Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
ATOMERŐMŰ 5 Exkluzív interjú dr. Biacs Péter főigazgatóval és dr. Beczner Judit tudományos főmunkatárssal. Budapesten a Rózsadomb tövében, a Herman Ottó utca 15. szám alatt működik 1959 óta a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet (KÉK1). A főbejárat előtt hatalmas park, a patinás épületek között vezető utak mindkét oldalán fák, bokrok. Az intézet egyik fő feladata a kutatómunkán kívül - központi jellegénél fogva - az élelmiszer-ipari információáramlás elősegítése, az élelmiszer-termelés egészét érintő országos kutatási célprogramok és fejlesztési fő irányba tartozó programok szervezése és koordinálása - olvashatjuk kiadványukban. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség támogatásával 20 éven át az intézet „éllovasa” volt az élelmiszer-besugárzási kísérleteknek.- Főigazgató úr! Az intézet célját meghatározhatjuk röviden úgy, hogy az egészséges táplálkozás elősegítése?- Az élelmiszerek fogyasztásának legjelentősebb területe a közvetlen lakossági fogyasztás, amikor megvesszük az élelmiszert és a vásárló dönti el, mit és hogyan készít belőle saját konyhájában, illetve mint készterméket fogyasztja el - például egy kirándulás közben. Intézetünk tehát a termelők, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar oldaláról vizsgál, míg a vendéglátásért az IKM „felel,, a KERMl-n keresztül. Feladatunk az élelmiszerek minőségét vizsgálni, mely piaci kategória, az értékjelző, amelyet le lehet írni fizikai, kémiai, biológiai, érzékszervi jellemzőkkel. Mi azt próbáljuk szavatolni, hogy az élelmiszerek minőségügye jó kezekben legyen Magyarországon. A logikai sorrend tehát: először vizsgáljuk meg a minőséget a félkész és késztermékekben, és aztán nézzük meg, hogy azoknak milyen táplálkozási értékük van...- Van borkóstolás, létezik ételkóstolás is?- Természetesen. Minden olyan terméket, melyet az intézet kifejleszt vagy bevizsgál, azt szenzorikusan és organoleptikusan is megvizsgálja. Van például egy olyan laboratóriumunk, ahol ízeket, aromákat vizsgálnak kódolt termékekkel, tehát a minta és a kontroll kerül összehasonlításra. A megfelelő „szótár” használatával, amit a begyakorolt vizsgálóbizottság kitűnően ismer, a vizsgált élelmiszer íz- és aromaanyagai jól leírhatók. Fokozatok, skálák vannak.- Az interjú előtt egy élelmiszerboltban megnéztem több konzerv feliratát, címkézését, és tartalmát, minőségét tekintve nem lettem sokkal tájékozottabb...- Ez sajnos régi probléma. Az Egyesült Államokban két évvel ezelőtt egy óriási akció indult, a tévé hosszú ideig foglalkozott a vásárlók kikérdezésével, tudják-e, hogy mit is vásárolnak, a címke, árujelzés tájékoztat, vagy csak reklámhor-A sugárkezelt csirke ízletesebb A KÉKI A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet épülete dozó. A vita odáig fajult, hogy az élelmiszer- és gyógyszerhatóság vezetőjét emiatt kis híján leváltották. Azóta például törölték a tápértékjelölést, nem azt írják rá, hány kalória vagy joule, hanem azt, hogy a zsírtartalmon belül mennyi a telített zsírsav aránya, fehéijetartalmán belül mennyi a húsfehéijearány, a szénhidráttartalomban mennyi a cukor. De ugyanúgy rá kell írni a vitaminokat és a mikroelemeket is. Ma már kötelezően, az Európai Közösségben ez év közepétől, az USÁ-ban már korábban. Minden lényeges információt rá kell írni, így pontosan azt is, milyen tartósítószerrel készült. A mennyiség határozza meg a felirat sorrendjét.- A világ közel negyven országában egyes élelmiszerek tartósítása már besugárzással történik. Mi indokolja ezj az eljárást?- Kellő ismeretek hiányában az emberek rendkívül idegenkednek minden sugárzással kapcsolatos dologtól - veszi át a szót dr. Beczner Judit. Dr. Biacs Péter: Ma már az emberek az élelmiszertől is elvárják, hogy biztonságos legyen. Ezért elsősorban azok az élelmiszer-alapanyagok és élelmiszerek jöhetnek szóba, melyek más eljárással nem szabadíthatok meg a mikrobiológiai szennyezettségtől, illetve más módon nem tartósíthatok. így például a fűszerek, gyógynövények, illetve a hagyma, a burgonya. Az élelmiszerekről szóló törvény végrehajtási rendelete megszabja az ionizáló energiával történő kezelés alapvető szabályait, így például azt, hogy mely ionizáló energiafajták alkalmazhatók, azt, hogy a kezelt élelmiszer által elnyelt átlagos dózis nem haladhatja meg a 10 kGy-t. Megjegyzem, az alkalmazott dózis sohasem biztosít teljes csíramentességet, erre nincs is szükség, kivéve az immundepresszált betegek élelmiszerellátásánál.- Sokan félnek attól, hogy a besugárzott élelmiszerek sugároznak!- Indokolatlanul. A sugárkezelt élelmiszerek nem indukálnak radioaktivitást. A fűszernövények etilén-dioxidos eljárással történő sterilezését már több országban beszüntették feltételezett egészségkárosító hatása miatt, és rátértek azok besugárzással történő mentesítésére. Egyébként az élelmiszerek ionizáló sugárzással történő kezelése engedélyhez van kötve, és a számtalan előírás mellett az egészségügyi vizsgálatok eredményeit is csatolni kell. Ezek: a besugárzott élelmiszerek tápanyag-összetevőinek változása, a táplálkozási érték módosulása és általában ártalmatlanságának elbírálásához szükséges - a nemzetközi gyakorlatban általánosan alkalmazott - vizsgálatok eredményei. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásai döntően esnek latba.- Intézetükben jó ideje működik már egy RH Gamma 30 típusú kobalt 60 sugárforrás. A besugárzott élelmiszerekkel kapcsolatban milyen tapasztalataik vannak?- A sugárkezelt burgonyánál, almánál igen csekély mértékű töpörödés következik be, de ez az állapot sokáig tartós marad. A nem kezelt alma ráncosodásban igen hamar utoléri, és eltarthatósági ideje lényegesen kisebb! Csirkéknél is végeztünk kísérleteket, sterilezési célból...- ... és úgy tűnik, sikerrel - teszi hozzá a főigazgató. Egyik főiskolánk konyháján sugárkezelt és kezeletlen csirkékből készítettünk húslevest. A hallgatók minőségi különbséget éreztek, mint kiderült, a besugárzással tartósított javára. Sült csirke esetében nehezebb volt különbséget felfedezniük. De árultunk kezelt szamócát, gombát, felirattal ellátva, és a vevők sorban álltak érte. Az erről készült sajtófénykép bejárta a világot. De ez Csernobil előtt volt...- Igen, a sajtó többet tehetne, hogy az irányított ionizáló sugárzás lényegét és a sugárszennyezettség különbségét megértesse. De térjünk vissza a sugárkezelt élelmiszerek összetevőinek esetleges változásaira!- Azt látjuk - veszi vissza a szót dr. Beczner Judit, hogy általában szabad gyökök keletkeznek, majd eltűnnek nedvesség hatására, tehát visszaáll az eredeti molekuláris elrendeződés. Fűszernövényeknél ez a visszarendeződés azonnali, hiszen felhasználásuk vízben, vízzel történik. Zsírok esetében eddig úgy tűnik, az avasodási folyamatot némileg meggyorsítja. A C-vitamin változatlan szinten marad, az E-vitamint bontja.- Manapság az élelmiszerek csomagolása többségében szép, higiénikus, vásárlásra csábító.- Az atomerőmű és az élelmiszerkutató intézet között egy nagyon fontos hasonlóság van - veti közbe dr. Biacs Péter -, mégpedig az, mindkettőtől elvárja ma már a lakosság, hogy biztonságos legyen. Régebben az élelmiszertől csak azt várták el, hogy legyen, aztán azt várták el, hogy higiénikus legyen, aztán azt várták el, hogy minőségi legyen. Most már azt váiják el, hogy biztonságos legyen. Az utca embere nem tudja, mi az a biztonság, amit ő az élelmiszerrel együtt kap. Ö csak azt látja, hogy biztonságosan csomagolt, hogy összetételi adatokat felsoroló árujelzése van, de hogy ténylegesen ez az élelmiszer az ő életmódját, egészségét az által védi, hogy nincsenek benne azok a káros anyagok, amik eredetileg benne voltak - mert eltávolították belőlük -, vagy keletkezhettek a technológia folyamán, de kiküszöböltük őket, mert a veszélyes pontokat kikerültük, a kritikus pontokat ellenőriztük, és aztán óvjuk azzal is, hogy úgy csomagoltuk, felbontás nélkül ne károsodhasson a tartalma - ezek azok a dolgok, amikkel a mai átlagember még nincs tisztában, amikor vásárol. A zárjegyek, különböző címkék mutatják nekünk, hogy igyekszünk ma már ennek a biztonsági jóérzésnek is eleget tenni. Tudjuk ma már, melyek a nemzetközi előírások, mit vár el egy fogyasztó külföldön, pl. Japánban, és ezt közvetítjük a magyar fogyasztóhoz. Az új törvénytervezet fogyasztócentrikus; feljogosítja a fogyasztót arra, hogy a különböző országos érdekszervezeteken keresztül beleszóljon a szabályozás alakításába. De visszatérve felvetésére: A csomagolásnak van egy biztonsági eleme; védi, óvja - de el is takarhatja. A csomagolás elengedhetetlen feltétele a feldolgozott termékek piacra vitelének. A csomagolóanyag és az élelmiszerek között van egy bizonyos kölcsönhatás. Egyrészt az élelmiszerből is mehet át anyag a csomagolóanyagba, és a csomagolóanyag is átengedhet bizonyos dolgo-Sugárkezelt élelmiszert megkülönböztető jelzőcímke kát, például a műanyag monomereket, - kölcsönösen szennyezhetik egymást. Vizsgáljuk, hogy a gyümölcslevek különböző csomagolóanyagokban hogyan viselkednek...- A vizsgálati megbízásokat honnan kapják?- A legkülönbözőbb helyekről. Olyan cégektől, amelyek észreveszik, hogy termékük nem úgy viselkedik a csomagolóanyagban, ahogy kellene. Nem engedélyezett csomagolóanyagba csomagolni egyébként nem lehet, de nagy tételben gyártási hibák időnként előfordulhatnak. Az esetek többségében nem az áru megy tönkre, csak a megjelenési formája, külleme akadályozza meg annak eladhatóságát.- A szeméttelepeken felhalmozódó hulladék, melynek tetemes része csomagolóanyagból származik, környezetvédelmi problémákat is felvet. Főigazgató úr, hogyan látja ezt a kérdést?- Vannak csomagolóanyagok, melyeket a veszélyes hulladék kategóriájába akarnak tenni. így vagyunk a PVC-vei, például a növényi olaj csomagolóanyagával. Tehát aki olajat vesz, veszélyes csomagolóanyagban kiszerelt árut visz haza. Elégetéskor ugyanis sósavgáz szabadul fel. Na de hát azért ez így nem igaz, nagyon sok PVC-t kellene ahhoz elégetni, hogy károsító mennyiségű sósavgáz szabaduljon fel... Egy biztos, a környezetbarát csomagolóanyagok mindig drágábbak, aki ilyenbe csomagol, annak erre számítania kell. Húsz, ötven, olykor 100 százalékkal. Hosszabb távon természetesen megéri, hiszen egészségünket nem károsítja. Ma a laminált többrétegű dobozos csomagolóanyagok a legkorszerűbbek, belső felületük csírátlanított. Ilyen csomagolásban kerülnek forgalomba például a dobozos gyümölcslevek. Ezeket is éri azonban támadás, elsősorban nagy teijedelmük miatt, lapítani vagy aprítani kell, újbóli feldolgozásuk körülményes, drága. Sokan szeretnének visszatérni az üveghez, de az emberek elfelejtik, hogy az üveg kimosásához használt lúg ugyancsak kömyezetszenynyező. Költség a szállítás, a vízfelhasználás, vegyszerek. Mindennek két oldala van. Szerintem mindig meg kell néznünk, mit nyerünk és mit vesztünk! Nagyjából ez igaz a sugárkezelésre is, választhatunk másik módszert is, de nem biztos, hogy az kömyezetbarátabb, környezetkímélőbb. Azt hiszem, azért is fontos ez a felvezetett nyilatkozat; barátkozzunk össze az atomenergiával és ne tekintsük ellenségnek. Mert lehet, hogy előbb-utóbb a legjobb barátunkká válik.- Módosult-e a KÉKI tevékenysége a piacgazdaságra történő áttérés következtében? Vannak-e új feladataik?- Ma már nem foglalkozunk olyan kiteijedten termékelőállítással és eljárás-megtervezéssel, fejlesztéssel, mint régebben. A korábbi országos nagyvállalatokhoz, trösztökhöz fűződő kapcsolatunk gyakorlatilag megszakadt. Nem kötjük le magunkat egy vállalathoz vagy kereskedőcéghez, hanem azt mondjuk: minket a költségvetés finanszíroz, ezért nekünk a közjó érdekében, az úgynevezett verseny előtti szférában kell dolgoznunk, ahol elsősorban vizsgálati módszereket, szabályokat kell felülvizsgálnunk, annak érdekében, hogy minden szempontból megfeleljenek a mai követelményeknek. Tehát foglalkozunk a minőség ügyével, meghatározásával, a biztosításával, az ellenőrzésével, a szabályozásával és a bizonylatolásával, - tehát akkreditálással, kodifikálással, certifikálással. Foglalkozunk különböző módszertani fejlesztésekkel, - de nem foglalkozunk mondjuk egy új, különleges élelmiszer előállításával, csak rendkívüli esetben. Nem tagadjuk, kutatóink ennek nem örülnek. Ma azonban az ország érdekében ez irányban kell tevékenykednünk, ezt várja el tőlünk a minisztérium, csakúgy mint a vele együttműködő hatóságok. Fontosabb ma Magyarországnak megtudnia, hogy megnyílt külföldi piacain van-e korlátozás, ha igen, milyen, és mit várnak a magyar élelmiszerektől.- Köszönöm a tájékoztatásukat. Takács István Antal Világbanki energetikai szerződéstervezet Magyarországi energetikai beruházások világbanki hitelből való finanszírozásáról írt alá szerződéstervezetet Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára, aki novemberben a kormány megbízottjaként folytatott tárgyalásokat a hitelintézet képviselőivel. Á szerződéstervezet szerint energetikai beruházásokra 15 éves futamidővel, ötéves türelmi idővel és 7°/o-os névleges kamattal 100 millió USA-dollár hitelt kap Magyarország a Világbanktól. A kölcsönt a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság veszi fel. Ennek garanciáját a kormány vállalta. A pénz felét a százhalombattai erőmű kombinált ciklusú gázturbinájának fejlesztésére fordítják. A hitel másik részéből az országos teherelosztó rendszer üzemirányító, szabályozó rendszerét korszerűsítik. Kiépítésre vár egy környezetvédelmi monitoring figyelőrendszer, amelyet a már működő erőművek térségébe telepítenek. Itt azt a kéndioxid-, nitrogénoxid-, por-, hamu- és nemesfém-kibocsátást vizsgálják, amely az erőművek környezetében a levegőbe károsanyagként került. A monitoring rendszer konkrét adatokat szolgáltat majd az erőművek vezetésének arról, hogy az adott településeken milyen további környezetvédelmi lépéseket kell tenni. A világbanki hitel egy kisebbik részét szakemberképzésre kívánja fordítani az MVM Rt. A Világbank igazgatósága legkésőbb 1994. januárjáig dönt a hitel odaítéléséről, így várhatóan az első negyedévben az MVM Rt. már hozzákezdhet a beruházások finanszírozásához. L - T
