Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-05-01 / 5. szám

4 ATOMERŐMŰ Műszaki és természet­tudományos évfordulók 1993-ban Hogyan közlekedQünk? Pach István, százados Ismét megjelent - csak sajná­latosan kevés könyvárusító helyen kapható - az az egyedül­álló évfordulónaptár, melyet a MTESZ jelentet meg a törté­nelem és technika összefüggései iránt érdeklődőknek - immár 11. éve. A gyűjtemény szerkesztőinek célja kezdetektől függően válto­zatlan, évente felhívjuk a figyel­met a művelődéstörténet talán másutt nem kellően jegyzett, az elmúlt évszázadokat is felidéző eseményeire. A szerkesztők vallják és munkájukkal bizonyít­ják, hogy múltunk megismerése és értékeink megőrzése egyben jövőnk alapja is. Az energetika szélesebb kör­ben vett értelmezése szerint sok adat és szócikk segíti az e téma iránt fogékony olvasók eligazo­dását a szakma múltjában. Több példát lehetne említeni. Most arra vállalkozunk, hogy kedvcsi­nálásként néhány részt, infor­mációt idézünk a hónapok sze­rinti bontásban felsorolt szócik­kekből. Tesszük azzal a céllal, hogy ajánljuk: múltunk kisebb­­nagyobb, de becses emlékére ily módon is felhívjuk a figyelmet s ajánljuk a kötetet a könyves­polcra. A januári szinte indító anyag Raisz Ervint mutatja be. A geo­gráfus kutató 1893. január 3-án született Lőcsén. Űrfelvételei­vel elsők között volt, akik az ér­tékelés módozatait kidolgozták. 1968-ban hunyt el. Kézikönyvei, tankönyvei és a geológiai kincse­ket is tartalmazó mappái ma is keresettek. Januári dátumhoz kötött Koch Antal geológus munkássá­ga is. (1848. január 7. Zombor - 1927. február 8. Budapest) Úttö­rő munkásságát nemzetközileg is jegyzik, kutatásai kiterjedtek a történelmi Magyarország egé­szére. Marcell György nagy gyakor­lati érzékű, találékony kutató volt. Foglalkozott a mágneses mérésekkel, az elektromosság­gal, a légkör elektromos jellem­zőivel és léggömbös magaslég­köri kutatásokat is végzett. Róla emlékezik meleg februárban a szerkesztő. Marcell munkássá­gát egy alaposabb tanulmány is ismerteti a kötet további lapjain. (Pozsonyban született 1871-ben és 1943. február 1-jén halt meg Budapesten). Fekete Jenő geofizikus előbb az USA-ban és Mexikóban vég­zett szénhidrogén-kutatásokat, majd a Geofizikai Intézet igaz­gatójaként rendszeresítette a geoelektromos és szeizmikus nyersanyag-kutatásokat. Dolgo­zott Eötvös Loránd asziszten­­seként is. A veszprémi születésű tudós 63 éves korában Buda­pesten halt meg, 1943. március 17-én. Gráf László vegyészt, tanárt az OKGT egyik vegyészeti veze­tőjeként a hazai kőolajbányásza­ti kémia megteremtőjeként jegyzik a szakkönyvek. (Sopron­ban született 1911. augusztus 8- án és Budapesten hunyt el 1968. május 16-án). Kovács Mihály munkásságát ismertetve a szerkesztők meg­emlékeznek a tudós egy 1822- ben megjelentetett ásványtani szótáráról és a tudományos szaknyelv magyarításában vég­zett kiemelkedő munkásságáról. Kovács Mihály 1768. július 4-én született Korlát nevű telepü­lésen. Bogátán felavatták az ország első hévízművét - adták hírül 1968 augusztusának közepén az újságok. 1968. szeptember 29-én hunyt el Taky Ferenc gépészmérnök. A szakember jelentős munkás­ságot folytatott a világítási be­rendezések szerelése, a gyárak energiaellátása és a világítás­­technika tudományos alapjainak kutatása terén. Október hónapban kezdődött meg Budapesten a közcélú villa­­mosenergia-szolgáltatás. Ezért ünnepli a Budapesti Elektromos Művek 100 éves jubileumát ok­tóber hónapban. Az évfordulót idéző publikációt több szakirodal­mi forrásmunka kíséri - segítve e jelentős esemény iránt érdeklő­dők igényeinek kielégítését. Novemberi érdekesség - igaz, régi évszám mellett - a debrece­ni Református Kollégium nagy hírű fizikaprofesszorának évfor­dulója. Hatvani István 1718. novem­­ber21-én született. Már saját ko­ra csodatevő hírbe hozta - hi­szen kémiai kísérletekkel és külföldi tapasztalatai alapján fi­zikai bemutató eszközökkel kápráztatta el tanítványait és elektromos kísérletei is hozzájá­rultak az alakja közé fonódó né­pi legendák és hagyományok kialakulásához. Újabb megjelenésű nyomta­tott forrásmunkákból összeállí­tott jegyzéket is talál a kötet végén a további ismeretekre kíváncsi. Március 1-jétől módosult a KRESZ. Mi a közlekedési rendő­rök tapasztalata, hogyan fogadták az emberek az új szabályokat? Kezdetben idegenkedéssel. Nyilvánvalóan eleinte mindenki azt fontolgatta magában, hogy miért volt szükség ezekre a vál­toztatásokra. Meghányták-vetet­­ték egymás között, nemcsak az is­merősökkel, hanem az ellenőrzé­sek során a rendőrökkel is. Ez ter­mészetes. A szabályok betartása csak akkor várható el, ha az embe­rek előbb megértik ezeket, s elfo­gadják létjogosultságukat. A be­vezetést követő időszakban ná­lam is, a kollégáimnál is sokat csörgött a telefon, sokan bejöttek személyesen is, hogy tájékozódja­nak, hogy is van ez, hol s mikor kell használni a tompítottat, a vá­rosban be kell-e kapcsolni a hátsó biztonsági övét és így tovább. Mostanra az új szabályokkal kap­csolatos kezdeti idegenkedés megszűnt - mondja Pach István. És betartják ezeket a paksi autó­sok? Általánosságban igen. Azt, hogy hozzászoktak elősegítette: a büntetést a szabályok bevezetése után a rendőrség csak nagy foko­zatossággal adagolta. Az első hó­napban, márciusban a közúti elle­nőrzések során a rendőr szóban figyelmeztette a szabályokat meg­szegőket, áprilisban helyszíni bír­ságolást alkalmaztunk, és csak májustól folyamodunk a legsú­lyosabb büntetési formához, a szabálysértési feljelentéshez. Megjegyzem, ezzel a fokozatos­sággal az autósok pénztárcáját is óvtuk, hiszen a szabálysértési büntetések magas pénzbírságot jelentenek. Ezek a szabálysértési büntetési tételek május 15-től je­lentősen tovább szigorodtak. Mekkorák az új büntetési té­telek? A büntetések általában a há­rom-négyszeresére emelkedtek. Például az ittas vezetésért eddig a kiróható legmagasabb büntetés 10000 Ft volt, május 15-től ez 30000 Ft. De a többi büntetési té­tel is igen erősen szigorodott: azért a szabálysértésért aminek a pénzbírsága eddig maximum 3000 Ft volt, ezután már akár 10 000 Ft is kiróható, a maximum 5000 Ft-os tétel pedig 20 000 Ft-ra emelkedett. így ezentúl a stoptáb­lánál való megállás elmulasztá­sáért 10000 Ft-ot is fizethet az autós, vagy ha például valakiről egy trafipax-ellenőrzés során ki­derül, hogy a sebességkorlátozást jelentősen túllépte, akkor akár 20000 Ft-os büntetést is kaphat -Találkozás a német városi ffitőművek szak­embereivel Egy német energiaellátó vállalat tizenkét fos munkacsoportja április 22-én látogatást tett a paksi atomerő­műben. Kovács Pál mérnök általános is­mertetője után dr. Trampus Péter, a vezérigazgató törzs vezetője és több részvénytársasági szakember vála­szolt a vendégek üzemeltetésre és az erőmű biztonságára vonatkozó kér­désére. A programot üzemlátogatás zárta, amely során a szakemberek közvetlen benyomásokat szerezhet­tek atomerőművünkről. A hazaérkezésüket követően ked­ves hangú levélben köszönték meg a látogatás és konzultáció lehetőségét. Kiemelték, hogy erőművünk jó mű­szaki állapotban van és nagyra érté­kelték a biztonságról folytatott nyílt vitát. Az ismeretszerzésük nagy segítsé­get jelent számukra az atomenergia ellenes mozgalmakkal szemben a ke­leti reaktorblokkokról folytatott viták­ban. S-L a vezetői engedély bevonása mel­lett! Ezek a kemény büntetési té­telek fokozottabb odafigyelést kí­vánnak meg az autósoktól, és azt várjuk, hogy visszatartó erejük lesz a notórius szabálysértőkkel szemben. A trafipax-ellenőrzésekkel kap­csolatban van-e a rendőrségnek be­jelentési kötelezettsége, kell-e elő­re tájékoztatni a közlekedőket a trafipax helyéről, idejéről vagy csu­pán ez egy gesztus? A rendőrségnek ilyen bejelen­tési kötelezettsége nincs. Ennek ellenére a várható trafipax-elle­­nőrzésekről rendszeresen tájé­koztatást kap a lakosság. Például a Zsaru magazinban az országban bárhol várható ellenőrzésekről in­formálódhat az érdeklődő, de a Tolna megyei ellenőrzések he­lyét, idejét külön a helyi lapok­ban, például a Tolnai Népújság­ban is megjelentetjük. A célunk a közlekedési szabályok betartása­­betartatása, nem pedig a büntetés. Ha az autós előre tudja az ellenőr­zések idejét, helyét, akkor ráirá­nyítjuk a figyelmét a szabályok betartására, és remélhetőleg nem­csak ott és akkor fogja ezeket be­tartani, ahol éppen ellenőrzés van, hanem máshol is. Hová kerül a büntetésekből be­hajtott pénz? Kap-e jutalékot a rendőr vagy a rendőrség annak ará­nyában, hogy mennyit büntetett - merthogy hallani az autósok között ilyen vélekedést is. A rendőr egy úgynevezett hely­színi bírságolási tömbből nyugtát ad a büntetés összegéről. Ezen az összegen illetékbélyeget vásáro­lunk, és beragasztjuk ugyanebbe a tömbbe. Vagyis ez a pénz az ál­lamkasszát gyarapítja, a további sorsa ott dől el, a rendőrnek köz­vetlen haszna ebből nincs, anya­gilag tehát nem érdekelt abban, hogy mindenáron büntessen. Ismét megjelent és a korábbi­nál is gazdagabb tartalommal je­lentkezik a Biotechnológia és Környezetvédelem - Eszközök és módszerek a mindennapok gya­korlatában című periodika. A május hónapban tudomá­nyos konferenciát is szervező kiadvány vezető anyagát Pungor Ernő miniszter jegyzi. Az akadé­mikus szerint több témában gaz­daságilag is értékelhető eredmé­nyek mutatkoznak és ez optimiz­musra is okot adhat a további te­vékenységhez. Az MTA részéről dr. Király Zoltán arról számol ír, hogy a ké­miai növényvédelmet a mai for­mában vissza kell szorítani és kör­nyezetbarát eljárásokkal kell he­lyettesíteni. Jacques-Yves Cousteau írása adja az egyik cikk mottóját: Élet­bevágóan fontos, hogy a tudósok a bonyolult technikai kérdéseket lefordítsák mindazok nyelvére, akik a döntéshozókat megválaszt­ják. Bizonyos értelemben ehhez csatlakozik az az írás, mely a Paksi Nyilván nem az az ideális rendőr, akinek a bírságolási tömbje a hó­nap végén ugyanolyan érintetlen, mint az elején, mert hiszen a szük­séges esetekben a büntetést ki kell vetni, de ez csak a végső eszköz. Hétköznapokon is, de főleg a piaci napokon a Tolnai és a Dózsa György út zsúfolt, nagy a forgalom. Várható-e a közeljövőben közleke­dési lámpák felszerelése a forgal­masabb kereszteződésekben? A zsúfoltságon sokat enyhítenej ha ezeket az utakat négysávosra le­hetne bővíteni. Sajnos azonban ez nem kivitelezhető, mert a jelenlegi út ha kétsávosnak elég széles is, de nem éri el a négysávos szélességi szabványt. A 6-os út valamint a buszállomás és az ÖMV benzinkút kereszteződésében a kút átadásától kezdődően közlekedési lámpák irá­nyítják a forgalmat. Paks belterüle­tén tudomásom szerint a közeljö­vőben nem várható forgalmi lámpák felszerelése. Ebben a kér­désben egyébként a rendőrség véle­ményezési joggal rendelkezik, a döntés és az anyagi háttér alapve­tően a Közúti Igazgatóság, a Közle­kedési Főfelügyelet, az önkor­mányzat és más intézmények kezé­ben van. Például az említett forgalmi lámpás kereszteződés kialakításában a kivitelezőket is beleértve tizenhét szerv érintett. Mi jellemzi az elmúlt évek paksi baleseti statisztikáját? Ha a személyi sérülésekkel nem járó koccanásokat nem vesz­­szük figyelembe, akkor a baleseti adatok a következők: 1991-ben Paks belterületén 72, ’92-ben 65, ’93-ban pedig ez idáig 7 baleset történt. Ha megnézzük a baleseti térképeket, amelyeken egy-egy baleset helyszínei vannak Paks térképén feltüntetve, akkor azt láthatjuk, hogy a baleseti helyszí­nek viszonylag egyenletesen oszla­nak meg Pakson. Sűrűsödés a Tol-Atomerőmű Rt. „nyitott kapu” programjait ismerteti. A bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség PR-főnöke, Rita Scott is úgy véli, hogy a közvéleménnyel folytatott párbeszédben mindig nyíltan kell válaszolni a feltett kérdésekre. Fontos, hogy az ál­lampolgár lássa a problémákat, sőt az esetleges problémás helye­ket is, hiszen ha valamit vizuáli­san is befogadunk, már nem félünk tőle annyira. Különösen fontos az erőművek szempontjá­ból is, hogy az orvosok, a tanárok, a rendőrség és a sajtó szakembe­rei helyszíni bemutatók során tá­jékozódjanak a valós helyzetről. A Paksi Atomerőmű Rt. biztonsá­ga című dolgozatát dr. Petz Ernő vezérigazgató jegyzi. A szerkesztő a címlapon is kiemelte egyik fő gondolatát: „... nyugodtan tekint­hetünk Pakson a jövőbe...” A szakember a roppant szigorú és betartott, érvényesülő biztonsági megfontolásokról ad érzékletes képet. A kiadvány hangsúlyozottan nai és a Dózsa Gy. út teljes hosszá­ban tapasztalható, szinte ezeknek az utaknak nincs már olyan pontja és kereszteződése, ahol valamelyik évben ne történt volna baleset. Ezek tehát azok az utak, ahol az autósok, gyalogosok eddiginél fo­kozottabb óvatossága, elővigyáza­tossága feltétlenül indokolt lenne. Mi volt a közelmúlt legsúlyabb közlekedési balesete? Április 18-án, este fél nyolckor történt egy cserbenhagyásos bal­eset a Dózsa Gy. út és a Kereszt ut­ca kereszteződésében. Egy sze­mélygépkocsiba, amely a Kereszt utcában a stoptáblánál megállt, há­tulról belehajtott egy másik sze­mélygépkocsi. Az első autóban tetemes anyagi kár keletkezett. A vétkes gépkocsi vezetője, aki egyéb­ként ittas volt, kiszállt a kocsijából, rövid időre megszemlélte a történ­teket, majd anélkül, hogy meggyő­ződött volna arról, hogy a másik jár­műben megsérült-e valaki, visz­­szaült, és egyszerűen elhajtott. Az­nap éjfélre elfogtuk a jármű vezetőjét és utasát. Bár ez a baleset szerencsére nem járt személyi sérüléssel, az ittas vezetés és a cserbenhagyás miatt büntetőeljárást kezdeményeztünk. Mi a véleménye a paksiak közle­kedési moráljáról, szokásairól? Egyértelműen a türelmetlenség az, amit a leginkább tapasztalok, egyre inkább eluralkodik a türel­metlen, versengő vezetői stílus az utakon. Nem ritka sajnos az ittas ve­zetés sem. Sok panaszt, állampolgá­ri bejelentést kapunk a segédmoto­ros kerékpárok hangtompító nélkü­li használatáért, vagy azért, mert ezeknek a 13-14 éves gyerekeknek egy része csoportba verődve, a köz­lekedési szabályoknak fittyethány­­va motorozik. Hadd hívjam fel a szülők figyelmét arra, hogy mennyi felelősség van abban a döntésük­ben, hogy a gyerek elég érett-e már a motorozásra. A nagymotorral közlekedők egyik-másikán elural­kodó sebességi láz is okoz szá­munkra problémát. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez mennyire ön- és közveszélyes. Ezért azt ter­vezzük, hogy e probléma tisztázása céljából felkeressük a helyi motoros klubot. A rendőrség profilt váltott, együtt­­működöbb, „polgárbarátabb” arculat kialakítására törekszik. Mi paksi pol­gárok, hol segíthetünk ebben? A népszerűségre nem töreked­hetünk, hiszen az ellenőrző, szank­cionáló szerep miatt közlekedési rendőrnek lenni nem népszerű fog­lalkozás. Mindenesetre nincsenek tabutémák, megpróbáljuk a mun­kánkat olyan nyílttá tenni, ameny­­nyire azt lehet. Ami a másik fél sze­repét illeti, a lakosság, valamint az oktatási intézmények, a munkahe­lyek és a rendőrség között szoro­sabb együttműködés is kialakulhat. A közlekedésre való felkészítésre, tájékoztató, ismeretterjesztő elő­adásokra, tanfolyamokra gondolok. Mi minden ilyen felkérést szívesen teljesítünk. Csuha Sándor eszközöket és módszereket kíván az olvasó elé tárni. Ezért is figye­lemre méltó, hogy visszatér az IKM által gesztorált angol-ma­gyar környezetvédelmi napok esztergomi eseménysorozatára, idézve az ott elhangzott legfonto­sabb előadások megállapításait. Színes borító, igényes nyomda­­technikai munka és főleg az alapos szakmai tájékoztatás kipróbált erős­sége a negyedéveként jelentkező és rendkívül felkészült tudományos szakértői gárda segítségével ösz­­szeállított kiadványnak. L. T. A PA Rt. vezetése és az érdekképviseleti szervek között több hónapja foly­nak a bértárgyalások. Az egyeztetések eredménye­ként mozgóbér kifizetésére került sor május 11-én. Az idei alapbéremelés mérté­kéről és időpontjáról ké­sőbb döntenek. Az idén 100 éves a Budapesti Elektromos Művek Ma és holnap Biotechnológia és környezetvédelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom