Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
XVI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA 1993. MÁRCIUS <> <> <> Az URAN-TOLL kitüntetést Ormai Péter vehette át Kováts Balázstól. Erről olvashatnak 10. oldalon. Felv.: T-S. ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ Március 10-én az atomerőmű rt. igazgatósága fórumra hívta a dolgozókat. A földszinti nagyterem zsúfoltságig megtelt érdeklődővel. A fórumon Bakács István, az igazgatóság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót dr. Petz Ernő vezérigazgatónak. Dr. Petz Ernőé, lőadásában értékelte az 1992-es évet, vetített grafikonok segítségével támasztotta alá az igazgatóság azon véleményét, miszerint eredményesen zártuk az elmúlt évet. A vezérigazgató megköszönte a jelenlévőknek az 1992-ben nyújtott teljesítményét és kérte a megjelenteket: tolmácsolják köszönetét a távollevő kollégáknak is. A vezérigazgatói értékelés után Bakács István mintegy megelőzve a kérdéseket, három kiemelt témára adott választ, nevezetesen a létszámleépítésre, a bérfejlesztésre és az áram kedvezménnyel kapcsolatos fejleményekre.- B -Az ISAR 2 Atomerőmű szakterületi vezetői Pakson Az elmúlt évi vezérigazgatói szintű kapcsolatfelvétel alapján két napra (február 22-23.) vendégül látta a PA Rt. vezetése - kibővítve a kapcsolatfelvételt a szakterületek vezetőivel - a német atomerőműves kollégákat az ISAR 2 Atomerőműből. Beuerle igazgató úr vezetésével dr. Kluge úr - felügyelet, Schmautz úr - gépész- és villamostechnológia, Skalitzky úr - irányítástechnika, valamint Rank úr - központi atomeröműves feladatok, szakterületek vezetői érkeztek Paksra. Érkezésükkor dr. Petz Ernő vezérigazgató úr szívélyesen üdvözölte a közvetlen kétoldalú kooperációs kapcsolatfelvételre érkező vendégeket. Reményét fejezte ki, hogy az első németországi együttműködési szerződés gyümölcsöző lesz mindkét fél számára. Az atomerőmű megtekintésén kívül szakmai előadások megtartására biztosítottak lehetőséget a szervezők. Beuerle igazgató úr bevezetőjében jelezte tanulási szándékukat, egyben felajánlotta a tapasztalataik átadását. „A nukleáris technika Németországban” történelmi áttekintésből a legfontosabb gondolatokat szeretnénk idézni: „A német atomtörvény előírása alapján a technika és a tudomány mindenkori állása szerint kell atomerőművet létesíteni. A fejlődés következtében egyre korszerűbb technológiák kerültek bevezetésre. 1952-ben feloldott tilalom után bajor szabad állam Strauss minisztersége alatt hozta létre az atomenergetikai bizottságát. 1958-ban kezdték a Kahl építését és 1961-ben 16 MW-tal hálózatra kapcsolták az első atomerőművüket Azóta 21 blokk 23678 MW beépített teljesítménnyel működik. Hátrányként jelezve, hogy szabványosítás nem jöhetett létre és gondot okozott a vezénylők összehasonlítása is. A mülheim-kärlichi ABB létesítésül kivéve, a Siemens/KWU forraltvizes (SWR) és nyomottvizes (DWR) (14, illetve 7) létesítésű. Az ISAR 1 Atomerőművet 1972- ben kezdték építeni és 1977.12.03- án kapcsolták hálózatra. (Bruttó 907 MWe - SWR blokk.) Az ISAR 2 Atomerőművet 1982- ben kezdték építeni és 1988.01.22- én kapcsolták hálózatra. (Bruttó 1400 MWe - DWR blokk.) A két atomerőműnek nem ugyanaz a tulajdonosa és ennek megfelelően önálló gazdasági életet folytatnak. Az információs központ és a környezet-ellenőrzés közös, minden más tevékenység külön kerítéseken belül zajlik. 50%-ban Bayemwerk AG, 25%ban ISAR-Ampen werk AG, és 25%-ban München város vállalja a tulajdonlással járó gazdasági rizikót is. A termelt villamos energiát 380 és 220 kV-os hálózaton továbbítják Hessen és Nordnhein-Westfalen, valamint Ausztria felé. A Bayemwerk AG bajorországi ellátás mellett Baden-Württenberg számára is szolgáltat villamos energiát. Egyenáramú csatlakozás kiépítését a közelmúltban kezdték el Csehország irányába.” Az elmúlt év végén a HTE PA Rt. helyi csoport delegációját szívélyesen fogadták az ISAR 1 Atomerőműben és a közös információs centrumban. Sajnos, október elején az ISAR 2 főjavítása miatt csak a régebbi erőművet ismerhettük meg. így külön öröm volt számomra meghallgatni az ISAR 2 szakterületi vezetők bemutatkozó előadásait: dr. Kluge úr, az Überwachung (felügyelet) vezetője 33 fővel látja el a sugárvédelem, vegyészet, reaktorfizika és hulladékkezelés teendőit. A revíziók során további 100 fős megerősítést kapnak. Az okleveles mérnök vezetők irányítása mellett az állandó létszám feltűnően kevés. Skalitzky úr, a Leittechnik (irányítástechnika) képviselőjeként, mint számítástechnikai specialista érkezett. A 35 fős, kizárólag gyengeáramú feladatokkal foglalkozó irányítástechnika három fö tevékenységet ( fog össze. Nukleáris irányítástechnika, konvenciális irányítástechnika és számítástechnika. Revíziók során külső cégektől kb. 40 fö érkezik, zömében gyártó cégektől. A módosítások, átalakítások tervezését saját embereik végzik, atomtörvényük értelmében felelősen másnak nem is adhatják ki a tervezést. Bonyolult, nagy volumenű tervezéseknél vegyes munkacsoportokat alakítanak ki a Siemens-szakértőkkel. A mérés-, a szabályozás- és a vezérléstechnikán kívül a kommunikációtechnika és behatolásvédelmi berendezések is az irányítástechnikához tartoznak. Schmautz úr, a Maschinentechnik (gépész-, villamosrészleg) vezetője 28 fővel az alábbi fö feladatokat látja el. Gépészeti és villamos üzemeltetés, revíziók tervezése, koordinálása. Gépkarbantartások és minőségbiztosítás. Revíziók során a külsős létszám 600-700 főre emelkedik. Specialistákat alkalmaznak állványépítés és (Folytatás all. oldalon.) Hans-Jürgen Beverte és dr. Petz Ernő együttműködési szerződést írt alá Felvétel: B. Sikeresen megidézve 1848-49 szelleme Bizonyosan többségben voltak azok, akik izgultak március idusa előtt azért, hogy méltóképpen ünnepeljen az ország. A békesség és a nyugalom utáni vágy erősebb volt az agresszív indulatoknál, hiszen csendben és méltóságteljesen zajlottak le a márciusi megemlékezések. így volt ez Pakson is, és tegyük hozzá rögtön: legalább kétezer felnőtt és gyerek ünnepi hangulatát örökítették meg a városi televízió kamerái és a sűrűn csattogó fényképezőgépek filmszalagjai. Jó ötlet volt ismét az ifjúság és a pedagógusok felé fordulni, őket kérve: saját műsoraikkal tegyék ünnepélyessé március 15-ét. Bebizonyosodott: a magyar nép legfényesebb történelmi eseményét úgy is felidézhetjük, hogy az emlékezés gondolatfüzérébe nem szőjük bele a napi politikai mondandónkat. A városi ünnepség ünnepi szónoka Sólyom Károly nyugalmazott evangélikus lelkész volt, aki nagyon szép csokorba szedte ünnepi gondolatait és a lelkesedés szép példáját mutatta fel az ünneplő tömeg előtt. Öröm volt nézni diákjaink igyekezetét az alkalmi színpadon és azt a sok-sok apró csöppséget, akik jókedvűen rohangáltak a téren, vagy csodálkozva megálltak az elvonult huszárok után. Hangulatunkat csak fokozta a hosszú és borongós tél utáni ragyogó napsütés. így került ismét összhangba az ember és a természet. Márpedig ha ez megvan, akkor nagy baj nem lehet. Úgy legyen! - béri -Rendhagyó nőnap Közeledett az idő. Egy kis ruhaigazitás, fésiilködés, kicsi púder, és máris indultunk a nőnapi rendezvényre. Bizakodtunk, hogy most más lesz a nőnap, mint az eddig megszokott - ünnepi köszöntő, a cég ajándékának átnyújtása, egy ital melletti beszélgetés, aztán ki-ki indul haza. A bizakodásra az adott okot, hogy most hangulatosabb vendéglátásnak helyt kínálva, tágasabb teremben rendezték az ünnepséget. No, persze aprósüteménnyel, harapnivalóval mi is készültünk. Szépen terített asztal, üdítő, pogácsa és mosolygó fétft kollégák fogadtak. Várakozó tekintettel helyet foglaltunk. Az ajándékot már mindenki korábban megkapta, úgyhogy most csak a műsort vártuk. Elsőként köszöntőt hallgattunk. A versbefoglalt vallomás hol mosolyt, hol komoly vonásokat csalt arcunkra. Elgondolkodtatott, őszintén igaz és kedves volt. Az iskolavezetés részéről megköszönték a munkánkat. Nagyon jól esett a figyelmesség, a jó szó. Itt hangzott el az is, hogy senki sem külön sziget, minden ember egy rész a kontinensből, minden elmúlással magunk leszünk kevesebbek, mert egyek vagyunk az emberiséggel. A meleg, közvetlen baráti szavak között gitármuzsikát hallhattunk. A műsor csúcspontja és számomra az igazi meglepetés az volt, amikor három tanárunk éneklésbe kezdett. Oh, de nem ám akármilyenbe! Az egyik dal a nők dicséretéről szólt. Vidáman harsogott az „Éljen minden I bájos szép nő", melyet kánonban adtak elő, és igazán csodálatos élményt nyújtott. Mindezek után következett a házi borverseny eredményhirdetése, majd természetesen a nyertes - és nem nyertes - borok kóstolgatása. Felpezsdült az élet, a borosgazdák és gazdaasszonyok örömmel, jó szívvel kínálgatták a szomjoltó nedűket. De ha már Dionüszosz rámosolygott a társaságra, a talpalávaló sem hiányozhatott. A rendhagyó táncversenyen egy zeneszám többféle stílusváltozatára kellett ropni a táncot. A jókedv, a vidámság tükröződött minden arcról. Társalogtunk, táncoltunk, jól éreztük magunkat. Ezért, mi nők, köszönjük a férfi kollégák fáradozását, kedveskedését. - ANNA -
