Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-05-01 / 5. szám

2 ATOMERŐMŰ Állami fejkvóta: 39 000 forint Paksi szakmunkásképzés „A fiúk elhelyezkedési lehetőségei nehezebbek” Áfa a fejünk felett? Lak-hatás Délutáni inteijú dr. Petz Ernő vezérigazgatóval Ügy tűnik megoldódtak az el­helyezkedési gondjai a 661-es Sz. Szakmunkásképző Intézetnek, legalábbis erre utaltak Krémer De­zső iskolaigazgató szavai: „Az ok­tatási intézmény, a Paksi ÁG által fölajánlott, néhai dr. Klein Antal országgyűlési képviselő kúriájá­ban kapott helyet.” Viszont nem árt tudni azt sem, hogy a későbbi főispán Biritó­­pusztán gazdálkodott ezerholdas birtokán, ahol fejlett szeszgyára és gőzmalma volt. A helyzet mára némiképp megváltozott, hiszen a klasszicista építészeti jegyeket is magába foglaló „nemesi udvar” falai között diákok tanulnak, s ott­­jártamkor éppen „bolond-balla­gást” tartottak.- Igazgató úr, mennyiben válto­zott meg az életük Biritóra való köl­tözésük óta?- Azt hiszem, nagyon. Az elhe­lyezéstől mindenképpen tartot­tunk, főleg az utazás miatt. Per­sze, ez a gond megoldódott.- Említette az utazási nehézsége­ket...- Csak egyetlen problémát nem tudtunk megoldani, mégpedig a délutáni foglalkozások és a szak­körök kérdését. Ugyanakkor a VOLÁN maximálisan figyelembe vette járatainak indításakor azt, hogy mi oktatási intézmény vagyunk.- Milyen szakmákat lehet tanul­ni az iskolában?- A lányok nőiruha-készítő szakmát, de a következő tanévben fodrászképzést is indítunk. A fiúk pedig elsősorban építőipari szak­mák közül választhatnak. Az április havi számunkban Úszód polgármesterével ké­szült interjút közöltünk, mely­ben a polgármester - az atomerőműre terelve a szót - megjegyezte, hogy a Duna kellemetlen látványt nyújt, amikor a melegvízcsatomából vastag fehér hab áramlik ki. A melegvízcsatoma beömlésé­­nél a Duna folyami felszínén látható felhabzást mi okozza? - kérdeztük. A hidrotechnológus vála­szol: A melegvízcsatorna beömlő szakaszán többféle technológiai megfontolás alapján egy surrantót és egy energiatörő műtárgyat építet­tünk ki. A „surrantó műtár­gyon” a víz áramlási sebessége az eredeti sebességnek a több­- Igazgató úr, vajon biztosított-e a szakmunkásvizsgát tett fiatalok elhelyezkedése?- A lányok helyzete minden­képpen kedvezőbb, mert a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet fo­gadja a tanulókat. Egyébként a Mózsi és Mózsi BT. is jelezte igé­nyét a lányok foglalkoztatására. A fiúk elhelyezkedése sajnos már korántsem ilyen biztos. Lehetősé­geik lényegesen nehezebbek, mert az építőiparnak nincs meg­rendelése s így nyilván kevesebb tanulót is foglalkoztat.- Az iskola mit tud tenni e kér­déskörben?- Nagyon keveset.- Mennyi pénzbe kerül egy szak­munkástanuló iskoláztatása?- Az állami fejkvótajelenleg évi 39000 forint, erre kapunk még plusz 40000 forintot abban az esetben, ha a diák tanműhelyben van. Nyilván ez nem minden hall­gatót érint.- A szülők részéről van-e segít­ség?- Elsősorban bérletkiegészítés, étkezési díj, valamint a tanköny­vek ára vonalán. Szeretném azért megemlíteni, hogy a Tankönyv­­kiadó Vállalat arra törekszik, hogy a tankönyvellátás ingyenes legyen.- Az önkormányzat támogatja az intézményt?- Az önkormányzat a fejkvótát figyelmen kívül hagyja, ami azt je­lenti, hogy nem a fejkvóta alapján támogat bennünket, hanem a szükségleteink szerint. szőrösére nő. Ez az áramló víz nagy erővel csapódik az „ener­giatörő műtárgynak”, s ezért azon „erőteljes turbulencia” alakul ki. E jelenség kapcsán a vízben lévő mechanikai szennyezők flottálódnak a nagy mennyi­ségben jelenlevő kova-algák felületén, s ezért alakul ki a felhabzás jelensége. A hab sárgásbarna színét szintén a közel 90%-ban ott lévő kova­algák okozzák, a biológiai al­kotók fehéijetartalma miatt, és ez szintén a felhabzást segí­ti elő. Mindezek következ­ményeképpen kijelenthetjük, hogy a tapasztalható fel­habzás nem a vegyi szennye­zés miatt jött létre, hanem biológiai és mechanikai pro­duktum. Tanulni vagy dolgozni?- Tájékoztató a főiskolán -Győréi János, a Duna­­menti Hőerőmű Rt. gazdasá­gi igazgatója, dr. Kamarás Béla, a Pécsi Erőmű Rt. mű­szaki igazgatóhelyettese, Schmidt József, az ÉDÁSZ vezérigazgatója, Tatár Dé­nes, a DÉDÁSZ vezérigazga­tója és Kováts Balázs, a PA Rt. Tájékoztatási Iroda veze­tője az Energetikai Szakkép­zési Intézet végzős hallgatói számára tájékoztatót tartott május 6-án. A rendezvény célja az volt, hogy a fiatalok teljes, világosan áttekinthető képet kapjanak a villamos­­energia-ipar jelenlegi helyze­téről. A dél-dunántúli terme­lő és szolgáltató üzemek vezetői ismertették az átala­kulási folyamatokat, gazdál­kodási helyzetüket, s a fiatal szakembereket érintő kérdé­seket. A konferenciát követően főiskolai hallgatókat kérdez­tem arról, hogy mit nyújtott nekik ez a tájékoztató. Olyan fiatalokkal beszélgettem, akik az ESZI szakközépisko­lájában végeztek és az Ener­getikai Főiskolán folytatták tanulmányaikat.- A szakközépiskola befe­jezésekor lett volna munka­helyem, könnyen el tudtam volna helyezkedni az erőmű­ben. így, hogy továbbtanul­tam, már nagyon nehezen tudok munkahelyhez jutni.- Azért tanultam a főisko­lán tovább, hogy nappalin végezzek. Ha akkor munká­ba álltam volna, mint erőmű­ves dolgozó tanultam volna tovább, most fejezném be a tanulmányaimat és kedve­zőbb helyzetben lennék.- Viszonylag jó a kezdő mérnöki munkabér, de ha nem jutok álláshoz, akkor számomra mindegy a fizetés.- Míg évekkel ezelőtt ked­vező ajánlatokkal kerestek meg bennünket, addig most a visszafogottság, a lehetősé­gek beszűkülése volt tapasz­talható.- Jó volt tapasztalni, hogy nyitottak az iparág részéről. Nagy vonalakban felvázolták az előttünk álló lehetősége­ket.- Arra ösztönöznek, hogy ne álljunk munkába, hanem tanuljunk. Én nem erre vol­tam felkészülve, nem ezt vár­tam ettől a tájékoztatótól. Tanulni kell, mert a villa­­mosenergia-ipar nincs a pénzügyi helyzetek magasla­tán. Előfordulhat, hogy a meglévő tanulmányi szerző­déseket is felbontják. A je­lenlegi állapotban még nem biztos, hogy tudnak bennün­ket alkalmazni. Mi, főiskolá­sok nem az ösztöndíjért, nem a pénzért kötöttünk ta­nulmányi szerződéseket, ha­nem azért, hogy biztos mun­kahelyünk legyen.- Javasolták, hogy a szak­mai képzettség mellett köz­­gazdasági, pénzügyi, számí­tógépes ismeretekkel, nyelvvizsgával bővítsük tu­dásunkat. A munkavállaló fiatal mérnöktől elváiják, hogy széles látókörű, maga­sabb képzettségű szakember legyen. De, hogy alkalmazni tudnak-e? - az még nyitott kérdés. L. A. A paksi lakótelepen az első la­kók 1976 augusztusában költöztek be, az akkor épphogy lakhatóvá tett vállalati bérlakásokba. A házak gomba módra nőttek a lakótelepen. A lakók folyamatosan érkeztek, úgyhogy mondhatni állandó jelleg­gel kint volt a lakótelepen a „meg­telt” tábla. 1988-ban lehetővé vált a tanácsi bérlakások lakók részére történő értékesítése. Ez, ha kicsiben is, de elkezdődött - nagy viharokat kavarva a közvéleményben. 1990- ben már megérett a helyzet arra, hogy a vállalati szakszervezet szak­értői anyagot rendeljen a vállalati bérlakások értékesíthetőségének jogi kérdéseiről. Ezt az anyagot 1991 áprilisában tették le a vezetés asztalára. De jött a vezetőségváltás, majd az átala­kulás. Meg kellett várni az MVM el­vi állásfoglalását is a vállalati bér­lakások értékesíthetőségéről, annak elveiről. Időközben már 1991 decemberét írtuk. Végül meg­született a PA Rt. igazgatóságának határozata az értékesíthetőségről, amelyben kikötötték, hogy a lakás­­értékesítés csak vagyonvesztés nél­kül történhet. Ez olyan érdek, amit a mai világban komolyan kell venni.- Vezérigazgató Úr! Ismerjük az igazgatóság határozatát. Tud­juk, hogy az kötelező érvényű. Csakhogy az átalakulás kapcsán a lakásokat felértékelték, növel­ve a vagyonú a lakások forgalmi értékét, eladási árát. Nem lehe­tett volna ezt másképpen csinál­ni? Hiszen a forgalmi érték még­iscsak becsült összeg.- A lakásértékesítés kapcsán kétfajta érdek ütközött. Az egyik a tulajdonos érdeke, mely szerint akkor jó az üzlet, ha minél több pénzt kap az értékesítés során, a másik a vevő, azaz a dolgozók ér­deke, mely szerint akkor járnak legjobban, ha a lakásokhoz in­gyen jutnak hozzá. Meggyőződésem, hogy az érté­kesítési árat végül is úgy kalkulál­ták ki, hogy jól járt a vevő is, és nem járt rosszul az eladó sem. Ezt bizonyítja, hogy 1249 db eladásra szánt lakásból elkelt 1118 db, a felajánlott lakások 90%-a. A for­galmi értékeket reálisan állapítot­ták meg, ezt legjobban az igazolja, hogy milyen áron kelnek el azóta a lakások.- A kedvezményes lakásértéke­sítés olyan horderejű kérdés, hogy ezt sem a tröszti vállalati for­mában, sem pedig részvénytársa­sági formában nem dönthették el Pakson. A döntésre az MVM Rt.-ben került sor 1991. december közepén. Ez ideig a lakásokat is úgy kellett kezelni, mint minden más vállalati vagyonféleséget és az általános szabályoknak megfe­lelően a vagyonértékelés során új értéket állapítottak meg. A laká­sok nettó értéke a vagyonértéke­lés előtt 767 millió Ft volt, a vagyonértékelés után a vonatkozó elvek szerint ez az érték 519 millió forint lett, amely összességében alacsonyabb, mint a vagyonérté­kelést megelőző nettó érték, tehát a változás nem hátrányos a vásár­lók szempontjából.- Nálunk az eladási árat a for­galmi érték 35°/u-ában állapítot­ták meg. Ez vonatkozott a szek­szárdi lakásainkra is. A vagyon­értékelés is ugyanolyan elvek szerint történt. De a nagyberu­házásból megvalósult harmadik lakótömböt az önkormányzat más kondíciókkal értékesítette, így azok olcsóbban kerültek a la­kók birtokába. Mi erről a véle­ménye? Amikor két értékesítési akciót összehasonlítunk, úgy vélem na­gyon nehéz ennyi eltérő elem, ér­tékesítési momentum esetén glo­bális véleményt alakítani. Mind­két értékesítésnél alapvetően a forgalmi értékből indultak ki, a befizetendő összeg viszont spe­ciális kedvezményétől, illetőleg a lakásokkal együtt járó plusz tulaj­donrészektől is függ. így például a szekszárdi lakásértékesítésnél nem volt a vevőnek választási le­hetősége a fizetés módját illetően, egy összegben, készpénzben a vé­telárat meg kellett fizetni, esetleg kamatozó hitel felvétele árán is. Az önkormányzati lakásokhoz nem tartozott üzletszerűen hasz­nosítható közös helyiség, mert azt az önkormányzat saját maga hasz­nosította. Azokat az alapelemeket szeretnénk hangsúlyozni, hogy a vállalati bérlakás-értékesítésnél viszont az előzőeken túlmenően kedvezmény volt az is, hogy a ko­rábban már befizetett használatba vételi díjakat, illetve a jogszerűen teljesítettnek tekinthető szociál­politikai kedvezményt is beszámí­tottuk. A nagyobb tömeget jelentő, ki­sebb jövedelemmel rendelkező kollégáknak a PA Rt. értékesítési feltételei kedvezőbbek lehettek (15 éves kamatmentes részletfize­tés), mint a szekszárdi önkor­mányzat értékesítési feltételei. Az új tulajdonosoknak az sem közömbös, hogy a használat so­rán a volt tulajdonosok mennyit fordítottak a lakások és a közös berendezések állagmegóvására. Tehát az a véleményem, hogy minden szempontot együtt illik mérlegelni, értékelni és nemcsak az árat. I- A lakásértékesítésre gyorsí­­tólag hatott a parlament döntése, miszerint az áfát kiterjesztik a la­kások első értékesítésére. Mi a helyzet ma ezzel kapcsolatban? A törvények nem speciális ese­tekre születnek. Általánosságban a törvény értelmezésében az idei évtől a lakások értékesítése áfakö­teles lenne. Cégünk azonban a specialitások ismertetésével megkereste az APEH-ot és így lehetővé vált egy közös értel­mezés kapcsán annak a kimondá­sa, hogy a második ütemben történő lakásértékesítés sem lesz áfaköteles.- Az értékesítési munka fel­­gyorsulása szinte kapkodásba csapott át. Mi a véleménye a le­bonyolításról, annak szereplői­ről, a részvénytársaságról, a KREÁTOR tevékenységéről, a vásárlókról? Köztudomású, hogy a felgyor­sítást a dolgozók érdekében az említett „áfaveszély” miatt kellett kezdeményeznünk. A PA Rt.-nek a feladata alapvetően a villamos energia termelése és nem az in­gatlanértékesítés. Ezen alapfela­datunk ellátása mellett mintegy 2,5 hónap alatt kellett több, mint 1100 lakás értékesítését lebonyo­lítani. így mindenképpen - verse­nyeztetéssel - külső céget volt cél­szerű megbízni a lakásértékesí­téssel. Az értékesítés során menet közben nagyon sok olyan kérdés került elő, ami nem mondható ti­pikusnak, menet közben eseti döntéseket, megoldásokat igé­nyeltek. Figyelembe véve a vezetés na­gyon sok, egyéb irányú elfoglalt­ságát, úgy érzem, ezek a döntések a lehetőségekhez képest a gyors munkát alapvetően nem hátrál­tatva megszülettek. Az értékesíté­si akció sikeres lezárása önma­gáért beszél. A KREÁTOR ugyan végezhette volna körültekintőb­ben is a munkáját, viszont a vásár­lók egy része szintén rosszul vizs­gázott, s ez nem öregbítette jó hírünket.- Az értékesítés során a lakók sok kérdéssel ostromolták a részvénytársaságot. Mik voltak a fő kérdéscsoportok? Milyen el­vek szerint bírálták el a kérése­ket, követeléseket? Mi lett ezek summázott végeredménye? A menetközben felmerülő problémák közül legsúlyosabb, legtöbb munkát igénylő feladat a jogos, illetve néhány jogtalan la­kás- és lakáscsereigény megítélé­se és az ezek kapcsán született la­káskiutalásokra vonatkozó dönté­sek meghozatala volt. Ez mintegy 157 ügyet érintett. Mindenekelőtt azt a szempontot vettük figyelem­be, hogy az új bérlők is megvá­sárolhassák a lakásokat. Jelentős volumenű volt a pályakezdők támogatásának kedvező ügyinté­zése is. Mintegy 200 írásos, illetve szó­beli bejelentés érkezett cégünk­höz a lakások, illetve épületek műszaki állapotáról. Ezek kivizs­gálására bizottságot hoztunk lét­re, s a szubjektivitás minél na­gyobb mértékű kizárására, ahol ez indokolt volt, külső szakértőket vontunk be. Meggyőződésem, hogy ezzel nagymértékben sikerült megkö­zelítenünk az optimális döntést, azaz sikerült kiszűrnünk a jogta­lan előnyök megszerzésére irá­nyuló kéréseket, a jogos felveté­sekre viszont megtaláltuk a meg­felelő megoldást. Néhány dolgozónk anyagi és szociális helyzetéből adódóan nem tudta volna megvásárolni la­kását. Kérelmük egyedi elbírálá­sával kedvezményt biztosítottunk a 15%-os befizetési kötelezettség­gel kapcsolatban. Talán ezt a sok egyedi problé­mát vagy ezzel kapcsolatos ügyin­tézés időigényét nem is tudta a kérdést felvető, aki az előzőekben a döntéshozatal lassúságát kifogá­solta. A mérleg világos: a lakásértéke­sítés kedvezményezettje a dolgo­zó, a vezetés pedig csak dolgozott - így a bírálat is őt illeti. I- Meddig haladt előre, és hol tart a lakások értékesítése? Me­lyek a további tervek? A lakásértékesítést két ütemben terveztük. Első ütemben potenciá­lis vevőnek javasoltuk a PA Rt. dol­gozóit, a PA Rt.-től nyugdíjba ment dolgozókat, valamint a különböző jogi személyekkel együttműködé­sünk során kötött megállapodások alapján kijelölt, nem a céghez tarto­zó bérlőket. így az 1249 értékesítés­re kijelölt lakásból a már említett 1118 db-ot összesen 47 lakótömb­ben értékesítettük. László-Kovács Gyula A lakások ára változó (paksi látkép) - 2 szoba, összkomfortos, 50 m2-es la­kótelepi lakást Dunaújvárosban 1 millió Ft-ért, Szekszárdon 1,3 millió Ft­ért, míg Győrben 1,5 millió Ft-ért vehetünk Mia magyarázata?

Next

/
Oldalképek
Tartalom