Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-09-01 / 9. szám

2 ATOMERŐMŰ Felelősséggel a közösségért Dunaszentgyörgyi utcakép (Folytatás az 1. oldalról)- Az atomerőmű tíz kilométeres körzetében levő települések önkor­mányzatai több, mint egy éve létre­hozták a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulást, a TEIT-et, a lakosság tájékoztatása érdekében. Szerződésükben, melyet a PA Rt­­vel kötöttek, vállalták, hogy rend­szeresen végeznek, illetve végeztet­nek környezeti, sugárvédelmi mé­réseket és azokat összevetik az atomerőmű üzemi ellenőrzésének adataival. Folyamatos kapcsolatot tartanak a PA Rt. tájékoztatási iro­dájával. Rendszeres közlemények közzétételével - a környéken meg­jelenő újságokban - tájékoztatják a lakosságot, többek között a mérési eredményekről, a szirénarendszer­rel kapcsolatos tennivalókról, a su­gárvédelmi alapismeretekről. Patai Ur, hogyan működik ma a TEIT?- A társulás létrehozása szüksé­ges és hasznos volt. Előzetes prog­ram szerint dolgozunk, rendsze­resen konzultálunk a problémás kérdésekről, az atomerőmű veze­tése mindenben jó partnernek bi­zonyul. A településeken mérő­szondákat helyeztünk el, a lakáso­kon belül és kívül is tudunk mér­ni. Méréseink eredménye - cse­kély eltéréssel - az atomerőmű szakemberei által mért eredmé­nyekkel megegyeznek. ,- Hogyan látja, a lakosság érti a mért értékeket?- Az idősebbek nemigen értik, csak a kilókhoz és méterekhez vi­szonyítható méréseket, eredmé­nyeket tudják magukban feldol­gozni. Ezért tájékoztatási mun­kánkba az orvosokat és az egész­ségügyi dolgozókat is szeretnénk bevonni, magyarázzák el az atom­erőmű veszélyeit, a sugárzás hatá­sait, nekik egy bizonyos fokig hisznek az emberek...- Az atomerőmű munkájukért szerződésben rögzített ellenszolgál­tatást nyújt a településeknek. Ho­gyan, milyen arányban osszák fel ezt egymás között?- Hát igen, ez nagyon nehéz „munka”. Különféle javaslatok születtek a pénzösszeg felosztásá­ra, mennyit kapjon Bátya, Duna­­szentbenedek, Dunaszentgyörgy, Fadd, Foktő, Geijen, Géderlak, Kalocsa, Ordas, Pusztahencse, Tengelic vagy Úszód a tizenötmil­lióból. A tavalyi osztásban nagyon nagy arányú volt a szubjektív megítélés, aránytalanság, ezért én egy számítási módszert dolgoz­tam ki, melynek lényege a reaktor­tól a helység központjáig számí­tott átlagos távolság és a lélek­­szám függvényében kapjanak pénzt az önkormányzatok. Bízom benne, hogy javaslatomat elfo­gadják, hiszen már a társulás 80°/o­­ának a bizalmát élvezem ebben a kérdésben.- Polgármester Ür, bizonyára ér­tesült arról, hogy az elhasznált, ki­égett nukleáris fűtőelemek átmene­ti tárolójának létesítését tervezik az atomerőmű területén, ha Oroszországgal nem sikerül megál­lapodni a visszaszállításról.- Az atomerőmű vezetői tájé­koztattak és folyamatosan tájé­koztatnak a környező települése­ket érintő kérdésekről. Az év első felében, a TEIT-ülésen Kováts Balázs, a PA Rt. Tájékoztatási Iro­da vezetője ismertette az atom­erőmű terveit ezzel kapcsolatban és elmondta, hogy számítanak eb­ben a kérdésben pozitív hozzáál­lásunkra. Véleményem szerint nemcsak Paksnak és környékének az érdeke a fűtőelemek biztonsá­gos elhelyezése, hanem a nemzet­­gazdaságé is. A lépések megtéte­lét illetően a huszonnegyedik órá­ban vagyunk, mert ha ’95-ben az oroszoknak nem szállíthatjuk a kiégett fűtőelemeket és nem épül meg az ideiglenes tároló, bezár­hatják az atomerőművet. Márpe­dig azt nem akarja egyetlen duna­­szentgyörgyi polgár sem, mert vé­leményük szerint az atomerőműben megtermelt villamos energia a leg­tisztább és a legolcsóbb energia.- Tárgyalás folyik a lakossági lá­­mogatás mértékének ügyében a TEIT és a PA Rt között - de végső so­ron a tulajdonos(ok) véleménye lesz a döntő -, amit az ideiglenes tároló felépítése, működése esetén kapná­nak...- Igen, akár az egyszeri, akár a folyamatos anyagi támogatás jól jönne minden érintett település­nek. De nekünk nem kizárólag pénzre van szükségünk, sokkal in­kább arra, hogy a község érdeké­ben kapjunk segítséget azoknak az objektumoknak építésében, me­lyeket már elkezdtünk, mert erő­forrásaink kimerülőben vannak. Pályázatot adtunk be az egészsé­ges ivóvíz biztosítására, valamint egy tornacsarnok megépítésére, ahol a község erőművi dolgozói is megkaphatják a regenerálódáshoz szükséges mozgási lehetőséget, továbbá tervezzük a szennyvíz­csatorna-hálózat kiépítését, és a községnek még 7 utcája „sáros”. Ezeken a gondokon sokat tudna segíteni közvetlenül is az erőmű. Úgy gondolom, hogy a szomszé­dos településeken is ugyanez a helyzet. Ezért és még sorolhat­nám, mi mindenért, ragaszko­dunk a támogatáshoz. Fábián Játszottak, nyertek és utaztak „Játsszon és jöjjön velünk” címmel szellemi totóra hívta az erőmű öt település lakóit. A totó kérdései az atomerőmű működésével, nukleáris fűtőanyagára és környezeti hatására vonatkoztak. Az öt település - Dunaszentbenedek, Dunaszentgyörgy, Kalocsa, Paks és Úszód - legforgalmasabb boltjaiban 20 helyen, összesen 10000 db totót helyeztünk el, urnával együtt. A játék iránti érdeklődést jelezte, hogy a kihelyezett szelvények 80%-át elvitték. A helyes megfejtést előse­gítette a már korábban - szintén nagy példányszámban - terjesztett „Az elhasznált (kiégett) nukleáris fűtőanyag átmeneti tárolása” című kiad­vány, melynek elolvasása után a legtöbb kérdésre választ kaphatott a to­­tózó. Egy hét után, az urnák beszedésekor sokan panaszkodtak, hogy na­gyon rövid volt a kitöltésre megszabott egy hét, nehezek voltak a kérdé­sek, különösen az utolsó három. Ennek megfelelően jelentősen keve­sebb szelvényt dobtak az urnákba, mint amennyit elvittek. Az értékelés után a telitalálatos szelvényt kitöltők közti sorsolásra Dunaszentbenedeken a faluházban került sor július 30-án. A sorsoláson az érintett öt település polgármesterei vagy személyes képviselői alkot­ták a sorsolási bizottságot, a közjegyzői feladatot Kalocsa város jegyzője látta el. A sorsoláson végig jelen volt a paksi televízió, ezzel is biztosítva a nyil­vánosságot, a tájékoztatás korrektségét. A nyerteseken kívül településenként egy-egy fő tartalékot is kihúztak, ám ezek neveit nem hozták nyilvánosságra, hanem zárt borítékban őriz­ték, melyet csak a közjegyző nyithatott fel. íme, a szerencsés nyertesek: Dunaszentbenedekről: Birtok Mihály, Rákóczi u. 12. Dunaszentgyörgyről: Mérges Zoltán, Tavasz u. 8. Kalocsáról: Balog Istvánná, Magtár u. 23., Fekete Ferenc, Jókai u. 20. Paksról: Kun Ildikó, Kishegyi u. 10/B, Nyesev József, Tolnai u. 36. Radnótiné Barna Éva, Puskás T. u. 13. Úszódról: Csige Katalin, Hősök tere 5. (Nyesev József a tartalékok közül került az utazók közé, mivel az egyik nyertes nem felelt meg a kiírás feltételeinek.) Az ötnapos angliai úton nukleáris létesítményeket tekintett meg a küldöttség és találkozott önkormányzati képviselőkkel is. Tapasztala­taikról részletes tájékoztatást adunk majd. Addig is kedves olvasóink, te­gyék próbára ismereteiket! (A játékon a részvénytársaság alkalmazottjai nem vehettek részt.) A helyes válaszokat következő számunkban közöljük. Bcregnyei Totó 1. Hány atomerőmű üzemel Magyarországon? 1: egy 2: kettő x: három 2. Hány atomreaktor üzemel a paksi atomerőműben? 1: egy 2: négy x: három Sorsolás Dunaszenlbencdcken. Ki utazik Angliába? 6. Mennyi fűtőanyagot igényel évente a paksi atomerőmű? 1: 55 tonna 2: 5 tonna 'x: 1000 tonna 7. Miért szükséges a Duna vizének bevezetése az erőműbe? 1: a reaktor hűtését szolgálja 2: a munkát végzett gőzt vízzé alakítja x: ivóvízellátásra szolgál 8. Miért van a paksi atomerőműnek kéménye? I: itt távoznak el az égéstermékek 2: ezen keresztül történik a szellőztetés x: biztonsági célból szükséges 9. Mennyi a paksi atomerőmű blokkjainak tervezett időtartama? 1:15 év 2:45 év x:30év 10. Hány elhasznált fütőanyagkazetta keletkezik évente a paksi atomerőműben? 1:200 2:480 x: 900 11. Mennyi ideig kell „pihentetni” az elhasznált fűtőanyagot, hogy vasúton szállítható legyen? 1: 18 hónap 2: 10 év x: 5 év 12. Egy szállításra alkalmas elhasznált üzemanyag-kazettának mekkora a hőteljesítménye? 1: 300 watt 2: 1000 watt x: 4000 watt 13. Hogyan történik az elhasznált fűtőanyag-kazetták hűtése egy átmeneti, 3. Hány százalékát adja a paksi atomerőmű az ország villamosenergia-termelésének? 1: 10% 2:45% x: 70% száraz típusú tárolóban? 1: ventilátorral 2: természetes légáramlással x: vízzel 4. Milyen típusú erőmű termeli a legolcsóbb villamos energiát Magyarországon? 1: szén 2: olaj x: atom 5. Mi a paksi atomerőmű fűtőanyaga? 1: grafit 2: nehéz víz x: urán-dioxid +1. A környéken élő lakosság számára mi okozza a legnagyobb sugárterhelést? 1. természetes háttérsugárzás 2: évente egyszeri tüdőszűrés x: paksi atomerőmű Nyílt levelek (Megjelentek a Népszabadság, a Kurír és a Petőfi Népe című lapokban) Tiltakozó nyilatkozat A Paksi Atomerőmű Rt. 12 km­­es térségében elhelyezkedő tele­pülések Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulása (TEIT) til­takozását fejezi ki a Paksi Atom­erőmű Rt. két tulajdonosa, az ÁVÜ és az ÁV Rt. közgyűlési sza­vazata ellen. Nevezetesen a legnagyobb tu­lajdonosok az előteijesztésben szereplő közérdekű kötelezett­ségvállalást, valamint a Kelet­európai Biztonsági Projekthez va­ló csatlakozást nem szavazták meg, figyelmen kívül hagyva ez­zel a környék lakosságának érde­keit. Annak idején, mikor az atomerőművet építették, a lakos­ságot nem kérdezték meg, akar­­ja-e ezt, és úgy érezzük, hogy a két tulajdonos részéről a közgyűlésen mutatott hozzáállás ma is ilyen szellemben történt. Az ugyancsak tulajdonos önkormányzatok tá­mogatták az előterjesztést, ame­lyet a vezérigazgató teijesztett elő. A TEIT az elmúlt első évében jó és szoros kapcsolatot alakított ki a PA Rt. szakmai vezetésével, továbbra is együtt kíván működni az ellenőrzésben és az információ áramoltatásában, saját biztonsá­gunk érdekében. Sajnos, a két tu­lajdonos nem akar partnerünk lenni ebben. Különös hozzáállás ez, amikor a kiégett üzemanyagok ideiglenes tárolóját akarják építeni körze­tünkben. Tiltakozásunk mellett kifejez­zük azon óhajunkat, hogy az érde­keltek változtassák meg eddigi hozzáállásukat a környék lakossá­gának biztonsága érdekében. A korszerű technika csak így mű­ködhet az ember környezetében bizalommal, károsítás nélkül. Re­méljük, ez így lesz a jövőben. Kalocsa, 1993. augusztus 16. Török Gusztáv Andor Kalocsa város polgármestere, a TEIT megbízásából Válasz Török Gusztáv Andor úr, Kalocsa város polgármestere, a TEIT képviselője tiltakozó nyilatkozatára Török Gusztáv Andor úr, Kalo­csa város polgármestere - a paksi atomerőmű körzetében elhelyez­kedő települések Társadalmi Ellen­őrző és Információs Társulata ne­vében - több napüapban tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a Paksi Atomerőmű Rt. 1993. május 21-ei évi rendes közgyűlésén történtek miatt. A polgármester úr azzal nem ért egyet, hogy az MVM Rt. (a hir­detésben tévesen az ÁV Rt. szere­pel) és az ÁVÜ nem szavazta meg azokat a közgyűlési határozatterve­zeteket, melyek bizonyos közérde­kű kötelezettségek vállalására, illet­ve a Kelet-európai Biztonsági Pro­jekthez való csatlakozásra irányul­tak. A nyilatkozatban szereplő állí­tásokkal szemben viszont a tények az alábbiak: 1. A Paksi Atomerőmű Rt. igaz­gatósága a közgyűléstől felhatal­mazást kért arra, hogy a saját ha­táskörében dönthessen 45, illetve 90 millió forint összeghatárig köz­érdekű kötelezettség vállalásáról. Az Állami Vagyonügynökség a közérdekű célkitűzésekkel elvben egyetért, de mivel az előterjesztés nem tartalmazta, hogy az igazga­tóság mely szervezetnek, mennyit és pontosan milyen célra kíván adományozni, ezért a szavazás so­rán a konkrét közgyűlési előter­jesztést nem támogatta. 2. Kelet-európai Biztonsági Pro­jekt nevű program valóban létezik. Ennek lényege az, hogy az atom­energiával foglalkozó nemzetközi szervezetek a szovjet gyártmányú atomerőművek működési bizton­ságának növelése érdekében pénz­ügyi alapokat hoznának létre. Ezen alapok terhére is finanszíroznák az említett erőművekben a biztonság növeléséhez szükséges beruházá­sokat. Az Állami Vagyonügynök­ség határozottan támogatná, ha a Paksi Atomerőmű Rt. ehhez a pro­jekthez valamilyen formában csat­lakozna, de a közgyűlésen nem erről volt szó. A közgyűlési előteijesztés lénye­ge azt tartalmazta, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. 25 millió forinttal vegyen részt egy olyan, az előter­jesztés időpontjában nagyságrend­jében sem meghatározott gazdasági társaság megalapításában, ami majd - egy műszaki-gazdasági szak­­tanácsadó irodaként működve - szervezné a kelet-európai atomerő­művek biztonságnövelő beruházási projektjeit és azok finanszírozását. Az előteijesztés nem tartalmazott semmiféle üzleti tervet, gazdasá­gossági számítást, alapítóokirat-ter­vezetet stb., így azt az ÁVÜ felelős tulajdonosként a jelen formában nem tudta elfogadni. Budapest, 1993. augusztus 19-én Halmi Gábor igazgató Állami Vagyonügynökség A Paksi Atomerőmű Rt. igazgatóságának közleménye Részvénytársaságunk 1993. má­jus 21-én tartott évi rendes közgyű­lésén történtekkel összefüggésben az utóbbi napokban egyes tulajdo­nosok a napi sajtóban fizetett hirde­tés formában váltottak üzenetet. Mivel sajnálatos módon mind a környező, települések nevében megjelent „Tiltakozó nyilatkozat”, mind az Állami Vagyonügynökség részéről adott „Válasz” téves, pon­tatlan állításokat tartalmaz, az igaz­gatóság szükségesnek tartja a követ­kezők közreadását. 1. Az igazgatóság ajogelőd által is folytatott, ill. a nemzetközi gyakor­lattal is egyező módon indokoltnak tartja a társaság méretéhez képest szerény keretek között, közérdekű kötelezettségek vállalását. Úgy ítél­jük meg, hogy a paksi atomerőmű - amely a hazai villamosenergia-ter­­melésből közel fele arányban része­sül - elfogadtatása fontos nemzeti érdek. Tekintettel arra, hogy a rész­vénytársaság alapításakor e kérdés­kör egyértelműen nem rendező­dött, igazgatóságunk a közgyűléstől kért felhatalmazást, hogy évente ösz­­szesen 45 millió Ft összegigaz igaz­gatóság által az előteijesztésben megjelent célcsoportokra tehessen közérdekű kötelezettségvállalást. Az igazgatóság sajnálkozását fe­jezi ki, hogy a társaság nagy tulajdo­nosai az előteijesztést nem fogad­ták el. 2. A kelet-európai atomerőmű­vek biztonságával foglalkozó elő­teijesztés egy olyan vállalkozásban való részvételre tett javaslatot, amelynek célja a magyar export fel­lendítése, a G-7 csoport és más nyu­gati szervek által létrehozott, a kelet-európai atomerőművek biz­tonságát növelő programokban va­ló pályázati (tender) részvétel formájában. A paksi atomerőmű nemzetközi­leg elismert biztonsági és üzemvite­li eredményei elsődlegesen a ma­gyar szakemberek munkáját dicsé­rik. E szaktudás kamatoztatása, a térség atomerőművei biztonságá­nak javítása lenne e vállalkozás cél­ja, s a munkát a nyugati segélyprog­ramok finanszírozhatnák. Paks, 1993. augusztus 30. A Paksi Atomerőmű Rt igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom