Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-02-01 / 2. szám

ATOMERŐMŰ 5 ♦ ♦ ♦ MIÉNK A SZÓ ♦ ♦ ÜZEMITANÁCS­VÁLASZTÁS! TÁJÉKOZTATÓ A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkahelyeken üzemi tanácsot kell választani. TISZTELT MUNKATÁR­SUNK! Közeleg a választás időpontja. MIRE JÓ AZ ÜZEMI TA­NÁCS? Biztosítja, hogy a munkaválla­lók képviselőik által részt vegyenek a vezetésben. MILYEN JOGAI vannak az ÜZEMI TANÁCSNAK? 1. Együtt döntési - a jóléti célú pénzek és létesítmények felhasz­nálásáról (üdültetés, sport, kultú­ra). 2. Egyetértési - a munkavédelmi szabályzat elfogadásáról. 3. Tájékozódási - a munkáltató köteles rendszeresen tájékoztatni az üzemi tanácsot a cég gazdasági helyzetéről, a tervezett változtatá­sokról, a bérek és a foglalkoztatás várható alakulásáról. Az üzemi tanács tájékoztatást kérhet - és a munkáltató ezt nem tagadhatja meg - minden olyan kérdésben, ami összefügg a mun­kavállalók szociális és gazdasági érdekeivel. Önnek is érdeke az üzemi ta­nács létrehozása! Kérjük kísérje figyelemmel rendszeresen megjelenő tájékoz­tatásainkat! A következő alkalommal az ü/cmi tanács és a szakszerveze­tek kapcsolatáról tájékoztatjuk önt. Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete Hírcsokor, közlemény Az Autonóm Szakszervezetek Baranya-, Somogy- és Tolna me­gyei szervezeteinek képviselői Szekszárdon a Szakszervezetek Házában regionális tanácskozást tartottak. A találkozón az Autonóm Szakszervezetek vezetői közül részt vettek Főcze Lajos, Inokai Géza, Zsíros Sándor ügyvivők és dr. Busa Klára koordinátor. Főcze Lajos, az Autonóm Szak­­szervezetek ügyvivő-koordináto­ra hangsúlyozta, hogy az autonó­mok a szabadság, a szociális igaz­ságosság, a szolidaritás elvét valló és annak szellemében dolgozó szakszervezetek. Az Autonóm Szakszervezetek- demokratikus, szabad, önálló, törekvéseiben európai felfogású, korszerű és nem bürokratikus szakszervezetek,- a demokráciát tisztelő, a szo­ciális piacgazdaság megteremté­sét szorgalmazó, a demokratikus intézményeket elfogadó szerve­zetek,- a kormánytól, a pártoktól és a munkáltatói szervezetektől füg­getlen szakszervezetek,- a konkrét munkavállalói érde­kek képviseletét, munkanélküliek és nyugdíjasok érdekeit vállaló, azokat érvényesíteni akaró szak­­szervezetek,- konstruktív-kritikus szociális partnerek, szakszerű, felelősség­­teljes és körültekintően gyakorla­tias munkát végző, tárgyalásra kész és késztető szakszervezetek,- a konfliktusok kialakulását le­hetőleg megelőző, azokat tárgya­lások útján megoldó, óvó, a sztrájk eszközét csak végső eset­ben alkalmazó, ugyanakkor a munkaharctól nem megrettenő szakszervezetek,- az országos szakszervezeti szövetségek között egyenjogú és egyenrangú szövetségként a szak­­szervezetek közötti együttműkö­dést és kiegyezést szüntelenül szorgalmazó, a híd szerepét válla­ló és gyakorló, szavát tartó, tisz­tességes szakszervezetek,- az európiai szakszervezetek nagy részével kapcsolatban lévő, azok és a világ számos más szak­­szervezetének erkölcsi támogatá­sát élvező szakszervezetek. A találkozó résztvevői megfo­galmazták, hogy az Autonóm Szakszervezetek hitvallása, az „Együtt - Egymásért!”jelszó jegyé­ben készülődnek az üzemi-intéz­ményi tanácsi választásokra, az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási önkormányza­tok képviselőinek választására, to­vábbá részt vesznek a konkrét bértárgyalásokon és a kollektív szerződések megkötésében. A Tolna megyei koordinációs feladatokat Dorner György, a me­gyei víz- és csatornamű vállalat szakszervezeti titkára, az ügyvivői teendőket pedig Kiss Mihály a Paksi Atomerőmű Rt. szakszerve­zeti titkára látja el. A találkozó résztvevői egyetér­tettek abban, hogy az Autonóm Szakszervezetek működésének szélesítése indokolt, s ennek ér­dekében további lépésekben álla­podtak meg. Tájékoztató az új kollektív szerződés előkészítő' munkáiról Miért kell áj kollektív szerződés?- Az új Munka Törvénykönyv (Mt.) - mely 1992. július 1-jén lé­pett hatályba - szellemében és szerkezetében eltér az előzőktől. Célszerű tehát a kollektív szerző­dést is ehhez igazítani, mivel a KSX a munkahelyi törvény, mely­nek az Mt.-vel szinkronban kell lennie. A jelenlegi KSZ alkalmas a munka világának szabályozásá­ra. de nem korszerűbb. Ezért cé­lunk. hogy egy korszerű, minden igényi kielégítő KSZ-t alkossunk. Előkészítés:- Az előkészítő munkában a munkáltató részéről Gallyas Vil­mos osztályvezető és dr. Szinger Zsuzsa jogtanácsos, az ATISZ ré­széről Néber Tibor elnök, a munkástanács részéről Markotán Károly elnök, a PADOSZ részéről Kiss Mihály titkár vesz részt.- A munkát fejezetenkénti bon­tásban végezzük, előzetesen egyez­tetve a főbb szempontokat, majd a szövegtervezet többszöri vita után ölt végleges formát. Az esetleges fennmaradó nézetkülönbségeket jegyzőkönyvben rögzítjük.- A kész szövegtervezetei egyik oldalról az igazgatóság, másik oldal­ról a munkavállalók elé teijesztjük. A munkavállalói véleményeket a szakszervezetek gyűjtik össze és az igazgatóságokkak - mint KSZ-kötő fellel - megvitatják.- A KSZ-t a szakszervezetek az igazgatóságokkal kötik meg várha­tóan áprilisban. Mi a helyzet az étkeztetés körül? A szakszervezet (PADOSZ) az elmúlt évben többször kezdemé­nyezte az étkeztetés teljes rend­szerének felülvizsgálatát és a megfelelő intézkedések megho­zatalát. Erre a múlt évben nem ke­rült sor, ezért ez év januárjában is­mételten kezdeményeztük a kérdés megvitatását. A munkáltatótól olyan ígéretet kaptunk, hogy február 15-ig átte­kinti a lehetőségeket és javaslato­kat tesz a szakszervezetek felé. E javaslatokat - a munkavállalók vé­leményének figyelembevételével - véleményezzük és megállapo­dást kezdeményezünk. Az étkez­tetés megreformálása feltétlenül szükséges, mivel a jelenlegi álla­pot nem tartható tovább. Szervezeti életünk: A PA Rt. átszervezése érinti a szakszervezet szervezeti életét is. Több területen - igazgatóság, fő­mérnökség, főosztály - az áthe­lyezések hatására nincsenek meg a választott képviselők. Ezeket a hiányosságokat rövid úton pótol­nunk kell. Az átszervezés során kialakuló új munkahelyi csopor­tok szakszervezeti tagjai sürgősen válasszák meg bizalmijukat és kapcsolódjanak be a szakszerve­zet munkájába, hogy érdekeiket megfelelően tudják képviselni. A bizalmiak megválasztásához minden információt és segítséget megkapnak a szakszervezeti bi­zottságtól (tel.: 87-08, 87-18). Az idei bélfejlesztés esélyeiről! A tárgyalások folyamatban van­nak, megállapodás február végén il­letve március elején várható. A megállapodás két részből fog állni: Az első a bérfejlesztés mértéké­ben történő megállapodás, me­lyet az igazgatósággal kell meg­kötni. A második a bérfejlesztés végrehajtásának módja, melyet a vezérigazgató úrral kell megkötni. A szakszervezet célul tűzte ki, hogy a keresetnövekedés 1993- ban élje el a 20-22%-ot, a végre­hajtás során pedig, hogy legyenek lerakva az új bértarifa alapjai. A PADOSZ az üzemitanács­­választásokra való felkészülés je­gyében elkészítette kampányter­vét. A kampányterv során be kívánjuk mutatni, hogy a felmerü­lő kérdéseket milyen formában kívánjuk megoldanai. Kizárólag pozitív kampány mellett köteleztük el magunkat, ezáltal tartózkodunk mások lejá­ratásától, és az ellenünk irányuló esetleges ilyen támadások esetén nem vesszük fel az odadobott kesztyűt. Üdülés! Az üdülésre fordítható keretről megállapodás született a szak­­szervezetek és a vezérigazgató úr között, melyet remélhetőleg az igazgatóság is jóváhagy a februári ülésén. Az előkészítő munka megkezdődött, valamennyi érde­kelt fél bevonásával (munkáltató, ATISZ, munkástanács, PADOSZ). Az üdülési lehetősége­ket várhatóan április elején tudjuk a munkavállalók elé teijeszteni. A hírcsokor zárásaként szeret­nénk közölni valamennyi kollé­gánkkal, hogy igyekszünk minden eseményről és megállapodásról korrekt tájékoztatást adni. Az elszaporodó folyosói plety­kákra nem tudunk, és nem is aka­runk válaszolni. Csatlakozás az Autonóm Szak­szervezetekhez A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) az 1993. január 26-ai vezetőségi ülésén döntött a teljes jogú csatlakozásról az Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációjához. Szakszervezetünk tagjai előtt ismert, hogy egy évvel ezelőtt a tagság szavazatai alapján társult tagsági (együtt­működési) viszonyt létesített a VDSZSZ az autonómokkal.- Mit ad a teljes jogú tagsági viszony?- Az országos Érdekegyez­tető Tanácsban való részvé­telt.- Az autonómok szakértői bázisuk igénybevételét.- A nemzetközi kapcsolatok bővülését, a nemzetközi szoli­daritás erősödését.- A volt SZOT-vagyon és az ágazati vagyon elosztásában való hatékony részvételt.- A társadalombiztosítási önkormányzat választásában való részvételt.- A rotációs elven működő ügyvivői szerepkörben való részvételt. A PADOSZ-embiémáról rö­viden A szakszervezet arculatá­nak kialakítása során, - a nem­zetközi gyakorlatot követve - a több szakszervezet megjele­nésével, fontos a szakszerve­zet szimbolikus megkülön­böztetése. Több hónapi előkészület után, első alkalommal a kará­csonyi üdvözlőlapon jelentet­tük meg a PADOSZ emblé­máját. A grafika Vincze Bálint al­kotása. Az embléma szimbolikusan utal az atomerőműre, a hat­szögletű formák az üzem­anyag-kazettákra utalnak. Az embléma középső eleme az egyént szimbolizálja, akit a közösség, mint védőbástya vesz körül, utalva a közösség­ben rejlő erőre. Ez az embléma a 2100 szak­­szervezeti tag együvé tartozá­sának jelképe. „A családom, a munkahelyem, az életmódon, a hobbim közötti párhuzam összhangja teszi har­monikussá az életemet” Párhuzamok Beszélgetés Lőrincz László karbantartó lakatossal A véletlenek egybeesésének tulaj­donítom e riport létrejöttét. Néhány hét leforgása alatt többször „botlot­tam bele”. Eltérő helyszínen, és mindig más témában. Mindig más oldaláról ismertem meg.- Kerestem azt a karbantartó csoportot, amelyik jelenleg valami Újszerű munkával foglalkozik. Az ő munkacsoportjánál találtam „témát”. Az üzemi tanács választását megelőző jelölt állítás során felme­rült a neve és jelölt lett. A közelmúltban megismerhet­tem a családját. Nagycsaládos. Kértem, mutassa be önmagát. Nem csalódtam! Példa értékű, ahogy három évtizedes múltját el­mondja: - párhuzamokat fedeztem fel -.- Bonyhád mellett, Majoson születtem - mondja Laci. - Szü­leimmel, nővéremmel éltük a kis­települések szabványos életmód­ját. Családi ház kerttel, állatokkal, körül a háborítatlan természet. Az alsó tagozatot Majoson, a fel­sőt Bonyhádon végeztem el. Ezekről az időkről csak szép em­lékeim vannak: új ismerősök, barátok, pezsgő közösségi élet. Itt kezdtem sportolni, zenélni. A foci a véremben volt. A zenei alapkép­zés után tagja lettem a városi úttö­­rőzenekamak. Jól menedzselt zenekar voltunk, sok fellépéssel, sok utazással. A zenekari körben velem szemben ült egy barna lány. Meglátni és megszeretni! Máig hatóan mindkettőnkre ér­vényes. Közben édesapám - talán a két gyermek jövőjére gondolva - el­kezdett orientálódni Szekszárd felé. Telket vett, ahol évekig tartó saját kivitelezésű családi ház épí­tésébe kezdett. Mire a Rózsa Ferenc Szakkö­zépiskolába kerültem, már leg­alább 4 dolgot kellett összeegyez­tetnem. Elsősorban tanuló vol­tam, az általános gépszerelő, gépkarbantartó osztályba jártam, jó közösség volt, minden szem­pontból átlagon felüliek. Az osz­tály ifjúsági szervezetének szerve­zője lettem. Részt vettünk az iskola sportlé­tesítményeinek, eszközeinek épí­tésében, készítésében, könyvet árusítottunk, rendezvényeket, diszkókat szerveztünk. Előtérbe került a sport. A Pollack Mihály úti sporttelepen működött a Dó­zsa sportiskola, és ott igazolt játé­kos lettem. Schäffer István volt az edzőm, aki ma szintén az rt. alkal­mazottja. A délutánokat, hétvégé­ket az építkezésen töltöttem, és este innen indultunk haza. Haj­szálpontosan beosztott rend szerint éltem, ütközés nélkül kel­lett a feladatokat rangsorolni.- Laci, a párhuzamokról ne fe­ledkezzünk meg!- Igen, a párhuzamok. Befeje­ződött az építkezés. A család Szekszárdra költözött. A nővé­rem féijhez ment. Ők lakták a ház egyik részét. A négy év rohanva elmúlt, leérettségiztem. A KSZE- nél helyezkedtem el, ahol a beil­leszkedéssel semmi bajom nem volt, mert az osztályból öten kerültünk egy helyre. Felnőttként fogadtak és kezeltek. Örömmel végeztem a mező­­gazdasági gépek „gyógyítását”. A sport is adott sikerélményt. Beke­rültem a belügyminisztériumi csapatok ifjúsági válogatottjába, részt vettem a BM-csapatok csehszlovákiai ifjúsági tornáján. Egy bokasérülés két évre a partvo-Pumerschein János, Lőrincz Lász­ló, Tamás László, Taba István a FET-csoportból nalon túlra kényszerített. Már el­könyveltem magamban, hogy véglegesen felhagyok a sporttal...- Laci, a párhuzamokról ne fe­ledkezzünk meg!- A volt osztálytársakkal rend­szeresen tartottam a kapcsolatot. Tamis Gyula padtárs már a PAV- nál dolgozott, „megfertőzött”. Egyre jobban kezdett érdekelni az atomenergia, az építkezés, melyről a „legek” szintjén voltam csak tájékozódva. 1984-ben meg­született az elhatározás, PAV-os lettem. Nagy előnyöm volt, hogy gyermekkori játszótársak, iskola­társak, sporttársak, ismerősök vet­tek körül. Ez a zökkenőmentes beilleszkedést is elősegítette. A magánéletem nagy fordulója is erre az évre esett. A gyerekkori szerelem beérett, a zenekari társ­ból élettárs lett. A feleségem óvó­nő, szüléimhez költöztünk, elfog­lalva az éppen saját lakásba költö­ző nővéremék helyét. Ez megkönnyítette helyzetünket, hi­szen én még elébe néztem a kato­naidőmnek. Nem váratott sokáig ez sem. A másfél év szolgálati időt a PAV területén töltöttem. Fordulatot jelentett, hogy ak­koriban szerveződött az ASE lab­darúgó szakosztálya, újrakezd­tem. Három évet még aktívan végigjátszottam, 87-ben önként vállaltam az „öregfiú” státust.- Közben térjünk vissza a párhu­zamokra!- 1985 - szép emlék. Lakáshoz jutottunk Pakson, amely két és fél szobás, OTP-s, kezdhettük az önálló lábra állást. Kiadások, be­rendezkedés, minden a szülők segítségével, támogatásával. Fele­ségem Tolna-Mözsre járt dol­gozni. A második évben Paks határá­ban vettünk egy kertészkedésre, méhészkedésre alkalmas telket. Apósom fő foglalkozása mellett igen komoly méhészkedést foly­tat. Fia és én voltunk az alkalmi segítség. Lekötött a méhek világa, megismertem, megtanultam a mesterség alapfogásait, méhész lettem magam is. A következő évek gyümölcsfa­ültetéssel, pince-, tanyaépítéssel teltek el. Úgy éreztem, letele­pedtem.- A bevezetőben említett véletlen­­szerű családi látogatásra szeretnék visszatérni. Belépve a modern, ízlé­sesen, praktikusan, sok virággal berendezett lakás tűnt fel. Semmi sem utal arra, hogy nap mint nap három gyerek „nyűvi”. Aztán a fiúk hazaérkezésekor minden megválto­zott. Az idegennel szemben semmi tartózkodást nem mutattak. A csúcs pedig az volt, amikor előke­rült a „nagy tornaszer”, a szivacs. (Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom