Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-01 / 7-8. szám
14 ATOMERŐMŰ A Tavaszi Fesztivál egyik legemlékezetesebb pillanata a 100 éves Polgári Iskola jubileumi ünnepsége volt, amelyen részt vett Pákolitz István költő, Paks város díszpolgára is.- Pista bácsi, milyen emlékek fűznek téged Paks hoz?- Legelőször is az, hogy itt születtem. A családunk meglehetősen nagy volt, én a hetedik gyermek voltam, és dönteni kellett arról, hogy az elemi iskola után milyen lehetőségem is van a továbbtanulásra. Először Kalocsára kerültem, ahol akkor még élt egy nagyon érdekes és hasznos szokás. Mégpedig az, hogy a szegényebb diákokat a jobbmodú családok fölfogadták, és napi koszttal támogatták. Őket nevezték bögrés diákoknak. A bögrés diák elnevezés onnét származik, hogy ebéd után a maradékot odaadták a rászoruló, szegény diáknak, aki valamilyen edényben, - „bögrében” - elvitte a kvártélyára, azaz a diákszállásra, és ott ette meg.- Mennyi időt töltöttél Kalocsán?- Elég hosszú időt, mert tanulmányaimat a gimnáziumban kezdtem, és a tanítóképzőben fejeztem be 1952-ben. Azután kerültem Maglódra, ahol a népiskolában kezdtem el tanítani.- Hogyan kerültél Pécsre?- Még azért tettem egy vargabetűt, Maglód ugyanis annyira tönkrement a háború alatt, hogy egyszerűen nem lehetett ott létezni. Akkor döntöttem úgy, hogy megpályázom a Paks-cseresznyéspusztai iskolát. Itt egy évet tanítottam. Később kerültem a Kossuth Lajos utcai iskolába, majd a polgáriba. Azután visszamentem előző munkahelyemre, ahol ’majd tizenhárom évet dolgoztam, innét kerültem a Járási Népművelési Intézethez, később pedig a Baranya Megyei Tanács művelődési osztályára.- Gyakorlatilag ettől az időtől kezdve élsz Pécsen?- Igen.- És közben írtál...- Még 1954-ben jelent meg egy „hármas” kötet, Három költő címmel. Három István szerepel a könyvben.- Ki ez a három István?- Boda István, a Petrovácz István és én.- Róluk mit kell tudnunk?- Boda István Debrecenben újságíró, a Petrovácz pedig a Móra Kiadónál lektor, és persze ifjúsági regényeket ír.- Mennyiben lepett meg téged az, hogy Pakson Pákolitz István-szavalóversenyt rendeznek?- Örültem neki meg nem is, mert mégiscsak az iskola jubileumiünnepsége ez, és nem a Páko„En vagyok ennek a trónnak az örököse” Inteijú Pákolitz István József Attila-díjas költővel Krétarajz A Tejút szélén alkonytájban f gyémántszikra-port ver mesztállába Messze van Kishegy Homokerdő Páskom szaporán lépked sűrű csillagpáston Jövöget anyám - hány tízezredszer - karján cókmókkal megtömött cekker Fején a kosár csapatig rakva darázscsípkedte sárgabarackkal Az ájulásig tikkadt melegben pöttyös fej kendője szárnya se rebben A kapu előtt - szál glottgatyában — egyetlen dolgom hogy megvárjam Csak az a dolgom ne sírjak mégse hogyha nem ér haza besötétedésre A Tejút szélén alkonytájban gyémántszikra-port ver mesztéllába Messze van Kishegy Homokerdő Páskom szaporán lépked sűrű csillagpáston Szaporán lépked nem ér haza mégse se lámpagyújtásra se éjfélre Egyetlen dolgom éjféltájban félálomban is hiába várjam Küszöbön fekve ér a hajnal madárlátta kenyér a fejemalja 1970 A szavalóverseny díjátadásán litzé. Mindenesetre örülök ennek a megtiszteltetésnek.- Úgy gondolom, szívesen jársz vissza Paksra...- Szívesen járnék, csak ritkán van erre alkalmam, mert egészségi állapotom olyan, hogy egyedül nem nagyon merészelek kilépni még a Mecseken lévő kertünkből sem.- Pécsen jelentős szellemi étet van, elsősorban az irodalmi életre gondolok, s ezen belül is a Jelenkor című irodalmi folyóiratra. Úgy tudom, főmunkatársként veszel részt a lap szerkesztésében.- Nem vagyok munkatársa a lapnak, csak a szerkesztőbizottság munkájában veszek részt.- Mennyire köti le energiádat, mennyire tudsz írni és mennyire tudod a mindennapjaidat elrendezni?- Ez a munka nem hogy nem megterhelő, mégcsak foglalatosságnak sem nagyon nevezhető, mert hetenként csak egyszer megyek be a szerkesztőségbe.- Pista bácsi, milyen elképzeléseid, terveid vannak az írói munkásságoddal kapcsolatban?- Most jelent meg egy kötetem, Megváltadon a címe, és az elmúlt három-négy esztendő verseit gyűjtöttem össze benne. Az utóbbi időben nem valami nagy lelkesedéssel dolgozom. Ennek sok oka van: az egészségi állapotom, aztán a teljesen lehetetlen kiadási helyzet. A körülöttem lévő világot látva sem vagyok valami derűlátó.- Mennyire „Pannon-költészet" az, amit képviselsz? Mennyire kapcsolódik mondjuk Csorba Győző vagy a Kaposváron élő Takáts Gyula költészetéhez?- Nem kapcsolódik. Mindig is tisztelettel viseltettem mások költészete iránt, főleg, ha olyasmiről írtak, ami a másik embert nagyon foglalkoztatta. Az én költészetem a világgal való elégedetlenségemet próbálja megszólaltatni.-Az egyik versed címe az, hogy Faterszék. Megmagyaráznád, hogy az mi?- Nagyon sokat foglalkoztat a gyermekkorom. Amikor az ember megvénül újra kisgyermekké lesz. A gyermekkorom emlékei meghatározóak voltak az én életemben. A „faterszék” tulajdonképpen egy bútordarab volt, egy olyan szalmafonatú karosszék, amely csak a családfőt illette meg. Az asztalnál a főhely volt, és ennek az állapotát, amikor már romlandó lett, igyekeztem tetten érni, de úgy, ahogy egy gyermek képzeletében ez trónszékké válik. És hát én, mint a legkisebb fiú vagyok ennek a trónnak az örököse.- A most említett Megváltadon című köteten túl várható-e következő Pákolitz István-kötet?- Ezt nem merném mondani.- Pista bácsi, jó egészséget és alkotókedvet kívánok! László-Kovács Gyula Paks történeti emlékei Lussonium 1. 1969-ben két bronz katonai diploma került elő a Bottyánsánc tetején. A teljesen ép diploma kiállítási ideje: i. sz. 157. február 8. A régészeti feltárás bebizonyította: ezen a helyen állt Tassimarus családjának a háza, mely a markomann-szarmata háborúk idején (i. sz. .. 167-180.) egy szarmata támadás következtében leégett. A későbbi ásatások egy késő római erődítményt tártak fel, melyet a IV. században építhettek. A II-III. századi leletek előfordulása valószínűvé teszi, hogy a korábbi erőd is a környéken volt. Az 1969., 1972. és 1987-es régészeti feltárások eredményei a „Lussonium, a római Dunakömlőd” című állandó helytörténeti kiállításon tekinthető meg. (Szent István tér 2.) A kiállítást rendezte: Dr. Visy Zsolt, a feltárások vezetője. (Forrás: Visy Zsolt (szerkesztő): Mozaikok a dunakömlődi ásatásokról, Pécs, 1989.)- béri -Kajak-kenu Atom-kupa Június végén Domboriban rendezték meg a kajak-kenu Atom-kupát. Az összesített pontverseny eredménye: 1. KSI, 2. BHSE, 3. Bp. Spartacus, 4. Atomerőmű SE (22 induló csapat volt). Jól szerepeltek az ASE színeiben: Harangozó Piroska, Hegedűs Miklós, Hermész Éva, Mudri Tamás, Iker Krisztián, Feil Balázs, Nagy Balázs, Róth András, Benkő Péter, Siebel Lajos, Gyökös Lajos, Bárok Endre, Lukács Péter, Kozmann György. VIII. viUamosenergia-ipari tenisztalálkozó Pakson A teniszkedvelők és családtagjaik részére augusztus 20-22. között tenisztalálkozót rendeznek. A találkozó fővédnöke dr. Halzl József az MVM Rt. vezérigazgatója, rendezői: Magyar Villamos Művek Rt., Paksi Atomerőmű Rt. és az Atomerőmű Sportegyesület. Az atomváros váija az MVM Rt. és tagrészvénytársaságai alkalmazottainak jelentkezését. A részvétel feltételeiről és egyéb tudnivalókról a rendezők időben adnak tájékoztatást. ..... ...... -___7 ..... un....... i i I Pákolitz István költő a hölgyek között a Polgári Iskola udvarán Fotó: Beregnyei
