Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

4

ATOMERŐMŰ

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázati úton - közel két éve - osztja el a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot az új technológiákat, termékeket kezdeményező vállalatok, intézmények között. Mivel a támogatás egy része visszafizetendő a KMÜFA-ba, a vállalatok igen közelről érdekeltek abban, hogy a fejlesztésekre vevőt, piacot találjanak. A jelek szerint a pályázati rendszer beválik, egyre-másra teljesítik vállalásaikat a pályázók. Az eddig teljesült mintegy 50 pályázathoz az OMFB több mint 100 millió forint támogatást adott, természetesen maguk a pályázók is jelentős összegekkel járultak hozzá a fejlesztésekhez. A legújabb eredmények többsége a hazai természetes nyersanyagok nagyobb felhasználására, környezetbarát technológiák valamint az informatika fejlesztésére vonatkozik. Korunk politikai viharai közepette fontos odafigyelni az értékteremtő mérnöki munkára, az OMFB-támogatási rendszerére.

Az atomerőműnek eddig közvetlenül nem sikerűit az OMFB pályázatokon támogatást nyerni. Több kutatóintézet a benyújtott témáihoz közvetlenül a PA Rt.-től kért támogatást, melyet megadtunk - az erőmű érdekeit figyelembe véve. A kutatási területen jelentkező szakemberhiány és a nem túlságosan nagy pénzforrás miatt nem sok a saját kutatónk...- Szerk. -Nem mondták ki, de megtudtuk

Joggal bízhatunk a műszaki fejlődésben

(Másfél év alatt 7 milliárd forint pályázatokra)

Rendkívül korrekt, minden öndicsérettől mentes tájékoztatót kaptak az újságírók december közepén az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság az év utolsó' szóvivői értekezletén az alkalmazott kutatás-fejlesztési pályázat másfél éves tapasztalatairól és eredményeiről.

Komornikné dr. Veitek Margit szóvivőtől megtudtuk, hogy az eddig beadott 3500 pályázatból a miniszterelnök által kinevezett 13 fős Műszaki Szakértői Testület már közel ezret elfogadott és további kb. 100 vizsgálata még folyik. Tehát minden harmadik pályázat elfogadásra került. Ez az arány nemzetközi viszonylatban is jónak mondható, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy kizárólag piacképes, a réginél sokkal korszerűbb, kömyezetbarátibb, exportálhatóbb megoldások kerültek elfogadásra csak; új termékek, új technológiai eljárások, találmányok formájában.

Márpedig kutatóink nem piacorientált közegben nőttek fel... És az 1000 sikeres projekt több ezer tehetséges szakember megjelenését is jelzi. így a fejlesztési alap egyik nagy jelentősége az új típusú, piacképes, menedzser szellemű kutatói állomány kinevelésében rejlik.

A legtöbb pályázati eredmény piaci hasznosítása még hátra van. Ezt segíti elő az OMFB által erre a célra létrehozott Technológiai Közvetítési Iroda.

Az iroda egyik fő célja a bel- és külföldi „terítés”. Számítógépes kapcsolódási rendszere lehetővé teszi az információ átadását akár Honolulutól Hannoverig.

A pályázati rendszer eddigi működése azt mutatja, hogy hazánkban nem veszett ki a kutatógárda. Az igazán tehetségesek nincsenek magukra hagyva, ha élnek a kormányzati - és tegyük hozzá az OMFB - műszaki „mecenatúra”

lehetőségeivel. A volt szocialista középeurópai és balti államok műszaki, gazdasági fejlődésén munkálkodó PECO (mely az Európai Közösség keretében tevékenykedik) bécsi ülésén részt vett Botka Sándor, az OMFB elnökhelyettese is. A több témakörbe, mint pl. ösztöndíj, hálózatépítés, konferenciák, közös kutatási projektek, EK keretprogramok stb. 11722 pályázat érkezett be az augusztusi határidőre. A pályázatokat 200 - közöttük több magyar - szakértő bírálta el.

Hazánkfiai elsősorban a „súlyosabb” területeken, a komolyabb kutatási projektek terén értek el jó eredményt, és összesen 382 finanszírozást ill. finanszírozási lehetőséget kaptak.

Az EK részéről megnyilvánuló „gesztus”: az anyagi erőforrás mellett a PECO nagy jelentőséget tulajdonít az élő kapcsolatok kialakulásának is. - takács -=k

A megvalósult pályázatokból egy példa;

BME Természet- és Társadalomtudományi Kar, Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék

Fotoakusztikus elven működő, légszennyezést vizsgáló műszer és erre épülő komplex monitorrendszer kifejlesztése, kapcsolódóan a vegyi felderítés fizikai módszereinek fejlesztése.

A műszer két változatban működik. Alávetették az előírásos military vizsgálatoknak, ezeknek megfelelt. A fejlesztés során kiemelkedő műszaki megoldások is születtek. Kidolgoztak egy fókuszálható, kis feszültségen működő infravörös fényforrást és a hozzá tartozó optikai egységet - kidolgozták a visszaverő felületek gyémántesztergálását - megalkottak egy miniatűr gázszivattyút, sorozatgyártásra alkalmas - kidolgozták a piezokerámiás akusztooptikai érzékelőcellát és annak tömeggyártási technológiáját. A berendezés alkalmas DDCMP adatátviteli protokoll szerinti távüzemeltetésre. A készüléket elsősorban a MH és a Polgári Védelem (katasztrófaelhárítás) monitorhálózatába kapcsolva kívánja hasznosítani.

Norbert ma még a repülőkkel csak játszik... de holnap... ki tudja, talán már repülőgépeket vagy motorokat fog tervezni Felv.: F.

A Duna elválaszt és összeköt

Paks-Kalocsa: 1883-1993

II. évfolyam. Pakw-Kalocwa, is«*3. április 15-en. 0. xzam.

PAKS-KALOCSAI KÖZLÖNY.

Uptalujiiooos én Wel.ta sierknatfl: MBéCIY XSIIU.

EISfli.Uu ár. E*y <m 8 fit. r»l«ir.,3 írt 40 kr. 1 flrt.Ukr. - (hliaUiytk lljaiuuak.

A kiállítás megnyitóján

A Duna mint természetes választóvonal népeket, országokat és településeket választ el, de a két partján élő nép mindenkor igyekezett kapcsolatba kerülni egymással. így volt és van ez Paks és Kalocsa esetében is. A kapcsolatteremtés példa értékű jelzéseinek nyomait őrzi a 110 évvel ezelőtt megjelent Paks- Kalocsai Közlöny néhány fennmaradt példánya. Természetesen annak, hogy a Paksi Közlönyből Paks-Kalocsai Közlöny lett, számos előzménye volt a két település életében, egészen a középkorig visszamenve. Ezek az előzmények játszhattak szerepet - tudat alatt is - abban, hogy 1992-93-ban a Paksi Atomerőmű a szorosabb kapcsolat kiépítésére tett javaslatot, szorgalmazta azt, és ezt a közeledést Kalocsa városa természetesnek ítélve meg, elfogadta.

A két város közötti híd építésének egyik pillére az atomerőmű, mely 1992-ben jubileumi kiállítással ünnepelte az 50 évvel ezelőtt Chichagóban beindított első atommáglyát, és azt, hogy tíz évvel ezelőtt indították el a Paksi Atomerőmű 1. blokkját.

Ennek a kiállításnak az anyagát fogadta és mutatta be Kalocsa város január 20-án.

Az, hogy a paksi kiállítás után elsőként Kalocsára került a kiállítás anyaga, nem véletlen és egyben jelzés értékű is, mondotta Kováts Balázs, tájékoztatási irodavezető a megnyitójában. Jelzés értékű, hiszen a régmúlt kapcsolatai erre kötelezték Paksot, de közrejátszott az is, hogy a XXI. század technikáját kíváncsi érdeklődéssel és megérteni akarással fogadta az a város, melynek olyan híres szülötte van, mint például Nicolas Schöffer, kinek tér, fény és idődinamikai szobrait 1980 óta állandó kiállításon fogadja szülővárosa. Kalocsa befogadta, megértette a modem művészet jeles alakját, és a XXI. század atomtechnikáját is igyekszik megérteni és befogadni. Ez az esemény-eredmény csak folytatása az 1840-es években már jelen lévő modernizációs törekvéseknek. Ugyanis Jámbor Pált, (Hiador) Paks híres szülöttjét 1840-ben Klobusiczky Péter kalocsai érsek (1822-42) felveszi szemináriumának tagjai közé. Ekkor megalakítják a „Magyar Iskolát”. Céljuk az anyanyelv ápolása és gyakorlása. Az iskola tagjai magyar nyelven kezdtek társalogni, írni és járatták az Athenaeumot és az Életképek-et.

Jámbor Pált sorsa elszakítja Paksról, kapcsolata is megszakad a várossal, ám amikor a Paksi Közlöny felveszi a Paks-Kalocsa Közlöny nevet, Jámbor újra jelentkezik, igaz csak álnéven, de a két város közötti újra fonódó szálakat maga is erősíteni

szeretné... A két város közötti kapcsolat erősítését célozta meg a jubileumi kiállítás, a kalocsai áruház kirakatában elhelyezett folyamatosan működő dózisteljesítmény-mérőműszer, és az elmúlt év júniusában megalakult Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT, tudósítottunk róla a decemberi számunkban), melynek Kalocsa városa is oszlopos tagja.- béri -A KALOCSAI

SCHÖFFER GYŰJTEMÉNY

LUX 10. (métái)

SPATIODYNAMIQUE 19. (métái) CHRONOS 5. (métái) SPATIODYNAMIQUE 24. (laiton) LUX 9. (métái, éch. 1)

LUX 3. (métái cuivré, éch. 1) SPATIODYNAMIQUE 23. (métái) Maquette de la T.L.C. métái CHRONOS 6. (métái)

CHRONOS 1. (métái, éch. 1) SPATIODYNAMIQUE 29. (métái)

LUX 2. (métái)

SPATIODYNAMIQUE 1949 (métái) MICROTEMPS (bois et métái)

Petit LUX (métái)

Petit SEC polychrome (plastique) Petit LUX toumant (métái)

Petit LUX (métái)

LUMINO (métái)

5 PELIEFS (plexiglass)

4 RELIEFS (métái)

Görbe tükör Ormaitól

Esti beszélgetés- Mi a holnapi menetrend a suliban fiam?- Fizika, töri, két tesi és egy osztályfőnöki. Es nálatok apa?

*- Milyen nap is lesz holnap, ja, hogy kedd, akkor kefir, pogácsa és sajt.- ??- Szóval holt ziher, hogy ez lesz a kaja a primerköri büfében.- Honnan tudod apa ezt ilyen pontosan, nálatok is van órarend vagy napirend?- Nézd fiam, egy atomerőműben rendnek kell lenni. Minden előre meghatározott tervek szerint történik. Így van ez abban a büfében is, melyben úgy étkezhetünk, hogy nem kell előtte lecserélni a védőruházatunkat, azaz nem vesztegetjükfeleslegesen az időnket. Ezt hivatalosan úgy mondják, hogy optimalizált a munkaidő kihasználásunk.- Ez mind rendben van, de honnan tudod, hogy pont kefir lesz aznap.- Hát onnan, hogy ha kedd, akkor kéfir. Ez már tíz éve így van.-Demi van akkor, ha aznap nem lehet kefirt kapni, mert mondjuk sztrájk van a kefirgyárban?- Na látod, erre az esetre van egy ún. BEIT-tervünk, az a Baleseti Evés-ivási Terv. Ekkor összeül az ötfős válságstáb és néhány órás tanácskozást követően - ha sikerül kétharmados többséggel konszenzust létrehozni - dönt arról, hogy mi legyen a megoldás. A kefir példánál maradva szóba jöhet a jughurt vagy az író.- A habos kakaó nem?- Hogy képzeled?! Arra vigyázni kell, hogy ne sokkolják a dolgozókat. Képzeld el, a hosszú évek alatt megszokott rendet egyszeriben felrúgnák. Csak olyan megoldás jöhet szóba, amelyet még tolerálni képes a szervezet.- És, hogy kapjátok a kaját?- Ez úgy van, hogy egy számozott jegy ellenében előre elkészített hidegcsomagra vagyunk jogosultak, sőt még egy kávéra is. Egy műszakban egyre.- Ezt hívják kárpótlási jegynek, aminek megvan az aranykorona értéke?- Nem, ez nem az, de abban igazad van, hogy ennek is megvan az értéke. A vállalat tudomásom szerint köze! 100 Ft-otfizet egy jegyért - pontosabban az azért készített kajáért - egy másik cégnek.- Ez azt jelenti, hogy ha te iszol egy 'kávét, akkor odaadsz egy jegyet?- Igen, ha nem vagyok éhes, és csak kávéra vágyódom.- Akkor 100 Ft-ért iszol kávét?- Micsoda?Miket beszélsz? Ja... ezen még nem is gondolkoztam. Na de hagyjuk ezt! Érdekel még valami?- Igen, az, hogy ki kaphat jegyet?- Az aki legalább négy órán át munkát végez az ellenőrzött zónában.- És általában hány bácsi szokott ott dolgozni délelőttönként?- Körülbelül 100-150.- Ezek szerint akkor legalább 150 csomag fogy egy műszakban?- Nem. Hozzávetőlegesen 1500. No de ezt most ne firtassuk. Van ennek a rendszerességnek más jó oldala is. Nemrégiben az egyik vendégem azért jött pénteken, mert megtudta, hogy péntekenként kakaós kalács van gyümölcsös jughurttal. Korábban hétfőnként jött, de már unta a szalámis kenyeret. Egy másik pesti kolléga pedig a szakmai szempontokat mérlegelve úgy döntött, hogy szerdánként teszi tiszteletét, mert akkor tejföl van párizsival.- Azt már mondtad, hogy a vállalat fizet a kajáért, de azt még nem, hogy te mennyit fizetsz?- Semmit, ez nekünk ingyenes.-Akkor ez olyan, mint amit a tévében mutattak, és ha jóI emlékszem népkonyhának vagy ingyen kifőzdének neveztek?- Nem, ez nem karitatív jellegű szolgáltatás, ahogy már mondtam, ezzel a megoldással a vállalat a munkaidőalapunkkal gazdálkodik.- Az mit jelent?- No jó, fejezd be ezeket a tolakodó kérdéseket, mert ha nem, akkor én is megkérdezem, hogy feleltél-e, és hogy hány egyest hoztál, na és azt, hogy megint anyáddal irattad-e alá az intőt. Beláthatod jobb a békesség. No menj aludni!