik, beleértve a kéz-láb szennyezettséget is. A mérést számítógépes vezérléssel végzik. Ha a vizsgálandó személy nem a megfelelő helyen áll a fülkében, a számítógép megtagadja a mérést. A számítógép a mért adatokat kijelzi és össze­gyűjti. Az erőmű egészségügyi zónájában nincs étkezési lehetőség, csak a már tiszta zónában. Szomjúságot hűtött csapvízzel lehet oltani. Az üzemi étte­rem az atomerőmű épületében helyezkedik el. Az étkezési lehetőség kitűnő, különösen, ha az Argentínában szokásos . ábra. A kiégett Candu-fíítőkötegek elhelyezésére szolgáló állványok kéttenyémyi marhasültre gondolunk salátával, majd utána a sok gyümölcs és üdítő. Ki kell emelni, hogy azokat a személyeket, akik az atomerőmű aktív zóná­jában fognak dolgozni, az erőműbe való belépés előtt egésztest-számlálóval is megmérik, majd a munka befejeztével, amikor már elhagyják Argentínát, az egésztest-számlálást a Buenos Airesben levő Sugáregészségügyi Köz­pontban végzik el. Két méréssel kívánják bizonyítani, hogy mennyi volt az illető személy inkorpozíciója az Argentínában való munka kezdetekor és mennyi, amikor elhagyja Argentínát. Ezekkel a mérésekkel a kártérítési igé­nyeket akarják megelőzni. Fűtőanyag-reprocesszálással jelenleg nem foglalkoznak Argentínában. Vizsgálatok a Hungarian Underwater Telescope-pal Feladatunk az volt, hogy az IAEA azon munkatársaival, akik a nuleáris anya­gok ellenőrzésére (safeguards inspektorok) hivatottak, bemutassuk, hogy az ál­talunk kifejlesztett Hungarian Underwater Telescope mennyire alkalmas a víz alatt tárolt fütőkötegek megszámlálására, illetve azonosítására. A kiégett fűtőkötegeket (bundles) állványokon (stacks) helyezik el (20 sor 2x12 oszlop), az állványokat víz. alatt tárolják a medencében, ezek az ábrá­kon feltüntetett módon helyezkednek el (1., 2. ábra). A safeguards inspektori vizsgálatok elsődleges célja a kötegek megszám­lálása a következő szempontok alapján:- a kötegek egyáltalán megvannak-e,- nem tulajdonítottak-e el besugárzott fűtőelemét plutóniumkinyerés céljából atombombagyártáshoz. Az általunk kifejlesztett Hungarian Underwater Telescope optikai esz­köz, amely a víz alá lenyúlva lehetővé teszi az állványokon elhelyezett ki­égett fütőkötegek megszámlálását és ily módon egy biztos leltár felvételét (3. ábra). A berendezés használhatóságának alapvető feltétele, hogy látni lehessen a kiégett fütőkötegek végeit úgy, hogy azok megszámlálhatok legyenek. Berendezésünk sikeresen szerepelt, mert fenti köve­telményeknek messzemenően eleget tett, vagyis rajta keresztül jól lehetett látni a fütőkötegek végeit. A képet videoszalagra is felvettük, hogy dokumentálhassuk a fü­tőkötegek jelenlétét és sértetlenségét. Varga Károly fizikus, Kft-igazgató 3. ábra. A kiégett Candu-fíítőkötegek vizsgálatára kifejlesztett Hungarian Un­derwater Telescope Vizsgálati eredményeket és kérdőíveket dolgoztak fel Számítógépes rizikófaktor-elemzés Az egészségügyi szakdolgozók VI. országos kongresszusát augusz­tus 27-28-ig tartották Székesfehér­váron. A kongresszusra elfogadták két egészségügyi dolgozónk elő­adás-tervezetét is. Till Ferencné fő­­nővér és Józsa Ottóné folyamat­­szervező előadásából közlünk sze­melvényeket. Az üzem-egészségügyi szolgá­latok elsődleges célja a megelőző tevékenység. Ez a munka nem olyan látványos, mint a gyógyító tevékenység, de fontossága sta­tisztikai elemzésekkel bizonyít­ható. Szolgálatunknál a dolgozók al­kalmassági vizsgálatának eredmé­nyeit (fiziológiai, belgyógyászati, laboratóriumi vizsgálatok) számí­tógéppel dolgozzuk fel. A rend­szer kifejlesztésével az volt a cé­lunk, hogy lehetőség legyen az adatok elemzésével a legkülönbö­zőbb kapcsolati rendszerben a dolgozók egészségi állapotát vizs­gálni. Ennek a vizsgálatnak célja nem csupán a munkaköri alkal­masság megállapítása, hanem, hogy elemezze az egészségi álla­potot, hívja fel a figyelmet az el­változásokra, s időben ismerje fel a különböző betegségeket. Ezt azért tartottuk szükséges­nek, mert a szakirodalomból is­mert statisztikai adatok igen rossz képet mutatnak, jelzik a veszély nagyságát. Magyarország 10,3 milliós la­kosságából évente mintegy 145 000-en halnak meg. A halálo­zási ráta 14 ezrelék körül ingado­zik. Ez az érték 1960-ban még 10 ezrelék volt, ami a fejlett országok jelenlegi halálozási értékeinek fe­lel meg. Az emelkedés egynegye­de az életmóddal, míg a maradék az ország fokozatos elöregedésé­vel magyarázható. A halálozási adatok vizsgálata­kor megkülönböztetik az úgyne­vezett idő előtti halálozás fogal­mát. E problémakör tárgyalásá­nak célja az, hogy a megelőzhető halandóságot elemezzék. Ez há­rom meghatározó tényező során közelíthető meg. Az elkerülhető halálozás olyan széles réteget érintő betegségek megelőzését jelenti, amelyek ha­tékony egészségügyi szűrőprogra­mokkal, valamint társadalmi egészségvédelmi, felvilágosító te­vékenységgel csökkenthetők len­nének. Az aktív korúak halálokai kö­zött a daganatos betegségek meg­előzik a szív- és érrendszeri beteg­ségeket és a női daganatok az összes daganatos halálozás felét teszik ki. Sajnos igen magas a baleseti, öngyilkossági és az alkohol erede­tű májzsugorodás okozta halálo­zások aránya is. Mindez jelzi a la­kosság közlekedési morálját, a lel­ki élet zavarait és a túlzott mérté­kű élvezeti szer fogyasztását. A többlethalálozás irányából történő elemzés a már eddig elért minimális halandóságot tekinti standard viszonyítási alapnak. Tehát a többlethalálozási há­nyados olyan viszonyszám, mely a legjobb halálozási statisztikákat produkáló országokhoz viszonyít­va jelzi egy adott ország helyzetét. Hazánkban 25 éves kortól fi­gyelhető meg meredek emelke­dés a férfiaknál, a csúcsot a 45 éves korosztálynál éri el 240 százalék­kal. A nőknél hasonló, bár náluk a csúcs 100%. Az elveszített potenciális életévek mint vizsgálati módszer a halálo­zási adatokat a meg nem élt élet­évek oldaláról elemzi. A hazai adatok sajnos ezen a téren is igen elszomorítóak. 1000 férfi halálo­zására 117,9, míg a nőknél 48,9 év esik. Ezek után a kérdés: mi a teen­dőnk, ha erről az állapotról el aka­runk mozdulni? A feladat megol­dása átfogó nemzeti egészségvé­delmi programok indításával biz­tosítható. Nyilvánvaló azonban, hogy helyi szinten is lehet - illetve Itt még nincs súlyfelesleg kell - tenni, ha egy egészségügyi szolgálat feladatának tekinti egy kisebb közösség megelőző egész­ségvédelmét. Erre nálunk a lehe­tőségek adottak, hiszen az idősza­kos alkalmassági vizsgálatok so­rán egy évben egyszer mindenki részletes vizsgálaton esik át. A számos rizikófaktor közül a tudomány három elsődleges rizi­kótényezőt emel ki, mint a magas vérkoleszterinszintet, a dohány­zást és a magas vérnyomást. A másodlagos tényezők között a cukorbetegség, elhízás, mozgás­­szegény és stresszel telített élet­mód és a fogamzásgátló tabletták szedése stb. szerepelnek. Ezek az egyén életvitelétől függően elsőd­leges tényezőkké is előléphetnek. Az elsődleges rizikófaktorokról tudni kell, hogy ezek együttes je­lenléte nem számtani értékben emeli a rizikó nagyságát, hanem többszörösére emeli azt. Első feladatként a szív- és ér­rendszeri betegségek rizikófakto­rait elemeztük. Korfa alapján vizs­gáltuk az egyes rizikótényezők gyakoriságát és ebből a tömegből emeltük ki azokat, akiknél az adott csoporton belül magasabb értékeket figyeltünk meg. A magas vérkoleszterin vizsgála­tánál a Magyar Arteriosclerosis Társaság által elfogadott (normál értékek, szűrés, gondozás) elvek szerint jártunk el. Ezek szerint hy­­percolesterinaemiának kell tekin­teni az 5,2 mmol/l-nél magasabb értékeket. Ezek alapján a hyperco­­lesterinaemia gyakoriságát 50 szá­zalékra, a már kifejezetten magas, 8,0 mmol/1 feletti értékek előfor­dulását 6 százalékra becsülik or­szágos szinten. Saját vizsgálatunk során a 2238 főnél 49,06 százalékos gyakoriság­gal mértünk magasabb értéket. A kor előrehaladtával emelkedik a magasabb értékek aránya. A fér: fiák hypercolesterinaemiája vala­mivel gyakoribb, mint a nőké. A vizsgálatokat magasabb értéktar­tományokra is elvégeztük, így a 6,6-8,0 értékek aránya 4,83%, a 8,0 feletti értékek 1.1 százalékos gya­­koriságúak. Ez utóbbi két csoport­ba tartozó 134 fő fokozott figyel­met érdemel, mivel ezekben az ér­téktartományokban az örökletes zsíranyagcsere-zavarok gyako­riak. A magas koleszterinszint gya­korisága egyben jó jelzője a dolgo­zók koleszterindús táplálkozásá­nak. A kérdőív alapján megkérde­zettek 20 százaléka kedveli a zsí­ros ételeket. Rákérdezés során ki­derült, hogy sokan úgy fogyaszta­nak koleszterindús ételeket, hogy nincsenek tisztában annak tartal­mával. A magas vérnyomás vizsgálatá­nál hypertoniásnak tekintettük azt az értéket, mely a 160/95-ös ér­téket eléri vagy meghaladja, füg­getlenül attól, hogy a systolés vagy a diastolés érték a magas. Az Országos Kardiológiai Inté­zet szakmai segítségével koráb­ban már végeztünk egy részletes felmérést. Az alapján a 3430 vizs­gált személy 14,7 százalékánál mértünk magas értéket. Jelen fel­dolgozásunk során a dolgozók 20,11 százalékánál mértünk 160/ 95 vagy ennél magasabb értéket. Ez megegyezik az országos megfigyelésekkel, mivel Magyar­­ország lakóinak hypertoniagyako­­riságát 15-20% közöttire becsülik. (Folytatás a 10. oldalon.) 2. ábra. A kiégett Candu-fiítökötegek végei

Next

/
Oldalképek
Tartalom